Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Elképzelhető például, hogy akik a 7. század második felében részt vettek az onogur betelepülésben, azok nem azonos tárgyi anyagot hagytak maguk után az Al-Dunánál és a Kárpát-medencében, de nyelvükben voltak közös tényezők. Ugyanígy lehetséges a szláv közvetítés, vagyis hogy az avaroszlávoknál divatba jött a pest szó barlangok jelölésére, amihez természetesen nem kellett bolgároknak költözni a Kárpát-medencébe.
I didn't know Bulgarians also call 'peshtera' when talking about a cave. Of course. Пещера[peshtera] is a distinctly Bulgarian word, that comes from пещ[pesht], which means an oven, because an oven resembles the form of a cave.
Azt az ellentmondást kellene már csak feloldani, miként lehetséges, hogy míg a bolgár leletanyag hiányzik a Kárpát-medence belső területeiről - a Maros völgyének 40 km-es szakaszát leszámítva -, addig barlangok, természetes sziklaüregek jelölésére ugyanúgy elterjedt nálunk a pest, mint a Balkán egy jelentős részén.
... in Stara Planina Mountain on the shore of Tsakonska Bara River. Nearby you will find Tsakonska Pesht Cave with a length of 600 meters ... Das Dorf Mezdra liegt im Stara Planina Berg am Ufer des Tsakonska Bara Flusses. In der Nähe finden Sie Tsakonska Pesht Höhle mit einer Länge von 600 Metern.
Petar Beron: "In the thick (up to 450 m) limestone in the valleys of Vit, Panega, Batulska Reka, and Yablanishka Reka, are formed the caves of the Panega Region: Morovitsa near Glozhene (−105 m, length 3250 m), Vodnata Pesht near Lipnitsa (1010 m), the potholes Partizanskata −107m, Bezdanniyat Pchelin −105 m ..."
In: Victor Fet−Alexi Popov szerk.: Biogeography and Ecology of Bulgaria; Springer, Dordrecht, 2007, 496.
Golema Pesht Cave is located in the Treska River valley (Poreche region) of central Macedonia, 65 km SW of Skopje, near village Zdunje. The cave is 31 m long and 18 m wide with a south-east facing entrance.
The Danubian Plain is subdivided into eight districts. Out of its extensive karst, 70% is buried karst (Sarmatian sediments). Several important caves are situated between the Serbian–Bulgarian border and Pleven area: Varkan near Druzhba Village (807 m), Bashovishki Pech near Oreshets Railway Station (over four km long), Sedlarkata near Rakita Village (1040 m), Gininata Peshtera near Sadovets Village (501 m), Kirov Vartop near Bohot Village (776 m), Aladjanskata Peshtera(1083 m), and Haidushkata Peshtera (438 m) near Gortalovo Village. The region ofthe valley of Rusenski Lom River is of particular interest. There, on the steep slopes of the river valleys near the villages Basarbovo, Ivanovo, Tabachka, Pepelina, andothers many caves are formed, including Orlova Chuka (13,437 m), second in lengthin Bulgaria. Tamnata Dupka near Shirokovo is 878 m; Kulina Dupka near Krivnya,326 m long.
In Ludogorie and Dobrudja there are many (over 350) relatively small caves. More important are Stoyanova Dupka near Ruino (357 m) and Dogulite near Topchii (305 m). From the abrasive caves between Kaliakra and Shabla the longest is Tyulenovata Peshtera (107 m).
Petar Beron (Természettudományi Múzeum, Szófia)
Terrestrial Cave Animals in Bulgaria
In: Biogeography and Ecology of Bulgaria, pp. 493-526.
About 1 km west of Afrasiaw village in a valley called Pesht Tang on the steep surface of a 14 m boulder to the south, tens of cupules with different dimensions from 1 to 7 cm have been hammered.
The places with the highest number of cave invertebrates with conservation value are: cave Dushinka near of Iskrets, cave Vodnata Peshtera near the Tserovo, as well as Dinevata, Svetata Voda and Krivata Peshtcaves near the Gintsi.
Pavel Sztojev (Természettudományi Múzeum, Szófia)
Cave Invertebrates in Ponor Special Protection Area (Natura 2000), Western Bulgaria: Faunistic Diversity and Conservation Significance
Nem jártam utána a származásának, csak beugrott, hogy a matriarchátus elméletének szülőatyja egy svájci, baseli jogász volt: Bachofen (Das Mutterrecht, 1861).
Érdekes, de a német Ofen szónak is van kemence/szikla/sziklaüreg(barlang) jelentése. Legalábbis a bajor-osztrák nyelvjárásokban. Külön érdekes még, hogy az ilyesmi hegynevek -- bár a bajor-osztrák hegyi világban nem szokatlanok -- mégis a karintiai területen kifejezetten jelemzőek, sőt Klagenfurt térségében igen gyakoriak. Az egykori Karantán fejedelemség keleti-déli része a 8. században az avarok közvetlen uralma alatt állhatott.
a természeti adottságokat tükröző Pest helynév a Duna jobb partján alakult ki, valószínűleg a Gellérthegy neve lehetett, mert természeti sajátosságainál fogva itt voltak mészégetők vagy üregek.
Szerintem még kézenfekvőbb névadó maga a Gellérhegy nagy, a pesti síkságról -- de még inkább a Duna menti, délről jövő útról -- azonnal szembeötlő természetes barlangja volt, a mai sziklakápolnát befogadó hatalmas üreg, mint a területre leginkább jellemző, megkülönböztető látvány.
No de mi lenne a többi, a "Gerecsétől a Székelyföldig" húzódó "Pest" eredete?
Egyelőre a legvalószínűbbnek az tűnik számomra, hogy a bolgárokkal (onogurokkal?) való érintkezésnek köszönhetően terjedt el ilyen széles körben 'barlang' jelentéssel a pest földrajzi név, melyet olykor egyszerűen lefordítottak, mint a mai egykori Budapest területének német lakossága (ofen). Feltehető, hogy avaroszláv közvetítéssel történt mindez. Dzsilán tartomány Pešt helynevei is ide sorolandók talán, így éppenséggel magukkal hozhatták onnan a Kaszpi-vidékről szászánida zsoldban szolgáló onogur katonák is.
P. mester írja Tokszun uralkodásának az idejéről: „Bulgár földjéről (de terra Bular) nagyon sok izmaelitával (cum magna multitudine hismahelitarum) jöttek némely felette nemes urak, Billa és Bokszu. A vezér Magyarország különböző vidékein földet adományozott nekik, s még azonfelül a várat is, melyet Pestnek hívnak, örökre nekik engedte. Billa pedig és fivére, Bokszu, kiknek sarjadékából származik Etej, tanácsot tartván, a magukkal hozott népből (de populo suo secum ducto) kétharmadot a nevezett vár szolgálatára átengedtek, egyharmadot meg utódaiknak hagytak. Ugyanebben az időben, ugyanarról a tájékról jött egy Heten nevű igen nemes vitéz, és neki a vezér szintén nem kevés földet meg egyéb jószágot adott.”
Ezt a híradást az Árpád-ház és a volgai-bolgárok között a X. században még fennálló kapcsolatként szokás értékelni (Czeglédy, Halikova, Mesterházy stb.), hozzávéve Ibn Yakut tudósítását a Magyarországra települt volgai-bolgárokról. Dunai-bolgár helynévi párhuzamok mellett – a m.dzs.gh.r hatalom akkori korlátozott voltából kifolyólag ‒ a város Esztergomhoz közeli földrajzi elhelyezkedése erősíti a szövegrész hitelét.
"Egyes nyelvjárásokban a kemencét ma is pestnek hívják, adataink vannak rá, hogy régen is a pest köznév több nyelvjárásban, esetleg a legtöbb magyar nyelvjárásban köznévi használatú volt. A pest köznevünk a kemencén kivül 'verem, barlang, hegy, kőszikla' értelmű is. A történeti forrásokban sütő, főző, mészégető, téglaégető kemence értelmezéssel is találkozunk, előfordul összetett helynevekben: Mészpest, Kőpest, Büdöspest stb. Az egyházi szláv-bolgár szláv pest szavunk palota, pap, stb. szavainkkal együtt a honfoglalás után, de még I. István király halála előtt kerültek nyelvünkbe kétnyelvű magyarok, tolmácsok, papok által, nem pedig más népek beolvadásából. A város nevének jelentésmagyarázata a város kialakulásának vizsgálatára nem látszik elfogadhatónak, mert felmerült, hogy a természeti adottságokat tükröző Pest helynév a Duna jobb partján alakult ki, valószínűleg a Gellérthegy neve lehetett, mert természeti sajátosságainál fogva itt voltak mészégetők vagy üregek. Ez elmélet szerint a hegy É-i oldala előtt helyezkedett el a révfő, illetve rév, amely átvitt a Dunán egy »ős-Pest telepből«. így a balparti kikötő neve is Pest lett, de később a balparti település hamarább és erősebben fejlődött várossá. Jelenleg nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy a pesti rév két oldalán kialakult települések közül melyik volt a korábbi, az első időszakban melyik volt a jelentősebb ..." (Vö. sumér nyelvi topik 65. skk.)
Itt: Körösbarlang – Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/KörösbarlangFekvése[szerkesztés]. Körösbarlang a Király-erdő északi peremén, a Sebes-Körös folyásától délre fekszik. A környék karsztjelenségekben gazdag, legnevezetesebb barlangja a voltaképpen Esküllőtől délre található, őslénytanilag is jelentős Igric-barlang (Peștera Igrița).
Hogy aszongya: "Igric kártevő" vagy "Kártevő igric". Melyiket preferálod?
Ja, hogy azt mondod a vaslogikáddal, hogy a KM-ben a "több mint egy tucat pest elő- vagy utótagú földrajzi név" valamennyi helyszínén paestumi katonák építkeztek ...
"A Pest hn. keletkezhetett magyar névadással a bolgárból származó m. R., N. pest 'kemence, barlang' fn.-ből, de azt sem lehet teljességgel kizárnunk, hogy a névadók bolgárok voltak; vö. óe. szl. peštb 'kemence, barlang' (SadAitz. 85). Ha a névadás indítéka a barlang volt, akkor a Pest hn. elsődlegesen a budai oldalon lévő Tabán (a középkori Kelenföld) környékére vonatkozhatott, s a dunai rév útján kerülhetett át a pesti oldalra. Ha viszont mészégető kemencéről kapta a nevét, akkor Pest-nek nemcsak a budai oldalt, hanem a pestit is hívhatták elsőnek. A pesti oldal elsődlegességét látszik támogatni az, hogy a mai Tabán területét az Árpád-korban Kispest-nek ....is nevezték, márpedig a Kis-jelzőt többnyire a másodlagosan keletkezett település szokta viselni."
