Nem biztos, hogy jól értem a kérdést. A négy utas alatt azt érted, amit két tengelyen lehet állítani, tehát az egyik tengely mentén mondjuk jobbra-balra, a másik mentén pedig a tárgytávolságot? Ha erre gondolsz, akkor szerintem van értelme, mert megkönnyíti a komponálást. Nagyobb leképezés mellett néha még a téma megtalálása is nehézséget okoz. Ha pedig nem tetszik a kompozíció, akkor könnyebb a sínnel oldalirányban állítani, mint az egész állványt néhány milliméterrel jobbra, vagy balra helyezni. Közben pedig nem változik a tárgytávolság.
Nem sokat postoltam itt, ha egyáltalán van már itt írásom. Most véleményeket szeretnék kérni. Elmondanátok, hogy a 4 utas makrósínnek van-e értelme? Hasznos dolog, vagy csak inkább növeli a hibaforrást a stabilitás terén. Persze sok tízezer forintos eszköz esetén nem félnék ettől, de az olcsóbbakkal mi a helyzet?
Őszintén. Szerintem ha nem akartok mikrofotókat, akkor bőven elég a 2500 forintos makrosin is. Nekem is fotomate van, kicsit be kell olajozni, és szépen csúszik, kottyanás nélkül. Ez a virág kb 1.5 cm-es. Nem mondom, hogy néha nem lenne jó egy tényleg precíz sín, akinek van rá kerete költsön rá, de akinek nincs az ne adja fel a focus stacking kipróbálását. A CZM képes még a kézből lőtt makro sorozatot is korrigálni és illeszteni, nem is biztos, hogy mindig olyan fontos az a századmiliméteres precizitás.
Azt hiszem úgy két éve használok ilyet, semmi sem kopik semmi sem lötyög függőlegesen is szépen finoman továbbítja a 1,5-2 kiló közti cuccot is ha kell. Bár a sima egyszerű lapos sínekhez képest nagyobb, ám annál masszívabb is.
Tudnék csinálni én is (mondjuk egy óráseszterga keresztszánjából), de sok munka, főleg ha szépen akarod, hogy kinézzen. Tehát nem elvetemült ár egy egyedi termékért, de akkor nagyon jónak kell lennie.
Bocs, de én meg szerszámgépek közt töltöttem fél életemet, azokon található hasonló szánrendszer, melyeket időnként állítani kell, hogy ne lógjanak. Kicsiben, egyszerűbben ez is ilyen eszköz. Ha már ennyiért kínálod, olyan terméknek kell lennie, amin a használatból eredő kopást (és lógást) kompenzálni lehet.
Nekem ehhez hasonló M42-es menetű Asahi Pentax kihuzatom van, amin szintén van makró sin funkció.
Az EOS objektívek elektromos jelátvitelét már megoldottam a kihuzatnál, de ennek a motorizálására még nem gondoltam. Valószínüleg egy léptető motorral egyszerűen megoldható.
Fotomate lp-01- ről van valakinek tapasztalata? Igazából, ha már több 100 ezer Ft belement a felszerelésbe, mindegy, hogy még 5, vagy 15 ezer egy makró sín (30-ért a Manfrotto tetszene, ha már az állvány is az :-), de ha jó az olcsóbb is...
Én megvettem egy viszonylag drágát, jobbra-balra, előre hátra tudom mozgatni milliméterenként. Csakhogy a nehéz váz billeg rajta, egy hosszabb obi nem fekszik fel, vagy ha felfekszik, nem tudod az gyűrűket mozgatni. Aztán szétszedtem, és csak a legalsót használom előre, hátra, még így a legjobb. Szerintem először vegyél egy sima egyszerű egysinest, és meglátod, mennyire válik be. Az igazi jók túl drágák, annyit biztos nem használod, hogy megérje szerintem. De ezt neked kell eldönteni.
Amivel én ebben az árkategóriában találkoztam, az nagyon gyengének tűnt, attól féltem, hogy mindjárt szétesik a gép és az objektív súlya alatt. Szerintem most már nagyobb a választék, úgyhogy egyáltalán nem kizárt, hogy találsz egy megbízható darabot olcsón. De mindenképpen próbáld ki, ne vedd meg látatlanban.
Anélkül valóban nem megy. Én egyébként egy Velbon Super Mag Slider-t használok, mert annak idején ehhez tudtam gyorsan hozzájutni. Ez szerintem olyan alsó-középkategória. Alapvetően elégedett vagyok vele, de azért lehetne kompaktabb, egyúttal kicsit masszívabb, és precízebb. Léteznek olcsóbb és egyszerűbb alternatívák, de azokhoz nem volt bizodalmam, és persze kaphatók sokkal jobbak, illetve precízebbek, például a Novoflex kínálatában, de annyit nem akartam a dologra szánni.
Én úgy tudom, hogy makrózásnál a focus stacking technikához a fókuszgyűrű tekergetése helyett inkább a tárgytávolság változtatását ajánlják, lehetőleg valamilyen sín alkalmazásával, úgyhogy én magam is inkább ez utóbbival próbálkozom mostanában. Mondjuk az MP-E65 objektíven nincs is fókuszgyűrű. ;) Viszont a kérdésre visszatérve szerintem a 100L fókuszgyűrűje tényleg finomabb, mint a sima 100 USM-é, de utóbbi sem vállalhatatlan. 180L-t nem próbáltam.
Mostanában rákaptam a focus stackingre makrózáskor, igen fontos a finoman állítható fókusz, főleg, ha mondjuk a háttérelmosás megőrzése miatt 2,8-on lövöd végig a sorozatot. A kérdés, hogy kinek mi a tapasztalata különböző makró optikák kézi fókuszálásának finomságával, mennyi utat jár be a fókuszgyűrű? A Canon 100L makró 135 fokja éppen-éppen elég, közeli témánál néha kicsit kevés, durva. A sima 100-as makró tudom, hogy még rövidebb, igazán közeli témánál nagyon szenvedtem a pontos beállítással, az idősebb, kiszáradt példányok kifejezetten rosszak. Egy külföldi teszt a 180 L-es makrót dicséri nagyon.
