Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Direkt nem szoktam konkrétan leírni, nem akarok reklámozni, nem fizetnek érte :) Ha valakit érdekel, megkérdezi, ahogy most te is tetted. A Coni fabrikettől vettem (azt hiszem ez a nevük, de így biztos kidibja a gugli), aht amit írtam. A netes oldalukon megtalálod. Az én rendszeremben ez vált be a legjobban és Bp-re szállítanak.
Visszaolvastam, hátha lesz olyan, hogy én használom az orsós peti által gyártott terméket, 3 lábú vödörben és pocsék, mert, nem oldja a kezemen lévő kovászt.
Vagy: ....
Tetszik érteni?
Helyette mi megy? Acsarkodás, lejáratás, fenyegetőzés börcsivel...
Írsz egy konkrét nevet is arra amit jónak találtál? Hol kapható?
Volt már brikkettem, de nem jött be.
Viszont nem kapok nem idei - értsd még áll a lábán a fa - vágásút.
Én kipróbáltam kb 4-5 félet az elmúlt években ebből egy az ami nekem nagyon jó. Jelenleg 66 Ft-ért tudnék 1 kg-t venni.
Fához képest ez ahogy mondták aranyár. Egy szezonban kb 8 erdei m3 fát tüzelek el, vagy kb 6 tonna brikettet. Fát most 25000 Ft/erdei m3 áron tudok venni. Engem még nem tudtak meggyőzni arról, hogy megérné brikettel fűtenem.
Ennek ellenére idén is venni fogok, mert nincs elég száraz fám. Ilyen szempontból tökéletes, mert gázkazánom sincs. Ha lenne akkor valószínűleg olcsóbb lenne gázzal fűtenem, mint brikettel.
Energetikusnak írtam, hogy brikettként vettem olyat, amire ő azt mondja, hogy az nem lehet brikett. Ez volt a lényeg. Nem írtam fűtőértékről, nem írtam a sűrűségről.... Nem is értem ezek, hogyan jöttek most ide.
Nos ha egyre gondolunk, az egy olcsó árfekvésű, hidraulikus préssel készített brikett volt Csiba. Nem meglepő, hogy eltört, tudniillik a hidraulikus prés nem egyben tolja ki a rudakat, mint a mechanikus, vagy a csigás gépek, így az valóban darabokra szedhető és amint a mechanikus prések rúdjai, ezek is porolnak ekkor. Ettől még a fűtőértékével azt hiszem nem volt gond. Vagy igen? Az említett csomagban 15 kg brikett volt, 8cm átmérőjű és 40 cm hosszú rudakban. Ebből az anyag sűrűsége valamivel több, mint 1070kg/m3. Az pedig mintha több lenne a fáénál...
Én a mai napig azzal fűtök és semmi okom panaszra. Bár igen, van egy kevés por utána a zsugorban (úgy egy felespohárnyi), de jóval kevesebb, mint a szén, vagy a hasábfa után :)
A vicces az egészben, hogy én pont Zöld Bikától vettem kipróbálásra azt a brikettet, amire írtam, hogy morzsolható volt és már szinte a saját súlya alatt eltörött. A csomagolás lebontása után lényegében soha nem maradt egyben a rúd, annyira könnyen törött. És azt brikettként árulta :)
Amennyiben olyan könnyen el tudod morzsolni, akkor te nem brikettet próbáltál ki, hanem valami gyenge présélvényt. A brikett térfogatsűrűsége nagyjából a vízével azonos. 1,0 dm3 = 1,0 kg (+/- 10%) Tedd meg a kedvemért, hogy megméred és informálsz bennünket! Lehetséges az is, hogy magas a nedvességtartalma.
A nagy átmérő miatt a te kályhádba nem ideális méretű, de ezt korábban nem jelezted.
Ha megadod a címedet, küldök neked egy 10 kilós csomagot.
Tény, vannak nagyon silány minőségűek. Nekem is volt már szerencsém olyat vásárolni, ami hengerre volt préselve, de felemeléskor már kb a saját súlya alatt eltörött, és fűrészporos is lett eléggé az ember, szinte morzsolni lehetett.
De van olyan is, ami nekem nagyon bevált. Hengeres, 10 cm átmérő, közepén kb. 1 cm lyuk. Ezzel semmi olyan gond nincs, mint a fent írtak, csak sajnos az ára a fához képest horror.
Azért még nem nagyon hallottam olyanról, hogy ha begyújtásnál kitárja valaki a hamuzó ajtót pl teljesen, akkor nem tud begyújtani a huzat miatt. Ettől függetlenül biztos lehet ilyen. Inkább olyanról szoktam hallani, hogy ha nincs megfelelő huzat még a hideg kéményben, akkor visszafüstölhet. Ezért is volt furcsa amit írtál. (Nekem tuti, hogy nagy a kéményem a kazánhoz, de ilyen problémám még soha nem volt.)
Ezt magyarázd majd egy bírónak, ha egyszer valaki elkapja a tököd és beperel! Mert egyenes úton vagy afelé, csak egy aprócska hiba hiányzik, amit el is fogsz követni előbb-utóbb. De mivel olyan baromi okos vagy, inkább vedd úgy, hogy nem szóltam!
Nyilván általánosságban beszélek. Vagy azt várod, hogy minden létező tüzelőberendezés-típusra kitérjek? Miért is kellene Csiba? Az alapelvek ugyanazok, ugyanazon dolgok egyensúlyára kell figyelni a hatékony égéshez. A hogyant pedig mindenki maga kell megkeresse berendezése leírásában.
Pontosan ezért nem mindegy, hogy miben hogyan tüzelsz. A kis levegős égésnek nálam nem a kazán teremtette meg a lehetőségét. Másrészt, mióta pufferem van, azóta gyakori kis adagokkal és intenzív égetéssel tüzelek. A parázslás a végén csekély jelentősséggel bír a fűtés fősodrához képest.
Ha megnézed kicsit jobban, amit leírtam a huzat kapcsán Csiba, akkor ugyanarról beszélünk. Csak annyival hívtam fel többre a figyelmet, hogy nehézkes lesz a begyújtás, ha túl nagy huzattal kezded. Nem nehéz belátni: éghető anyag, oxigén és égéhez szükséges hőmérséklet. A túl nagy huzat az utóbbin keresztül van káros hatással a tüzelésre.
Ez a kisfilm egy kandallóban történő felső begyújtását illusztrálja, de a lényegében erről van szó. Mi most kályhában brikettet akarunk meggyújtani, ami egy kicsit másképpen nézne ki ha látnánk az égés folyamatát.
A tűzgyújtás lépései:
1) Gondosan bezárjuk a tűztér ajtaját.
2) Fentről betöltjük a tüzelőt a rostély és füstnyílás közötti magasság feléig. (feltételezem, hogy van a kályha tetején nyitási lehetőség)
3) A kezünkben meggyújtunk egy gyújtós tablettát, esetleg egy jól összegyűrt újságpapírt (nem fényeset) és rádobunk az odakészített száraz gyújtósfából 1-2 marékkal (vékony rőzse vagy fenyő pálcika)
4) A felső nyílást visszazárjuk. (a művelettel iparkodnunk kell, hogy a begyújtáskori füstöt minél előbb a kéménybe kényszerítsük)
5) A hamuzó ajtó rését beállítjuk az optimálisra. Az elején kevesebb levegő, hogy legyen ideje a tűznek beindulni és a hirtelen huzat ne szívja le a kezdeti gyenge lángokat. Tekintettel arra, hogy a kályhában nem lájuk a lángot, a begyújtás sikerességéről másképpen kell meggyőződnünk.
- A gyújtósfa pattog
- A hamuzó ajtónál érzékelhető, hogy befelé áramlik a levegő. ( a tenyerünk oda tartásával, vagy egy égő gyufaszállal)
- A füstcső melegszik
A kémény és a füstcsőnyílás keresztmetszete közötti különbség szerintem optimális. Ha nagyobb a huzat a kelleténél, az hőveszteséggel járhat, de CO veszélyt nem okozhat.
A huzat szabályozására csak a hamuzó tér ajtaját használjuk. Azért, hogy ott álljon meg ahol mi akarjuk, meg kell oldani, hogy kicsit szoros legyen a zsanér. (amennyiben vízszintesen nyílik) A teljes bezáródás ellen könnyen lehet védekezni. Például egy csipesz szerűen ráhajlított lemez darabkával.
Szerintem ilyen szempontból mindegy, hogy miben és milyen korú berendezésben tüzelsz. Az égés alapelvei itt is és ott is azonosak.
Bár mintha úgy rémlene - de ebben nem vagyok biztos -, hogy Bika is elmondta nekem, hogyan fűt ő brikettel, próbáljam meg úgy. Kipróbáltam, ez volt ez a kevés levegős. Ezzel azt értem el, hogy izzadt a kazánom belseje. Kátrányosodott még a kéményem is. Pedig ha jól emlékszem, akkor ugyan olyan típusú kazánunk van, csak a mérete más.
Én erre a mondatára reagáltam "Az elején, begyújtásnál kevesebb, amikor beindul a lángolás akkor a legmagasabb, majd ahogy megy át az égés az izzási fázisba ismét kicsi a levegőigény.".
Nálam a begyújtás úgy néz ki, hogy begyújtásnál adok max huzatot, hogy minél hamarabb elérje a kazán az üzemi hőfokát. Utána veszem vissza és tartok egy szintet, illetve, ahogy írja a végén, amikor már szinte leégett, akkor még jobban visszaveszem.
Az én kérdésemre adott válaszra reagált. Kérlek olvass vissza, egy valószínűleg több, mint 100 éves vaskályháról van szó. Egyik hozzászólásomban egy linket is megadtam egy talán azonos típusú kályháról.
Itt a huzatszabályozás kimerül a hamuzó és tűztér ajtajának résnyire nyitásán. :-)
