Ékesen szapuljam Salvatore-t? Nem ér annyit, már igy is sokat beszéltünk róla. ;-)
Tanith Lee-től keveset olvastam (ami magyarul megjelent, meg pár novellát), de jónak tartom. Ő még a TSR előtti időszak nagy irója. LeGuin is, de tőle sajnos minden kimaradt. A Tehanu-t kezdtem el még annó, de unalmasnak találtam. (Hozzáteszem, A Gyűrűk urát kétszer is olvastam).
Érdekes, hogy Tolkien után a hozzá hasonló terjengős műveket nem birom végigolvasni. Vagy én vagyok a béna, vagy azok nem elég jók.
Valaki még irta, hogy kalandos, pergő sztorikat szeret, ezért olvas Salvatore-t. Ebben az esetben ajánlom Jack Vance-t, vagy Poul Anderson-t, vagy akár a korábban emlitett Robert E. Howard-ot. Ezek is kalandosak, pergők, de legalább még irónak is elsőrangúak. Ha meg valaki a sorozatokat szereti, akkor ott van mondjuk a Jack Vance Lyonesse ciklusa (3 vastag kötet). Szóval minden műfajban vannak jó és rossz irók, ez igaz, de Salvatore és a TSR branch nagy része iparosok és nem irók.
Az Encyclopedia Myticaban a kovetkezot talaltam:
Avalon According to Geoffrey of Monmouth, the enchanted isle where Arthur's sword was forged and where he is conveyed after his last battle to be healed. Geoffrey calls it Insuls Avallonis which he translates as "isle of apples," apples no doubt being a paradisal symbol in contrast to the Welsh Ynys Avallach which supposedly takes it's name from it's lord, Avallach.
Geoffrey writes more at length on Avalon in his "Vita Merlini" than in the Historia. He likens it to the Fortunate Isles of classical myth but over western waters. Presided over by Morgen (Morgan le Fay), a kind enchantress and healer who leads a sisterhood of nine. This description echoes
the Welsh poem "The Spoils of Annwfn" with it's nine Otherworld maidens and real groups of island dwelling Celtic priestesses like those noted by Plutarch in the first century CE. Arthur is placed on a golden bed and can only be healed by entrusting his care to Morgen completely for a long time.
Avalon if often taken as a refuge of spirits but the point of Arthur's residence there is that he is not dead, but magically alive and awaiting the moment of his return.
In 1191, when the monks of Glastonbury uncovered the "tomb" of Arthur, they claimed that Glastonbury Tor, which resonated with an aura of pagan uneasiness, was the famed isle for it was once almost encircled by water. The association passed into Grail literature that drew on Glastonbury's ancient Christian history (It is said that this was the monastery founded by Joseph of Arimathea who, bearing the Holy Grail, allegedly came to Britain after the crucifixion).
Thus there are two meaning attached to Avalon; that of Glastonbury and that of mystical otherworld. In both examples it is the final resting place of the King but at Glastonbury it is his burial site and the other is the place of his healing and retreat from the world as well as the source of his immortality
Salvatore könyveit többen dicsérték, de ahányszor láttam tőle valamit, az valaminek a folytatása volt, ami már nem volt kapható. Igy aztán nem volt kedvem belefogni. Végre most nyáron találtam egy könyvet amelynek a borítóján nem szerepelt, hogy ennek-annak folytatása. Lelkesen megvettem, egy este kiolvastam, és másnap el is adtam.... A címét nem tartottam érdemesnek megjegyezni. A történet arról szólt, hogy egy tengeralattjáró úgy elsüllyed, hogy egy másik világban találja magát (persze, mert a Bermuda 3szögben süllyedt el! - így könnyű), azután az életbenmaradt hősök magukra vállalnak egy megbízatást, és mennek, és mennek, és mennek, és mire odaérnek, hogy történhetne is valami, a könyv végetér (és majd folytatása következik valamikor). Ezzel részemről a szerzővel végeztem. Én ilyen könyveket kikapcsolódás- és szórakozásképpen szeretek olvasni, de azt nem szeretem, ha egy író (meg egy kiadó) szórakozik velem....
Avalon a kelta mitológia édenkertje. Valahol a lenyugvó nap irányában található a tengerben, illetve nem található, mert elveszett, elsüllyedt, vagy közönséges halandó számára elérhetetlen.
A halottak odakerülnek (ahogy a régi egyiptomiak, úgy a kelták számára is nyugaton volt a halottak birodalma - a nap is meghalni ment naponta).
Olvashatsz róla a Sziriat oszlopaiban (Várkonyi Nándor), hivatkoznak rá minden Atlantisz-hívő könyvben és természetesen a fantasy irodalom is szívesen alkalmazza - esetleg egy másik dimenzió közbeiktatásával. Tolkien magát a nevet nem használja, de a tündék honát Avalon módjára tüntette el.
Pacemaker: namost a GyU-ban van a legtisztábban elkülönülve a jó és a rossz. Ott vagy valaki jóságos, és szép, vagy ronda és goni. Kivétel talán Boromir...
Drizztéknél sincs túl nagy árnyaltság, ámbátor a bérgyilkos akinekmostnemjuteszembeaneve, elég sokat változik, van benne kis árnyaltság, nomeg a kopasz drow tolvaj, akinek a nevét dettó elfelejtettem. De ne mennyünk bele Salvatore-művek elemzésébe, szóval abba is hagyom.
Akkor most feltenném a nagy kérdést:
Eredetileg mi volt Avalon?
Már annyi fantasztikus muben láttam rá utalást, hogy érdekelne az eredete is. Ujabb példa: Battletech sorozat XXXI. században Új-Avalon az egyik bolygó neve ésmég sorolhatnánk az általatok leírtakat is.
Szóval Avalon???
Hogy mennyir szubjektiv a dolog, A Gyűrűk urát is olvastam bár azt már jó pár éve, kétségtelen tény hogy művészi alkotás, ami Salvatorerl nem mondható el teljes mértékben, mégis pillanatnyi állapotomban , most Drizzt történetei jobban tetszenek. Szóval ez a pergőbb , könnyed stilus most jobban fekszik. Bár ebben az van hogy Drizztel sokkal jobban tudok azonosulni, Salvatorenal jól elkülünül a jó és a rossz, ami a mai áttekinthetetlen mindennapjaink után felüdülést jelent.
Szerintem Lord_Oberon igazi fantasyn igazán jó fantasy-t értett. Arról meg nagyon is érdemes beszélni, főleg akkor, hogyha valaki arra kér minket, hogy ajánljunk neki könyveket.
Hogy mitől lessz egy fantasy jó, az meg egy elég érdekes kérdés. Arról sokat lehetne irni, de megpróbálom majd egy hozzászólás alatt elmondani a véleményemet.
srácok, ne sznoboskodjunk... A Gyűrűk Ura jó, ez igaz, de mi alapján mondod valamire, hogy IGAZI FANTASY, hm?
kiváncsi lennék.
Salvatore egy másfajta izlést elégit ki, de attól még az is fantasy (khm). Mongyuk látom már ebből medddő vita lesz...
Mindenben egyetértek, kivéve az elsőséggel. Ha világszinvonalú fantasy-ről beszélünk, akkor nekem mondjuk Lord Dunsany, jut eszembe inkább, de ha nem, akkor H. P. Lovecraft, vagy Robert E. Howard.
Igaz, Tolkien kortársa az emlitett uraknak, de A gyűrák ura évtizedekkel később jelent meg, mint Mondjuk a Howard, vagy Lovecraft (Itt most elsősorban nem a Cthulhu mitoszra gondolok!) fantasyjei.
Amit eleddig olvastal, azt tekintheted a fantasy hm... hogyan is fogalmazzak, hogy ne legyen banto... Szoval a kozepmezony legaljanak. Igen, talan igy a leginkabb diplomatikus.
Ha vagysz valami jo tortenetr, ami talan nem ennyire pergo, de gyonyoru, es azert van benne nem keves izgalom, meg valamivel osszefogottabb, kerekebb egesz, akkor maszkalj el a szomszedokhoz, es sird ki toluk J.R.R. Tolkien leghiresebb muvet, a Gyuruk ura cimu trilogiat.
AZ IGAZI FANTASY, csupa nagybetuvel. Talan ez volt az elso olyan konyv, amit ebben a mufajban vilagszinvonalura alkottak meg.
Goncz Arpad forditotta, meghozza nagyon nem rosszul, csodalatosan adja vissza magyarul az angol cizellaltsagot.
Csak ajanlani tuodom!
(mint ahogy mindenki mas is itt a topicban)
Nincsen fenn sem novella, sem regeny szoveg a Darkover Site-on.
Amit fenn talalsz, az bibliografia, a legtobb regeny tartalma ahogy egy-egy olvaso osszefoglalja (altalaban ez azert eleg reszletes), par regenynel a szereplokrol egy lista, valamennyi idorend es tortenelem a vilagrol, nehany erdekesebb temarol egy-egy kisebb esszécske, a novellaskotetek novellairol egy lista.
A Forest House annyira talan nem jo, de azert hasonlo igennyel dolgozza fel a Norma legendat, es beleillik a kepbe amit a Mists megteremtett. A Lady of Avalont nem olvastam.
Egyebkent most nyitottam egy topicot a Kulturában Barbárok és varázslók cimen. A témák: Robert E. Howard, hard fantasy, heavy Metal, filmek, konyvek, festők, barmi.
MZB Mists of Avalon az egyik legnagyobb fantasy mű amit valaha olvastam. Mondjuk nem hasonlitgatnám Tolkiennel, mert szerintem más kategória, de az egész Arthur mondakört nála jobban még nem dolgozták fel.
Finrod
Csak a Mists-et olvastam, a többit még nem mertem, mert féltem, hogy nem tudja megismételni a zsenialitást, és csak utánozza a Nagy Műt. Neked mi a véleményed?
Pacemaker
Ha még tényleg csak az Otthont olvastad, akkor ha rám hallgatsz ezen a ponton megszakitassz minden kapcsolatot Salvatore-al. A te érdekedben... Komolyan! Az Otthon tényleg nagyon jó, de a többi csak elront egy kellemes emléket.
Akkor ez olyan megoldas, mint a Star Wars ezerfele szerzoje?... :((
Nekem Roger Zelatny a szerzoje az Amber ciklusnak, es ha nem is allitanam, hogy kiemelkedoen jol ir, de elviselheto a stilusa. Sajna ez a legtobb fantasy szerzorol nem mondhato el, bar ilyenkor jon kepbe a magyar forditas, ami vagy jol adja vissza, vagy nem....
Sajna az angol tudasom nem teszi lehetove az eredetiben valo olvasast, igy marad a varakozas a magyar kiadokra.
Bar ha a ket kotet kozott eltelt idot veszem alapul, akkor max. az unokaim olvassak el... :))
Az Amber ciklusban Avalon csak egy a sok árnyék közül, viszont ez volt Corwin kedvenc helye, de az Arthur mondakörrel való kapcsolatát az Amber ciklusban nem említik. Nincs is központi szerepe a történetben.
MZB feldolgozásában viszont a druida papság központi szerepet kap. Itt Avalon története tárul elénk teljes egészében.
Az Amber ciklus úgy vélem meg fog jelenni itthon végig, mind a 10 kötet, mindenesetre én azért nem várom meg, elolvasom inkább angolul, ha már egyszer megvan :)
Erdekes en Avalon foldjet csak az Amber vilagaban olvastam. Tudtommal nalunk ket kotet jelent meg eddig: Az Amber Hercegei, es nemreg az Avalon agyui.
Mindenesetre szerepjatekban (tudtommal) van Amber vilaga. De az altalatok leirtak alapjan ez ket kulonbozo vilag lehet.
Hát nem biztos mert most már a Menedék vége felé járok. Én eddig még csak nyolcról tudok a Csend pengéi az utolsó ami elérhető Mo-on , a másik három a Jeges szelek völgyének a triologiája lenne??? Na igy ki is jön a 11.
Persze.
Ha még csak az Otthonnál tartasz, akkor jó neked, mert Drizztesből van tizenegy, illetve angolul már tizenkettő, szóval kitart még egy darabig. :)
Nemrég kezdtem el fantasyt olvasgatni, nekem Salvatore müvei nagyon tetszenek főleg azok amik Drizztről szólnak. Most olvastam ki az Otthont.
Ti olvastatok tőle???
Nekem is tetszett a Mists, sot olvastam a Forest House-t ami ez elott játszódik mintegy 300 évvel, és a Norma legenda feldolgozása. A ketto közt helyezkedik el a Lady of Avalon.
Azt hiszem mindhármat lehet kapni a Bestsellers-ben, de a Mists-et és a Lady of Avalon-t biztos.
Szerintem is elégge Tolkien kategória, nagyon jól feldolgozza az Arthur mondakört, "el tudom képzelni" hogy tényleg ez történt és ebbol maradtak azok a mondák amik mára fennmaradtak.
De ezen a sorozaton kívül még rengeteg könyvet írt, pl. a Darkover ciklust, ami 21 könyv és 12 novelláskötet együttese egy elég részletesen elképzelt világban.
A sorozat elso kötete megjelent itthon is a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban. A történet a 22-ik században játszódik, a Föld túlnépesedett, és próbálnak kivándorolni. Egy ilyen telepeshajó egy mágneses vihar miatt a célpontjától igen messze urhajótörést szenved egy igen hideg világon. A telepesek foleg skót, ír és egyéb kelta leszármazott népek lakói, akik felkészültek arra hogy primitív világban boldoguljanak, bár nem kimondottan ennyire hidegre számítottak, és neki is kezdenének hogy berendezkedjenek a világon. Csakhogy a hajó kapitánya és legénysége mindenáron azt eroltetik, hogy a fo céljuknak a hajó megjavítását tekintsék. Csakhogy a világ fémekben szegény, a technológiai ellátottságuk pedig nemlétezo.
Ez már magában is elég gond lenne, de a bolygónak van néhány további érdekes tulajdonsága:
- van egy virág, amelynek pora erosen pszichedelikus hatással van, az ember telepatikus képességeit leárnyékoló korlátokat lebontja, és ez a virág mindig virágozna amikor pár napig nem esik az eso és fény éri, és a szél elég messze viszi ennek a porát... És aki beszívja abból általában kitör a primitív énje, aki mindenféle fura dolgot csinál, de általában a szexuális vágyait próbálja kiélni
- a világnak vannak oslakói, akikbe elobb-utóbb bele is botlanak. Az ilyenkor követendo eljárás az Urflotta részérol, hogy békén hagyni a bolygót és az oslakosokat... csakhogy hogy menjenek el?
- a fogamzásgátlási módszerek csodöt mondanak, mivel a szokatlan körülmények miatt az emberek bioritmusa felborul. A kísértetszél miatt pedig elég sok alkalom adódik a fogamzásra... Viszont a csecsemok és a kisgyerekek szervezetét annyira megterheli az urutazás, hogy nem élnék túl...
- és hogy mindezt tetézze, az emberek találnak bizonyos köveket, amelyek segítségével az ember mágiának tuno dolgokra képes mindössze azáltal hogy rágondol...
Hogy ebbol mi lesz, azt mindenki elképzelheti...
A következo könyv mindenesetre mintegy ezer évvel késobb játszódik. A novelláskötetek egy része foglalkozik ezzel az idoszakkal is.
A világ késobbiekben egy olyan technológiát fejleszt ki, ami ezeknek a köveknek használatára épül... sajnos nem csak jóra lehet használni.
Eközben a társadalom többször is megváltozik, de erosen patriarchális beállítottságú lesz. A nok szerepe a gyerekszülés, lehetoleg telepatikus képességekkel. Ennek érdekében igyekeznek ezt a házasságokat is eszerint megkötni... Kialakulnak a telepatikus képességekkel rendelkezo családok akik egymás közt házasodnak...
És persze vannak azok a nok, akik ezt nem bírják elviselni, ok azok akiket a társadalom megvet, és úgy nevez Szabad Amazonok, egy olyan "csoport, akik kiharcolták maguknak a jogot, hogy a férfiaktól függetlenül élhessenek, cserébe nem házasodhatnak meg soha törvényesen, és nem várhatnak védelmet egy férfitól sem..."
És kétezer év után a Földi birodalom is megjelenik a világban, egy teljesen más technológiát képviselve, ami tönkretenné ezt a világot.
Szóval téma van boven... akit bovebben érdekel, az látogasson el a http://www.darkover.cx címre.
Ezenkívül még a Világok Háza jelent meg tole magyarul amit olvastam, az is kellemes könyv, bár nem összehasonlítható az említett muveivel.
Marion Zimmer Bradley-től olvastatok valamit? Én egy novellaválogatást angolul - űrhajósos történetekkel indul és fantasyval folytatódik, azután egy csodálatos regényt "Mists of Avalon"
címmel, szerintem jobb mint Tolkien. Azért jobb, mert a női szereplők nem csak dekorációs kellékek benne - és itt ne gondoljatok feminista műnőkre, akik férfit akarnak játszani, hanem igaziakra, akiknek pl. gyereket kell szülni lehetetlen körülmények között is - hanem igazi alakítói a történetnek. A történet a mi világunkban játszódik azzal a fantasztikus előfeltételezéssel, hogy Artur király idejében még élt a Nagy Istennő Kultusza, az ő druida papnői a régi szent királyság intézményét meg a régi hagyományokat igyekeznek megőrizni, de fokozatosan elvesztik a befolyásukat - először a római uralom, azután a kereszténység miatt. A keresztények belőlük kreálták a boszorkányokat. Avalon szent szigetét egy másik dimenzióba menekítették. A helyén a mi világunkban Glastonbury áll. Nem tudom, mostanában kapható-e, én az Országos Idegennyelvű Könyvtárból vettem ki. Sajnos nagyon szegényes választékuk
van fantasyból - ezt szerencsére történelmi regénynek vették.
