Keresés

Részletes keresés

Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62090

Az a kérdés merült fel bennem, hogy elvileg a kövekből rakott várfalakat azokat bevakolták.

Ezeket a téglából rakott falakat miért nem?

Előzmény: Töck Jenő (62082)
Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62089

Kár, hogy így néz ki.

Remélem ezt is felújítják mint Barcarozsnyó parasztvárát.....

Most a románok is rákaptak a felújításokra, mint a szlovákok.

Kérdés nálunk miért megy ez nyögvenyelősen, gondolom lenyúlják az EU lovét.....

Előzmény: Nagyon Várbarát (62060)
Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62088

Elég könnyű volt :)

12/12 Bár az utolsó kép hirtelen nem tudtam hová tenni, de megláttam a távolba Somoskő várát, így már sima ügy volt.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62062)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62087

Elgondolhatjátok a lelki állapotomat, amikor ott kuksolok a kocsiban, várva, hogy elálljon az esőzés, miközben fel-felpislantok a meredek hegycsúcsot koronázó Kolcvár {ro: Colt} felé. És az az átkozott eső nem hagyta abba, sőt inkább még jobban megnyitotta fent a zuhanyrózsákat. :-((( Így hát félóra várakozás után, megfogadva, hogy ide még visszatérek elindultunk az autóval szárazabb vidékek felé.

 

Most azonban a román műemlékes oldalról következzék Kolcvár ismertetője:

 

https://relevee.uauim.ro/m500/

 

 

Az alábbi drónos felvételt csak azoknak ajánlom, akik nem tériszonyosak! Mert őszintén bevallva, jómagam még a székben is szédültem a káprázatos légi felvételeket látva. Hát nem lettem volna kőmívesmester a kolcvári építkezésnél!

 

 https://www.youtube.com/watch?v=TJQBjVXdrGM

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62080)
gigabursch Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62086
Bakabányához annyit tennék hozzá, hogy a bányászat nem szűnt meg a dualizmussal. A népi cuculizmusban is volt bányászat. Az utolsó aknatorony még 2000 körül állt (láttam). Valamikor az 1980-as években hagyták fel a bányászatot. Ekkor vált végleg olcsóbbá a dél amerikai import nehézfémek. (Selmecen a legutolsó 1993-ban zárt be ismereteim szerint). Sőt! Egy kis magánbánya Alsóhámoron (szl: Hodrusa Hamre) tavaly még működött, bár erről a rossz nyelvek szerint ebben valami Ollyópaji Jujjdejós pályázati pénz van. Ugyanitt Hodruson van egy fémkohászati szakközépiskola is, ahol az egyik diák vizsgamunkája volt annak a Losoncon kiállított régészek által feltárt többezer éves nyakéknek a másolata is.
Mindemellett a Selmeci érchegység a mai napig dugig van nehézfémekkel, és êvtizedek óta kérdés a kitermelt meddő újrahasznosítására (egyéb nehézfémek, félfémek, földfémek).
Az igazán érdekes, hogy Eötvös Loránd az ingájával benérte ezt a XIX az. végén a Selmeci érchegység ér tartalmát. Ezt az 1970-es években teljesen más módszerekkel újra mérték és az eredmény, hogy Eötvös mérései halál pontosak voltak.

No, ezt csak így érdekességképpen...
Előzmény: comix1976 (62077)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.25 0 1 62085

Igen ez újjáépített városfal lehet. Nem is csodálható az iszonyatos pusztítás után, amely Varsó városát érte a II. Világháború idején.

 

Keresgettem a NET-en Varsó középkori városfalairól.

 

http://www.warszawaguide.info/Gamle%20byEng/index.htm

 

Ez lefordítva a Google által:

 

Az Óváros

 

Bár számos korábbi település volt, ahol Varsó ma áll, a város alapítását 1300-ig tartjuk. A várost Mazowia hercege alapította, és a folyó közelében fekvő helyszín és a főbb kereskedelmi útvonalak vonzóak voltak a kereskedők számára.

 

Az eredeti utcai elrendezés a mai napig kevésbé változott. Az évszázadokon keresztül Varsót pusztították el a tüzek, a svédek, a németek és az oroszok, de minden alkalommal, amikor újjáépítették, az utóbbi időben a második világháború után, ahol az óváros romlott.

 

Varsót 1945 után újjáépítették, és úgy döntöttek, hogy a régi és a XVIII. Századi stílusban újjáépítették, részben a régi körvonalak és festmények alapján. Az öregkori pincék ugyanakkor többé-kevésbé változatlanok, és ahol lehetséges, az építők az elpusztult épületek eredeti töredékeit használták fel, ami érdekes keverékeket eredményezett. Az uralkodó-egyenes falak nyilvánvalóvá teszik, hogy az épületek meglehetősen újak, de akkor is az építészet izgalmas élményt nyújt, és lehetővé teszi a képzeletét, hogy visszamegy az ókorban.

 

                                                   

 

https://medievalheritage.eu/en/main-page/heritage/poland/warszawa-city-defensive-walls/

 

Ezen a honlapon pedig nagyon jó építéstörténeti alaprajzokat látni. Tehát a kettős városfalak barbakánokkal védelmezett bejáratain lehetett bejutni a régebbi főváros, Krakkó szerepét átvevő Varsóba. A Városfalak egyik sarkában emelkedett a Királyi vár.

 

Előzmény: Töck Jenő (62082)
vlacko Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62084

"Somogy az egyik kedvenc várkutatós/meglelem helyem lenne, ha el is kísérne valaki"

AbaAmádé, ugyan nem Somogy, de annak éppen a határa Tolnában, ha érdekel esetleg Nak vára, szívesen elmegyek veled. Az is ilyesmiféle, mint amiket Somogyban találtál.

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62083

Már csak egy viszonylag rövid szakasz van meg belőle az Óváros nyugati oldalán.

Előzmény: Töck Jenő (62082)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62082

Varsó, szerintem újjáépítve.

 

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62081

Köszönöm szépen. Igen alapos feldolgozásodat csak az Angielini-féle alaprajzzal tudom kiegészíteni. Annak linkje itt:

 

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pvkonz_-_p%C3%B4dorys_dreven%C3%A9ho_opevnenia_Pukanca.jpg

 

 

 

 

 

Előzmény: comix1976 (62078)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62080

Megkezdem az itt található román műemlékes honlapon:

 

https://relevee.uauim.ro/

 

felsorolt objektumok közül a várak anyagának feldolgozását. Elsőként következzék Hunyad {ro: Hunedoara} vára, a szép felmérési rajzok mellé rakva azok fényképei, néhány megjegyzésemmel.

 

https://relevee.uauim.ro/m421/

 

gigabursch Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62079
Köszönöm!

Ez nekem teljesen új volt.
Előzmény: Nagyon Várbarát (62076)
comix1976 Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62078

Igyekeztem végigkísérni a meglevő városfalakat és az egykori épületeket lokalizálni, hol lehetett az adott épület a mai város területén...

Előzmény: comix1976 (62077)
comix1976 Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62077

2016. májusában magam is végigjártam Bakabánya és Zsibritó erődítéseit.

 

Itt a beszámolóm a tapasztaltakról:

 

http://varvadasz.bloglap.hu/cikkek/zsibrito-es-bakabanya-eroditesei-az-egykori-hont-varmegye-teruleten-62342/

Előzmény: Nagyon Várbarát (62076)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62076

Hogy miért adott kölcsön Selmecbánya katonákat a drégelyi várba? Gondolom azért, mert rájöttek, hogyha azt elfoglalja a török, ők, a bányavárosok fognak következni a hódításban.

 

Ha már hódításról beszélünk, akkor az a XVI. -- XVII. században nem úgy történt, mint azt napjainkban elképzeljük.

 

Most például a magyar - szlovák határ egyik átkelője a somoskőújfalusi határállomás, amely hála a schengeni rendszernek, már csak virtuális. Nos, a török hódoltság korában is hasonló virtuális határ létezett a magyar és a török fél között. Pontosabban az egyik várban török, míg a szomszédos várban magyar helyőrség strázsált. De már a körülöttük lévő települések fölött az erősebb parancsolt és adóztatott, sok esetben pedig mindkettő.

 

Bakabánya {szl: Pukanec} bányavárosa sohasem került török kézre. De mivel a török meghódított délebbre eső várakat, az onnan kiinduló török-tatár portyák igyekeztek adóztatni, ahogyan akkoriban mondták "meghódoltatni" az ott élő védtelen keresztény embereket.

 

                           

 

A meghódolást a következőkben írja le életem első történelemkönyve, a "Török Magyarországon" {1975}:

 

 

A fentiek ellenére mégis a bakabányai lakosság igyekezett magát megvédeni a török portyázóktól,hiszen erős városfalakkal vették körbe településüket.

 

Előzmény: gigabursch (62071)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62075

Igazad van, én bonyolítottam túl a dolgot. Túl sok várban gondolkoztam, méregetve a távolságot. Ha jól emlékszem, akkor Salgó vára tengerszint felett 625 méterre emelkedik.

Előzmény: vlacko (62070)
Kupavar Somogyvar Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62074

Gruß aus Bayern und Somogyvar ... Hans-Peter Günther.

Archäologie und Geschichte ist mein Hobby.

Ich bin Admin: Ungarisch Historischer Verein Zürich. (Facebook)

+ Kupavar Somogyvar (Peter) 

Előzmény: Pulmy (52161)
jazd Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62073

Sokat én sem tudok erről. Arra gondolok,mivel,Selmec nem volt túl messze, érdeke volt minél távolabb tartani a törököt a városuktól. Selmecbánya viszonylag gazdag bányaváros volt.

Előzmény: gigabursch (62071)
gigabursch Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62072
Én is kettőt rontottam.
Én is otthon vagyok a témában.
Előzmény: Nagyon Várbarát (62064)
gigabursch Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62071
Erről a Selmecbánya kölcsön katonáiról mit lehet tudni?
Ismereteim szerint csak Bakabányáig (szl: Pukanec) ért fel a török.
Előzmény: jazd (62048)
vlacko Creative Commons License 2018.12.25 0 0 62070

Ez nem volt nehéz. Salgónál nekem a 600m-es hegy segített. Salgó a legmagasabban fekvő kővárunk.

Lehet a Bükkben vagy a Mátrában van néhány alig kivehető régi földvár rom, de azoknak meg biztosan nincs  boltíves ablaka.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62066)
Asus3 Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62069

Nekem 10-re ugyanazt.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62064)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62068

Még egy hely ahová érdemes elmenni.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62067)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62067

Utoljára 2017-ben jártam a boldogkői várban, persze megnézve azt az ólomkatona gyűjteményt is.

 

Előzmény: Töck Jenő (62065)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62066

Én a várakra koncentráltam. Őszintén szólva csak a 12-nél töprengtem kicsit, mert az a várból csak egy kapunyílás felső részét mutatta. De aztán beugrott a salgói vár nyílásíve.

 

                                

Előzmény: Töck Jenő (62065)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62065

Nem néztem, de igazat írtam. Az is igaz, hogy több olyan is volt amelyiknél tudtam, hogy mik a rossz válaszok. Ha egyenesen megkérdezték volna, hogy mondjuk melyik várban van a legnagyobb ólomkatona gyűjtemény akkor nem tudtam volna válaszolni.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62064)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62064

Nem rossz az.

 

Persze nekem mind a 12 ment. Ezt írta ki:

 

Úgy tűnik, nagyon otthon vagy a témában.

 

Neked mit írt ki 10-re?

Előzmény: Töck Jenő (62063)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62063

Kettőt rontottam.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62062)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62062
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62061

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör novemberi összejövetelén bevezetésként Czabányi Attila, kiváló közreműködésében hallgathattuk meg Borúth Elemér: Az újhegyi Várhegyen, és az Emlékkép az ujhelyi turisták szebb napjainak történetéből, zenével is illusztrált különleges műveket.

 

Ezután Dr. Ringer István, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Emlékmúzeum igazgatója, régész: „Az újhelyi Várkutatás újabb eredményei-t”, az ”Egy eltűnt vár nyomában” c. film bemutatásával ismerhettük meg.

 

Megtudhattuk,hogy a Vár a 19.században „teljesen eltűnt”,a földdel vált egyenlővé. Détshy Mihály és Szűcs Jenő írott forrásokkal bizonyították, hogy „az Árpád-kori forrásokban szereplő vár nem a mai Sárospatak területén keresendő, hanem a Sátoraljaújhely határában lévő Várhegyen állt,”és a 19.században a földdel vált egyenlővé. Détshy Mihály értelmezése szerint: „Patak: magas erdő uradalom felett”. 1986-ban Nováky Gyula és Sándor Péter vezetésével kutatómunka kezdődött el. A terület gaztalanítása után különféle felméréseket végeztek el.

 

További rész itt olvasható:

 

http://sarospatak.hu/2018/12/10/dr-ringer-istvan-tartott-eloadast-a-sarospataki-irodalmi-olvasokor-legutobbi-osszejovetelen/

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!