Keresés

Részletes keresés

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62049

Mátyás király amit tudott nyugati hadjárataiban, azt elfoglalta: Morvaországot + Sziléziát + Ausztria keleti területeit. Abban igazad van, hogy utána már egyre nagyobb ellenállással kellett megbirkóznia, egy idő után le is állt a hasztalan támadásokkal, tárgyalásokkal szerette volna a nagybeteg magyar király a trónutódlását biztosítani törvénytelen fia, Corvin János liptói herceg számára. Ugyanis még 1464-ben a Szent Korona visszavásárlásakor kötött olyan szerződést Habsburg Frigyessel, hogy fiú örökös híján az osztrákok szerzik meg Magyarország trónját.

 

De a nyugati hadjáratok kezdetén még ezt nem tudta! Hiszen te sem tudod ha valamely cselekedetedbe belevágsz, hogy azt végig tudod-e vinni vagy sem? Mi utókor szülöttei csak elolvassuk a történelemkönyveket és rávágjuk: buta volt ez a Mátyás, hiszen nem sikerült a terve! Na ja, utólag már könnyű okosnak lenni...

 

Pápa keresztes hadjáratot hirdetett Hunyadi János le is vonult Szerbiába.

A velencei hajóhadat is odaküldte, Konstantinápoly eleste után tengeren emeljenek blokádot.

Hunyadi hiába várta a hajó hadat nem jött, mert a szemetek nem a blokáddal voltak elfoglalva, hanem török aranyon szállították át a török hadat.

 

Hát itt most te időrendi zavarban vagy! Hagy tegyen szép sorba:

 

1443 -- A téli hadjáratban Hunyadi győzelmet aratott.

 

1444 -- I. Ulászló és Hunyadi közösen vezetett hadat a török ellen. A terv szerint a keresztény hajóhad meggátolja, hogy a Kis-Ázsiában hadakozó török szultán serege átkeljen a Boszporuszon és a Drinápolyt elfoglalni szándékozó magyarok ellen vonuljon. Ekkor még Bizánc állt a bizánci császár uralma alatt!

 

1444 novembere: a keresztény flotta nem tudta megakadályozni, sőt egyes hajói jó pénzért még át is szállították a törököket az európai szárazföldre. A várnai csatában Hunyadi vereséget szenvedett, I. Ulászló magyar király pedig halálát lelte.

 

1448 -- A második rigómezei csatában Hunyadi ismét vereséget szenvedett.

 

1453 -- II. Mohamed török szultán elfoglalta Bizáncot.

 

1456 -- II. Mohamed török szultán ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Serege azonban vereséget szenvedett. Hunyadi a kitört pestisjárványban az életét vesztette.

 

                                    

Előzmény: Shingen (62042)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62048

Az egész drégelyi várőrség hősökből állt! Ne feledjük,hogy náluk sokkal erősebb várakat feladott az őrsége. Sokszor kényszerítve akár  tiszteket és a várkapitányt. De az is előfordult párszor,hogy az ostromlott várból megszökött a legénység.

Vajon miben bízhattak a zsoldosok vagy Selmecbánya kölcsön katonái? Sosem tudjuk meg. 

Tudták,hogy meghalnak,de nem adták fel! Tettük,hírük örökké maradjon meg!

Előzmény: Nagyon Várbarát (62044)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62047

Szerintem a középkori várak árnyékszékeinek nyílásai elég szűkek lehettek. És biztosan nem a támadási irányba néztek oldalt, hanem egyenest lefelé. Az ellenséget pedig nem akkor kell elsődlegesen megállítani, amikor már a várfal alá ért, hanem még előtte. Minél messzebb hal meg a bestye ostromló, annál jobb.

Előzmény: Töck Jenő (62041)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62046

Látod, ezért vagyunk mi már vagy 400 esztendővel távolabb attól a korszaktól. Mert ők úgy találták logikusnak, hogy alul legyen a bővebb, míg felül a szűkebb nyílás. Én ezt a döntésüket elfogadom.

 

Ha szép kulcslyuk lőréseket szeretnél látni, ajánlom figyelmedbe a felvidéki Zsolnalitva {szl: Lietava} várát. Ott bőven akadni ilyesforma lőrésre. 

 

           

Előzmény: Töck Jenő (62037)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62045

Szerintem is jól gondolod. A szakállas puska nagy méretű, inkább várvédelemhez köthető fegyver, olyannal nem rohangáltak nyílt csatamezőn. Tehát a várhoz köthető, a vár királyi birtokosának a tulajdona volt, amikor ott lajtromozást végeztek. Míg a puska sokkal könnyebb, kisebb méretű volt, a végvár zsoldjába álló férfiú saját tulajdonát képezhette. Vitte magával, ahol éppen a "munkaszerződése" szólította.

 

Előzmény: jazd (62036)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62044

Khádim Ali budai pasa a magyarországi török uralom csúcsvezetőjét jelentette. Tehát neki rendelkezésére állt az állandóan fegyverben tartott reguláris puskások {janicsárok} valamint a hűbérbirtokért harcot vállaló szpáhik. Ezenkívül a szintén zsoldos topcsik {tüzérek}. Ehhez jött még a zsákmány reményében hozzájuk csatlakozó irreguláris fegyveresek.

 

Ali pasa elindul hódítani Budáról a börzsönyi várak irányában, miközben a török nagyvezér délről, Nándorfehérvárból kiindulva a Temesköz felé veszi hadát. Megegyeztek, hogy majd valahol egyesítik a hadaikat. Nem hagyhatnak maguk mögött ellenséges {királyi} várat, mert azok védői elvághatják az utánpótlásukat, ez világos.

 

Az Ipoly folyó mentén elérték akkor még messziről látható drégelyi vár vidékét. A szpáhi lovasok portyáikkal bejárták a területet, míg a gyalogság az ágyúkat vigyázva felballagott a drégelyi várhoz. Megkezdték a kicsiny kővár lövetését, majd gyalogsági rohamait.

 

Egyetértek veled, hogy a kisfilmbeli számok: néhány száz török! -- nem tudta volna bevenni az utolsó csepp vérükig harcoló drégelyi hősöktől a várat. Mert mindig a védekező van jobb pozícióban, hiszen valamennyire a kőfalak mögül {vagy annak romjai} mögül tud tüzelni a nyílt terepen rohamozó ellenségre.

 

A kérdés megoldását most is további régészeti kutatás tudná tisztázni:

 

Hol temették el a drégelyi védőket? Hová az elesett török támadókat? Milyen fegyvereket, azok maradványait találták meg a kiásott romok alatt? Mekkora ágyúlövedékeket találtak, azok milyen ágyúba valók lehettek? Mert ebből már az ágyú méretét, típusát ki lehetne számolni.

 

2011-ben jártam a szécsényi Kubinyi Múzeumban, ott láttam tárlót a drégelyi ásatásról. Sajnos már a részletekre nem emlékszem...

 

Itt olvasható Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen {1985} könyvének idevágó részlete:

 

Előzmény: jazd (62031)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62043

 

De gondolom, hogy arra akarsz kilyukadni, hátha az elsődleges célja egy "végső menedékhely" lett volna inkább, mint árnyékszéknek használni.

 

Én pl. nem látom a fantáziát egy ilyen különálló toronyba, hogy ez miért végső menedék lenne.

Ha a középkort nézem amikor nem volt ágyú, akkor talán beveszik a várat, végén vissza lehet vonulni ebbe a toronyba.

De ágyúk idején mivel ennyire különálló, úgymond kiálló rész, ezt lett volna a legkönnyebb szétlőni és leomlasztani.....

Előzmény: Nagyon Várbarát (62040)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62042

Csak azt lehetett csinálni, ami Mátyás király tett: délen tartani a végvárvonalat és nyugaton hódítani, hogy mi is erősödjünk emberi és anyagi téren

 

Abban igazad van a török gépezet úgy tudott előre haladni kifosztotta az elfoglalt terültek emberi és anyagi javait amit beleforgatott a hadi gépezetébe.

 

De ez a  "nyugaton hódítani" dolog nem hinném annyira célravezető.

Nem tudom Mátyás mennyi nyereséget nyert Morvaország, Szilézia, bécsújhely elfoglalásával.

Lehet nem szerencsés nyugaton hódítgatni, eleve erős országok vettek körül minket, és nem szerencsés délen úgy háborúzni, hogy északról bárki rátör az országra.

Lehet a nyugati városok gazdagabbak, ha meghódítja több adót tud beszedni tőlük, de semmi biztosíték nincs arra, ha délen háborúzik, északon meg rárontanak az országra és lecsípnek belőle területet.

Persze ez a veszély akkor is fennállhatott ha úgymond béke volt, senki nem piszkálta egymást.

 

Ha már ismét szóba került a török hódítás.

Másik dolog nem hagy nyugodni.

Pápa keresztes hadjáratot hírdetett Hunyadi János le is vonult szerbiába.

A velencei hajóhadat is odaküldte, Konstantinápoly eleste után tengeren emeljenek blokádot.

Hunyadi hiába várta a hajó hadat nem jött, mert a szemetek nem a blokáddal voltak elfoglalva, hanem török aranyon szállították át a török hadat.

Kérdem én a pápa ha ezt megtudta, miért nem volt ennek következménye?

Nem azért küldte őket oda, hogy ők nyerészkedjenek meg átszállítsák a török hadat, hogy Európára törjön....

Pápai szó és hatalom ennyire gyenge lett volna?

 

Ezt megtudva a pápa miért nem uszította Milánót és Sziciliai államot Velencére?

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62039)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62041

Pedig a budi lőrésein mást is lehet pottyantani. Ha fejen talál egy kő, vagy némi forró olaj az nem jó.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62040)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62040

Őszintén szólva, néha a falra mászok a kérdéseidtől! Nem voltam ott a középkorban, így nem tudom, hogy a Német Lovagrend azt a tornyot miért építette ilyen formában? Sőt, még napjainkban sem jártam benne személyesen.  :-(

 

De gondolom, hogy arra akarsz kilyukadni, hátha az elsődleges célja egy "végső menedékhely" lett volna inkább, mint árnyékszéknek használni. A végső védelmi rész kialakításának tipikus megoldása a hunyadi vár "Ne bojsze" {Ne félj}-tornya.

 

Meg kell vizsgálni, hogy a két toronyban mely funkciók kaptak nagyobb arányban helyet? Tehát a német lovagrendi várban mennyi lőrést és mennyi "pottyantóst" alakítottak ki a sok száz évvel ezelőtt élt várépítők? A hunyadi vár tornyában csak lőréseket láttam, abban jártam, pottyantós része nincsen.

 

Előzmény: Shingen (62027)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62039

Ugyanazt gondoljuk: mi ketten amit már valóban Mátyás király is gondolhatott:

 

a törökkel nem szabad megütközni nyílt csatában,

mert LEGYŐZHETETLEN!!!

 

Ezért szoktam vitatkozni azokkal akik szerint a mohácsi csatát megnyerhettük volna. Nem, nem nyerhettük volna meg, hiszen a "nagy törökverő" Hunyadi János sem nyerte meg a szultáni hadakkal szemben a várnai vagy a rigómezői csatát. Az Oszmán Birodalom szerencsecsillaga akkor emelkedett, a folyamatos hódítások miatt ember és anyagi javai sokszorosát tették ki a Magyar Királyságénak.

 

Csak azt lehetett csinálni, ami Mátyás király tett: délen tartani a végvárvonalat és nyugaton hódítani, hogy mi is erősödjünk emberi és anyagi téren.

 

Csak nézzük meg mi történt Magyarország déli kulcsa, Nándorfehérvár elvesztése után:

 

                            

Előzmény: Shingen (62026)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62038

elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe...

 

Ez igaz. Szádvárnál talán ezért készítették a lőréseket kifelé szűkülőre. De ha belegondolok a legtöbb magyar várnál a kifelé táguló lőrések voltak divatban. Nagyobb méretű, kerékkel ellátott ágyúknál talán azért így tettek, mert a kifelé szűkölő lőrésnél nem tudtak volna olyan nagy szögben kilőni, mint a kifelé tágulónál.

 

 

Könyöki József várkutató vaskos művében annyiféle lőrést ábrázolt, hogy az már csuda!

 

Előzmény: Töck Jenő (62020)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62037

Nekem logikusabbnak tünt volna fordítva. Fölül nagyobb a lul, hogy legyen térlátásom, meg könnyebb a lukba beletalálni a puskacsővel. Alul kisebb, mert a csőszakállt a falba is be tudom akasztani. Ha a lőrés alacsonyan volt az azért bonyolította a helyzetet, nem lehetett kidugni a cső végét.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62033)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62036

Puskák számát kevesellem! Igaz az is lehet az a 12 puska a vár tulajdona volt, míg a puskások saját fegyverrel rendelkeztek,tehát az nem képezte a vár fegyverkészletét. 

A 12 puska mindenképpen kevés..

Előzmény: Nagyon Várbarát (62034)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62035

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62034

Érdemes végigtanulmányozni, hogy a XVI. században például Szigetvár királyi végvárában milyen típusú lőfegyverekkel tudták felvenni a várvédők a harcot a török hódítókkal?

 

                                                      

Előzmény: Nagyon Várbarát (62033)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62033

A kulcslyuk alakú lőrések tipikusan a puskák számára lettek kitalálva. Pontosan úgy mint leírtad: tehát az alsó kerek rész az akkor még vaskosabb csőnek, míg alul a szűkebb téglaalap alakú nyíláson a várvédő katona lesett ki, hogy mire is lőjön?

 

Itt dicsekednék el a szádvári kulcslyuk lőréssel, amelyet a várfal törmeléke alól ástunk ki néhány esztendeje. A felső deszkáit kellett kipótolni, míg az alsó gerendája teljesen megmaradt. ez a gerenda azért kellett, mert ez elé akasztotta be a várvédő katona a szakállas puskájának a "szakállát". Ez a lőfegyverek ugyanis elsütéskor olyan nagy visszarúgó erővel jártak, hogy azt a katona már nem bírta volna ellensúlyozni.

 

 

A "Tarasz Bula" című orosz filmben a várostrom során, mind a támadás, mind a védekezése remek formáit láthatjuk. Ha megállítod a filmet 54 perc 14 másodpercnél, akkor láthatod, amint a várvédő zsoldos a hatalmas szakállas puskát a lőréshez viszi. Szerintem dió nagyságú vasgolyót simán kilőttek vele.

 

https://www.youtube.com/watch?v=jDERkIgC6y8&t=4726s

 

 

Előzmény: Shingen (62016)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62032

Én nagyon örülök,hogy ilyen szépen haladnak a sátoraljaújhelyi vár feltárásával és konzerválásával. Így,hogy egy jelentősebb összeghez jutottak még inkább haladhatnak majd a feltárással és állagmegóvással. Jövőre szerintem újra felkeresem a várromot!

 

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc múzeum fényképei a várról:

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62024)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62031

Nagyon jó ismeretterjesztő film. Több ilyen kellene!

Én azonban nem mindenütt értek velük egyet. A 146 várvédő könnyűszerrel visszaver 300-500 fős rohamozó sereget. Még akkor is,ha közben nyilván a védők létszáma is fogyatkozik. Egy ilyen, hegyen álló hely roham ellen akkor is jól védhető,ha már romos. Sőt még akkor is ideig ,óráig,ha falak sincsenek. A másik az ágyúzás! Bár nem tudom Ali mekkora és mennyi ágyút vetett be,de akkor sem dől le a kaputorony pár lövéstől. Ráadásul annak a toronynak igazán vastagok a falai. 

Két hasonló, gyenge hegyi vár ostromot hoznék fel. 

Az egyik Hegyesd 1562-es visszafoglalása a töröktől.

A másik Csobánc, császáriak 1707-es megrohanása. Igaz itt nem alkalmaztak tüzérséget a támadók, de nagy létszámbeli túlerő volt. Sok puskával,meg kapurobbantó petárdával. Csobáncot kb 30 hajdú és ugyanennyi fegyveres nemes és szolgáik védték. A labanc meg kb egy ezrednyi gyalogossal támadott. Veszteségük 300 közember és 50 tiszt volt, beleértve a vezérlő ezredesüket is. Sokáig sokallottam az aránytalanul sok tiszti áldozatot. Azonban nem lehetetlen,mert Csobáncról az a hír járta,hogy nagyon sok értékével oda húzódtak be a környékbeli nemesek. Nyilván a nagy és könnyen megszerezhető zsákmány csábíthatta a tiszturakat,hogy ki nem maradjanak a jóból. Ráfaragtak.

A Várak a Balaton körül című könyvből fotóztam ki Hegyesd lövetését. Tudjuk,hogy Hegyesd is egy gyenge kis lovagvár volt, vékony falakkal és ez se dőlt össze 5-10 lövéstől.

 

   

Előzmény: Nagyon Várbarát (62015)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62030

amiben

Előzmény: Töck Jenő (62029)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62029

A kérdés nem nekem szól, de én azt hiszem, hogy az volt az elsődleges célja. Amikor mászkáltam benne, akkor nem találtam benne olyan helységet amibe szerettem volna lakni. Raktárnak persze lehetett őket használni, de ahhoz túl messze volt a vár többi részétől, hogy ide-oda rohangáljanak a raktározott holmikért. A középkori várak gyenge pontja volt a slózi.

Előzmény: Shingen (62027)
Szádvárért Baráti Kör Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62028

Sziasztok!

 

Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62027

árnyékszéktorony

 

Gondolod azt csak azért építették?

Előzmény: Nagyon Várbarát (61979)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62026

Szerintem eme írásodat rá lehetne húzni a Mohácsi csatára is.

Mai napig nem logikus számomra mit akartak a magyarok ott, nyílt színen megütközni,legnagyobb hülyeség.

Már az elődök Hunyadiak sem ütköztek nyílt szinen a törökkel, tudták nem tudnának győzni.

Nekünk is azt kellett volna csinálni akkor amit itt levezettél. Várak védelmébe csatázni, ahogy Mátyás királyunk is a végvárrendszerre támaszkodott.

Előzmény: Nagyon Várbarát (61975)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62025

Tényleg jó ez a kisfilm, nem semmi munka van ebben is.

Öreg is nagyon jól bírja magát....74 évesen....

Tényleg milyen lehetett pl. a Gyulai vár építése...........

Előzmény: Felek Ferenc (61967)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62024

Igen, az újhelyi város a Sátoraljaújhely városa melletti hegyen emelkedő, néhány éve megkezdett régészeti feltárással napvilágra került várat kell érteni. De, hogy tényleg legyen még egy csavar a históriájában, a fennállása idején a korabeli oklevelek "Patak" várának emlegették. Volt is ebből kavarodás régebben a szakemberek között, mígnem Détshy Mihály levéltári kutatásával tisztázta a helyzetet.

 

Tehát a középkori Patak várát a tatárjárás utáni nagy várépítési program idejében emelték királyi parancsra és kb. a mohácsi csata utáni belháborúig használták. Ez egy magas hegyen lévő vár volt.

 

 

 

Míg a Sárospatak városában, a Bodrog folyó menti alacsony magaslaton a mohácsi csatavesztés utáni időszakban Perényi Péter báró, koronaőr parancsára alapozták meg az újabb "Patak" várát, annak is korai magját a Vörös-tornyot. Erről még a második világháború utáni várrestaurálások fő építésze, Gerő László is azt állította, hogy XIII. századi keletkezésű. Hát ebben nagyot tévedett!

Előzmény: Töck Jenő (62023)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62023

Sajnos meglehetősen tudatlan vagyok, az újhelyi vár alatt Sátoraljaújhelyet kell érteni, vagy az egy másik vár?

Előzmény: Nagyon Várbarát (62021)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62022

"nekem"

nem kell

Előzmény: Töck Jenő (62020)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62021

"Elindult az újhelyi vár régészeti és állagvédelmi programja

 

Sajtótájékoztatóval egybekötött előadásokra került sor szeptember 18-án a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az eseménynek az adott apropót, hogy kezdetét vette az újhelyi vár nagyszabású régészeti és állagvédelmi projektje. A város által elnyert TOP forrásokból 2019. május 31-ig összesen 60.7 millió forint forrás nyílt meg a Várhegy tervkutatási programjának folytatására, valamint a feltárt romfalak állagvédelmére, konzerválására. Dankó Dénes, Sátoraljaújhely Város alpolgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy Sátoraljaújhely városa kiemelt fontosságú programnak tartja a vár régészeti kutatását és állagvédelmét, s bemutatta a vár jövőbeni turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó ugyancsak pályázati forrásokból megvalósuló további projektelemeket: így a várhoz felvezető utat, valamint annak indulásánál létesülő épületet. Ez utóbbi nemcsak fogadó – és kiszolgáló épülete lenne a várhoz érkező látogatóknak, hanem helyszínt biztosítana a legmodernebb technológiával készült, várral kapcsolatos virtuális rekonstrukcióknak és animációknak. Albert Tamás építész a vár konzerválási, állagvédelmi munkálatainak terveit mutatta be, s kitért arra is, hogy milyen építészeti megoldások jöhetnek szóba a jövőben a teljesen feltárt vármaradványok területén. Ringer István régész, a vár kutatási programjának szakmai vezetője kiemelte, hogy ennek a pályázati forrásnak köszönhetően a korábbi évekhez képest teljesen más léptékű munkavégzésre nyílik lehetőség az elkövetkezendőkben, s a bizalom jeleként értékelte, hogy ennek a forrásnak a szakmai súlyozását, felhasználását teljes egészében a Kazinczy Ferenc Múzeumra bízta a város. "

 

A cikk további folytatása itt:

 

http://www.kazinczymuzeum.hu/archivum/228-elindult-az-%C3%BAjhelyi-v%C3%A1r-r%C3%A9g%C3%A9szeti-%C3%A9s-%C3%A1llagv%C3%A9delmi-programja

 

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62020

Puskával, ágyúval stb, történő lövöldözésnél szerintem a kifelé bővülő lőrés a kényelmesebb, mert a forgáspont a fal belső síkja közelében van, nekem oldalt ide-oda mozogni. Sajnálatos tulajdonsága (a védő szempontjából), hogy elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe, ami a benn lévők egészség károsodását okozza. Lehet választani, kinek melyik a szimpatikusabb forma.

Előzmény: Shingen (62016)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!