Rohadtul nem haladunk előre... pont ott vagy ahol Dulifuli-Holden-magnum56... előítéletből ragaszkodsz az abszolút (azaz megfigyelőtől független) időhöz és hosszúsághoz... sajnos a fizikai világ nem ilyen, most vajon mit csináljunk?!
t=0-kor visszatükröződik egy-egy fénysugár a busz elején (xe0=1) és végén (xv0=0) levő tükrökről. Ezek egymás felé haladnak és az xt=0,5 helyen találkoznak, t=0,5-kor.
Eddig talán jó.
Ezidő alatt a busz vége xv=v*t=0,5*0,5=0,25 helyre került, v=0,5-tel számolva.
A fénysugarak találkozási pontja és a busz vége között ekkor tehát a távolság:
xt-xv=0,5-0,25=0,25
ami a busz negyede, mivel a busz hossza L=xe0-xv0=1.
A legfontosabb feltételezésedet kihagytad. Mégpedig azt, hogy feltételezed, hogy előbb volt valamilyen Galilei-, vagy Minkowski-féle téridő, aztán jött az ősrobbanás egy meghatározott pontban, és ebből a pontból távolodtak a csillagok, és erre a távolodásra alkalmazható a szokásos út=idő*sebesség összefüggés.
Ez a mai kozmológiai elméletek szerint nem így van. Maga a téridő is az ősrobbanáskor jött létre, tehát az ilyen út-idő-sebesség összefüggések (amelyek a téridőt adottnak veszik) a világegyetem felfúvódására nem alkalmazhatók. Magyarul, ezek szerint az elméletek szerint közvetlenül az ősrobbanás után világegyetem nagyobbra tudott tágulini, mint amennyit az egy pontból fénysebességgel való távolodás megenged.
...de annak, amit ott látunk, annak 13 milliárd évig kellett mozognia, hogy odakerüljön, ahol látjuk. ...Miért nem 1 vagy 2 vagy 5 milliárd év ez az időtartam?
Ha egyszer robbanással "keletkezett" akkor régebben nem volt ilyen nagy térben mint manapság. Ma jobbra is és balra is 13 Gfényév távolságra láthatsz galaxisokat. Ezek régebben kis helyen voltak egymáshoz közel.
Ma egymástól 26 Gfényév távolságban látjuk őket, s ehhez nem elég 5 milliárd év, feltéve ha egy galaxis fénysebességnél nem tud gyorsabban repülni. Legalább 13 milliárd év kellett ahhoz, hogy ezek egymástól 26 Gfényév távolságra eljussanak. Itt kibocsátották a fényt 13 milliárd évvel ezelőtt amit ma látunk.
Tehát LEGALÁBB 13 milliárd év kellett a mozgáshoz,
valamint pontosan 13 milliárd év kellett ahhoz, hogy a fény ideérjen, megtéve a 13 Gfényév távolságot
Ez összesen legalább 26 Gév. Ennél nem lehet fiatalabb az Univerzum ősrobbanás utáni mai alakja. Csak öregebb lehet.
Mert ha ott keletkezett 13 Gévvel ezelött, ahonnét elindult a fénye?
A feltételezések a következők:
1. valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra
2. a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett, tehát nem ott keletkezett ahonnan elindult a látott galaxis fénye
3. a galaxisok nem tudnak fénysebességnél gyorsabban repülni (ez valószínűleg nem igaz, de most ezt tételezzük fel, mert ha nem tesszük akkor ez helyből dönti a relativitáselméletet)
Iszugyi a fényimpulzus az négyszögjel van neki egy T1 és egy T2 ideje ,bekapcsolási és kikapcsolási ideje ha T1=T2 akkor szimetrikus a jel .
A szinkronizálásban ez a lényeg . az egyidejűség az persze nem teljesül nagy távolságok esetén , a jelen példában a busz hosszának mértékében nincs jelentősége a fénysebességének .
Egyszerűen lehet szinkronizálni a két impulzus között eltelt időt méred és a következőket mindig ugyan annyi időnként adod ki .
Ez rendszereken belül érvényes egyenletes sebesség esetén , gyorsuló rendszerben a gyorsitás megkezdése előt kell végre hajtani a szinkronizációt utána az idő alapokdolga . Azt kell figyelembe venni hogy rendszerről rendszerre nem lehet szinkronizálni .
Hogyan szinkronizálod a fény felvillanásokat, ha a fénykibocsátás folytonos jelenség?
(Ez az SR meg nem oldott 'egyidejüség' problémája, amit Einstein csak feltételezett, de nem magyarázott meg. A foton hipotézis is csak hipotézis, alátámasztás nélkül.)
A buszos példához pedig annyit mondanék , hogy a busz rendszerébe bejutó fénysugár az előllévő és hátullévő tükörről is "c "-vel verődik vissza az elől ülő és a hátul ülő ugyan olyan hosszúnak látja a buszt csak az álltaluk észlelt frekvenciában tapasztalnak külömbséget .
