A etimológiai szótárak szerint a cápa szó a számomra ismeretlen capa(bőr) szóból tevődött át. Ez utóbbi 'halbőr'-t jelent, s valószínűleg (de nem biztosan) német eredetű. Van olyan feltételezés, hogy mivel a 'capabőr' cápabőr is lehetett, a18. század végén valamelyi természettudósunk tudatosan alkotta a cápa szót.
A rája latin eredetű, de a latin raia szó eredetét a TESz nem ismeri.
Az "alkalmi fekvőhelyekre kényszerülő elbocsátott cselédlány" esetében látok valami logikát abban, hogy miért találkozott többször szalmával, mint más nők. Legalábbis sokkal inkább, mint az "alkalmilag távol tartozkodó férjű nő" vonatkozásában. Hát nem?
Grass widow (1528) was originally "discarded mistress" (cf. Ger. Strohwitwe, lit. "straw-widow"), probably in allusion to casual bedding. Sense of "married woman whose husband is absent" is from 1846.
"[G]rasse wydowes ... be yet as seuerall as a barbours chayre and neuer take but one at onys." [More, 1528]
De bameg, ez nem logika, ez nyelv. Nem szalmafeleség, szalmaözvegy. Minden nyelven szalmaözvegy, pl. angolul fűözvegy, németül szalmaözvegy. Nincs logika.
Azért nem látod a logikát, mert nem ez a logika. Kicsit kéne erőlködni. A szalmaözvegy nem a "rendes" özvegytől különít el, hanem a "rendes" feleségtől, akinek otthon a férje, vele lehet hajcsikálni, míg akinek nincs otthon, az a szalmazsákkal kénytelen hálni. A nyelv nem logika, hanem inkább költészet.
Nekem német (volt NDK-s) csoporttársam volt, ő Eßbesteck-nek mondta. Mellesleg folyton azon humorizált, hogy a magyar nyelv pont olyan "mekegő" mint az Eßbesteck.
Az lehet, hogy a németben is megvan ez az indulatszó, de ennek semmi köze az indítókulcs német alakjához, tehát a slusszkulcs mégiscsak a magyarban alakulhatott ki.
> Nekem volt egy német anyanyelvű tanárom, aki ragaszkodott hozzá, hogy olyan szó, hogy eszcájg nincs.
Az eszcájgról konkrétan nem tudok nyilatkozni, de tudtommal nem mindegy, hogy a német anyanyelvű tanárod osztrák-e avagy németországi német. Elég nagy különbségek tudnak lenni a nyelvhaszálatban. Ld pl. a spritzer Ausztriában ill. Németországban...
A slusszkulcs magyar szó, a németben esz, mint írtam, Autoschlüssel (autókulcs), vagy szimplán Schlüssel (kulcs). Így, bár nem tudom, hogy a schluss indulatszó létezik-e a németben, de a német névben ez a momentum nem vesz részt.
Egyébként érdekes adalék ez a szó az idegen szavak kérdéséhez. Ki meri azt mondani, hogy a slusszkulcs nem magyar szó? Ugyanis, ha nem magyar, de nem is német (mert ilyen szó nincs a németben), akkor ilyen? Belga?
További spekulatív megjegyzések, amik talán közelebb visznek a megoldáshoz:
Az üzemanyagvezeték elzárásához elég egy sima szelepzár, azaz kézzel elfordítom és nem megy több üzemanyag, s már le is állt a motor. Spekulatív gyanúm, hogy a kormányzárhoz talán közelebb van az igazság. De ez szintén csak egy tipp.
Másrész felütve a Tótfalusi féle ismeretterjesztó szótárat a Mo-on használatos slussz szóra indulatszóként a 'vége!', nincs tovább!' jelentést is adja. Ha ezen jelentés a No-i németben is megvolt, Ádám tippjében is lehet sok igazság.
1. A slusszkilcs németül '(Auto)Schlüssel' . Ebből olyanformán alakulhatott ki, mint ahogy a kempingtábor, tautológia.
2. A Schluss lezárást jelent. Lehetett olyan időszak, amikor az autónak nem az indításához, hanem a leállításához használtak kulcsot. Ez műszakilag lehetséges, hiszen a dízelmotorokat kurblival el lehet indítani, de leállítani az üzemanyagadagolás lezárásával lehet. Erre szolgálhatott pl. a 'lezárókulcs'