Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
Hidd el, hogy van, és, hogy csak erre lehet hagyatkozni. Lévén túlnő rajtunk. Térben és időben is, így az intelligenciája is hasonlíthatatlanul magasabb, mint a mienk. Különösen ha be akarunk avatkozni, akkor vagyunk csak igazán ostobák.
A "környezetnek" nincs intelligenciája sajnos, erre nem lehet hagyatkozni.
És nem, nem minden beavatkozás volt olaj a tűzre, nagyon sok sikeres és pozitív hatású változást tudtunk összehozni.
A Föld ellenne teljesen nélkülünk, de ha már itt vagyunk és használjuk az erőforrásait akkor ezt ellensúlyozni is kell, illetve okosabban kell csinálni.
Nyilván nem fenntartható a növekedés, de azért annyi öröm van az ürömben, hogy a növekedés sebessége lassuló tendenciát mutat.
Én a problémát abban látom, hogy a Föld egyre "kisebbé" válik, egyre közelebb kerülünk egymáshoz a technológia fejlődésével, ezzel együtt a szakadék a gazdagok és szegények közt egyre nő. Miközben a "nyugat" gyarapodik emberek százmillió élnek gyakorlatilag középkori körülmények közt. És ezt egyre jobban meg fogják unni, amikor a tévében, vagy az interneten azt látják, hogy lehetne ez másként is: egyszerűen oda kell menni és másként nem: elvenni tőlük a vagyonukat.
Azaz a "harmadik világ" embereinek így, vagy úgy, de egyre növekvő igénye van, hogy a mienkhez hasonló (amúgy rendkívül erőforrás-igényes) életmódot éljenek.
A másik probléma pedig hogy a növekvő lakosságra egyre kevesebb erőforrás jut, például az ivóvíz, de más dolgokat is lehet példaként hozni, amikről itt beszélgetni szoktunk.
A harmadik dolog amitől tartani kell az egy hirtelen, akár katasztrofális összeomlás az ökoszisztémában, ami sajnos egyáltalán nem elképzelhetetlen. Sorra halnak ki a fajok, szűkülnek be az életterületük és mivel ez egy komplex rendszer, amiben az élőlények egymással kölcsönhatásban vannak ezért ha túl nagy csapást szenved a rendszer az egész összeomolhat, tömeges kihalást okozva, ami ránk emberekre is súlyosan hatna, hisz ha másra nem is, de a mezőgazdaságra szükségünk van.
De azért jó hír, hogy mindezeken a problémákon dolgoznak emberek. :)
Semmit nem kell tenni a környezet van olyan intelligens, hogy megvédje magát. Nem vettétek még észre, hogy minden jó és segítő szándék csak olaj a tűzre?
- India belátható időn belül előzi Kínát, aztán rövidesen rá mindketten átlépik a másfél milliárdos határt.
- Indonézia hamarosan lépi a 300 milliós küszöböt, szvsz. még a század közepe előtt kielőzi az USA-t és följön a 3. helyre
- Brazília, Pakisztán és Nigéria 1-2 évtizeden belül átlépi a negyedmilliárd fős határt, Bangladesh a 200 millióst, Mexikó meg a 150 millióst
- Mexikót hamarosan követi a 150 milliós határ átlépésében a Fülöp-szigetek és Etiópia
- Egyiptom, Vietnam és Kongó (a demokratikus a kettő közül) hamarosan maguk mögött hagyják a 100 milliót, szerintem 2-3 éven belül.
- Etiópia 100 millió fölötti népessége is döbbenet, főleg annak tükrében, hogy az ország éghajlatáról, mezőgazdaságáról és önellátó képességéről miket olvasott az ember.
Attól tartok, hogy nem lesz ennek jó vége, nagyon nem lesz...
Nekünk plebnek a leghatékonyabb érdekérvényesítő képességünk a szavazatunk, úgy lehet elérni valamit, ha a környezetvédelmet politikailag releváns témává tesszük. Ez azt jelenti, hogy beszélünk róla egymás közt és ha lehet a képviselőinkkel is. A közbeszéd tárgyának kellene lennie a klímaváltozásnak és annak hatásainak, az emberekben tudatosulnia kellene, hogy ez most, ma is komolyan hat az életünkre. Amilyen nagy téma a migráció, mindig el kellene hangoznia, hogy a klímaváltozás, aszályok, sivatagosodás az egyik legerősebb hajtóereje a migrációnak. Meg akarjuk állítani? Akkor bizony nem lehet szétcseszni a fél Föld éghajlatát... és segíteni kell hatékonyan ellensúlyozni a folyamatokat ott, ahol fellépnek. Tudatosítani kell az emberekben, hogy már most rengeteg pénzünkbe kerül az éghajlatváltozás - csak talán nem veszik észre. El kell érni azt, hogy politikailag központi kérdéssé váljon a klímaváltozás is, hogy a pártok a programjuk részévé tegyék és aztán oda tegyük az X-et, ahol ezt fontos helyre teszik - és aztán ezt számon is kérjük később rajtuk.
Persze mindez marha nehéz, mert tudjuk mi a realitás... kis ország kis emberei. Mégis.
A másik amit lehet tenni az adományozás olyan szervezetek számára, amelyek releváns területen próbálnak valami hasznosat tenni. Én a magam részéről legtöbbször oktatási célokra adományozok, mert úgy gondolom a magas színvonalú oktatás katalizátorként működik a társadalomban és az összes problémánk megoldásának kulcsát rejti magában.
Ha érintőlegesen, de ez is a témához tartozik, legalábbis ha tőlünk elvárják, hogy toleránsak legyünk, akkor mi is joggal várhatnánk el másoktól:
egyre aggasztóbb mértékű keresztényüldözés folyik a világ egyes részein, főképp a muszlim országokban, eközben a nemzetközi közösség gyakorlatilag semmit sem tesz ez ellen.
A szélsőséges iszlám, az iszlám fundamentalizmus a hozzá köthető terrorszervezeteken keresztül valami hihetetlenül aggresszív módon nyomul a szubszaharai Afrikában, köztük már olyan országokban is, amelyek hagyományosan keresztény többségűek (voltak): pl. Nigéria, Kamerun, Uganda, Kenya, Kongói DK.
A szélsőséges muszlim szervezetek fegyveres bandái vallási alapú tisztogatásokat folytatnak Afrika bizonyos régióiban.
Bár egyes becslések szerint még hatalmas mennyiségű, kb. 100-150 évre elegendő kőszén van a Föld mélyén, de egyrészt ezek olyan geológiai rétegekben fekszenek, ahonnan gazdaságtalan lenne a kitermelése, másrészt a környezetvédelmi megfontolások is egyre inkább a szénbányászat fokozatos leépítése irányába hatnak.
És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére.
Víz által nem, de:
Mt.24:
Amiképpen pedig a Noé napjaiban vala, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.38Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába méne.39És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.
És:
IIPét.3:
Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, akik saját kívánságaik szerint járnak,4És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert amióta az atyák elhunytak, minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva.5Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára;6Amelyek által az akkori világ vízzel elboríttatván elveszett:7A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára.
Bár az is igaz, hogy ha teológiai szempontból nézzük a kérdést, akkor:
1) Az Úristen soha nem ígért olyasmit, hogy az emberi civilizációnak nem lesz soha vége, sőt a Mi Urunk elég világos szavakkal beszél a világ végéről, az ítélet napjáról.
2) Másrészt viszont látni kell az az ószövetségi igéretet is, amelyet az Úr Noénak és fiainak tett:
"21. És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem. 22. Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.
illetve:
"11. Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére. 12. És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van: 13. Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. 14. És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. 15. És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére. 16. Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten között és minden testből való élő állat között, mely a földön van. 17. És monda Isten Noénak: Ez ama szövetségnek jele, melyet szerzettem én közöttem és minden test között, mely a földön van. "
"Amikor kevesebben voltak Afrikaban, akkor is problema volt.
Oroszorszag es a volt SZU tagallamaiban most sem zarkoztak fel a nyugathoz, pedig kevesen vannak."
Mint mondtam már: a népességnövekedés mérséklődése nem oka, hanem FELTÉTELE a fejlődésnek.
"Ivoviz nelkul max egy hetet lehet kibirni, de lehet, hogy meg annyit sem. Ha nincs ivovizuk, akkor hogyan elik tul, es hogyan szulnek annyi gyereket?"
Az ivóvíz elsődleges felhasználása az öntözés, nagyságrendekkel megelőzve az ivást. Éppen ezért amikor vízhiány van előbb megy tönkre a termés, mint hogy szomjan halnának az emberek (hisz TELJES vízhiány szinte soha nincs lakott területen), azaz gyakorlatilag előbb halnak éhen, mint szomjan.
"Szerinted mi lenne Afrika idealis nepsurusege? Es honnan tudod, hogy az?"
Nem tudom, nem is tudom van-e olyan, hogy "ideális". Nem is feltétlenül a népsűrűség a baj, hanem a népesség ugrásszerű növekedése, amivel nem tud lépést tartani a termelés. Nyilván persze van egy elméleti határa az eltartóképességnek (amit tologat kifele a technológiai fejlődés), de nem hiszem hogy meg kellene várni amíg oda eljutunk.
"Szerinted a mai fold el tudja tartani a mai elo embereket - Afrika lakossagot? Igen, el tudja. [...] Tehat a problema NEM az eroforrasok hianya."
Két dolgot nem veszel figyelembe - amit egyébként többször is elmondtam:
1. Afrika most is képtelen eltartani magát normálisan. Nincsenek tartalékaik, ezért elég egy kisebb probléma és máris milliók halnak éhen.
2. Az afrikaiak azt szeretnék, ha a nyugatihoz közelítene az életszínvonaluk, ehhez pedig jelentősen növelni kell a termelést, amit az erőforrások (is) korlátoznak. Nem mindenben, de például mezőgazdasági termelésben igen, kevés a jó minőségű termőföld, kevés az ivóvíz. Természetes erőforráshiányok vannak rengeteg helyen!
"Mikor Afrikaban kevesebb volt a lakossag, akkor sem volt rozsas a helyzet, akkor is volt ehezes. Ez is azt mutatja, hogy NEM a nepesseg novekedes az ok."
Pont hogy azt mutatja, hogy az is az egyik ok, hisz az őskor óta folyamatos trend nagy léptékben a népességnövekedés - és ezzel együtt az éhezés is.
"Az eletszinvonalbeli kulonbsegek nem a lakossag szamabol adodnak."
Ilyet sem állítottam... csak hogy ez is egyike a fontos tényezőknek. Nem az egyetlen, nem is a legfontosabb, de egyike a fontos tényezőknek.
Látom a kérdésemet nem sikerült végiggondolnod... csak írsz, csak írsz, nem gondolkozol...
Szerinted a mai fold el tudja tartani a mai elo embereket - Afrika lakossagot? Igen, el tudja. Kinaban egyre tobbet fogyasztanak, mert egyre tobb a penzuk.
Tehat a problema NEM az eroforrasok hianya.
Nem tudom, hogy Afrikaban mennyire eheznek. A mediaban altalaban nem hiszek, mert sokszor nem mondanak igazat.
De megha eheznek is, nem tudom, hogy miert. Lehet azert, mert a feherek elloptak toluk mindent, es nem fizettek erte (gyemant banyank, arany banyak, stb.). Az arab orszagoknak fizettek/fizetnek az olajert.
Vagy lehet, hogy azert, mert a lakossag muveletlen, es nem tudja hogyan kell az elelmet eloteremteni (foldmuveles, stb.). Ennek pedig a korrupt kormanyok az okai.
Vagy az is lehet, hgoy nem akarnak dolgozni - nagyobb szamban, mint a nyugati vilagban (a nyugati vilagban is vannak, akik nem akarnak dolgozni, de lehet, hogy aranyaiban kevesebben, mint Afrikaban).
Mikor Afrikaban kevesebb volt a lakossag, akkor sem volt rozsas a helyzet, akkor is volt ehezes. Ez is azt mutatja, hogy NEM a nepesseg novekedes az ok.
De józan, paraszti ésszel még talán te is megérted, hogy ha a világ szegényebb régióit fel szeretnénk zárkóztatni a mi életszínvonalunk közelébe
Az eletszinvonalbeli kulonbsegek nem a lakossag szamabol adodnak. Szerintem Oroszorszag szinvonala mindig elmaradt a nyugatetol (Nyugat-Europa, Amerika). Es Oroszorszagban nagyon kevesen vannak, az orszag nagysagahoz kepest (ha jol emlekszem, kb. 140 millio).
A volt SZU es volt szocialista orszagaiban is ez a helyzet: pl. Lettorszagban, Litvaniaban, Ukrajnaban, stb. eleg nagy a szegenyseg, a nyugathoz kepest. Miert van ez, ha nincsenek sokan, hanem inkabb csokken a nepesseg?
"Ha igaz, amit irsz, hogy a nepesseg es ehezes egyenesen aranyos..." - ilyet nem írtam.
"Nem azert nem esznek az emberek hust, mert a fold eroforrasai kimerultek, es nem lehet tobb allatot vadaszni, tenyeszteni." - ilyet sem írtam. Jóindulatú leszek és feltételezem, hogy ez félreértés. Izabella, ha nem érted, kérdezz! Az a baj, hogy te csak locsogsz, csak jár a szád veszettül, olyankor is amikor gőzöd nincs a témáról. Az árképzést, kereslet-kínálat közti összefüggést nem érted, közgazdaságilag analfabéta vagy... ilyen állapotban nem írni kellene, hanem OLVASNI, tanulni, fejlődni...
A népesség és az éhezés közt van összefüggés, azt gondoltam ez olyan egyszerű tény, hogy még te is felismered... nálunk nincs éhezés, mivel a mezőgazdasági teljesítőképességünk nagyobb, a népesség stagnálás közelében áll és importképesebb a gazdaság.
Ezzel ellentétben a szegényebb harmadik világbeli régiók mezőgazdasági teljesítőképessége kisebb, a növekvő demográfia miatt állandóan hajtani kell a termelés növekedésére, mivel így nem tudnak jelentős tartalékot képezni, ezért egy-egy rosszabb évben (rossz termés, betegség, aszály, viharkárok stb) egyszerűen nincs elég élelmiszer.
Az árképzés kapcsán pedig nem csak azon kell ám elgondolkodni, hogy miért nincs pénzük a húsra, hanem hogy miért olyan az ára a húsnak, hogy azt nem tudják megfizetni? Mit gondolsz, az éhező családok miért nem tartanak háziállatokat? Hisz szerinted az erőforrásokkal nincs gond, akkor miért éheznek? Lusták? (Ezt sugallja az utolsó mondatod...) Komolyan mondom, gondolkozz el ezen, mert ez rávezet a megoldásra...
De józan, paraszti ésszel még talán te is megérted, hogy ha a világ szegényebb régióit fel szeretnénk zárkóztatni a mi életszínvonalunk közelébe, akkor többet fognak ők is fogyasztani, azaz több húst kell termelni, több állatot tartani nagyobb területen, több ivóvízzel itatni, több földet kell megművelni takarmányozás céljából, azokat a földeket öntözni kell (miközben sok térségben csökken az ivóvíz mennyisége), véges erőforrásokról beszélünk, amiket nem lehet csak úgy növelni végtelenségig...
