Keresés

Részletes keresés

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.27 0 0 60622

Egyre több információ derül ki a szolnoki vár területén talált ágyúgolyókról. Itt azt írják, hogy az 1710. október 20-i császári ostrom idejében képezte a kuruc helyőrség lőszerkészletét.

 

http://alfoldhir.hu/2018/06/a-rakoczi-szabadsagharc-idejebol-szarmazo-agyugolyok-kerultek-elo-a-szolnoki-var-asatasa-soran/

 

A szolnoki Damjanich János Múzeum régészei a vár feltárása során több mint negyven ágyúgolyót találtak. Az ágyúgolyók egyenként 15-17 kilogrammosak és az 1710. október 20-i ostromhoz köthetők.

 

Itt pedig egy igen részletes tanulmányban írnak a szolnoki vár Rákóczi-szabadságharcbeli ostromairól.

 

https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1264:tapio-menti-kuruc-katonak-szolnok-varaban&catid=16&Itemid=142

 

Rákóczi portyázó kurucai július végén jelentek meg Szolnok közelében. 1703. augusztus 18. körül a kurucok átkeltek a Tisza felső szakaszán, s elérték a jászsági településeket. Ekkor csatlakozott Rákóczihoz Szabó Máté hatvani postamester, akinek egységeiben számos név szerint is ismert Tápió menti falu önkéntese harcolt. A mintegy 2-3 ezer fős kuruc ostromló had 1703. szeptember közepe táján zárta körül a szolnoki várat. Ostromágyúik nem voltak, ellenben a Zagyva ilyenkor alacsony vízállása megkönnyítette a dolgukat. Szeptember 21-én a délutáni órákban történt a három oldalról kivitelezett roham, melynek során az ostromlók létrák segítségével küzdötték le a falakat. A mintegy száz fős császári őrség többségét lekaszabolták. A várba Ónodi Csiszár István parancsnoksága alatt mintegy 2-3 száz fős őrség került, kiknek ellátását többek között a Tápió menti falvak is biztosítani voltak kötelesek. A császáriakat érzékenyen érintette Szolnok eleste, hiszen ezzel a Tisza vonalától a mindvégig császári kézen maradt Budáig gyakorlatilag semmi sem állta útját a kuruc hadaknak.

 

 

1706. augusztusának végén gróf Jean Louis Rabutin de Bussy (1642-1717) tábornagy vezetésével az Erdélyben levő császári hadak –mintegy 20 ezer fő- nyugat felé vonultak. Károlyi Rákóczi parancsára az ostromot elviselni képtelen várat 1706. szeptember 1-2-án kiürítette, hová a császári had 4-én vonult be. Rabutin megkezdte az elhanyagolt vár korszerűsítését. A császári hadvezetés 1707. januárjában azonban váratlanul a vár kiürítése és lerombolása mellett döntött. Ekkor tehát a vár ismét visszakerült a kurucok birtokába.

 

A kurucok megpróbálták a várat újjáépíteni, azonban a költségek és munkások hiánya miatt mindez nem valósult meg. Jellemző a korabeli helyzetre, hogy Szolnok városa három évig „puszta” minősítéssel bírt. Ebben az időben egyre több rác portya tartotta rettegésben a jászok és a Tápió mente népét.

 

A császáriak 1710. október 15-én értek Szolnok alá. A várat egy álló napon keresztül mozsárágyúkkal lőtték. Cusani ezt követően megadásra szólította fel a védőket, akik 24 órás fegyverszünetet kértek. Csajághy október 17-én úgy döntött, hogy a szabad elvonulás fejében a várat a császáriaknak átadja. A kapituláció után a várőrség Egerbe vonult, de oda a vár körülzárása miatt már nem juthattak be.

 

Szádvárért Baráti Kör Creative Commons License 2018.06.26 0 1 60621
Palilord Creative Commons License 2018.06.26 0 0 60620

Én a fontot 0,454 kg-ban számoltam.A 15 kg az 33 font ugye és én még hagytam rá amortizációt is.Ha sikerülne megtudni a lövedékek kaliberét jóval közelebb kerülnénk az igazsághoz.De abban tud valaki segíteni,hogy a 15-16-17-ik századbeli várak milyen löveg parkkal rendelkeztek???nagyon hiányos és részlet szegény adatokkal sikerült eddig találkoznom.Köszi!!

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (60617)
jazd Creative Commons License 2018.06.26 0 0 60619

Nemrég Esztergomban jártam hajókirándulás keretében. Mivel a hajó miatt csak 1 óra 45 percet vár a kikötőben, ezért fel sem mentem a várhoz. Ennyi idő oda kevés. a Szent Tamás hegyen viszont még soha nem jártam. Nosza oda felmentem,tudva,hogy leginkább innen ágyúzták a várat a számos ostroma alatt. Hát tiszteletem a tüzéreknek,segédeiknek,akik felvontatták az ilyen hegyekre a több tonnás ágyúikat. Embert,állatot próbáló feladat lehetett.

Nos innen tényleg jó rálátás és belőhetőség nyílik Esztergom ősi várára. 

A fehér torony a filagóriával a tetején, számomra kritikán aluli megoldás..

 

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.26 0 0 60618

A múlt heti szádvári munkálatokból legjobban a Lisztes-bástyát érintőről tudok beszámolni, hiszen jórészt ott dolgoztam. A felfedező csapat 4 főből állt: Laci bácsi, Márk, Attila és jómagam. A tűző napon végzett nehéz fizikai erőfeszítésünk révén az eddig ismert 3 tölcsér alakú lőrés mellé még a falat elborító gyepszőnyeg és törmelékhalom alól kiástunk 2 lőrés alsóbb peremét. Bónuszként pedig találtam a sitthalom mélyén egy kisméretű faragott lőrés torzóját is!  :-) 

 

Persze azonnal töprengeni kezdtem, hogy ez hol lehetett eredeti helyzetében? Mivel a két nagy lőrés között félúton leltem rá, nem hiszem, hogy azok valamelyikét erősíthette volna. Hiszen ha elméletileg a külső oldalán lett volna, akkor kifelé esik, nemde? Így hát -- csak felvetés szintjén -- most úgy gondolom, hogy talán a Lisztes-bástya felső szintjének egyik lőrése lehetett, amely a felsőbb falszakasz leomlása után esett le. Persze ennek bizonyságára még kellene találni több ilyen kis "lőréskét" a törmelékben, kívül vagy belül.

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (60606)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.26 0 0 60617

Nincs az olyan nagy, valamit elszámoltál. Itt egy jó táblázat a XVII. századvégi lövegekről:

 

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/86-034/ch15.html

 

A szolnoki várban talált ágyúgolyók valamivel nagyobbak {15 kg.} a táblázatbeli

Halbe Karthaune ágyútípus 13,4 kilogrammos vasgolyóbisainál.

Előzmény: Palilord (60612)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.26 0 1 60616

Most jelenleg csak annyit tudok, hogy Szádvárban kibontják a külsővár kapuépületét, a Német és Lisztes-bástyákat, a belsővár kaputornyát és a Csigát a növényzet és a törmelék fogsága alól. Hogy pontosan mennyire egészítik ki azokat, arról nincsen tudomásom.

Előzmény: sjose (60610)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.26 0 0 60615

Kösz szépen a részletesebb információt.

 

Minden tiszteletem a régész szakembernek, de azért én nem merném állítani így egyből, hogy azok az ágyúgolyók "kurucok" voltak. Mit is tudunk a szolnoki vár Rákóczi-szabadságharcbeli időszakáról? A felkelők 1703. szeptember 21-én foglalták el egyetlen nap alatt. Ez pedig arra mutat, hogy nem történt meg hosszabb körbezárása, ágyúzása és utána kezdődő gyalogsági rohamai. Nem-nem, a szolnoki várat egyetlen nap, valószínűleg általános gyalogsági rohammal vették be a kurucok. Ezt a teljes épségben lévő várvédő császáriaknak "simán" vissza kellett volna verniük a tűzfegyvereikkel. De mivel nem így történt, fel kell tételezni, hogy a várban nagyfokú hiányosságok lehettek: például kevés katonaság, kevés tűzfegyver. 1703 végére a szabadságharc már az ország nyugati végeiben lángolt, így Szolnok a békés hátország részévé vált. Nincs tudomásom, hogy egészen 1710-ig vissza tudták volna foglalni a Habsburg-erők. Bár erre némi célzást ad a lenti topográfiai kislexikon. Igazából az 1710-es császári megszállás részleteit sem tudom, vajon ágyúlövés nélkül vagy azzal történt-e meg?

 

             

 

Felmerülő kérdések:

 

-- Milyen az "ágyúgolyó depó" környezete? Mi utal a korabeli körülményekre? Milyen használati tárgyakat találtak a közvetlen környezetében az ágyúgolyóknak? Ezekkel lehetne beazonosítani a lövedékek korszakát pontosabban. Talán az ágyúgolyók még az 1703-ig itt strázsáló császári katonaság lövegeihez tartoztak? Amikor a kurucok hirtelen rohammal elfoglalták a szolnoki várat, zsákmányul estek mind az ágyúk, mind azok lövedékei. Csak akkor mondhatnánk "eredeti kuruc ágyúgolyóknak", ha azokat a szolnoki várban vagy máshol valóban a szabadságharcosok számára öntötték volna.

Előzmény: jazd (60609)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.26 0 0 60614

Ejha, ez aztán szép régészeti lelet! :-) Lám, még egy ilyen "elpusztult vár" esetében, mint a szolnoki is, miket rejt a föld mélye? Bár inkább a dunántúli várbarátomnak van igaza, aki szerint helyesebb "rejtőző várnak" nevezni az olyan erősséget, amelynek a talajfelszín feletti részeit már lebontották, de a talajban még létezhetnek maradványai {kőfalak alapjai, palánkfalak gerenda csonkjai}. A teljesen elpusztult várnak például a Cserhát-hegységben létezett Péter-hegyi várat veszi, amelyet elbontottak a neki helyet adó hegycsúccsal egyetemben.

Előzmény: jazd (60608)
jazd Creative Commons License 2018.06.26 0 0 60613

A 15 kg vasgolyót lövő ágyúk már bőven a faltörő kategória. A kurucoknak mindig gyatra tüzérségük volt. Nem tudtam,hogy rendelkeztek ekkora ágyúkkal. Sok nem lehetett nekik.

Egyébként nem értem, miért fontban adták meg a régi lövegek lövedékeit és kaliberét. Egy 10 cm átmérőjű tömör vasgolyó nem annyi súlyt nyomott,mint az ugyanakkora átmérőjű kőgolyó.Ha átmérőben mérik,mint a mai lövegekét,akkor a golyó anyaga végül is mindegy lehetett volna.

Előzmény: Palilord (60612)
Palilord Creative Commons License 2018.06.25 0 0 60612

Méreteiből ítélve(híradások szerint 15 kg súlyúak)ezek a golyók 36 vagy inkább 48 fontos lövegekbe valóak.Létezik,hogy abban az időben a vár rendelkezett ekkora kaliberű löveggel(lövegekkel??)??

Előzmény: jazd (60608)
jazd Creative Commons License 2018.06.25 0 0 60611
sjose Creative Commons License 2018.06.25 0 0 60610

A restauralas itt allagmegovast vagy restauralast jelent? Ugy erted hogy a Nemet bastyat is helyreallitjak?

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (60607)
jazd Creative Commons License 2018.06.25 0 0 60609
Előzmény: jazd (60608)
jazd Creative Commons License 2018.06.25 0 1 60608

A facebookon láttam Szolnok város hivatalos oldalán megosztva. A művésztelepen folyó ásatáson 40 db vas ágyúgolyót találtak,melyek a Rákóczi szabadságharc idejéből származik.

 

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.25 0 0 60607

A munkahetek ott is 5 napból állnak, mint ez szokásos országszerte. Sajnos az időjárási viszonyok erősen befolyásolhatják, hiszen esőben nem tudnak dolgozni a Várhegyen. Kitekintve most hétfőn 11 óra után az ablakon, remélem, hogy ott messze az aggteleki hegyek között is ilyen szép, kellemesen hűvös napos idő leledzik, mert pontosan ilyen kell a nehéz fizikai munkával járó vármentéshez. Mind a kapuépítmény, mind a következő délelőttönként ismertetett többi várrész restaurálásra fog kerülni az egykori Bebek-várban.

Előzmény: jazd (60605)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.25 0 0 60606

Nagyon szépen köszönöm a jókívánságokat, hát ránk fér! Mind szép időben, mind emberi erőfeszítésben, akaratban sok-sok teherautónyival kell a vármunkálatokban résztvevő személyeknek!

 

Ami a SZIKLÁT illeti, csupa nagybetűvel kell róla írnom, mert ilyen méretűt még nem láttam, amióta Szádvárban dolgozom. A tegnap leírt feltételezésem szerint talán a bejárati épület emeletes lehetett, annak felső szintjéről találni is 2 leszakadt faldarabot az épület északi oldalán. Jól kivehetően, mészhabarccsal rakott kőfalak voltak, úgy mint maga az épület. Míg a SZIKLA egyetlen darab kő, nem látni faragásra utaló nyomot rajta. Ha például az ajtó feletti áthidaló lenne, akkor egy hosszúkás, szabályos téglaalap alakú lenne. De nem olyan. 

 

Ami a kaput illeti, az azokhoz felhasznált kövek mind a könnyen faragható "darázskövekből" készültek, amelyek vörös színűek. Ez a SZIKLA pedig nem darázskő.

 

Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mi cél szolgálhatott és hol helyezkedett el eredetileg?

 

Előzmény: Tomazzo33 (60604)
jazd Creative Commons License 2018.06.25 0 0 60605

Jól haladtatok! Gondolom folytatódik a kapu építmény kiásása. Ez a rész lesz helyreállítva a Nemzeti várprogram keretében?

Előzmény: Nagyon Várbarát (60603)
Tomazzo33 Creative Commons License 2018.06.24 0 0 60604

Nagyon szépen haladtatok, gratulálok! Lehet tudni, hogy az ajtó előptt az a szikla hogyan került oda? Van rajta faragás nyom? Lehet, hogy az ajtó felső tokja volt és lezuhant, vagy esetleg a kapuból származik? Nagyon érdekel, hogy kerülhetett oda egy ekkora kő... 

Előzmény: Nagyon Várbarát (60603)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.24 0 0 60603

Elsőként a külsővár bejáratának déli részén lévő épületet ismertetném. A korabeli inventáriumok szerint itt egy palánkfallal kerített udvar után következett a szárazárok, rajta felvonóhidas kapuval. Írnak "németek és hajdúk házáról". Nagy kérdés, hogy a várkapu tömbjét 1 épületnek {mint pl. Sümeg esetében} vagy 2 épületnek képzeljük el? Most csak a déli épületet bontottuk ki a magas bozótból és a törmelékből. A régebbről ismert szűk nyílás {ablak?} mellett sikeresen megtaláltuk a befelé szélesedő ajtaját is.

 

 

Természetesen a további feltárások módosíthatják ezt az elképzelésemet.

Előzmény: sjose (60602)
sjose Creative Commons License 2018.06.24 0 0 60602

Nagyon kivancsi vagyok mit csinaltatok!

Előzmény: Nagyon Várbarát (60600)
casiopeanet Creative Commons License 2018.06.24 0 0 60601

 Márciusi túram Eszkáros várán (Hrad Skároš) :)

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.06.23 0 1 60600

Sziasztok Topiklakók! Most délután érkeztem vissza 1 hetes utamról, amely alatt Szádvár középkori várromját igyekeztem barátaimmal együtt kiszabadítani a bozót + omladék alól. A rengeteg élménytől, hegymászástól és hőségben végzett nehéz fizikai munkától eléggé elfáradtam, amit még súlyosbítottak az éjszakai viharok és hajnali madárcsicsergések is. Egyszóval most bújok is az ágyamba regenerálódni...

 

Azért néhány fotót összefabrikáltam:

 

Folytatás következik...

jazd Creative Commons License 2018.06.22 0 0 60599

Nemrég volt itt szó Trencsén szuroköntős faláról,malombástyáról. A várnak erről a részéről. Erről a szlovák oldalról kiderül,hogy milyen terveik vannak a várrésszel kapcsolatban.

 

http://www.obecne-noviny.sk/clanky/na-trencianskom-hrade-ma-byt-novy-vstup-so-samostatnou-pokladnou

sjose Creative Commons License 2018.06.22 0 0 60598

A FB tanusaga szerint Szadvaron is haladnak.

 

 

jazd Creative Commons License 2018.06.21 0 0 60597

Szépen haladnak Revistyén. Épül az öregtorony. Képek a FB Hrad Reviste oldalról.

 

casiopeanet Creative Commons License 2018.06.20 0 0 60596

Divenyben jartam nemregiben a deli bastyajan nemi valtozast veltem felfedezni
(Divin)

eszaki bastya

FBAD. Creative Commons License 2018.06.19 0 0 60595

bonyolódik a helyzet.

nem tudom, az Alsóvárban kellene. meg ugye a helyreállítás miatt a Palota pincékben

Előzmény: sjose (60589)
Cracowius Creative Commons License 2018.06.19 0 0 60594

Van két képed amit be kellene forgatni.

 

Sóskúttól indulva, attól délre haladva, egy teljes bronzkori védelmi rendszer, várrendszer található.

   

Ezek egy részét már feltárták és a helyőrség fegyverei gyakran igen jó állapotban, néha a péncélzata, illetve annak egyes darabjai is előkerültek.

  

A leletek egy része Székesfehérvároin az István Király Múzeumban van, más része az Intercisa Múzeumban, Dunaújvároson.

 

De van itt valami még érdekesebb. Ezen váraknál sikerült azonosítani a várkapitányok rangjelzését is, amit kitűzőként viseltek.

  

A rangjelzést az Intercisa Múzeumban láthatod.

  

Onnan fotóztam én is.

 

Előzmény: AbaAmade2 (60585)
kulturkutato Creative Commons License 2018.06.18 0 0 60593

Köszönöm.

Az Erdélyi-fejedelemség és a Felvidéki protestáns bányavárosok, mint óriási magyar civilizáció és kultúrahordozó entitások. Meg merném kockáztatni, hogy abból élünk még ma is. Ugyanis onnan szivárgott vissza az anyaországra. És hogy pont akkor történt, amikor a legnagyobb és leghosszabb támadás érte Magyarországot. Megdöbbentő. 

Előzmény: Nagyon Várbarát (60565)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!