Egy főútvonal mellett lakó ismerősnél most, valódi, hideg téli időben hangosabbak a szobák, mert a nyár elején berakott (olcsó műanyag) ablakok gumijai vélhetően nincsenek a helyzet magaslatán.
Hogy eldeformálódtak, megöregedtek, megkeményedtek, azt nem tudom, de más hiba nem lehet, mert amúgy a vasalatok jól zárnak, nem deformálódott semmi.
Adott egy 1979-ben épült családi ház, amelyen 5-6 éve teljes tetőcserét csináltak. Ekkor a szarufák felső részére (rendesen lepárazárózva a szigetelés alatt) 10 cm poliuretán keményhab táblák kerültek fel.
A tetőtérben a szarufák illetve a fogópárok alsó részére került fel a gipszkarton.
A problémám az, hogy a tetőtér érezhetően hidegebb (nyáron pedig melegebb). A külső oromfalakon (ahogy a ház többi részén is) 5 cm EPS van, azt később majd tervezném legalább 10, de inkább 15 cm-rel megnövelni. De addig is a tetőbe és a padlásfödémbe tennék plusz szigetelést. Vannak ezek a fújható szigetelések és a szarufák vastagságában lenne is hely a szigetelés és a gipszkarton között, de a párazáró fóliát elég bajosan lehetne bejuttatni. A padlásfödémben még egyszerűen megoldható lenne, de a szarufák közé és a térdfalak mögé nem tudnék tenni.
Eddig két fújható szigeteléssel foglalkozó céggel konzultáltam (a kőzetgyapotot preferálnám). Mindkettőnél rákérdeztem a párazáró fólia kérdésére, az egyik szerint lehet belőle probléma, a másik szerint nem.
Szerintetek? Nem cél, hogy járható legyen, elég hely van máshol a lomoknak.
Aki szerint mehet az gondolom arra számít, hogy a padlástérbe a plusz hőszigetelésen keresztül tud távozni a pára, de kicsapódni nem fog a plusz hőszigetelés miatt. Azt nem tudnám megmondani, hogy fent milyenek lehetne a hőmérsékleti viszonyok a külső hőmérséklethez képest.
Maga a padlástér átszellőztethető (mindkét oromfalon van szellőző nyílás). Télen mondjuk az egyik oldalt le szoktam zárni, hogy azért ne legyen akkor huzat. Nyáron felmenve pokoli a hőség fent és az jelenleg akadálytalanul sugárzik lefelé a tetőtéri szobákba. Néhány kép:
Egy PIR forgalmazó próbál rábeszélni az alukasírozott hőszigetelésére szarufa fölé, de nekem már van beépítve kőzetgyapot párazárva belülről. Nem tervezem kibontani (pár éves csak).
Több gyártónak van páradiffúz PIR anyaga ilyen rétegrendhez, elvileg nem ördögtől való.
A jóember azzal érvel az alukasírozottja mellett, hogy így is-úgyis bezárom a szarufákat, onnan nem fog semmi kijönni. Egyébként részben igazat adok neki, mert pára legyen a talpán, ami átmegy 12-14centi PIR-en.
Egyébként nem lenne rossz áron a motyója, de fosok, hogy magamra rohasztom a tető szerkezetét.
Egyes gyártók szeretnek "szuperolcsó" gumikeveréket alkalmazni, ami (a garancia idő után) már kicsit is hideg időben kőkeménnyé dermed. A tömítések hőstabilitását többnyire a szilikon tartalom határozza meg. Vannak olyan gyártók ahol igen jó hőtűrésű termékek kaphatók, viszont nem biztos, hogy van az ablakodba berakható formájú is. Pl itt: https://szilikonok.hu/szilikon/szilikon-termekek/
Tetőtér szarufák alatti plusz szigeteléséhez gondolkodom 8-10 cm vastag PIR lemezekben (pl. Bachl Pir Alu). Ott bizonytalanodtam el, hogy a tetősík belső gipszkartonozását hogyan kéne kiviteleznem.
Gyakorlatilag a kérdésem, hogy a gipszkartont hogyan kéne rögzíteni, van erre valami bevált, minél alacsonyabb rétegvastagságot eredményező mód? Neten keresgélve sehol sem találtam ilyen rétegrendre példákat.
Nekem ilyen verziók jutottak eszembe:
Gipszkarton CD profilokhoz való állítható kengyeleket hosszú csavarokkal a PIR lemezen keresztül a szarufába rögzítem. Gyakorlatilag az állítható kengyel tartaná a PIR lemezt. Az állítható kengyelekre jönnének a vízszines CD profilok 40 cm-ként, majd erre a dupla gipszkarton. Ebben az nem tetszik, hogy az állítható kengyel plusz a CD profil már rögtön megdobná kb 4 cm-vel a rétegvastagságot, ami ugye a beltérből, vagy a hasznos hőszigetelés vastagságból vesz el. Ráadásul a sok hosszú fémcsavar se tudom mennyire szerencsés hőhíd szempontjából.
Ugyanaz, mint az előző, csak a gipszkarton profilokat és azok közét kitölteni mondjuk kőzetgyapottal.
Esetleg közvetlen a PIR lemezre rögzíteni a gipszkartont, de ez nem hiszem, hogy működne.
Van elvileg egy Bachl PIR GKP (vagy GK) nevű termék ami gyakorlatilag egy 6 cm-es PIR lemez, aminek az egyik oldalán gyárilag van egy vékony 9.5 mm-es gipszkarton. Erről viszont semmi infót nem találtam, ráadásul ezzel nem tudnám a tetőszerkezet esetleges egyenetlenségei miatt síkba hozni a gipszkartonozást.
Sziasztok. Nálatok is télen ilyen jól kikeményedik a tömítés a műanyag ablaknál? Csak úgy jön a friss levegő befelé mellette. Mondjatok már vmi jó puha nútba húzható tömítést !?
Tudtommal vályogra nem jó a nikecell (a grafitos sem).
Vályogra tudtommal mehet:
- vagy vakolható kőzetgyapot
- vagy szerelt hőszigetelő előtétfal (pl üveggyapot + légrés + külső burkolat)
- vagy emelt páraáteresztésű (lyuggatott) nikecell (pl Baumit Open) de ezt inkább kérdezd meg a gyártótól
"Gondolom a grafitos ugyanúgy párazáró, mint a sima nikecell, nem?"
Egy komoly párazáró fólia párafékezése akár több ezerszer is erősebb is lehet a puszta levegőhöz képest, míg a nikecell páraáteresztő képessége mindössze kb 30-szor rosszabb a levegőnél. Tehát a nikecell NEM párazáró anyag. A vályogfal viszont még a nikecellnél is páraáteresztőbb, tehát a vályoghoz KÉPEST a nikecell párafékezőbb, tehát a nikecell vályogból a pára szabad eltávozását akadályozza/fékezi.
Oldalt és alul még le tudnám szigetelni, kávzi korlátlan vastagsággal, de úgy hogy a teteje nincs szigetelve eléggé értelmetlennek találom.
Még esetleg olyanban lehetne gondolkozni, ha van értelme, hogy a terasz, teteje kapna egy max. 1-2cm szigetelést (amennyit max engednek a magasságok), mindenhol máshol meg mondjuk 5-10cm-t. Ehhez peresze ki kellene számolni hogy megéri-e a vesződséget.
A fa bizonyos anyagoknál párafékezőbb, bizonyos anyagoknál kevésbé párafékező. PáraZÁRÓnak nem lehet nevezni.
"tetőtérben gerendára belülre tűzött párazáró fólia alját a párnafára tűzhetem vagy inkább gyűrjem be alá (szinte végig van egy kis hézag a belső oldalon)"
Ezt nem egészen értem.
A párazáró fólián a tűzőgép/facsavar által ütött pici lyukakat nem tekintem páraáteresztési (szivárgó) pontoknak, mert a párazáró fóliák részben rugalmas, részben "emlékező" anyagúak, így szinte tökéletesen körülveszi a sima fém felületet (légmentesen ráfeszül). Tehát a párazáró fóliát szerintem nyugodtan odatűzheted (tűzőkalapács/tűzőgép/tacker) a szarufához vagy a párnafához, az a lyuk nem lyuk.
tetőtérben gerendára belülre tűzött párazáró fólia alját a párnafára tűzhetem vagy inkább gyűrjem be alá (szinte végig van egy kis hézag a belső oldalon)
Nálam is van egy ilyen 8x4m terasz ( ami alatt kiástam a földet és csináltam a játszóteret ablakokkal stb.). A teraszra nyíló ajtó küszöb 10 cm magas, ezért tettem a teraszra felülről 8cm xps-t, oldalára 4 cm-t ( alulról én fűtöm ). Ezzel a megoldással is harmada a fűtés költsége ott. A konyhában van nekünk még viszonylag hideg, de nagyon szép lapozás. Nem érdekelt! Szőnyeget kapott :) Az emeleten a 25 fokos tölgyfapadló is tetszett, de az is szőnyeget kapott :)
A külső tereasz nem szigetelt, és egyelőre a homlokzat sem. A homlokzatra tervben van 16-20cm grafitos szigetelés, de a terasz marad úgy ahogy van, nem tudom teljesen körbeszigetelni (alul, oldalt lehet, a tetjét nem tudom mert akkor lépcső lenne befelé), és nem is lesz/lehet beépítve.
5-10 mm hőszigetelés nyeresége forintokban számolva még komolytalan, viszont érezhetően csökkenteni fogja a hidegsugárzást.
Belső hőszigetelés: ha a padló alatt talaj van, akkor ott nm számítanék olyan hidegre, ami miatt vizesedés indulna. Ha az oldalfal + lábazat kívülről rendesen hőszigetelve van, akkor a sarkoknál sem. Viszont kiömölhet a húsleves, ezért zárt cellás hőszigetelést (xps) tennék oda.
Ha viszont a fal+lábazat kívülről nincs hőszigetelve, akkor a sarokban elképzelhető, hogy nagy hidegekkor ott vizesedés lesz a hőszigetelés alatt/mögött. Tehát oda is zártcellás hőszigetelést alkalmazni (xps) az illesztési vonalakon párazáró ragasztócsíkkal is lezárva, plusz biztosításként a belő oldalon egy párazáró réteget. Ha a lakásból a pára még egy pici lyukon át sem képes odajutni a hideg falhoz/padlóhoz, akkor az a pára nem is tud ott vízzé kicsapódni.
Belső téri járólap burkolat (konyha) alá lehet rakni valami vékony (5, max.10mm) szigetelést annak érdekében hogy a terasz felől ne sugározzon a hideg a kőburlokaton? Olyasmire gondolok mint a laminált parketták alá amit szoktak rakni.
Parkettás helyiségben egyáltalán nem zavaró, de a konyhában érezhetően hideg mezitláb a kő burkolat, ezért gondoltam hogy javítanám az ottani hőérzetet.
Vagy ez már belső szigetelésnek számít, kvázi garantált penészesedést építenék be?
Én nem laknék olyan házban, aminél a tartófalak alja folyamatosan, egyre jobban mállik szét. Vagy megállítanám a vályogfal vizesedését, vagy elköltöznék onnan. A vályogfal csak akkor bír ki ezer évet, ha mindvégig folyamatosan porszáraz. Ha vizesedik, akkor a ház napjai meg vannak számlálva. Ha az ezer évből csak öt percig vizes a vályog, akkor ott már soha többé nem lesz ugyanolyan erős, még a kiszáradás után sem!
"a kifelé szellőző szigetelés ezt is megoldaná. Egyrészt nem látszana, másrészt nem lenne fagypont alatt a fal külső felülete. Tényleg! Be lehetne burkolni valamivel!:D Ahogy írtad az átszellőztetett szerelt falat, az mehetne szigetelés nélkül is."
Nem akard felfogni, hogy az a víz valószínűleg ALULRÓL jön, tehát a talajból szivárog felfelé folyamatosan (az alap belsejében), akkor is, ha egész évben egy csepp eső sem esik? Persze jöhet víz az esőtől is, a belső gyakori felmosástól, fürdőszobai/mosókonyhai víztócsától, falban futó csőtöréstől, stb. a vizesesdés helyéből, formájából legtöbbször látszik, hogy mi okozza.
Megfogalmazom a dolgot másképpen:
ha te egy szivacs talpú cipőben állsz egy pocsolyában, akkor akármilyen szuper esőkabátot veszel fel, attól még a lábad folyamatosan vizes lesz. Valódi megoldás pl a gumicsizma.
Vályogra van olcsóbb szigetelési megoldás is, ez pedig a nádbála. Persze olyanra kell bízni a felrakást és vakolást aki már csinált ilyet. Van magyar YT video tutorial.
Családban van. Akkor ez ilyen marad. Valamivel el lehet ezt tüntetni? Az sem számít ha továbbra is nedvesedik, majd kiszárad (65 éve már ez megy), csak ne dobja le a festéket, vakolatot (gondolom télen lefagy). Amúgy a kifelé szellőző szigetelés ezt is megoldaná. Egyrészt nem látszana, másrészt nem lenne fagypont alatt a fal külső felülete. Tényleg! Be lehetne burkolni valamivel!:D Ahogy írtad az átszellőztetett szerelt falat, az mehetne szigetelés nélkül is... Na mindegy, nincs tervben a szigetelés. Esetleg a padlás födém, de előbb a tető héjalás.
Írtam pont azt az adatot is, hátha megugrod a számítást, de legyen. 1650-(200/3)*12=850m3 Ez sok? Szerintem nem. Persze nem a mai viszonyok mellett, de a vályog nem annyira rossz fal.
Az esztétika miatt lesz igen, meg hogy az a szoba legalább az ablakon ne hűljön. Mondjuk most legalább szellőzik még. Régi, vacak, ez maradt még, a többi már új.
Ja, régen ez nem volt "divat"? Akkor nem keressük.:D Mit lehet tenni? Utólagos vízszigetelés is egy vagyon. Lefesteni, eladni?:D (Nem opció.)
Nem úgy értettem. Mivel már csak ez a régi ablak, exért cserés, de az új jobban fog zárni, ezért a hideg falú szoba tuti penészedni fog.
A tető még eredeti, tehát olyan 65 éves. A palák közül sok repedt, itt-ott picit beázik, néha egy-egy pala lecsúszik. Viszonylag sürgős. Ha nem lesz leszedve idén, lehet a szerkezet is annyira megindul, hogy nem lehet majd a héjalás cseréjével megúszni. Utána (tehát akár már idén ősszel) jöhet a padlás leterítése is. Amúgy pala le, cseréplécek és szarufák átnézése után OSB fel és rá bitumenes zsindely van tervben.
Tudom persze a kőzetgyapotot szinte az egyedüli megfelelő, de itt egyelőre nincs tervben a komplett külső szigetelés. Ha az a szoba kap belülről valami 4cm XPS szigetelést kényszerből, azzal kinyírjuk a falat, vagy elmegy? A szóban forgó falak (kis szoba két külső fala, ahol régen a veranda nyitott oldalai voltak) nem vályogból, hanem téglából vannak, aminek szintén nem jó a fagyás, de talán nem dől ki. Sajnos, mint látszik is, nedvességet kap eleget az alap felől így is.
Első feladat: kinyomozni, hogy van-e a háznak összefüggő vízszintes vízszigetelése (ami a ház felső/száraz részét elválasztja a talajnedvességtől).
Ha nincs ilyen, akkor van-e a családi kasszában 1-3 millió felesleges forint, hogy legalább a tartófalaknál pótoltasd utólag ezt a vízszigetelő réteget. Ha nincs se hőszigetelés se pénz, akkor a házat sürgősen eladni egy baleknak és elköltözni onnan (mert a folyamatosan nedves vályog ereje folyamatosan gyengül és egy szép napon a fejedre dőlhet a ház). Ha esetleg pont te vagy az a balek, akinek nemrég eladták ezt a vályogházat, akkor remélhetőleg annyira olcsó volt, hogy még ezen extra kiadás beszámítása után is megérte a vétel.
Mondjuk vályogházat csak gazdag ember vásárol, hiszen a vályog sajnos jó páraáteresztő anyag, ezért vályogon csak a legdrágább hőszigetelési megoldásokat szabad alkalmazni (vakolható kőzetgyapot, emelt páraáteresztésű (open) EPS, vagy átszellőztetett szerelt fal). Vagy csak a födémet hőszigeteled (az is sokat számít és fillérekből megúszható) és fizeted életed végéig a magasabb fűtésszámlát.a hőszigeteletlen oldalfalak miatt.
"A ház éves gázfogyasztása 1650m3 (fűtés+főzés+HMV)"
Ez az információ nem mond semmit,mert nem csak a fűtés van benne, ami lehet ennek 60 százaléka, de lehet akár 95 százaléka is. Hogy ebből mennyi CSAK a fűtés, azt úgy tudod megsaccolni, hogy levonod belőle az átlagos nyári havi gázfogyasztás 12-szersét (ha nincs nyári havi gázóra leolvasásod, akkor sehogy :)
"Az említett utólagos szobácska ablaka még régi, ki lesz cserélve,"
Ezt az ablakot energetikai indoklással szerintem nem kell cserélni. Persze ha a látványa báncsa az esztétikádat, akkor kicserélheted, de azt szoktam mondani, hogy "esztétikai/luxus kiadásokat kéretik NEM a nyereségérdekelt energetikai befektetések k közé beleszámolni" :) Ha huzatos, akkor persze az ablak réseit tömítsd (pár száz forint árú TESA tömítőszalag), más baj szerintem nincs vele.
Szerintem ezen a házon nincs vízszigetelés az alapon, terméskp alapra szerintem nem raktak még annak idején.
A régi ablakról hogy lejött a festék még nem vonnéám le azt a tanulságot hogy penészedni fog, az az ablak valószínűleg 30 éve legalább nem volt lefestve, nap is szívja, stb.
Ha nem vészes a tető állapota, ami azonnali felújítást kívánna, akkor én biztosan a födémszigeteléssel kezdenék, mert az a födémre leterítve, 30cm vastagságban nagyjából 1000Ft/m2 áron kijön tekercses gyapottal, nem is a legszarabbal.
Olvass vissza afórumon ha még nem tetted meg, a vályogházra a szellőzés miatt csak gyapot homlokzati szigetelés javasolt, annak az ára azért húzósabb mint egy "sima" EPS.
Adott egy 110m2 külső alapterületű, nagyrészt 50cm vastag vályogból 1955 körül épült K kocka, 45-50cm magas terméskő alapon, saralt fa födémmel, beépítetlen padlástérrel. Az egyik sarkán egy 1.93m x 3.42m belső alapterületű szobácska képződött az ott eredetileg kialakított lodzsa beépítésével (ez a két fal már nem vályog, 37cm vakolt tégla).
Problémák. Először is kívül, a ház legalább 3 oldalán (K,D,Ny) de néhol belül is látszik vizesedés az alap felett. Az alap felől jön (tönkrement vízszigetelés okán) vagy a csapódó eső miatt?
Mit lehet ezzel kezdeni?
2. Az említett utólagos szobácska ablaka még régi, ki lesz cserélve, de már jelenleg sem néz ki jól a fal (belül sem), penészedés várható.
Látható az eredeti és utólag képzett fal síkja közötti különbség, ez kb. 4cm. Szabad-e ide pl. zárt cellás táblákból belülre szigetelést tenni? Ha nem, mi lehet a megoldás?
A házban már minden ablak, ajtó ki lett cserélve (a fenti kivételével), sajnos némelyik "szelel" és fém peremes az ablaktábla is:
A ház éves gázfogyasztása 1650m3 (fűtés+főzés+HMV), 1, néha 2 főre, a 2020. júli-okt 3 hónapos (fűtés nélküli) időszakban 2 főre 200m3 gáz fogyott. Régi, gravitációs (vastag csöves) rendszer, viszonylag új, de még nem kondis cirkó. Ez sok? Érdemes lenne szigetelni? Mikor térülne meg, ha egyáltalán egy ilyen beruházás? Jelenleg a rombusz (eternit) palás tető felújítása van tervben, külső falak és padlásfödém szigetelése nem (a nagy befektetés igény és bizonytalan megtérülés miatt).
