A haszonélvező által lakott vagy hasznosított lakás külön élvezet közös költségtartozás szempontjából. Amennyiben a tulajdonos ellentmond, mert a haszonélvező lakja a lakást, a bíróság nem kötelezi a teljes közös költség megfizetésére. Ilyenkor meg kell bontani a közös költséget működési és fenntartási részre. A működéssel kapcsolatos költségeket (áram, takarítás, kuka, kémény, ügyvitel, ...) köteles megfizetni a haszonélvező (hasznait szedheti, terheit viseli Ptk.), a fenntartást vagyis a felújítási alap képzésére befizetendőt és az időszerű karbantartást (a javítást nem!) a tulajdonos köteles fizetni.
Képzeld ek azt az esetet, amikor 3 tulaj 2 haszonélvező, akik közül a két haszonélvező és egy tulaj lakja a lakást, és 7 éve nem fizettek egy kanyi vasat sem.
Itt még azt is dokumentálnom kellet, hogy az öt évnél régebbi tartozás sem évült el, vagyis, hogy annak megfizetésére is fel lett szólítva a keletkezéstől számított 5 éven belül is.
7 db. egyenként több, mint 100 oldalból álló aktácskát kellett bevinni a Bíróságra. :))
Egyébként pontosan ez az anyagcsomag szükséges a jelzálogosdihoz is, csak azt nem adhatja be a kk. Ott ügyvédi ellenjegyzés szükséges. A fizetési meghagyáshoz viszont elég a kk. és két tanú aláírása. (Spórolunk)
Nem egy olyan újdonsült tulaj van, akinek fogalma nincs még arról sem, hogy társasházba költözött. Pl. vidéki házat cserélt lakásra...
Futottam már bele olyan esetbe, ahol a jelzálog jogerőre emelkedésekor már más volt a tulajdonos. Az új tulaj büszkén mutatta, hogy ő per- és tehermentes ingatlant vásárolt...
Talán itt a forumok valamelyikében hangzott el (nem újdonsült) tulajtól, hogy segítsünk, és mondjuk meg neki, hogy ő társasházban vagy lakászövetkezetiben lakik.
Amúgy Te milyen szinten vagy benne a társasházasdiban? Tulaj, SZVB, KK?
Hűűűűűűűűűűűűűűű köszönöm a nagyon kimerítő válaszodat ! Hát nem egy gyalog-galopp egy fizetésimeghagyás leboxolása ! Viszont nem értem, ha van a lakásnak haszonélvezője is annak miért kell küldeni még egy-két példány róla (ha csak nem az esetleges jelzálogjog bejegyzés miatt), hiszen a törvény szerit a közös költség megfizetése a Tulajdonos kötelessége és nem a haszonélvezőjé.<<< no ezt sokan elfelejtik a tulaj ül és vigyorog majd a haszonélvező kifizeti, de azon nem hajtható be. Hát igen, ha valaki kijelenti a per és tehermentességet akkor az mindenre vonatkozik! << lehet bottal ütögetni, de majd megnézek egykét helyet hátha erre is találok valamit. Amúgy felteszem azt a szép kérdést, ki az aki úgy fesz ingatlant egy társasházban, hogy nem jár utána k.k-nál , hogy van e hátraléka az illetőnek, akitől vásárolja az ingatlant?? Amúgy a jogásznak is érdeke lenne, hiszen neki kell utána intézkednie, ha már kötelező ingatlanok adásvételénél az ellenjegyzés.
Jó hétvégét, jaj még csak csütörtök van ;-)) ÜDV Zoli
"így az új vevők érdeke a k.költség rendeztetése, különben ajaj , azaz fizethetnek ők és magán perbe kellene nekik a régi tulajdonostól behajtatni a pénzüket (azaz jó pár év is lehet). "
46. § (2) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) e törvényben meghatározott nyilatkozatának megadását.
A kk-nek kell eljárnia, hogy be legyen hajtva a régi tulajtól a tartozás!
Kivétel ez alól az öröklés, amikor a kk. kérheti a hagyatéki eljárás során, hogy vegyék a hagyatéki leltárba a társasház követelését. Ebben az esetben köteles az új tulaj kiegyenlíteni a tartozást.
- ... felszólítás tértivevényes levélben. (ajánlott levél esetén külön procedúra annak bizonyítása, hogy ki és mikor vette át a levelet.)
- Három eredménytelen felszólítás után adunk be fizetési meghagyás kibocsátása iránti keresetet. A felszólítások közt figyelembe kell venni a teljesítésre biztosított időt. Tértivevényen látszik a kézbesítés dátuma, attól kell számítani a levélben megadott napokat + 2-3 munkanap a postai teljesítésre.
- Fizetési meghagyásnál a Bíróság a Ptk. szerinti késedelmi kamatot hagyja jóvá. Annál nagyobb mértékű kamat felszámolását erősen indokolni kell, és általában nem ítélik meg.
- Legalább 6 havi tartozás esetén jöhet szóba a jelzálogjog bejegyeztetése, de ez csak abban az esetben javasolt, ha a behajtás minden módja eredménytelen.
- Közös költség tartozásra vonatkozó Fizetési meghagyás iránti kereset esetén illetékfeljegyzési jog kérhető, amit fel kell tüntetni a nyomtatványon. A jelzálogjog bejegyeztetése viszont már kemény illetékek megfizetésével jár, amit a háznak kell megelőlegeznie a bemnyújtással egyidejűleg, aztán a végrehajtó is kiküldi a maga díjazásáról szóló levélkét, ... (ezért kezdjük mindig a Fizetési meghagyással.
Amennyiben az eredménytelen, úgyis jogerőre emelik, és a végrehajtó kéri a nyilatkozatot, hogy tárgyi végrehajtást vagy jelzálogjog bejegyzését kérjük. Ebben az esetben csak a végrehajtó küldi az első számlát.
Miért nem rohanunk a bíróságra 2 havi tartozásnál? Íme:
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentációt (aktacsomagot)
1. Részletes kimutatás a követelésről.
Nullás állapottól a benyújtás napjáig a kötelezettségek, a teljesítések és az így kialakult egyenlegek kimutatása (tulajdonosi folyószámla)
2. A követelést megalapozó közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvek másolata.
Tulajdoni hányadtól eltérő költségszámítás ( /fő, /lakás) esetén a számítási módszer leírását tartalmazó okirat. (AO, és /vagy/ SZMSZ)
3. Mi alapján követelünk a keresetben megjelölt személytől? (Tulajdoni lap)
4. Kamat mértékének meghatározása. Ptk-tól eltérő mértékű kamat esetén a megállapítás alapjául szolgáló okirat. (AO, SZMSZ)
"a társasháznak okozott érdeksérelem miatt a kétszeres banki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát" tudtommal fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető, csak polgári peres úton.
5. Egyéb követelt költségek (felszólíások költsége, ...)
6. A jogosult képviseletére való jogosultság igazolása. (Annak a közgyűlési jegyzőkönyvnek a másolata, ami a kk. megválasztásáról szól.)
Az összes dokumentációt a résztvevő felek száma + 1 példányban kell megküldeni. (1 tulajdonos esetén ez 3 példány. 3 tulajdonos és 2 haszonélvező esetén 7 példány.)
Szerencsés esetben a tulajdonos fizet a meghagyás kibocsátását követően.
Rosszabb eset, amikor ellentmond a kötelezett, vagy épp a Bíróság kér hiánypótlást.
Hiánypótlásra szólíthat fel a Bíróság pl. olyan esetben, ha haszonélvező is van.
Ilyenkor kérhetik a keresetben megjelölt összeg bontását működés-fentartás részre.
Én mindig arra törekszem, hogy megállapodást kössünk a tartozókkal részletfizetésre. Az a tapasztalatom, hogy így gyakrabban jut a pénzéhez a ház, mint az egyösszegről szóló felszólításokkal, fizetési meghagyással. A jelzálogjog bejegyzése pedig elég tetemes köétség a háznak, és sokszor évekig nem lát egy fillért sem a ház, ezért meggondolandó a félévenkénti bejegyeztetés is. Akkor kell nagyon odafigyelni, ha a tulaj el akarja adni a lakását vagy más tartozásokra is jegyeztetnek be jelzálogjogot.
Dokumentálni kell a tartozást, az utolsó nullás állapottól a benyújtás napjáig <<< ezt gondoltam, hiszen mi másból igazolná az emberke ?? Na ná hogy kérek kamatot ! ;-)) mindenkori jegybank kétszeresét , sőt kamatos kamatot (ha lehet és miért ne lehetne)!
No az alapot próbáltam leírni, igaz ez ott lejjebb a jelzálogjogra vonatkozik, de .. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs késedelembe esik a közös költség befizetésével, a Közös Képviselő a következő intézkedések mielőbbi megtételére köteles. - 30 napi elmaradás esetén írásbeli felszólítás ajánlott levélben, - az írásbeli felszólítás eredménytelensége esetén fizetési meghagyás kibocsátása iránti haladéktalan intézkedés, - legalább kéthavi elmaradás esetén a törvényes kamatok, valamint a társasháznak okozott érdeksérelem miatt a kétszeres banki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát, hónapnak megfelelő hátralék esetén jelzálog bejegyzés iránti intézkedésre a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat szerint.
No ez alapján szmsz alapján,. Ezért javasoltam, hogy jó lenne ilyeneket beleírni, ha nincs akkor is közösköltség elmaradás és társasháznak okozott érdeksérelem miatt . (kérném)
Köszi az információkat !
Nézek utána és látom (ja ennyivel bizonyosan több lesz a fizetendője is;-) Az illeték mértéke Az eljárás illetékköteles, melynek mértéke a perérték - azaz a követelt összeg, illetve az ingóság értékének - 3%-a, de legalább 3000 Ft . A fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás esetén a jogosult az eljárás megindulásakor köteles a megfelelő összegű illetéket a postán megvásárolható illetékbélyegben leróni, vagy költségmentességet igényelhet.
Ha valakit érdekel : http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/szerzper/kulpolgelj/fizmeghagy#paragr2
Nyultottál már be fizetési meghagyás iránti keresetet?
Kicsit bonyolultabb, mint ahogy leírtad.
Dokumentálni kell a tartozást, az utolsó nullás állapottól a benyújtás napjáig. Fel kell tüntetni, hogy kérsz-e kamatot és milyen mértékűt. Ezt is dokumentálni kell, hogy milyen alapon kéred. Nem haladhatja meg a Ptk. szerint megengedett mértéket.
Tudtommal a fizetési meghagyást a felszólítást követően (a várás kell az a pár nap) beadhatja a KK , és nem kell részleteznie mik is kerülnek még rá a tartozásra. Amúgy az új törvény EU- (harmonizációs akaármi) minden tartozásra a rárakja a 20% kamatot , ez már külön nem is kell kérni a fizetési meghagyás behajtás és annak költségeit is a hátralékos fogja fizetni (no így szép summa fog összejönni ). << nem fognak még egyszer ilyent tenni, ugyan is tetemes + költség rakodik rá arra a hátralékra, arról nem is beszélve milyen kényelmetlen és megalázó egy végrehajtás egy végrehajtóval. Talán éppen ezért egy notórikus nem fizetővel kellene kezdeni. Javaslat továbbá azoknál akiknél előre láthatólag ez úton sem valószínűsíthető a behajtás, ott a jelzálog bejegyzéssel kell élni (igaz az csak sok időm múlva lesz belőle pénz, de lesz ).
Jelzáloghoz jó lenne az SZMSZ-be egy ilyen vagy hasonló megbízást elhelyezni, így még közgyűlést se kell tartani a jelzálogjog bejegyeztetésének elindításához.
Meghatalmazás: a közös költség hat hónapnak megfelelő hátralék esetén a Közös Képviselő, ezen okirat alapján jogosult a hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonában álló illetőségére a hátralék összegének és járulékának erejéig jelzálogjogot bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Amennyiben az adós a fél a tartozást részletfizetéssel megszakítja, úgy a későbbiekben felmerült tartozást, az előzőekből megmaradt tartozással együtt kell kezelni. Az így számított hat hónapnak megfelelő összegű tartozásra is a jelzálog bejegyzést érvényesíteni kell.
+ Bármely külön tulajdon elidegenítése esetén az eladó tulajdonos köteles igazoltást kérni a közös költség egyenlegéről a Közös Képviselőtől. Ennek elmulasztása esetén a közös költség hátralék az adott külön tulajdon mindenkori tulajdonosától behajtható. E körben a régi és az új tulajdonos felelőssége egyetemleges. E fenti sort a lépcsőházban kilehet helyezni, így az új vevők érdeke a k.költség rendeztetése, különben ajaj , azaz fizethetnek ők és magán perbe kellene nekik a régi tulajdonostól behajtatni a pénzüket (azaz jó pár év is lehet).
Lajs73, ez szomorú. Álljatok a sarkatokra és noszogassátok a közös képviselőt, hogy intézkedjen a tartozókkal szemben. Küldjön a kk. minden nemfizetőnek tértivevényes felszólítást, hogy 8-15 napon belül rendezze a tartozását, mert ha nem, fizetlsi meghagyás íránti keresetet ad be a Bíróságra. És ezt tartsa be ő is! Szépen tegye rá a Ptk. szerinti kamatokat, hogy lássák a tulajdonosok, mennyivel többe kerül, ha nem rendezik időben.
Furcsa, hogy sokan azért épp a közös költség befizetését hanyagolják el, mert úgy gondolják, ott nincs semmi szankció. Minden szolgáltató keményen ráteszi a tartozásra a késedelmi kamatot vagy pótlékot. Ugyanezt megteheti a Társasház is. Meg is kell tenni, ha azt akarjátok, hogy komolyan vegyék a dolgokat.
Sok jó hírem nincs; lassan "csődbe megy" a TH. Rengetegen (75-ből kb. 20) egyáltalán nem fizetnek közös költséget, és még rajtuk kívül is van egy jópár tulajdonos, aki tartozik. Nem beszélve a beruházónak a maga 10% feletti tulajdoni hányadához tartozó összegéről. A legszomorúbb az egészben az, hogy hivatalosan senki egy árva szót nem emelt a közös költség ellen, vagy tett javaslatot (az amúgy nyomott) költségek csökkentésére - holott volt már két közgyűlés, van egy levelezőlistánk, melyet a lakók legalább 60 százaléka olvas. A mai napig egyetlenegy lakó volt csupán, aki írt ezügyben levelet - de ő sem az összeget kifogásolta, csak jelezte, hogy halasztást kér. Sajnos a társasház még mindig nincs bejegyezve a Földhivatalnál, mert hiányzik az ehhez szükséges telekmegosztás, különböző rangsorcsere-nyilatkozatok...igazából nem tudom, hol tart az ügy, mert a közös képviselő nem válaszolt még erre.
Köszi! A felkészültséget nagyrészt neked köszönhetjük, mi mint kezdő SzVB-sek nem nagyon kaptunk információkat máshonnan. És igen, nem azért nyitottam a topikot, hogy én profitáljak egyedül, úgyhogy bármi olyan történik, ami tanulságos, akkor arról természetesen beszámolok.
Meglepő módon teljesen gördülékenyen zajlott a közgyűlés; gyakorlatilag minden napirendi pont túlnyomó többséggel el lett fogadva. Pedig azt hittem, a költségvetést majd kivesézik az addig ezzel nem szembesülő lakók (egy héttel korábban kapta meg mindenki a tervezetet). Az SZMSZ/ házirend is igencsak részletes, alapos, mert azokba az SzVB betett egy csomó javaslatot, de ebben sem volt vita. Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy éppencsak megvolt az 5ezer tulajdoni hányad, abból 1200-at az egyik beruházó képviselt. A többiek fele meg aktív listatag vagy egyenesen SzVB tag volt. Egyetlen dologban nem hoztunk végleges döntést, ez pedig az őrzés. Elfogadtunk egy határozatot, hogy egy bizonyos maximum összeg erejéig megbízunk valakit, ez tehát elvileg kötelező érvényű az összes lakóra, ebből még lesz gond szerintem. Az őrzést leszámítva marad a 90 ft. Felújítási alap helyett a KK lakáselőtakarékossági szerződést javasolt, ebben nem született határozat, mert illetve a következő egy hónapban várható a műszaki átvétel, illetve a külsős cég által készített szakvélemény. Ott majd bizonyosan repkednek a nagyon sürgősen elköltendő, de a beruházótól be nem hajtható milliók :(( Vízben megvan a megállapodás az építtetővel. A lakók nagy részének februárig elkészült a szerződése, be lett adva, de a többieké is kész, kb 3-at kivéve. Elmünél a jelenlegi állással lett az óra (órák?) átírva, itt még nincs megállapodás a beruházóval a korábbi időszakra vonatkozólag. Érdekes módon a garancia tartalék valós okát is a közvélemény elé tárta a KK, noha jeleztük, hogy ehelyett a sürgős javításokra, vízdíjvisszautalásokra hivatkozzon, de hát ő tudja. Remélhetőleg nem támadja meg senki a 60 napon belül.
Köszi a megerősítést! Arról is teljesen meggyőztél, hogy nálunk még a jogalkotók sem tévedhetetlenek... bár eddig azt hittem, legalább egy jogszabályon belül konzekvensek tudnak maradni...
Köszi még egyszer, és most már akkor biztos tudással felvértezve várom a fejleményeket idehaza...
Az 51 §-t jól értelmezed. Az SZVB elnőke semmiféle önálló döntés meghozatalára nem jogosult. Vitás kérdések esetén az SZVB-tagoknak szavazniuk kell, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő, lévén páratlan számú az SZVB.
51 § d) - Szerintem ez elég feljogosítás. Arra az esetre vonatkozik, amikor a közös képviselő szándékosan, vagy akadályoztatás (betegség, ...) miatt nem hívja össze a közgyűlést.
Nem ez az egyetlen ellentmondás a trv-ben.
29.§ (2) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti.
34. § (2) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.
Hogy is van ez? A felmentés nem számít határozatnak? Vagy az a báármikor azt jelenti, hogy ha a felmentés kitűzött napirendi pont?
Egy másik th. fórumon épp a napokban volt téma, hogy egy kk-t felmentett a közgyűlés (aki ráadásul alkalmatotti státusban valt !!!?????). A kk. perelt a 34. §-re hivatkozva, és a BÍróság helyt adott a keresetének. sőt, még annak is, hogy lehetett alkalmatott a Mt76 §-ra hivatkozva. Miközben a tulajdonosok hivatkozhatnak a 29 §(2)-re, és arra, hoga a kk. jogállása nem az Mt 76 § szerint, hanem a Ptk 474 szerint határozható meg, hiszen választott tisztségvíselő.
36. § (2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
Na és ez? Nem csak akkor választunk tisztségviselőket, ha a közgyűlés határozatképes és nem kerül elnapolásra határozatképtelenség miatt?
24.§ (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
Milyen esetben lehet a 24. § (1) -ben meghatározott tulajdoni hányad szerinti felosztástól eltérni? (kivéve a lakáson belül igénybevett nem mért közüzemi szolgáltatást? -pl vízóra nélküli lakás fogyasztása)
A magam részéről várok egy kevesebb ellentmondást tartalmazó törvényt...
Egy kis jogértelmezési segítséget szeretnék kérni, úgy látom, ez itt már sokaknak sikerült;-)
A kérdések a Számvizsgáló Bizottsággal kapcsolatosak, és sajnos igen aktuálisak nálunk:
1) a Ttv. 51.§ alapján nekem úgy tűnik, hogy a szvb testületként megválasztott intézmény, ergo csakis testületileg tehet bármit. Ebből következően a szvb elnöke egyedül nem járhat el úgy, mintha ő lenne a szvb, ugye? Ez nekem kicsit olyan lenne, mintha holnaptól nem az Országgyűlés, hanem Szili Katalin hozná a törvényeket...
2) Ugyanezen paragrafus (1)d) bekezdése kötelezővé teszi a szvb számára, hogy a közgyűlést összehívja, ha a közös képviselő ezt elmulasztja. Viszont a közgyűlésről szóló 28-42.§-okban sehol sincs nyoma annak, hogy az szvb JOGOSULT is lenne arra, hogy közgyűlést hívjon össze, hacsak a 35.§(2) alapján erre a tulajdonosoktól felhatalmazást nem kap. Hogyan tegyen eleget a szvb a törvényi kötelezettségének, ha a törvény erre nem jogosítja fel?
Valaki varrjon erre nekem gombot, és én hálás leszek, mint a pinty.
Ööö, nem volt még, május 24-ére van időpont. Most csak a KK-nek küldtük el az általunk javasolt költségvetést, hogy legyen ideje kiértesíteni mindenkit hivatalosan. Ami az ügyeket illeti, egyelőre káosz, vízügyben nincs megállapodás az építtetővel, csomó dolgo még nyitva van, meglátjuk...ami a földhivatali ügyeket illeti, még mindig nem történt meg a telekmegosztás, így nem jegyezhető be a társasház, tehát megint csak egy félhivatalos gyűlés lesz (a határozatok később ugyan jogerőre emelkednek, állítólag)
Köszönöm a választ. A társasház kezelő cég két javaslatot tett az alapító közgyűlésen, de a többség ezt szavazta meg, mivel ha a garázst 50%on számolták volna, akkor az egy lakás tulajdoni hányadra jutó összeg magasabb lett volna. A garázstulajdonosok hiába jelezték kifogásukat a 100% ellen, a többségnek ez nem állt érdekében.
Az Alapító Okirat 57 nap múlva lesz jogerős, addig tényleg nincs más lehetőségünk?
Az építő cég nem volt jelen a közgyűlésen és megbízottjuk sem volt, szavazati arányuk kb 30%. Ők élhetnek kifogással? Az Alapító Okirat módosításának mi a rendje?
Azt gondolom, először az alapfogalmat kell tisztázni.
A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrészek üzemeltetésére, fenntartására, felújítására, és a közösen igenybevett szolgáltatásokra fizetendő.
A közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartási üzemeltetési költésgeihez a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában járulnak hozzá. Ez magyarul annyit jelent, hogy akinek a külön tulajdonában nagyobb lakás,(hozzá garázs, tároló) van, annak a közös tulajdonból is nagyobb eszmei rész jut. Ennek következtében köteles a költségekből is nagyobb rész vállalni. Az alapító okirat elfogadása előttlehetet volna kifogást tenni az ellen, hogy a garázy is 100 % alapterülettel lett figyelembe véve a tulajdoni hányadok felosztásánál.
Ebből látszik, hgy a garázstulajdonosok nem a garázs használatáért fizetnek, hanem a garázy alapterülete alapján meghatározott közös tulajdonrészük fenntartásáért, üzemeltetésért.
A tulajdoni hányad egységét a lakások, és nem lakás céljára szolgáló, külön tulajdont képező helyiségek hasznos összterületére vetítik, minek során a terasz, erkély, tároló, ... helyiségeket xx% területtel veszik figyelembe: leképletezve egy példal: 10.000/{2517 m2+(326 m2*50%)}= 3,73134 egység
A Ti esetetekben az Alapító okirat készítésénél nem vették figyelembe azt a lehetőséget, hogy az erkély, garázs, tároló esetén nem kötelező 100 %.ban figyelembe venni az alapterületet.
A lakás és nem lakás céljára szolgáló, külön tulajdont képező helyiségek fenntartása, üzemeltetése, a tulajdonos kötelessége. és azért semmiféle használati díjat men fizet a Társasháznak.
Csak az alapító okirat módosításával érhetitek el, hogy a garázsok alapterülete ne 100 %-ban legyen figyelembe véve a közös tulajdon eszmei felosztásánál. Addig pedig kötelesek vagytok a közgyűlés által hozott határozat szerint fizetni.
Ezt a problémát se közgyűlési határozattal, se SZMSZ módosítással nem tudjátok megoldani.