Ha kertre gondoltam evtizedekkel ezelott, nem tudtam elkepzelni kertet arnyekban. Most meg - kedvelem, legalabb annyira mint a napos kertet.
Rhododendronok, azaleak, pafranyok, hostak, es sok-sok mas noveny, ami mind kulonleges hangulatot ad a kert arnyekos sarkanak.
Hinnye, csinos kis felleget lőttél! Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy ezt a vizet valahogy el kellene rakjtározni, mert előfordulhat, hogy egész nyárra ezt kell majd beosztani...
Most vonult át felettünk ismét egy jó kis zivatar. Ezt a szupercellát a felhőszakadás előt fotóztam le. Nem mondom, megint lejött egy tisztességes adag víz :)
Valószínű,hogy hülyeséget kérdezek, de muszály. Igazi szecskavágót vettetek,vagy a neve ez az ágaprítónak? A kicsit gyűröttebbek még emlékeznek rá. Szálastakarmány aprítására használták, és bablevessel működött.
(A dédnagymamámnak más juthatott eszébe a férfinemről, mert emlékszem, hogy mikor nem működött a varrógépe, megvetően belerúgott egy picit a pedáljába, és azt modta: -Na, ez is biztos hímnemű...)
Még hetekkel ezelőtt volt egy nagy vihar, ami leverte a fészekkel együtt a 6 fiókát a munkahelyem közelében. Egy éppp kitiltás alatt álló hajléktalan kint aludt a susnyásban, és ráestek a fiókák. Összeszedegette őket, és egy bőröndben másnap délben behozta hozzám. Hazavittem, és a férjemmel nappal 2-3 óránként etetve, itatva felneveltük őket. Mikor már nagyocskák lettek, kivittük a kalitkát az udvarra, felakasztottuk a fára, és kinyitottuk. Egy volt csak amelyik azonnal elrepült, de estére visszjött. Aztán másnap már nem. Lassacskán eltüntek, csak kettő maradt itt, de azok nem is mennek messzire, és ha hívjuk őket, odajönnek. Nagy élmény, amikor egy szabad madár odarepül hozzád, és a kezedből eszik :))
