Középkori forrásaink Brünnt csak Berénként emlegették...
Brünn/Brno = Berén (Börén) (CZ; Dél-Morvaország) /magyar v. besenyő alapítás, a magyar-besenyő Berény név van benne, lásd Melich: Magyar Nyelv 36. évf. 1-19, 322/
Berény: Elegyes falu Sopron Vármegyében, birtokosai Gróf Aponyi, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sajtos Kállnak szomszédságában, mellynek filiája. Nem igen nevezetes tulajdonságaihoz képest harmadik Osztálybéli.
Berény: Tolna Vármegyében, lakosai katolikusok, határja ugyan nem síkos; hanem hegyekkel elegyes, de mivel minden szükséges javai vagynak, és a’ Dunához is közel fekszik, ’s keresetre jó módgyok, első Osztálybéli.
Giuseppe Gelcich írja Memorie storiche sulle Bocche di Cattaro c. könyvének (Zára, 1880) a 34. oldalán:
„Gli Avari non del tutto abbandonarono la Dalmazia, e Budua conservó il norne di Avarorum Sinus, avendo senza dubbio preso questo nome da quell' avanzo di Avari di cui dobbiamo riconoscere la discendenza negli abitanti delle Zupe di Grbalj.”
Magyarul: „Az avarok nem hagyták el teljesen Dalmáciát, és Budua megtartotta az Avar-öböl nevet, amelyet kétségtelenül az avarok azon maradványai után kapta, akik leszármazottaira Grbalj községei lakosságában kel ismernünk.”
Ebben komoly igazság van. Egy bizonyos szinten viszont a forrásokra mégiscsak lehet hagyatkozni: ha Kuber népének 680 körüli bevándorlása előtt sehol nem aggatják rá az onogurok nevét az avarokra, ellenkezőleg, világosan szétválasztják a kettőt, egyszerűen nincs semmi fogódzó arra nézve, hogy valaha is 'onogur' lett volna az önelnevezésük. Ami éppen az identitástudat egyik lényegi része..
Még nem, de a szövegszerkesztős változatát (bizonyára észrevetted) korábban elkezdtem itt közölni. Nem tudom, a szkennelt változat közzététele mennyiben eredményezhetne esetleg perelhető szituációt, ezért tartózkodtam eddig tőle. Bár a Balassi-kiadás is egy az egyben átveszi az Archeológiai Értesítő szövegét (ill. a korábbi szegedi kiadás is, ha jól emlékszem). De meg lehet tudakolni a MEK-nél, hogy érdemes-e az anyagot leadni.
Végül is én csak a népnevek egyezéséről beszélek, sőt még arról sem, csupán igyekszem egyeztetni őket. Hosszan lehetne vitázni a nép, az identitástudat stb. fogalmáról, azaz hogy az elszakadt, egykor azonos törzshöz tartozó etnikumoknál mikortól lehet új népről beszélni. S az auktorok tájékozottsága, adatgyűjtögetése különféle forrásokból megint más tészta.
Jól tudjuk azt is, ha máshonnan nem, László Gyulától, hogy például a VI. század közepén és a 670-es években érkező két onogur (hun-avar) népesség tárgyi műveltség tekintetében mennyire elütött egymástól...
811. óbolgár prolog, sinaksarion: I. Nikéforos bizánci császár és Krum bolgár fejedelem között a Haemus (Balkán) hegységben lezajlott ütközetben az avarok (Egre, Vegre, Ugre) a bolgárokat segítik
Vajon az avarok népneve rejtőzhet Eger helyneveinkben, azon népé, amelyet agarénusokként is emlegetnek a források?
Az Eger víznevekben is előfordul:
1.) Az Elba egyik bal oldali mellékfolyója Bajor- és Csehországban. Régebbi neve Agara volt, csehül Ohře. Átszeli Cheb (Eger) városát.
2.) A Wörnitz mellékfolyója Svábföldön.
3.) A magyarországi Eger városán keresztülfutó Eger patak a Tisza egyik jobb oldali mellékfolyója.
Zalaegerszegen is átfolyt egy patak még a török időben... A korai oklevelek még csak Egerszegként említik a települést (1247, 1293). Nyilvánvalóan egy Eger nevű patakról kaphatta a nevét.
Hangodi László: "sikeresen lokalizáltuk a középkori Győr falut, az Eger-völgy tapolcai-medencei torkolatában"
A magyarországi Eger latin neve Agria (vö. a bajor- és csehországi Eger folyó régibb Agara nevével), a német pedig Erlau, amely a szóközép hangzóinak a kiesésével jött létre.
Szvsz lényegi körülmény, hogy az egyes bizánci írók (Priskos, Zacharias rétor, Menandros, Theophanes, Theophylaktos) egymástól függetlenül mind külön népként említik az avarokat, ill. az onogurokat és a sabirokat. Még többet nyomnak a latban a kronológiai érvek: az ogur népek 462 körüli Európába vándorlása (Priskos) és az avarok 552 körüli megérkezése (Menandros) közti időből az előbbieket a források még véletlenül sem hozzák kapcsolatba az avarokkal.
Nevét egyesek a 'por'-t jelentő ógermán mulda szóval magyarázzák, azt feltételezve, hogy a folyó valamikor vízimalmokat hajtott (Csehországban ezek valóban gyakoriak voltak a középkorban, és emlékeztetünk a magyar malom és molnár szavak párhuzamaira ezzel kapcsolatban, melyeket itt már többször ismertettünk).
Szászországban is van egy Mulde nevű folyó.
... és a Moldova, a Szeret (Konsztantinosznál: Szeretosz) egyik mellékfolyója
A középkorban a magyar királyok által függésbe vont és megszervezett Moldva tartomány neve innen eredeztethető. Bogdan Petriceicu Hasdeu oláh filológus a XIX. század második felében már felismerte a lehetséges összefüggést a Moldau (Vltava) és a Mulde toponimákkal, Iorgu Iordan nyelvész pedig a 'lucfenyő'-t jelentő molid kifejezésből származtatta a csángó folyó nevét.
„955-ben I. Ottó nem használta ki augsburgi győzelmét, és a bajor–magyar viszonyban semmilyen változás nem következett be. 965-ben még ez volt a helyzet, mert Ibrahim ibn Jakub arab nyelven író zsidó kereskedő ekkor adott helyzetjelentése szerint a cseh Boleszláv országa »hosszában Prága várostól Krakkó városig 30 napi útra terjed, s ez hosszában a magyarok tartományaival szomszédos«. A magyar uralom tehát ekkor még Csehországgal végig szomszédos volt, ami csak az Ennsig terjedő gyepűelve révén volt lehetséges.”
A svájci Szent Gál-monostor nagyobb évkönyvei szerint az avarok, másként mondva az agarenusok 908-ban (907-ben?) a bajorok összes seregét megsemmisítették:
„908. Baioariorum omnis exercitus ab Agarenis occiditur.”
Thietmar említi az 1000. évnél Wrotizla első püspökét, Jánost. A város későbbi pecsételőin „Sigillum civitatis Wracislavie” felirat szerepel. Sokan I. Vratiszláv cseh herceggel hozzák kapcsolatba a város nevét, aki 919-ben egy hun-avarokkal vívott csatában esett el.
... és Preßburg, azaz Pozsony
A legtöbben úgy gondolják, hogy a Salzburgi Évkönyvekben említett 907. évi – állítólag három napig tartó – hunogur–bajor ütközetet itt vívták. A város nevét az elszlávosodott hun-avar király, I. Szvatopluk harmadik fiával, Breszlávval hozzák összefüggésbe. Szt. István pénzein a város neve Braslava vagy Preslava formában szerepel. A Bratislava elnevezés meglehetősen késői: az ismert nyelvújító, Šafárik alkotta meg 1837-ben.
Magának az avar népnévnek is köztudottan volt egy népi etimológiája is a középkorban, mégpedig a 'kapzsi, fösvény, mohó, sóvárgó vmi után, telhetetlen', ami a latin avarusszal és a hasonló jelentésű olasz avaróval való összecsengésből szinte önkéntelenül adódott . Románul is az avar 'fösvény, zsugori, fukar', avare franciául ugyanaz.
Felmerül a kérdés, vajon milyen szerepet játszott mindez nyugaton az avar névváltozat elterjedésében az ugor, obor, uvar, apar, szabír stb. változatokkal szemben.
Mint például a heftaliták (hun-avarok) VI. század közepi kettéválásából is látszik, a népek nem képeztek homogén tömböt abban az értelemben, hogy a különféle csoportjaik ne állhattak volna ádáz küzdelemben egymással. Ez a történelem bármely korszakára igaz, lásd, mondjuk, a feudális Európa belháborúit. Csak hát ott nem volt akkora a mobilitás, mint ezeknél a pusztai népeknél. A kutrigurokról mondják a későbbi híradások, hogy az onogurok mennyire lenézték őket – holott a nevük alapján valószínűsíteni lehet, hogy valamilyen szintű genetikai rokonságban álltak egymással.
Nem Theophylaktos, hanem a bizánci udvart tájékoztató türk kagán volt az, aki kitalálta az avarok 'névcseréjét'. Vélhetően alapos politikai okai voltak erre: a kelet-ázsiai steppéről elmenekült avarok vezetője nem tette le a 'kagán' címet, ezzel pedig továbbra is a türkök egyenrangú riválisának hirdette magát. Az ő válaszuk erre az volt, hogy diszkreditálták a történetüket a bizánciak előtt, azt állítva, hogy a 'var-chunni'-k nem az avarok leszármazottjai.
A történet egyik gyenge pontja, hogy a 'var' és az 'avar' vélhetően egy tőről ered; a másik, hogy Theophylaktos következetlenül azokkal az ogur népekkel azonosítja az 'ál-avarokat', akiket pár mondattal később már az ellenségeikként említ meg.
"Az avaroknak a VI. század közepe előtt is éltek már különféle csoportjai nyugaton, feltehető, hogy Theophülaktosz onogurjainak ogur csoportja és az említett szerző szabírjai közéjük tartoztak."
Épp az ellenkezője: már az avarokat elsőként említő görög szerző, Priszkosz rétor is arról ír, hogy a szabirok ellenségei voltak, emezek pedig az onoguroké, az urogoké és a szaraguroké. Számtalan bizánci szerzőnél szerepelnek ezek a népnevek, anélkül, hogy bármelyik kapcsolatba hozta volna őket az avarokkal; Theophylaktos lentebb idézett forráshelye ráadásul ugyanazt a relációt vonja meg köztük és az avarok között, mint Priszkosz: egymással szemben álló népek voltak.
"A Hágár fiai-val kapcsolatban: (bár tudjuk, hogy Dr Kohn vizsgálatai nem tárják fel a szó eredetét)"
Kohn Sámuel külön fejezetet szentel a kérdésnek, és alapos elemzést követően megállapítja, hogy a középkori héber források a bibliai Hágár személynévvel fennálló hasonlóság miatt nevezik Hágár fiainak a hunogur/Hungarus népet.