Keresés

Részletes keresés

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62283

A városban emelkedő zólyomi vár kívülről látványos, de a belső termei a számomra csalódást jelentettek. Sehol semmi a középkori királyokról, akik itt lépkedtek évszázadokkal ezelőtt.  :-(

 

De tudtommal a várba ingyenes a belépés, jegyet csak akkor kell venni, ha bemész az udvari épületbe, ahonnét a kiállítótermek nyílnak.

Előzmény: casiopeanet (62279)
Felek Ferenc Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62282

Megtaláltam a "golyós" fényképet:

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62281

Szerintem a szigligeti várat TELJESEN HELYRE KELLENE ÁLLÍTANI. Nem nagy méretű, a kirándulók által sűrűn ostromolt, visszahozná a belefektetett pénzt a Balaton-felvidéken. Szóval felkapott egy vár.

Előzmény: Shingen (62277)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62280

Gyula várával kapcsolatban igazat adok neked, miszerint a bővizű Körös folyót nehezebben lehetett volna elterelni, mint azt a törökök tették Szigetvárnál az Almás-patakkal. A gyulai ostromnál a támadók a külsővár felől nyomultak előre, amit sikerrel véghez is vittek. Majd következett a belsővár, előtte a vizesárok + palánkfal leküzdésével.

 

Gyanúm szerint a Szigeterőd-projektnél nem lesz visszaállítva a belső vizesárok {a külső és belsővárat elválasztó} mert ott lenne továbbra is a nagy tömegeket mozgósító rendezvények {várjátékok} helyszíne. Tehát a közel jövőbeni tervek szerintem az 1722-es egységes területű várat fogják felidézni. Pedig "magyarosabb" lenne a Kerecsényi-féle vár {külső + belső)

 

                                                     

 

Még a török ágyúk általi sérüléseket taglaló mondókámhoz tartozna a Műemlékvédelem szaklap 1960 / 3-as lapszámából egy nyúlfarknyi hír, amiben jelentik, hogy többek között a pártázat sérüléseit is kijavították. Sajnos csak a kész műről közöltek fotót, de hogy milyen rongálások léteztek a téglaváron előtte, arról nincs kép.

 

                                  

Előzmény: puntooo (62276)
casiopeanet Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62279


Parkolásé fizetni kell 1€ egy napra, vasárnap ingyenes a parkolás, zólyomi várban csak festmények vannak , minden hónap első vasárnapja több vár és múzeumok ingyen látogathatóak talán érdemes kihasználni (de azt hogy a külföldieknek is igy van ezt nem tudom megmondani)

Előzmény: Shingen (62257)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62278

Tőlem jöhet, dobd be az élményeidet + fényképeidet a Topik műtőasztalára, majd együtt kivesézzük.

 

Persze az én kis mondókáimat attól függetlenül mívelem...

Előzmény: Töck Jenő (62272)
Shingen Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62277
puntooo Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62276

Szerintem a mostani feltárások a lenti restaurációs terv képén látható módon eléggé jól feltárták a külső védműveket (a várárok kivételével nyilván-az (még?) nem szerepel a terven.) Szigetvárnál is kitárgyaltátok, hogy egy új alapozás elkészítése komoly munkát igényel, így a török fal nagyjából az ostrom-kori állapotokat tükrözi-Szigetvárnál is, egyszerűsítve. Tehát az 1722-es alaprajz szerint, a Mirandoli rajznál komolyabb bástyák vonalára építhette ki Kerecsényi a várat-sőt ahogy leírtad, a török inkább befelé javíthatta ki a romlásokat. -Még egy valami jutott eszembe: igaz, a gyulai árkok, mocsarak biztosan kisebb területűek voltak, mint a szigetiek, azonban Gyula vizeit a Kőrös táplálta, Szigetét pedig csak az Almás patak. Ez a különbség esetleg még az akkori szárazságban is meggátolhatta, hogy ágyúkat elbíró szintre száradjanak ki a belső vár környéki árkok, ezért tudták esetleg csak a Huszárvár felől lőni a téglavárat.  

Előzmény: Nagyon Várbarát (62252)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62275

Nekem is az volt, de ilyen töményen nekem kicsit sok volt. Mondjuk a Nagy Fület megnéztem volna, de már lebontották akkorra.

Előzmény: Töck Jenő (62272)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62274

Akkor siess, mert nagyon bontják őket. Kevés a hely és kell a szállodáknak. Kézezre évek elején jártam ott, már addigra is jónéhányat lebontottak. Azóta se hagyták abba. Pl. repülőtérből autópálya lett, meg hasonlók.

Előzmény: Shingen (62273)
Shingen Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62273

Egyik vágyam oda eljutni.....és végignézni mindent....

Előzmény: Töck Jenő (62272)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62272

Mi a vélemény Máltáról? Az 1500-as években kezdték építeni és a második vh. után hagyták abba. Fél Bp.-nyi területen van 20-30 vár vagy erőd.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62268)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62271

Így van, de sokkal nehezebben mint általában gondolják.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62270)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62270

Persze, egy darabig bírja a fa a gyűrődést, de azért heteken át ágyúzva vasgolyókkal, akkor szétforgácsolódik, szétszakad, darabokra esik.

Előzmény: Töck Jenő (62267)
Shingen Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62269

Rondella lesz, kazamata nem.......

 

 

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62262)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62268

Természetesen olyan várat is felrakhatsz ide a Topikba, amelyet még katonai célra használtak 1711 után. Jómagam az érdeklődési területemet lezártam a szatmári békekötéssel {numizmatikában is} de ez nem jelenti azt, hogy más másféle, e korszaknál későbbi várral ne álljon ki a Topiklakók elé.

 

Tehát tessék csak ismertetni, ami van!  :-)

Előzmény: Töck Jenő (62265)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62267

Az igazsághoz tartozik, hogy a fa meglepően jól bírja a mindenféle igénybevételt. Hajlik és kitér az igénybevétel elől. Nagyon sokáig, még az SMS Szent Isvánnál is a páncéllemezeket vastag teakfa rétegre mint rugóra szerelték.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62266)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62266

Érdemes végignézni Liska András régész kiváló vezetésével a gyulai palánkvár építésének és lerombolásának, majd újbóli megújításának részletes magyarázatát.

 

https://www.youtube.com/watch?v=4l6Sp6l8B_M

 

Ez alapján készítettem két rajzot:

 

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62265

Nekem volna egy kérdésem. Itt az 1711. előtti várak a kívánatosak. Kérdés: Ha 1711. előtt épült a vár, de mondjuk utána (1800-as évek) modernizálták akkor az minek számít?

Előzmény: Nagyon Várbarát (62262)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62264

Passzolom a kérdésedet.

 

Nem vagyok otthon a FILATÉLIA {bélyeggyűjtés} tudományában, csak a barátom örvendeztetett meg váras bélyeg sorozattal. De bizonyára a ritkább színek, a tévnyomatok sokkal többet érnek, úgy mint a NUMIZMATIKA {éremtan} tudományában a félre sikerült veretű régi pénzek. Például szeretnék egy olyan Rákóczi-polturást, amire 1706 helyett 1766-ot vertek.

 

                                  

Előzmény: gigabursch (62249)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62263

Kösz szépen a lévai vármúzeumi képeket. Bizony nagyon sokat változott, amióta ott jártam. És előnyére, mert ilyen vártörténeti, numizmatikai   :-)   része biztosan nem volt még. Főként inkább növény és állatvilággal foglalkozó tárlókra emlékszem. Tehát ismét el kell mennem Lévára...

Előzmény: casiopeanet (62246)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62262

Kösz szépen a diósgyőri híradást. Talán átnyergeljünk ennek a várnak a kitárgyalására?

 

megtörténjen a Nagy Lajos korabeli vár hiteles rekonstrukciója...

 

Nekem az a gondom ezzel a kijelentéssel, hogy akkor mi lesz a Nagy Lajos király dicső uralkodása {1342 - 1382} után majd 200 esztendővel később épített rondellával és kazamatával? Talán le fogják ezeket bontani? Mert az ágyúk számára emelt védőművek nem illenek bele a lovagvilágba!

 

A félreértések elkerülése végett! Én a várhelyreállítás mellett vagyok, csak akkor PONTOSAN tisztázzuk, hogy melyik korszakot akarjuk bemutatni a fizető nagyközönségnek?

 

                       

Előzmény: puntooo (62245)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62261

a'la Szigetvár...

 

Ja igen! Ne felejtsük el, hogy Szigetvár ostromának végkatasztrófájában felrobbant a belsővári kör alaprajzú téglatorony, megsemmisítve a legkorábbi vármagot. Gyulánál ilyen nagy robbanásról nem tudunk.

Előzmény: puntooo (62237)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62260

Szerintem a belsővárat támadó török először a vizesárok mögötti első védelmi vonalat, tehát a palánkfalat igyekezett ágyúzással lerombolni. A palánkfal pedig felfogta a mögötte lévő téglavárra zúduló lövéseket, annak csak elsősorban a palánkfal fölött kilátszó pártázatos része sérült meg. Ennek bizonyítékaként raktam fel korabeli fotókat is.

Előzmény: jazd (62240)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62259

Kösz szépen a dicsérő szavakat, úgy éreztem tegnap este, mintha ott lettem volna az 1566-os ostrom során a gyulai várban {bár inkább nem lettem volna ott!}. Izgalmas volt nyomozni, mi hogyan történhetett?

 

Szinte egyetlen megválaszolatlan kérdésem, hogy ezután hogyan maradt Gyula az egyetlen épen maradt gótikus téglavárunk, és nem egy romhalmazon épült török utóvár a'la Szigetvár..

 

Megpróbálok erre az utolsó {utolsó?} kérdésedre is választ adni.

 

Tehát ott tartunk a gyulai vár ostrománál, hogy a töröknek sikerült benyomulnia a külsővárba, Kerecsényi vitézeivel, már aki még életben maradt, az visszavonult a belsővárba. Ennek védelmét a külsővár felőli oldalon a régész állítása szerint 30 méter széles, 5 méter mély vizesárok látta el, mögötte kb. 8 méter magas palánkfallal. A török topcsik {tüzérek} megkezdik az ágyúzást, aminek száguldó vasgolyóbisai először a palánkfalba csapódnak bele. Ezt vaskos tölgyfa gerendák és a cölöpsorok közé döngölt agyagos földtöltés jelentette. Elég jó golyófogók, amíg a gerendákat szét nem lövik, mert utána a tartását vesztett agyagos föld menthetetlenül szétomlik. De amíg áll ez a palánkfal, addig a "testével" fedezi a mögötte magasodó téglafalat. Ha igazak az általam leírt magassági viszonyok:

 

Belsővár palánkfala kb. 8 méter, a téglavár fala 15 méter, a tornya pedig 21 méter.

 

Akkor az elméletem szerint a törökök a palánkfal mögül csak a téglavár felső részét tudták ágyúzni. Tehát főként a felső pártázatot! Ami az alábbi archív fotók szerint a külsővár felőli, a török által ágyúzott szakaszon sokkal csorbább, rongáltabb, mint a torony túloldalán. Hiszen ott még pártázat is szépen megmaradt, míg a külsővár felől még a várfal is romos!

 

Szerintem a török még főként a palánkfal lerombolásával foglalkozott, amikor Kerecsényi várkapitány felajánlotta a tárgyalás megkezdését. Utána pedig már nem ágyúztak, így maradhatott viszonylag épségben a téglavár.

 

Előzmény: puntooo (62237)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62258

Az ostromleírásokból ismert, hogy a gyulai külsővárat elfoglaló török igyekezett a magyar végváriak által még védelmezett belsővárba jutni. Ennek legkülső védőművét a Liska András régész által felderített, számításai szerint kb. 30 méter széles és 5 méter mély vizesárok jelentette. Ezt az ostromlók igyekeztek feltölteni, hogy a gyalogsági rohamokat megindíthassa. Közben persze irtózatos ágyútűzzel rombolta a mögötte emelkedő kb. 8 méter magas palánkfalat. A megkezdett gyalogsági rohamokat Kerecsényi vitézei egyre nehezebben tudták visszaverni, a védőkön csüggedés vett erőt. Ekkor a várkapitány fegyverszünetre való felhívást juttatott ki a töröknek, amit a pasa elfogadott. Ezután már nem történt további ostrom.

 

Hegyi Klára történész alábbi könyvének tanúsága szerint a győztes törökök már 1568-ra kijavították a palánkfal sérüléseit.

 

 

Liska András régész feltárta az újonnan emelt palánkfalaknak a talajban megmaradt maradványait.

 

https://www.visitgyula.com/blog/szigeterod-program-2.

 

Kiemelés ebből:

 

„…feltűnt, hogy a palánk külső, a várárok felőli részén lévő cölöpsorok, és a palánkvár belső, védett oldalát lezáró cölöpsorok közötti távolság meghaladja a 12–13 métert. Ha a két szélső cölöpsor közötti távolságot tekintjük a palánktest lehetséges legkisebb vastagságaként, akkor az előzetesen becsült adatokhoz képest jóval szélesebb palánkot kapunk…”

 

„… Az ásatások tanúsága szerint az 1566 nyarán a magyarországi végvárak közül a leghosszabb ideig, 63 napig ostromlott gyulai vár palánkját a mai Kossuth utca felőli szakaszon biztosan olyan súlyos sérülések érték, hogy a török foglalók a vár birtokba vétele után a megrongálódott palánkot részben visszabontva, annak a belső, védett oldalán egy új palánkfalat építettek fel.”

Előzmény: Nagyon Várbarát (62252)
Shingen Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62257

Köszi!

 

Másik helyszín ZÓLYOM vára lenne, amit szeretnék felkeresni.

Azt olvastam róla jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria felügyelete alá tartozik, nyugtass meg azért nem csak festmények vannak benne, hanem azért páncél, ilyesmi is akad? :)

 

Másik része a parkolás a vár alatt van kiépített parkoló, nem tudod, milyen tarifával mennek?

Mert nézegettem a környéken nem nagyon van vmi bevásárló központ ahol ingyenesen le lehetne tenni a kocsit.

Ezek az automaták papír pénzt is elfogadnak vagy csak aprót? Mert ha csak aprót akkor sokat össze kell szedni a kiránduláshoz...

 

Előzmény: casiopeanet (62254)
Shingen Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62256

Én azt nem értem a palánkfal mögött mi értelme volt annak a kis rondellának.

Úgy önmagában ha a török bejut a palánkfal mögé nem tudott annyi pusztítást végezni kartács tűzzel mintha 2 lett volna belőlük.

Szerintem úgy már elég gyilkos tüzet tudott volna lőni.

Csináltam egy kis rajzot szerintem így hatékonyabb lett volna az egész.

Pirossal berajzoltam a rondella párját, sárgával nagyjából a lőirányokat. Szóval a 30m vizesárok miatt a török csak a hídon juthatott be ott nagyon tüzérséget behozni az ostrom idején nem tudtak volna csak gyalogos rohamokat tudtak volna intézni. Az általam berajzolt rondella párossal tök jó gyilkos zónát lehetett volna kialakítani, sőt a rondella tetején kialakítottam volna olyan részeket ahol gránátokat lehet ledobálni arra a kis térre.

 

Valamint a rajzokon én kékkel jelöltem voltam a két sarkon ágyú állások onnan szintén lehetett volna aprítani a törököt amikor betörtek a külső védművön.

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62252)
jazd Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62255

Azokat az ágyúgolyókat láttam a falban. Nem sokat lőttek oda. Atégla jól elnyeli az ágyúgolyók energiáját szerencsére. De ezeket mikor lőhették oda? A török vagy a kuruc ostromkor? Nem nagy kaliberűek emlékeim szerint.

Előzmény: Felek Ferenc (62251)
casiopeanet Creative Commons License 2018.12.29 0 0 62254

Nem hiszem max rádszólnak én is trükössen másztam fel itt csinálok képet ott csinálok még egy képet és már fent is voltam , ja és a várat körbemeni csak bizonyos szakaszig lehet.

Előzmény: Shingen (62253)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!