Szerintem igen. De amivel kell kalkulálni.: + 2 db akksi, leszállótalpak, kontroller, használt Apple telefon vagy tablet (stabil működése a DJI GO-nak így garantált) telefontartó, zsinór átalakítóval, ami összeköti a kontrollert a telefonnal. Kistáska. A nagyobb DJI -ok jobbak, de ki akar cipelni egy bőröndöt kilométereken át, sokszor hegynek fölfelé? A Mavic Air pedig drága...
Teszteknél a Sparkot is a Fly more combo csomaggal ajánlják. A két akku és a kontroller miatt. Ezek szólóban mind drágák. Akku 17-18 ezer/ darab. Na meg klassz kis válltáska is jár hozzá,plusz több propeller is. Na meg egyszerre 3 akkut töleteni képes akkutöltő.
Köszi! Én is a Sparkot nézegetem. Ezek szerint ez a kis dron alkalmas vár körül repülésre? Videózásra és fotózásra? Papíron 11-13 percet tudnak az akkui,de ez nyilván függ a széltől és a felhasználói szokásoktól.
Igazából a Mavic air lenne jó, fly more combo csomagban,mert abba van 3 db akku és minden egyéb csak igen drága.
"Azért bennem motoszkál a kérdés: egy ellenséges partraszállás esetén milyen ellenállóerőt képviseltek volna az erődök?"
Málta szigetén úgy tudtam, hogy csak egy strand van Cirkewwa mellett. Ez 100-150m hosszú. Most olvastam, hogy a fort Rinella mellett is volt egy hasonló. Máshol nem lehet partra szállni, kivéve a 3 kikötőt. A 3 kikötőt erődök tucatjai (!) védték.
Az erődök sűrűségére az a legszemléltetőbb, hogy Máltán 3 katonai repülőtér (szárazföldi) volt és ha egyiket szétbombázták akkor a repülőgépek átgurultak (!) az épen maradt repülőterek valamelyikére. Az utcákon járva nekem az volt az érzésem, hogy sok helyen néhányszáz méterenként egy több méter vastag és 10-15m magas fal van. Nem vagyok katona, de az a gyanúm, hogy Máltát nem lehet(ett) partra szállással elfoglalni. De ejtőernyős akcióval sem. Nem véletlen, hogy a németek és olaszok nagyon el akarták foglalni Máltát, de rohammal nem is próbálkoztak. Nagyon helyesen. Ki akarták bombázni a háborúból, de nem sikerült. Ki akarták éheztetni, de az sem sikerült. A brit konvojok nagy áldozatok árán el tudták látni Máltát. Málta nélkül a Tengely azt csinált volna É.-Afrikában amit akar. Az el-alamein-i csata után a Tengely pozíciója nagyon meggyengült, légi úton próbáltak utánpótlást eljuttatni É-Afrikába, de a Máltáról fölszálló szövetséges (főleg brit) vadászok megtizedelték a német szállítógépeket. A megtizedelést úgy kell érteni, hogy alig ért át utánpótlás Afrikába. Szerintem Máltát nem lehetett elfoglalni, csak atombombával megsemmisíteni. Benn a sziget belsejében is hemzsegtek az erődök, ha az egyik elesik akkor három másik kezdi lőni.
Azt viszont el kell fogadni, hogy egy vár{rom} helyreállítása során a munkálatok miatt hosszabb-rövidebb ideig nem lesz látogatható az adott műemlék. Pontosan úgy, mintha utat javítanának, arra sem lehet ráhajtani az úthengerrel szemben. Tehát új év ---- új várhelyreállítások! :-)))
Köszi. Mindenképpen írok majd.Én is a termete miatt választottam. Gondolkodtam rajta, hogy írok, egy posztot, hogy mi kell a drónozáshoz (starter kit) de elvetettem, mert vannak nálam sokkal tapasztaltabbak. De vissza a várak témájához, kapcsolódóan a drónokhoz... Egy kérdés: Amikor erődöket légi fotózol lakott területen Spanyol vagy Olaszországban, ott nem kell valamiféle engedély?
1 akku 7 percet bír, kell alap esetben 2. Ha filmet akarsz készíteni kellhet 3. Leszállótalpak is kellhetnek, ha olyan helyen repülsz, és nem árt tartalék propellerkészlet. Jó ha kábellel kötöd össze a kontrollert és a telefont, mert ellenkező esetben szakadhat a kapcsolat.
Sparkot vittem, mert az elfér egy táskában. Sokakat csábít a vételára, de azt kevesebben tudják, hogy rádiós kontroller nélkül ha telefonnal irányítod, akkor max. 30-50 m a hatótáv. A kontroller plusz 40-50 forint. Ráadásul a DJI drónok nem szívesen működnek együtt nem Apple termékekkel, és minden firmware frissítés egy lutri... (Ez csak mint kezdő drónos írtam az általam tapasztaltakról...)
A hátsó falszakasszal kapcsolatban van egy kis anomália. Láttam az interneten olyan, az elmúlt években készített felvételeket, amelyen a falszakasz be lett építve.
Most amikor ott voltunk meg volt bontva. Két eset lehetséges, vagy egy igen élethű számítógépes rekonstrukciót láttam a neten, vagy újra kibontották a falat. Ha a második a helyes teória nem értem miért?
Néhány 2016-os felvétel a kétszintes nemesi rezidencia belsejéből szintén az internetről...
Sajnos minden hódító rabolt eleget. A ll vh alatt a nyugatiak is raboltak,nem csak a szovjetek. Sőt mindegyik hatalomnak képzett csapataik voltak,akiknek a műkincsek elrablása volt a felaatuk. Ugye az igazság banoka USA is lenyúlt pár a zsidók értékeit szállító aranyvonatot
Kösz szépen a friss képeket a garamszegi várkastélyról. Hatalmas munkát végzett az új tulajdonosa! De vajon legalább egy kis részét meg fogja nyitni az érdeklődők előtt? Az a falszakasz ott hátul úgy marad? Mert szerintem nagyon rontja az összképet. :-(
Viszont dicsérendő, hogy a vizesárkot -- legalább imitáció gyanánt -- visszaállította, hiszen az képezte a támadó számára a leküzdendő akadályt egykoron. Minél hitelesebb, annál jobb! :-)
Egészen jó lett a felújítás. Mondjuk,ha tudatosan nyitva hagyják hátul a külső falat, azért kár. Az most inkább úgy hat,mintha az ép várkatély falat kibontották volna.
Őszintén szólva engem az 1565-ös török ostrom nyűgöz le, amikor a szemben álló felek iszonyatos erőfeszítéseket tettek a győzelmük kivívására.
A történelem furcsa fintora, hogy amikor évszázadokkal később megjelentek Napóleon hajói, a Máltai Lovagrend harc nélkül engedte át az akkorra már félelmetes erejűre megépített erődrendszerét. Persze utánaolvastam, hogy a lovagrendi tagok többsége francia volt...
A második világháború idején pedig Málta, kikötője és repülőterei miatt számított hadászati fontosságúnak mint a védő szövetséges hatalmaknak, mint a velük szemben álló tengelyhatalmaknak.
Azért bennem motoszkál a kérdés: egy ellenséges partraszállás esetén milyen ellenállóerőt képviseltek volna az erődök?
2018.12.27-én a Felvidéken vártúráztunk. Az egyik cél Garamszeg (sz: Hronsek) gótikus reneszánsz várkastélya volt. A fórum archívumát átlapozva szembesültem vele, hogy az épület 2-3 évente szerepel egy-egy posztban. Sőt Nagyon várbarát 2005-ös posztjában szereplő még a rekonstrukció előtt készített felvételei igen értékes csemegét jelentettek számomra. Nos, a várkastélyban levő központi kétszintes épület még a XIII. századból származik, a rezidencia későbbiekben bővült majd 1576 és 1612 között teljesen átépítették. 2002-ben magántulajdonba került, azóta folyamatosan haladnak a rekonstrukcióval. A várkastély belülről nem látogatható, de megengedték, hogy körbejárjuk, és udvarán felvételeket készíthessünk. Az újdonság az elmúlt évek képsorozatait tanulmányozva, hogy az épület körül sekély vizesárkot alakítottak ki, többnyelvű (köztük magyar is!) információs táblát raktak ki a kaputoronyba vezető híd mellé. Az információs táblán levő rekonstrukciós rajz esetében tippelni tudnék, hogy Kőnig Frigyesé, bár én egy másik rajzát ismerem ahol vizesárokkal és palánkkal van körbevéve a várkastély. Sikerült továbbá egy légi felvételt is készíteni, az udvarról felengedve röppentyűmet.
Napoleon az 1796-97-es é-olasz hadjárat során onnan is elvitt mindent amit csak tudott. Meg amerre csak járt. A II. vh. során a szovjet hadsereg gyenge kezdő volt Napoleon-hoz képest.
Története érdekes, hiszen az Árpád-házi királyok által az addig gyéren lakott erdélyi területekre érkező német ajkú {szász} telepesek egyik előkelő családja építtette fel a vaskos lakótornyot. Majd csak később került át az objektum a faluközösség tulajdonába, akik a jól ismert "szász parasztvárak" mintájára bővítették ki. A várfal mentén emeletes helyiségek szolgáltak a háborús vész esetén ide menekülő falusi családoknak lakótérként, egyben tárgyaik, élelmiszerük elhelyezésére. Az 1960-ban készített felvételek bizonysága szerint akkoriban romosabb volt, mint napjainkban.
A műemlék belépőjegy váltása ellenében látogatható.
Félelmetesen nagy ez az ágyú! Micsoda dörejjel bömbölhetett fénykorában!
Életemben eddig a NO. 1 ágyút a nándorfehérvári várban {ma Belgrad, Kalimegdan} láttam:
kevés tárgyi emlékük maradt...
Mivel felkeltetted a kíváncsiságomat Málta iránt, hát utánaolvastam a történetének. Miszerint amikor Napóleon francia császár serege elfoglalta a szigeteket, szisztematikusan kirabolták és elszállították onnan, amit csak tudtak. Ez persze nem tetszett a máltaiaknak, kitört a felkelés.
A budai vár Buzogány-tornyát Luxemburgi Zsigmond magyar király parancsára emelték a XV. század elején, hogy a fényes pompával kiépített uralkodói rezidenciájának déli oldali védelmét erősítse. Feladatát a közeli kaputoronyhoz érkezők szemmel tartása jelentette. Szapolyai János király idejében a kaputornyot lebontották, hogy helyébe az ágyúk számára alkalmas déli nagy rondellát húzzák fel. Az 1686-os visszafoglaló ostrom során súlyosan megsérült a Buzogány-torony, felső részét szétágyúzták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében romantikus sétálókertjének részét képezte Ferenc József császár és király feleségének, Erzsébetnek {Sissinek}. A második világháborúban leégett, súlyosan megrongált budavári palota restaurálása során Gerő László építész tervei alapján helyreállították, kiegészítették. Ilyen formában tekinthető meg napjainkban.
Ismét fején találtad a szöget! Hiszen mennyit siránkozunk váraink rossz állapotán. De ha látjuk, hogy honnan indult el némelyiknek a renoválása, akkor azért reményteli változásokat tapasztalhatunk. A seregben halottam a mondást, miszerint: "nincsen tiszta fegyver, csak tisztított!" -- ami váras nyelvre fordítva: "Nincsen teljesen ép várunk, csak restaurált!"
Az egyik képen a 100tonnás ágyú. Elég hiányos állapotban. Két oldalt volt mellette lőszerraktár töltést segítő készülékkel, de már csak az egyik volt meg. Részben. Minden esetre az ágyú jó nagy. Ennél nagyobbat csak Londonban láttam az Imperial War Múzeum előtt. Odaálltam a lövedéke mellé, nagyjából egyforma magasak voltunk. (én azóta valamivel kisebb lettem, hosszban)
Érdekes módon kevés tárgyi emlékük maradt meg a templomokon, a nagymesteri palotán és az erődök falain kívül. Bementem egy II. Vh.-s múzeumba, amit a sziklába vájt óvóhelyen rendeztek be. Volt a szikla és a folyósó. Meg egy vetítőterem, ahol a valószínűleg az internetről letöltött filmeket vetítettek. Még egy korabeli - vagy azt utánzó - ágy sem volt. A St. Elmo erődben volt/van a hadtörténeti múzeumuk, két kb 4x15m-es helyiségből állt. Viszont van egy Gloster Gladiator 2 fedelű vadászgépük (szárnyak nélkül), azt hiszem ez az egyetlen hiteles a világon.
Szerencsére sokat változott a képe ezeknek ma váraknak az 50-es évek óta. Sok mai várromunknak siralmas képe volt, mielőtt a műemlékvédelem el nem kezdett rajtuk dolgozni.
A tegnapi napos, úgy sütve be szépen a szobámba az áldott Napocska, mint most, nagy kedvvel áttúrtam a Műemlékvédelem című szaklap régi számait. Akkoriban Gerő László lévén a főszerkesztője, elég sűrűn adtak le váras cikkeket. Sajnos miután ő meghalt, az új főszerkesztő{k} már nem tartották szükségesnek a várakról való híradást, volt, hogy évekig nem szerepelt benne ilyesforma anyag. Ezt aztán megunva, lemondtam az előfizetését.
De a régieket haszonnal lehet forgatni! Ezek az archív fotók például 1959-es lapszámból valók, vehetjük pillanatképnek váraink akkori állapotáról:
A műemlék belépőjegy váltása ellenében látogatható. 
