Nagyon jól értelmezted a dolgot. Egy kis lecke a közös képviselőről: A közös képviselő választott tisztségviselő. A közgyűlés választja és bízza meg a közösség ügyeinek kezelésével, képviseletével. Megbízását szerződésbe illik foglalni. Tevékenységére a Ptk. 474 §-ában leírtak a irányadóak. (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. (2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
Jelen esetben megbízó a Társasház, aminek legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Ez azt jelenti, hogy a közös képviselő köteles a legjobb tudása szerint ellátni minden olyan ügyet, amiről a megbízási szerződése szól. Szerződés hiányában (mert tudom, hogy előfordul ilyen) a Társasházi törvényben foglaltaknak megfelelően és a a közgyűlés által hozott döntéseknek megfelelően köteles eljárni.
A kk. tájékoztatási kötelezettségéről is rendelkezik a törvény. Közgyűlés előtt az általa készített beszámolókat, terveket véleményeztetnie kell az SZVB-vel. Minden lényeges kérdésről köteles a közgyűléseken beszámolni. a meghatározott feladatok elvégzéséről számot adni.
Mindent belevehettek a tértivevényes levélbe, amivel megbíztátok, éss nem teljesítette.
Ne hasson meg benneteket, ha arra hivatkozna, hogy a megbízási szerződés nem eredményszerződés, csak gondossági, ami azt jelenti, hogy a legjobb tudása szerint köteles eljárni, és a teljesítés akkor is teljesítésnek számít, ha annak nincs eredménye. Ezt az érvet csak akkor fogadjátok el, ha valóban a legjobb tudása szerint járt el, és mindent megtett az érdeketekben, mégsem járt sikerrel.
Az oldalamon az iratminták között láthatod, hogy nagyjából milyennek kell lennie egy közgyűlési jegyzőkönyvnek, egy-egy határozatnak, és a határozatokról szóló értesítéseknek. Csak addig nem gond, hogy ezek az iratok nem felelnek meg a törvényben előírtaknak, amíg nincsenek komolyabb vitás kérdések, perek. A legapróbb ügyekben is érdemes odafigyelni a törvények betartására.
Először úgy terveztem, ha elkészül a saját lapom, felhagyok a válaszolgatással minden más fórumon, de ez nem ilyen egyszerű...
A tulajdonjog nem az övé, csak a kizárólagos használat joga. Vagyis használhatja, birtokolhatja kizárólagosan, de a lakástól függetlenül nem rendelkezhet vele. A használati jogot adja tovább, ha eladja a lakást. Úgyanúgy kell szerepelnie az adásvételi szerződésben, mint amikor ő vette.
a teremgarázs xxx/yyy arányú osztatlan közös tulajdoni hányada, mely a vevőket a p parkolóhely kizárólagos használatára jogosítja?
Mert, akkor viszont, szvsz, tied a beálló, és nem csak a használat joga. Ui. ebben az esetben nevesítették az osztatlan közösből az általad használt részt.
> A használati díjat veletek az építtető előre egy összegben fizettette meg.
Na amikor ezt aláírtam, ezt igy egészen pontosan nem definiálta nekem senki.
Mi van vagy lesz, ha el szeretném adni a lakást és persze ezzel a garázsbeállót is? A lakás ugye világos, az a tulajdonom, és a garázsbeálló, ami a házé???
Hát jó, választunk elnököt és készítünk róla egy jegyzőkönyvet. Ezen ne múljon.
Tehát ha jól értem a magát a közgyűlésjegyzőkönyv másolatát nem kötelező _mindenkinek_ eljuttatni, de a határozatokról kötelező egy tájékoztatót készíteni és azt eljuttatni minden érintetnek elég szűk határidőn belül.
(Most egyébként szerintem semmilyen "forró" határozatot nem hoztunk.)
Igen, a törvényt el kéne már olvasnom.
Sajnos a kk szinte egyáltalán nem tájékoztatja az SZVB-t pláne nem a többi tulajdonost. Ha ezt szóvá tesszük akkor viszont bőszen mindent megígér. Azért tudunk a dolgokról, mert mi szaladgálunk utána. De ebből már nagyon elegünk van.
Mi is arra jutottunk, hogy írásban szólítjuk fel bizonyos dolgokra.
Ebbe az ajánlott tértivevényes levélbe olyan dolgokat is érdemes belevenni, amik nem biztos, hogy a tv.-ben benne vannak, de szóban megegyeztünk már róla? Ja mert ugye a bőszen megígért kk-SZVB megbeszélés jegyzőkönyvek se kélszültek el. Ez utóbbi gondolom szintén kötelező, ugye?
Az oldaladat már tegnap elkezdtem nézegetni. Nagyon hasznosnak tűnik. Gratulálok és sok kitartást kívánok hozzá! Az ilyenek lapok miatt van értelme az Internetnek. Természetesen nemsokára beregisztrálok hozzád.
"... a lakásingatlanhoz tartozik a ... számú fedett gépkocsibeálló kizárólagos használati joga."
A kizárólagos használati jog azt jelenti, hogy nem a Te tulajdonod, de kizárólag Te használhatod. HAsználati jogot vásároltál, és nem tulajdont szereztél. A használati jognak is van törvény által megengedett ára. Bérleti vagy használati díj. A használati díjat veletek az építtető előre egy összegben fizettette meg. Ezért is kötötte ki, hogy a továbbiakban ennek a helynek a használatáért díjat nem szedhet a Társasház. Amit a társasház kér, az viszont nem használati díj, hanem a használattal kapcsolatosan felmerülő, közösen fizetendő költségek. Úgyhogy a garázshely alapján fizetendő közös költség ellen ne tiltakozz, mert az jogos, és a mértéke is tisztességes.
2003. évi CXXXIII törvény a társasházakról 1. 51. § (3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
Bár a törvény nem írja elő, de az SZVB üléseiről is jegyzőkönyvet kell vezetni.
2. 39. § (2) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.
(3) A közgyűlésen meghozott határozatokról a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell.
3. Sajnos semmilyen jogi következménye nincs a kk. ilyen jellegű mulasztásainak, hacsak a Társasház pert nem indít a kk. ellen.
Határozatot akkor is meg lehet támadni, ha azt a tulajdonos a törvény által előírt határidőre nem kapta meg. A magam részéről nem sok értelmét látom csak azért megtámadni egy határozatot, mert azt nem kapták meg a tulajdonosok. Költséges módja a határozatok kicsikarásának a megtámadás. A határozatot akkor érdemes megtámadni, ha az jog-, vagy érdeksértő. Fel lehet viszont szólítani tértivevényes levélben a közös képviselőt, hogy tegyen eleget a 39. § (3) bekezdésében írt kötelezettségének. Ha többször kell ilyen és hasonló ügyekben felszólítani, akkor érdemes elgondolkodni, hogy ez a közös képviselő kell-e nektek.
Itt megtalálod a társasházi törvényt, és még néhány olyan dolgot, aminek mint SZVB-tag is hasznát veheted.
Kérdéseim a profikhoz, jogszabályt ismerőkhöz, meg a Hangadórákhoz :-)
1. Kötelező-e az SZVB-nek elnököt választania és ha van elnök akkor ezt hol kell írásban rögzíteni?
2. Kötelező-e a kk-nak a közgyűlésről a jegyzőkönyv másolatát minden tulajdonosnak eljuttatni? Van-e erre tv.-ben határidő?
3. Ha 2. -re a válasz igen , de nem kapták meg a tulajok a másolatot akkor van-e ennek valami jogi következménye? (Gondolok olyanra, hogy pl meg lehet támadi a közgyűlésen hozott határozatokat.)
Hát még Alapító Okiratot nem kaptunk, ugyhogy nem tudok erre mit mondani, de nagyon nem jó érzésem lett....
Nem értem, de nem akarlak már zarkatni az értetlenségemmel. Tulajdonképpen vettem egy "kocsihelyet", ami nem az enyém, csak használom? És még plusz fizetek a közösségnek? Akkor ez nagyon drága mulatság volt, egy nem is tulajdonért.... szóval most leesett az állam. Sajna.
Amit leírtál, abból az derül ki, hogy nem a garázshelyet, hanem csak a használati jogot vásároltátok meg. Azt viszont érdemes tisztázni, hogy a tulajdonjog a Társasházé, vagy az építteté-e. Érdekes helyzet, ha az építtető a társasház közös tulajdonának kizárólagos használati jogát adta pénzért... AZ alapító okiratból derülhet ki egyértelműen. Ha a garázshelynek római számozása van az alapító okiratban és a szintenkénti rajzon, akkor közös tulajdon. Ha arab számmal lett ellátva, akkor önálló albetét (lehet a társasház tulajdona is), az esetek többségében valakinek a külön tulajdonába tartozik.
Kedves Hibiszkusz! Amit leírtál, abból már teljesen egyértelmű, hogy a garázsgely közös tulajdon, és térítésmentes, tartós, kizárólagos használati jogot kaptatok rá.
Ahogy RadiX nagyon helyesen leírta, többlet közös költséget állapítottak meg a garázshasználóknak, az általa felsorolt fogyasztások fejében. Az összeg szerintem reális.
Az új építésű házaknál sorozatosan panaszolják a tulajdonosok, hogy az építtető jelöli ki a közös képviselőt. Ezt megteheti mindaddig, amíg nincsenek hivatalosan más tulajdonosok is a házban. A házatok jelenlegi helyzetében az össz. tulajdon legalább 1/10ével rendelkező tulajdonosok írásban kérhetik a jelenlegi közös képviselőt, hogy hívjon össze közgyűlést, melynek napirendi pontja a közös képviselő feladatainak tisztázása, a kk. megbizatásának megerősítése, vagy felmentés és új kk. választása. Hivatkozzatok a levélben a 2003. évi CXXXIII. törvény ide vonatkozó paragrafusaira. 28. § A közgyűlés határoz: b) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
29. § (2) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti.
Természetesen, ha váltani szeretnétek, érdemes előtte alaposan körülnézni a közös képviselők között.
> Azt írod, hogy " hogy bizonyítható többlet igénybevétel alapján a garázshasználok magasabb közös költséget fizetnek." - Mit jelent, hogy többlet igénybevétel alapján?
Többlet igénybevétel a garázzsal nem rendelkezőkhöz képest. Pl. a garázs világítása, takarítása, a garázskapu áramfelvétele és karbantartása.
Az alapító okiratot még nem láttuk, mi lakók. Első közgyűlés sem volt. De a beruházó által megbízott közös képviselő júliustól már kiküldte a számlákat és azt írta, hogy 150 Ft/nméter a közös költség. Ezt még nem hagyta jóvá a közösség. Közös költséget a garázsokra is felszámolt, 1900 Ft/hó. Ezért kérdeztem Tőled, hogy mi alapján jön ez ki?
"Nem írtad le egyértelműen, hogy a garázshely a saját tulajdonotok, azt is megvásároltátok, vagy közös tulajdonba tartozik, és kizárólagos használatot kaptatok rá." - Erre a lakás adás-vételi szerződésében az áll: "... a lakásingatlanhoz tartozik a ... számú fedett gépkocsibeálló kizárólagos használati joga. A vevő a jelen szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a társasházban gépkocsi-beállóhelyek kerülnek kialakításra.... a vásárlást köetően a gk.beállóhelyek használatára vonatkozó további díjfizetési kötelezettség nem a meglaakult társasház, sem annak tulajdonostársai részéről nem állapítható meg. A használat jogcímén a gk.beállóhelyek jogosultjainak semminemű fizetési kötelezettsége nincs. "
Én úgy értelmeztem, hogy nem tulajdonjogot szereztem a garázsra, hanem kizárólagos használati jogot, amiért semmiféle díjat nem kell fizetnem. Azt írod, hogy " hogy bizonyítható többlet igénybevétel alapján a garázshasználok magasabb közös költséget fizetnek." - Mit jelent, hogy többlet igénybevétel alapján?
Hibiszkusz! Értem a kérdésed. A közös költség megfizetéséről a Társasházi törvény rendelkezik. Azt írja, mindenki tulajdoni hányada arányában köteles fizetni, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik. A Társasház alapításánál az alapító okiratben kellett meghatározni, hogy a garázshoz, tárolóhoz, egyéb nem lakás céljára használt helyiségekhez milyen arányban kell közös tulajdoni részt rendelni. Az esetek többségében ezt a szorzót kell alkalmazni az ezekhez tartozó közös költség kiszámításánál. Garázst, tárolót, raktárakat általában 40-50 %- os szorzóval vesznek figyelembe, üzletet, magánrendelőt, ... akár 200-250 %-osan is. Más módon is számolható az ilyen területekhez tartozó közös tulajdoni rész után fizetendő közös költség. Az SZMSZ-ben kell ennek pontos számítási módját megedni. Nem írtad le egyértelműen, hogy a garázshely a saját tulajdonotok, azt is megvásároltátok, vagy közös tulajdonba tartozik, és kizárólagos használatot kaptatok rá. Érdekesebb a helyzet, ha nem külön tulajdon a garázshely, mert akkor nem is közös költséget, hanem használati, vagy bérleti díjat lehet megállapítani. Hogy ne kelljen a háznak forrásadót fizetnie, a legtöbb olyan teremgarázsos házban, ahol közös tulajdonba tartozik a garázs, abban állapodnak meg a tulajdonosok, hogy bizonyítható többlet igénybevétel alapján a garázshasználok magasabb közös költséget fizetnek. Tudok olyan új építésű házakról, ahol a teremgarázsban lévő garázshely alapján ugyanolyan mértékű közös költséget fizetnek a tulajdonosok, mint a lakáshoz tartozó közös tulajdoni részre. Sőt, van ahol a két és félszeresét, de az parkolási díj, adóköteles bevétel a társasháznak. Van, ahol 15 ezer Ft + forrásadó/hó.
Szeretném megkérdezni, hogy új építésű társasházban egy teremgarázs-hely közös költségénél milyen négyzetméterrel kell számolni. A lakás ktsg-ét 150 Ft/n2-re adták meg, de a garázsban hány négyzetméter az "enyém", azaz mennyi után fizetek? Miért nem egy közös kltsg-e van a háznak és azt osztják szét? Helyes az, ha ua. a négyzetméterár a lakás és a garázsra egyaránt? A teremgarázsban nincsenek a kocsik között falak, csak az oldalfalak, speciel az én kocsihelyem nem is fal mellett van.
Bocs, ha kicsit zavaros voltam, remélem azért érted.
Szóval hivatalosan mint tulaj, hívatlanul meg mint akár K.K. Szóval, hogy a zavaros választ valamiképpen ülepítsem. Mikor társasházba költöztünk egy 52 albetétesbe melyben 15 lakással még a önkormányzat rendelkezett (nem jellemezem ez valójában mit takar…;-) , akkor egy kicsit oda lettem , hiszen éppen a leghangoskodóbbak (egy részük ugye itt csak bérlő) voltak azok akik mindent akartak, de mikor kk emelésről volt a szó , akkor ……… << nos elköltőztünk egy 10 alabetétesbe (ebből kettő üzlet egyikben nem laknak , önkörmányzat) azt gondoltam, jaj de szép az élet ! >> Kis naiv ;-)) Nos ebben a kis közösségben minden megvolt, olyan mint egy állatorvosi ló ;-)) vagy inkább ;-((( Szerencsére utánunk egy évvel jöttek még két albetétbe és láss csodát végre elindulhattunk valamerre, ám egy ellenlábas nagyon sok<<< ettől nagyon soktól lett aztán tele a hócipőm , nem igaz nem lehet kordában tartani. Nos megnézetem át néztem egy két könyvet, majd fogtam magam elvégeztem azt a tanfolyamot, így akár lehetnék is.
Azért járok ide, hogy el ne feledjem a tanultakat, és tanuljak milyen „más” helyzetek is vannak, mi az ami eltér az elmélettől és a gyakorlattól, azaz hol és mi működik másképpen mi a megfelelő gyakorlat az elmélethez képest.
Kitudja egyszer lehet élesben is nekiugrok (a házban most lehettem volna, de egy nyugdíjastól így félévkor nem igazán akartam átvenni, meg hát amit indított pereket azt vigye végig , mert a felét nem volt értelme indítani). Lehet már megbántam ;-))
A haszonélvező által lakott vagy hasznosított lakás külön élvezet közös költségtartozás szempontjából. Amennyiben a tulajdonos ellentmond, mert a haszonélvező lakja a lakást, a bíróság nem kötelezi a teljes közös költség megfizetésére. Ilyenkor meg kell bontani a közös költséget működési és fenntartási részre. A működéssel kapcsolatos költségeket (áram, takarítás, kuka, kémény, ügyvitel, ...) köteles megfizetni a haszonélvező (hasznait szedheti, terheit viseli Ptk.), a fenntartást vagyis a felújítási alap képzésére befizetendőt és az időszerű karbantartást (a javítást nem!) a tulajdonos köteles fizetni.
Képzeld ek azt az esetet, amikor 3 tulaj 2 haszonélvező, akik közül a két haszonélvező és egy tulaj lakja a lakást, és 7 éve nem fizettek egy kanyi vasat sem.
Itt még azt is dokumentálnom kellet, hogy az öt évnél régebbi tartozás sem évült el, vagyis, hogy annak megfizetésére is fel lett szólítva a keletkezéstől számított 5 éven belül is.
7 db. egyenként több, mint 100 oldalból álló aktácskát kellett bevinni a Bíróságra. :))
Egyébként pontosan ez az anyagcsomag szükséges a jelzálogosdihoz is, csak azt nem adhatja be a kk. Ott ügyvédi ellenjegyzés szükséges. A fizetési meghagyáshoz viszont elég a kk. és két tanú aláírása. (Spórolunk)
Nem egy olyan újdonsült tulaj van, akinek fogalma nincs még arról sem, hogy társasházba költözött. Pl. vidéki házat cserélt lakásra...
Futottam már bele olyan esetbe, ahol a jelzálog jogerőre emelkedésekor már más volt a tulajdonos. Az új tulaj büszkén mutatta, hogy ő per- és tehermentes ingatlant vásárolt...
Talán itt a forumok valamelyikében hangzott el (nem újdonsült) tulajtól, hogy segítsünk, és mondjuk meg neki, hogy ő társasházban vagy lakászövetkezetiben lakik.
Amúgy Te milyen szinten vagy benne a társasházasdiban? Tulaj, SZVB, KK?
Hűűűűűűűűűűűűűűű köszönöm a nagyon kimerítő válaszodat ! Hát nem egy gyalog-galopp egy fizetésimeghagyás leboxolása ! Viszont nem értem, ha van a lakásnak haszonélvezője is annak miért kell küldeni még egy-két példány róla (ha csak nem az esetleges jelzálogjog bejegyzés miatt), hiszen a törvény szerit a közös költség megfizetése a Tulajdonos kötelessége és nem a haszonélvezőjé.<<< no ezt sokan elfelejtik a tulaj ül és vigyorog majd a haszonélvező kifizeti, de azon nem hajtható be. Hát igen, ha valaki kijelenti a per és tehermentességet akkor az mindenre vonatkozik! << lehet bottal ütögetni, de majd megnézek egykét helyet hátha erre is találok valamit. Amúgy felteszem azt a szép kérdést, ki az aki úgy fesz ingatlant egy társasházban, hogy nem jár utána k.k-nál , hogy van e hátraléka az illetőnek, akitől vásárolja az ingatlant?? Amúgy a jogásznak is érdeke lenne, hiszen neki kell utána intézkednie, ha már kötelező ingatlanok adásvételénél az ellenjegyzés.
Jó hétvégét, jaj még csak csütörtök van ;-)) ÜDV Zoli
"így az új vevők érdeke a k.költség rendeztetése, különben ajaj , azaz fizethetnek ők és magán perbe kellene nekik a régi tulajdonostól behajtatni a pénzüket (azaz jó pár év is lehet). "
46. § (2) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) e törvényben meghatározott nyilatkozatának megadását.
A kk-nek kell eljárnia, hogy be legyen hajtva a régi tulajtól a tartozás!
Kivétel ez alól az öröklés, amikor a kk. kérheti a hagyatéki eljárás során, hogy vegyék a hagyatéki leltárba a társasház követelését. Ebben az esetben köteles az új tulaj kiegyenlíteni a tartozást.
- ... felszólítás tértivevényes levélben. (ajánlott levél esetén külön procedúra annak bizonyítása, hogy ki és mikor vette át a levelet.)
- Három eredménytelen felszólítás után adunk be fizetési meghagyás kibocsátása iránti keresetet. A felszólítások közt figyelembe kell venni a teljesítésre biztosított időt. Tértivevényen látszik a kézbesítés dátuma, attól kell számítani a levélben megadott napokat + 2-3 munkanap a postai teljesítésre.
- Fizetési meghagyásnál a Bíróság a Ptk. szerinti késedelmi kamatot hagyja jóvá. Annál nagyobb mértékű kamat felszámolását erősen indokolni kell, és általában nem ítélik meg.
- Legalább 6 havi tartozás esetén jöhet szóba a jelzálogjog bejegyeztetése, de ez csak abban az esetben javasolt, ha a behajtás minden módja eredménytelen.
- Közös költség tartozásra vonatkozó Fizetési meghagyás iránti kereset esetén illetékfeljegyzési jog kérhető, amit fel kell tüntetni a nyomtatványon. A jelzálogjog bejegyeztetése viszont már kemény illetékek megfizetésével jár, amit a háznak kell megelőlegeznie a bemnyújtással egyidejűleg, aztán a végrehajtó is kiküldi a maga díjazásáról szóló levélkét, ... (ezért kezdjük mindig a Fizetési meghagyással.
Amennyiben az eredménytelen, úgyis jogerőre emelik, és a végrehajtó kéri a nyilatkozatot, hogy tárgyi végrehajtást vagy jelzálogjog bejegyzését kérjük. Ebben az esetben csak a végrehajtó küldi az első számlát.
Miért nem rohanunk a bíróságra 2 havi tartozásnál? Íme:
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentációt (aktacsomagot)
1. Részletes kimutatás a követelésről.
Nullás állapottól a benyújtás napjáig a kötelezettségek, a teljesítések és az így kialakult egyenlegek kimutatása (tulajdonosi folyószámla)
2. A követelést megalapozó közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvek másolata.
Tulajdoni hányadtól eltérő költségszámítás ( /fő, /lakás) esetén a számítási módszer leírását tartalmazó okirat. (AO, és /vagy/ SZMSZ)
3. Mi alapján követelünk a keresetben megjelölt személytől? (Tulajdoni lap)
4. Kamat mértékének meghatározása. Ptk-tól eltérő mértékű kamat esetén a megállapítás alapjául szolgáló okirat. (AO, SZMSZ)
"a társasháznak okozott érdeksérelem miatt a kétszeres banki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát" tudtommal fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető, csak polgári peres úton.
5. Egyéb követelt költségek (felszólíások költsége, ...)
6. A jogosult képviseletére való jogosultság igazolása. (Annak a közgyűlési jegyzőkönyvnek a másolata, ami a kk. megválasztásáról szól.)
Az összes dokumentációt a résztvevő felek száma + 1 példányban kell megküldeni. (1 tulajdonos esetén ez 3 példány. 3 tulajdonos és 2 haszonélvező esetén 7 példány.)
Szerencsés esetben a tulajdonos fizet a meghagyás kibocsátását követően.
Rosszabb eset, amikor ellentmond a kötelezett, vagy épp a Bíróság kér hiánypótlást.
Hiánypótlásra szólíthat fel a Bíróság pl. olyan esetben, ha haszonélvező is van.
Ilyenkor kérhetik a keresetben megjelölt összeg bontását működés-fentartás részre.
Én mindig arra törekszem, hogy megállapodást kössünk a tartozókkal részletfizetésre. Az a tapasztalatom, hogy így gyakrabban jut a pénzéhez a ház, mint az egyösszegről szóló felszólításokkal, fizetési meghagyással. A jelzálogjog bejegyzése pedig elég tetemes köétség a háznak, és sokszor évekig nem lát egy fillért sem a ház, ezért meggondolandó a félévenkénti bejegyeztetés is. Akkor kell nagyon odafigyelni, ha a tulaj el akarja adni a lakását vagy más tartozásokra is jegyeztetnek be jelzálogjogot.
„Dokumentálni kell a tartozást, az utolsó nullás állapottól a benyújtás napjáig” <<< ezt gondoltam, hiszen mi másból igazolná az emberke ?? Na ná hogy kérek kamatot ! ;-)) mindenkori jegybank kétszeresét , sőt kamatos kamatot (ha lehet és miért ne lehetne)!
No az alapot próbáltam leírni, igaz ez ott lejjebb a jelzálogjogra vonatkozik, de ….. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs késedelembe esik a közös költség befizetésével, a Közös Képviselő a következő intézkedések mielőbbi megtételére köteles. - 30 napi elmaradás esetén írásbeli felszólítás ajánlott levélben, - az írásbeli felszólítás eredménytelensége esetén fizetési meghagyás kibocsátása iránti haladéktalan intézkedés, - legalább kéthavi elmaradás esetén a törvényes kamatok, valamint a társasháznak okozott érdeksérelem miatt a kétszeres banki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát, hónapnak megfelelő hátralék esetén jelzálog bejegyzés iránti intézkedésre a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat szerint.
No ez alapján szmsz alapján,. Ezért javasoltam, hogy jó lenne ilyeneket beleírni, ha nincs akkor is közösköltség elmaradás és társasháznak okozott érdeksérelem miatt . (kérném)
Köszi az információkat !
Nézek utána és látom (ja ennyivel bizonyosan több lesz a fizetendője is;-) Az illeték mértéke Az eljárás illetékköteles, melynek mértéke a perérték - azaz a követelt összeg, illetve az ingóság értékének - 3%-a, de legalább 3000 Ft . A fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás esetén a jogosult az eljárás megindulásakor köteles a megfelelő összegű illetéket a postán megvásárolható illetékbélyegben leróni, vagy költségmentességet igényelhet.
Ha valakit érdekel : http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/szerzper/kulpolgelj/fizmeghagy#paragr2
Nyultottál már be fizetési meghagyás iránti keresetet?
Kicsit bonyolultabb, mint ahogy leírtad.
Dokumentálni kell a tartozást, az utolsó nullás állapottól a benyújtás napjáig. Fel kell tüntetni, hogy kérsz-e kamatot és milyen mértékűt. Ezt is dokumentálni kell, hogy milyen alapon kéred. Nem haladhatja meg a Ptk. szerint megengedett mértéket.
Tudtommal a fizetési meghagyást a felszólítást követően (a várás kell az a pár nap) beadhatja a KK , és nem kell részleteznie mik is kerülnek még rá a tartozásra. Amúgy az új törvény EU- (harmonizációs akaármi) minden tartozásra a rárakja a 20% kamatot , ez már külön nem is kell kérni a fizetési meghagyás „behajtás” és annak költségeit is a hátralékos fogja fizetni (no így szép summa fog összejönni ). << nem fognak még egyszer ilyent tenni, ugyan is tetemes + költség rakodik rá arra a hátralékra, arról nem is beszélve milyen kényelmetlen és megalázó egy végrehajtás egy végrehajtóval. Talán éppen ezért egy notórikus nem fizetővel kellene kezdeni. Javaslat továbbá azoknál akiknél előre láthatólag ez úton sem valószínűsíthető a behajtás, ott a jelzálog bejegyzéssel kell élni (igaz az csak sok időm múlva lesz belőle pénz, de lesz ).
Jelzáloghoz jó lenne az SZMSZ-be egy ilyen vagy hasonló megbízást elhelyezni, így még közgyűlést se kell tartani a jelzálogjog bejegyeztetésének elindításához.
„Meghatalmazás: a közös költség hat hónapnak megfelelő hátralék esetén a Közös Képviselő, ezen okirat alapján jogosult a hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonában álló illetőségére a hátralék összegének és járulékának erejéig jelzálogjogot bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Amennyiben az adós a fél a tartozást részletfizetéssel megszakítja, úgy a későbbiekben felmerült tartozást, az előzőekből megmaradt tartozással együtt kell kezelni. Az így számított hat hónapnak megfelelő összegű tartozásra is a jelzálog bejegyzést érvényesíteni kell.”
+ Bármely külön tulajdon elidegenítése esetén az eladó tulajdonos köteles igazoltást kérni a közös költség egyenlegéről a Közös Képviselőtől. Ennek elmulasztása esetén a közös költség hátralék az adott külön tulajdon mindenkori tulajdonosától behajtható. E körben a régi és az új tulajdonos felelőssége egyetemleges. E fenti sort a lépcsőházban kilehet helyezni, így az új vevők érdeke a k.költség rendeztetése, különben ajaj , azaz fizethetnek ők és magán perbe kellene nekik a régi tulajdonostól behajtatni a pénzüket (azaz jó pár év is lehet).