Keresés

Részletes keresés

vrobee Creative Commons License 2006.09.13 0 0 101
Az angolok is különösek e tekintetben.
26 betúvel próbálnak mindent leírni, amikor ez nem is megy olyan könnyen. Ráadásul teljesen mást írnak, mint amit ejtenek. Mióta van ez így náluk? Ott sem ártana valami reform.


Az angol írásnak elég érdekes története van. A mai helyesírás alapja a normann uralom alatt kialakult, London környéki nyelvjáráson alapuló rendszer.
Ez használ kettős betűket, akárcsak a magyar: ch, th, sh., (Itt egy kis konfúzió van, betű alatt néha karaktert /írásjegyet/, néha egy leírt fonémát értünk...). Volt egy korábbi (és másik nyelvjáráson alapuló) helyesírás, ami használt speciális karaktereket is, pl. þ, ð, æ.
(A Miatyánk óangol változatát ld. itt: http://www.georgetown.edu/faculty/ballc/oe/paternoster-oe.html)

Érdekes, hogy a könyvnyomtatás elterjedése, és ezzel a helyesírás megszilárdulása pont akkor történt, amikor a magánhangzók kiejtése viharos változásba kezdett (korai modern angol korszaka). Azelőtt a helyesírás jobbára fonetikus, logikus volt. Az ee hosszú e, az i mindig i, stb. A szóeleji néma hangzókat (knight) is, sőt, létezett a gh hang is, amolyan németes "kemény h" volt. (Ennek maradványait ma bizonyos nyelvjárásokban állítólag nyolcféleképp ejtik... nekem ami eszembe jut: night /nite/, through /thru/, drought /draft/, hiccough /hiccup/). Még korábban ejtették a szóvégi e-t (és röviden ejtették a megelőző szótagot)*.

Külön érdekesség, hogy az angol akkoriban több erősen különböző nyelvjárásra különült. (Állítólag Londonban bajosan értették azt az utast, aki csupán 30 mérföldről érkezett a Temzén, és "wudr ond ey"-et kért, ami ekkor Londonban már "water and egg"). Bizonyos szavak párhuzamosan éltek egy darabig, és az is előfordult, hogy ejtésben az egyik, írásban a másik változat rögzült végül. (Pl. a busy, business - ha jól tudom - a londoni írásmód, de az északi kiejtés társul hozzá)

Apróbb csiszolások persze voltak, vannak. Ill. a párhuzamos változatokból általában az ejtést jobban tükrözőt fogadtatták el. Főleg az amik próbálták logikusabbá tenni a rendszert (ld. fenti gh-s példák, néhány "néma" magánhangzó kidobálása), és ez részben sikeres is, rendszerszinten viszont nem terjedt el. Az írásbeliség ilyen széles elterjedtségénél szinte lehetetlen egy átfogó reform. Főleg, ha meggondolod, hogy nincs olyan intézmény, mint nálunk az Akadémia - amit az angol nyelvterület egésze elfogad, mint hiteles ajánlattevőt.

A hsz. nagy részét emlékezetből írtam, a pontatlanságokért, hibákért elnézést, bátran ki lehet javítani :D

---

* Ez Shakespeare korában már eltűnt. Nála pl. a 'love' és a 'doom' rímelt. (Tehát az o, és az oo még ugyanúgy hangzott, de szóvégi e helyett már szótagnyúlás volt)
Előzmény: v_peti (98)
flugi Creative Commons License 2006.09.13 0 0 100
na és?

vannak más példák is az egyformán írt, különböző jelentésű szavakra. Ez nem kizáró ok. Ami itt számít, az az, hogy élőbeszédben már úgysem tudod a különbséget megállapítani.

Márpedig az írás követi a beszélt nyelvet, és nem fordítva.
Előzmény: pint (18)
flugi Creative Commons License 2006.09.12 0 0 99
azért kéne megjegyezni felesleges dolgokat, mert az elfelejtése veszteség? Nyilván nem, csak ha nem felesleges.

Márpedig elég kevés praktikus indok van a megtartására. Egyfelől minél kevesebb többkarakteres betű van, annál jobb, és ehelyett nem is kéne kitalálni semmit. Másfelől amit ugyanúgy ejtünk, minden más esetben ugyanúgy írunk.

Előzmény: ningir (94)
v_peti Creative Commons License 2006.09.12 0 0 98

Az elhagyást (ill. a két hangzó egybeejtését) a nyelv már végrehajtotta. Pusztán hagyományból őrizgeti még a helyesírás. Kérdés, hogy miért fontos az írásnak egy lényegesen korábbi nyelvállapotot tükröznie? Csak nehezíti az írás megtanulását a köznapi embereknek, akiket kevésbé érdekel, hogy mit hogyan mondtak sokszáz évvel ezelőtt. Aki a nyelv történetével foglalkozik, az pedig úgyis utánanéz az etimológiáknak.
Ennek ellenére a helyesírás modernizálása a világon mindenütt elképesztő ellenállásba ütközik, aminek az élén tipikusan a nem-nyelvész értelmiség áll. (Erre elég jó példa a francia nyelv, ahol írásban fel kell tűntetni valóságban már régóta nem létező betűket, sőt, morfémákat - pl. ragokat - is...)

 

Az angolok is különösek e tekintetben.

 

26 betúvel próbálnak mindent leírni, amikor ez nem is megy olyan könnyen. Ráadásul teljesen mást írnak, mint amit ejtenek. Mióta van ez így náluk? Ott sem ártana valami reform. (Egyszer, egy tv műsorban szó volt reformkísérletről*, de abban olyan abszurd dolgok voltak, amik sem a mostani szövegekhez, sem azok fonetikusan leírt változatához nem hasonlítottak. De ebből végülis nem lett semmi.)

 

*Hogy mikor volt ez, 50, 100 vagy 200 éve azt nem tudom.

 

 

 

 

Előzmény: vrobee (97)
vrobee Creative Commons License 2006.09.10 0 0 97
A J és LY nem véletlenül volt, és van még meg a nyelvünkben.
Az LY ("lágy L") hang már legalább 2-300 éve nincs meg nyelvünk legtöbb nyelvjárásában. Ez alól ma talán csak a csángómagyar nyelvjárások kivételek.

Hogy ma két külön betűt használunk, annak az az oka, hogy néhány, a magyar írásbeliség megszilárdulásakor mértékadó személyiség (elsősorban Kazinczy) Északkelet-Magyarországról származott, arról a nyelvterületről, ahol akkor még különbözően ejtették a két hangot. Ma már ott sem.

Ugyanez az oka annak, hogy a kétféle E-t ugyanúgy írjuk, pedig ezeket a magyar nyelvjárások többsége még mindig megkülönbözteti. Északkeleten viszont már a XVIII. században sem volt két külön hang.

Bármelyik elhagyása veszteség lenne, a felejtés fele mutatna.
Az elhagyást (ill. a két hangzó egybeejtését) a nyelv már végrehajtotta. Pusztán hagyományból őrizgeti még a helyesírás. Kérdés, hogy miért fontos az írásnak egy lényegesen korábbi nyelvállapotot tükröznie? Csak nehezíti az írás megtanulását a köznapi embereknek, akiket kevésbé érdekel, hogy mit hogyan mondtak sokszáz évvel ezelőtt. Aki a nyelv történetével foglalkozik, az pedig úgyis utánanéz az etimológiáknak.
Ennek ellenére a helyesírás modernizálása a világon mindenütt elképesztő ellenállásba ütközik, aminek az élén tipikusan a nem-nyelvész értelmiség áll. (Erre elég jó példa a francia nyelv, ahol írásban fel kell tűntetni valóságban már régóta nem létező betűket, sőt, morfémákat - pl. ragokat - is...)

Az ősi írásban (un, rovásírás) külön betűi voltak e két hangnak.
Ez elég valószínű, hiszen akkoriban Székelyföldön egészen biztosan két külön hang volt. A nem-ősi írásban is külön betűi vannak, de ennek ma már csak hagyományos okai vannak - erről megy most az értekezés.

magyar nyelv számára kevés hangzót tartalmazó latin ABC-ben a magyar nyelv által használt hangokra megoldást kellett találni.
Az ábécé betűket tartalmaz :) .
Persze, hogy a latint ki kellett egészíteni, akárcsak a szláv, germán, újlatin stb. nyelvek esetén. (Huszita ABC jelei, német sch, ö, angol w, francia é, spanyol ch, meg a többi).
Előzmény: ningir (94)
ningir Creative Commons License 2006.09.10 0 0 96

Ajánlom figyelmetekbe:

 

Götz László: "Keleten kél a nap" c. könyvét

valamint

Kiss Déne: "Bábel után" c. könyvét.

 

Valószínű, hogy ezek olvasását követően sokan másként vélekednek a kérdésről, mint korábban.

ningir Creative Commons License 2006.09.10 0 0 95

Szerintem azok szívatnak azok bennünket , akik nem tanítják meg (és a tanárainkat sem), hogy mi miért van  amagyar nyelvben.

Ebben "tudósaink"é a fő "érdem" és igyekezet.

 

Előzmény: Holaanstop (8)
ningir Creative Commons License 2006.09.10 0 0 94

A J és LY nem véletlenül volt, és van még meg a nyelvünkben.

 

Bármelyik elhagyása veszteség lenne, a felejtés fele mutatna.

 

Ha a nyelvészet nyelvünk oktatását újra a helyes mederbe tereli, (és a ma tragikomikus szóeredet magyarázatai helyett visszatér a helyes etimológiára), akkor érthető lesz, hogy mi miért J-vel és mi miért LY -al írandó.

 

Az ősi írásban (un, rovásírás) külön betűi voltak e két hangnak.

A kényszerből átvett, magyar nyelv számára kevés hangzót tartalmazó  latin ABC-ben a magyar nyelv által használt hangokra megoldást kellett találni. (ty, gy, ny, cs, ly, ...)

 

hekker barbie Creative Commons License 2003.02.18 0 0 93
ha jol ertem, az amerikai oktatasra irtad, hogy elveszti a a gyerek az absztrakcios kepesseget. szerintem ennyibol, es feltehetoen tovabbi szamtalan pelda citalasaval sem lehet belatni, hogy az amerikai oktatas negativan befolyasolna a gyerekek absztrakcios keszsegenek alakulasat, szemben a magyarral. hitetetlenul sok mulik a pedagoguson. sajnos van friss, mai rossz tapasztalatom :(

egyebkent azt, hogy a nyelv absztrakcios eszkoz nem az ujjambol szoptam, de azt hiszem ez kiderult. szamomra nem ez a fura, hanem az, hogy ezt valakinek nem kell magyarazni.

btw godel? escher? :))

Előzmény: tucatnev (91)
Törölt nick Creative Commons License 2003.02.15 0 0 92
Az, hogy nem lehet majd megbuktatni a gyerekeket alsóban, ahhoz fog vezetni, hogy még több félanalfabéta, rossz helyesíró, stb. diák kerül ki az általános iskolából.
tucatnev Creative Commons License 2003.02.15 0 0 91
Azé' az jó dodlog, hogy a magyar gyerekek műveltségben, kézségben és tárgyi tudásban borogatják az amerikaiaiaiakokat, mert ők nyalják a gyerek seggét, itt meg ráhúznak.

Pl. a foil-szabály:
(5+x)*(4-y)=
First: 5*4=20
Outer: 5*(-y)=-5y
Inner: x*4=4x
Last: x*(-y)=-xy

A gyerek megtanulja, ha megtanulja.
De egy ilyentől újra összeszarja magát:
(a+b+4)*(c+2)
Lövése sincs. A magyar gyerekbe beleverik, hogy "mindentagotmindentaggal" Egyszerűbb az első? Egyszerűbb. Használhatóbb? Igen. Gyerekbarátabb? Igen. Szarabb? Igen! A gyerek elveszíti az absztrakció szükségességét.

Erre szolgál a nyelv is. Kikopik a ly/j páros? Kopjon... ...de én a gyerkembe bele fogom verni: vannak jelentős különbségek, mintahogy az ékezetek között is... ...és nem véletlenül jöttek létre. Hecker barbie frankón beletrafált, majd leestem így hajnaltájt a székről: "a nyelv nem kommunikacios, hanem absztrakcios eszkoz" (mégha ékezet nélkül is írta...). Hát ez az! Ezért tartom igénytelenségnek, a "hozzámnemillés" egyik alapvető példájának a helyesírás hiányát! Mert ez jellemzi az egyén absztrakciós bázisát! Hogy hogyan fogalmazza meg a gondolatait!

A barok zene kiválló tanulásra, főként Bach orgonadarabjai: kimutatták ez a benne lévő állandó magasságú, ütemes, állandó hosszú mély hang miatt van (ún. orgonapont), mert összefogja az agyat és figyelmességre szorít. Valami ilyesmik lehetnek a nyelvtani szabályok is. Optimális nyomás...

..vagymi.

Fáradt vagyok mint a kutya, megyek aludni.

Lyó reggelt, mindenkinek!

Előzmény: Holaanstop (89)
v_peti Creative Commons License 2003.02.15 0 0 90
Mutter: tt=t utána meg rövid mgh jön Bocs, az el?tte mgh-re vonatkozik ez.
Holaanstop Creative Commons License 2003.02.14 0 0 89
Az amerikai oktatási rendszerrel sok baj van, de ez nem tartozik szorosan ide. Ami mégis, hogy a nagy különbség az, hogy ott megpróbálnak kedvet csinálni a tanuláshoz, itt pedig kiverjük a gyerekekből. Ha már itt tartunk, akkor feltételezem, hogy attól is kivagytok, hogy pár éven belül nem lehet az alsótagozatban buktatni.

Akárhogy is, vannak betük: pl. ü-ű, amiknek megkülönböztető szerepük van, az ly nem ilyen. Vannak kis falvak ahol még hallani ugyan az lj-s ejtést, de nem gondolhatjátok komolyan, hogy ez mérvadó bármilyen szempontból is. Mert ha az lenne, akkos pl Szegeden miért ne irhatnának mindent ö-vel?

v_peti Creative Commons License 2003.02.13 0 0 88
Igeid?k: Nem azt mondom, hogy mind fölösleges, de azért ennyi nem kéne. Más kérdés, hogy a magyarban meg néha túl kevésnek t?nik, ami van. Régem azért több volt.
Valahogy így: mondám, mondottam vala, mondottam volt...
Ha az általad beírt példákhoz elegend?ek voltak a jelenleg használt igeid?k, akkor minek vezessünk be újakat.
A függ?beszédet sem igazán kedvelem. De ez sajnos nemcsak az angolban, hanem a németben is megvan.

Előzmény: hekker barbie (84)
PETYUS Creative Commons License 2003.02.13 0 0 87
A star eredetileg csillag. Ami világít. Mert van neki fénye. _Saját_ fénye.

Bocs, én sem tudtam megállni.

Előzmény: hekker barbie (86)
hekker barbie Creative Commons License 2003.02.13 0 0 86
akik sokat szerepelnek a teveben azok sztarok. a sztarok villakban laknak. a villalakok sztarok.

bocsanat. nem tudtam megallni.

Előzmény: Törölt nick (82)
hekker barbie Creative Commons License 2003.02.13 0 0 85
akkor most nevess, mert az otleted egy mas formaban egyreszt mukodokepes, masreszt korantsem uj, harmadreszt a rovasirasban gyakorlatban volt. a lenyeg az, hogy a maganhangzok egy reszet akar el is hagyhatnank az irasban. (ha jol emlkszm - es nem rontm most el - valhgy igy alklmzhto a szably, amely nem a rovsirashz, hanem a magyr nyelvhz kothto, azz fuggtln a valszttt abectol. nem vagyok rola teljesen meggyozodve, hogy mindenre jol emlekszem es jol is alkalmaztam, de valami hasonlo lehetett a vegeredmeny.)
Előzmény: Infomaker (81)
hekker barbie Creative Commons License 2003.02.13 0 0 84
biztos hogy az angolban van tul sok? nem a magyarban van tul keves? ket pelda, hogy jovobeli cselekvest a magyarban mind jelen, mind multidovel ki tudok fejezni:

ha majd elolvasom ezen hozzaszolasomrol alkotott velemenyed, akkor valaszolok.

ha majd elolvastam ezen hozzaszolasomrol alkotott velemenyed, akkor valaszolok.

ps: az altalad a 41-ben felhozott mentek-es sorozatban is az egyik jelentes is a cselekves idejere utal. (persze, csak ha jol tudom.)

Előzmény: v_peti (77)
Törölt nick Creative Commons License 2003.02.13 0 0 83
"Miért ne könnyitenénk ott, ahol tudunk?"
Azért, mert akkor rohadt büdös lenne mindenütt, és a járványveszély is nagyon nagy lenne.

Tréfát félretéve: Olvastad Erich Kästner-től a Május 35. című könyvet? Van abban egy vízió Eldorádóról, ahol minden nagyon egyszerű. A ruhákat csak felrajzolják magukra, evés helyett tablettákat vesznek be, ilyesmi. Ennek megfelelően minden rémesen unalmas. Az apró színes dolgok, a nyelvi furmányok, játékok, azok teszik teljessé az életünket. Én nem tudom, más hogy van vele, de szükségem van arra, hogy akadályokat győzzek le, hogy "megküzdjek" valamiért, mert azon tudom lemérni saját magamat. Gondolom, Amerikában nem különösebben volt jellemző, hogy Madách "tragédiája" tananyag lett volna, neadjisten még értelmeztétek is volna. Pedig érdemes. Egyébként abban csatlakozom a kuructigrincshez, hogy a jenki oktatási rendszerrel ne példálózzon senki, feltéve, hogy nem az a célja, hogy körberöhögjék.

Előzmény: Holaanstop (76)
Törölt nick Creative Commons License 2003.02.13 0 0 82
"...akár tetszik, akár nem, az "ly" halálra van itélve."
Szeretem az ilyen magabiztos kinyilatkoztatásokat. Kb. annyira megalapozott, mint, hogy a "villalakók" sztárok.
Előzmény: Holaanstop (70)
Infomaker Creative Commons License 2003.02.13 0 0 81
Jó, én hajlok a dologra :)

kezdésnek tüntessük el a magánhangzókat, maradjon csak az "e" betű, de természetesen a "ly" helyett is maradjon "j".

Az előzők így hangzanak:

Je, en hejlek e delegre :)

kezdesnek tentessek el e megenhengzeket, meredjen csek ez "e" bete, de termeszetesen e "ly" hejett es meredjen a "j".

Na most: tüntessük el a szóközöket is, meg a " jeleket is, mert minek?

kezdesnektentessekelamegenhengzeketmeredjencsekezebetedetermeszetesenelyhejettesmeredjenaj

Írjunk csak így, és meglátjuk.

v_peti Creative Commons License 2003.02.13 0 0 77
Ha már a nyelv egyszer?sítésénél tartunk, akkor bizony az angol nyelvre is ráférne egy kis egyszer?sítés. Túl sok igeid? van. Kevesebbel is boldogulna az ember. Ez csak a Rigó utcaiaknak hoz hasznot, mert van mibe belekötniük. :(
Holaanstop Creative Commons License 2003.02.13 0 0 76
Az emberiség azért kezdett el "fejlődni", mert kényelemre vágyott. Ez, a visszájára sült el: egyre bonyolultabb lett az élet. Miért ne könnyitenénk ott, ahol tudunk?

Nem értem miért érzitek sokan támadásanak a felvetésemet. Mintha a ly elvesztésével magyarságunkat dobnánk el.

Előzmény: Ferci (75)
Ferci Creative Commons License 2003.02.12 0 0 75
remélem az utolsó mondatodat csak viccnek szántad :)

minek bonyolítsuk az életünket?

Végülis minek is. mindenki írjon, ahogy akar, majd a word úgyis kijavítja. :) könyveket is totál felesleges olvasni, manapság ott a web. elég ha enni/inni megtanulunk, meg ami a melónkhoz, megélhetéshez kell. persze boldogok a lelki szegények. Még szerencse, hogy sokan nem így gondolják és veszik a fáradságot és megőrzik azt amitől magyar a magyar. Egyáltalán nem akarok jobb oldalra csúszni, de igenis legyen ly és j, legyen olyan változatos a nyelvünk amilyen. Aki nem nem akarja használni, az beszéljen tőmondatokban. :)

Előzmény: Holaanstop (74)
Holaanstop Creative Commons License 2003.02.12 0 0 74
Én Amekikában nőttem fel, tehát ismerem a különbséget az ottani és itthoni nyelvoktatás között. A gond -szerintem- hogy itthon a tanár "elveszi a nebuló kedvét" az irástól azzal, hogy egyest ad, ha az elszúr valamit helyesirásilag. Kint viszont mindegy hogyan ir, feltéve, ha ir (félreértés ne essék: hetente van "spelling bee" = helyesirási doga, általában 20 szót kérnek számon és abban nem lehet hiba).

Ezenkivül nem hiszem, hogy ne tudna bárki is megtanulni helyesen irni: minden megtanulható...

...DE MINEK???

Jó a gyerekeknek, nekünk, hogy bonyolitjuk az életüket?

v_peti Creative Commons License 2003.02.12 0 0 73
Amerikában az angol nyelvet azért próbálják egy picikét átformálni. Pl: colour->color
Vagy néhány esetben s helyett z-t írnak, ha azt ejtenek.
De sok olyan szó van, amit azonos módon ejtünk, mégis különböz?képpen írunk. A "fölösleges" bet?k az írásbeli kommunikációban segítenek. Más kérdés, hogy néha azért mégis "túlzásba viszik" ?ket.
Más kérdés az, hogy miért alakult ki az, hogy mindent igyekeznek rövidebb szavakkal kifejezni, még akkor is, ha így csak a szövegkörnyezet dönti el, hogy mit akarnak mondani?
Nálunk is vannak rövid szavak, mégis érthet?en beszélünk.
Sok országban igyekeztek minél egyértelm?bbé tenni a dolgokat, mégha "felesleges" bet?ket is használnak.
Úgy tudom a következ? példáimban leírtak szabálynak is tekinthet?k a különböz? nyelveken, de az angolnál ez csak ritka kivétel.
Boccaccio, a cc "i" el?tt cs.
l'amoure: ou=ú
Juan: j=h
Mutter: tt=t utána meg rövid mgh jön
-tion=sön
De: bit i=[i] ill. bicycle i=[áj].
Ellenpélda: by y=[áj] ill. city y=[i].

Előzmény: SzaLa (60)
hekker barbie Creative Commons License 2003.02.12 0 0 72
engedtessek meg, hogy ravilagitsak a mondandomban rejlo osszefuggesekre. mint irtam, ez mindossze egy, es feltehetoen nem a kizarolagosan elfogadott nezet a nyelv funkciojarol. az ezt kepviselo iskolanak az en - nem nyelvesz - szememben tarthato az allaspontja es az ervrendszere. en elhiszem, hogy elsore sokkolo, leven a nyelvet a legtobben kizarolag beszedre - azaz kommunikaciora - hasznaljak, de vannak meg kivetelek. azt hiszem a nyelv kommunikacios eszkoznek valo tekinteseben az iskolai nyelvtanoktatas is hunyo, amikor meg mindig azzal jonnek, hogy az ige cselekvest, letezest, meg az oreganyam terdekalacsat kifejezo lopikula. hat igen, errol az alaprol tenyleg nehez az elet. az elozo mondat reszben panasz is.
Előzmény: Holaanstop (70)
lakos Creative Commons License 2003.02.12 0 0 71
"hogy az alapján itél meg valakit, hogy mennyire tud helyesen irni. "

Ha nem is csak az alapján, de sok esetben előzetes óvatosságra intheti az embert, és a legtöbb esetben nem is alaptalanul. És szerintem igenis ez elárul valamit az illetőröl. Ha mást nem, hát azt hogy nem tud helyesen írni:) Az pedig kifejezetten irritál, amikor még dicsekszik is valaki azzal, hogy mennyire nem tud helyesen írni.
Egyetemet, főiskolát végzett emberektől is de sokszor hallok ilyet.
Inkább úgy pontosítanék, hogy ha másra nem is, erre legalább jó az j-ly dolog, amúgy tényleg nincs sok értelme:)

"A nyelv folyamatosan változik, és akár tetszik, akár nem, az "ly" halálra van itélve"

Elképzelhető, bár most nem mernék nagyobb összeget tenni rá, hogy ez még az én életemben bekövetkezik. A fiamnak meg ez legyen a legnagyobb baja:)

Előzmény: Holaanstop (70)
Holaanstop Creative Commons License 2003.02.12 0 0 70
Begdöbbenve olvasom, hogy bunkó, tahó, béna, és lusta vagyok. :) Nem beszélve arról, hogy a szinvonalam meg sem közeliti egyesekét (lásd bagojj 40). De, hogy "a nyelv nem kommunikációs eszköz"?! Na ne hülyéskedj már drága hekker barbie! Számitástechnika alig pár éve létezik, mig a nyelv, ezenbelül pedig a pletyka segitett lejönni a fáról, az pedig minden csak nem absztrakció.

Az Euro-angolon (SzaLa 60) jót röhögtem, a kinaiakhoz, koreaiakhoz, japánokhoz viszon semmi közöm. (zordon 51).

És persze sajnálnám, ha lakos a fiát Mihájnak nevezné... főlleg, hogy az alapján itél meg valakit, hogy mennyire tud helyesen irni.

Tudom, hogy bizonyos területeken még mindig másképp ejtik e két betüt, de ott is csak az öregek, és azok, akik sosem mozdulnak ki.

A nyelv folyamatosan változik, és akár tetszik, akár nem, az "ly" halálra van itélve. Miért ne siettetnénk a dolgot? A hagyomány pedig tényleg nem jó kifogás.

Kenus Creative Commons License 2003.02.12 0 0 69
Véletlenül emlékszem, hogy a latinban sokáig nem volt 'U' betű, az 'u' hang jelölésére is a 'V'-t alkalmazták. Az 'U' betű Claudius császár találmánya két másik betűvel egyetemben, melyek most nem jutnak eszembe. Az újítás a rómaiak szemében sem volt sikeres, nagyon lassan terjedt, a Buda várát ábrázoló - tankönyvekben is gyakran szereplő - középkori metszet felirata is "BVDA".
Előzmény: hekker barbie (66)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!