A szik nátriumban gazdag, emiatt rosszul termő földet jelent (első előfordulása 1015, eredete bizonytalan). A sziksó (vagy nátronsó) a szikes talajon kikristályosodó, lúgos hatású, nátriumtartalmú fehér anyag (tényleg úgy néz ki, mint a só).
A szikvíz (első előfordulás 1870) szó keletkezésének tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez használt szénsavat tévesen azonosították a szénsavas nátriummal, azaz a sziksóval.
A TESz szerint a szikkad szóval való rokonítás téves.
érdekelne engem, hogy a szikvíz, a sziksó és a szikes talaj nyelvi rokonságban állnak-e egymással a szik révén. Mi az a szik? bevehetném a rokonságba a szikkad szót is?
Ez sokaknak nem tetszene és én sem tudom, mi volna a véleményem róla, ha ma olvasnám, de:
Bernáth Béla A szerelem titkos nyelvén című könyvében úgy emlékszem, hosszan ír erről és tökéletes népi erotikus szimbólumnak írja le a fűzfát, az angyalt, a rezet aztán meg különösképpen. A könyv 86-ban jelent meg, én 92 körül olvastam és sztem jobb könyvtárakból kikölcsönözhető.
honnan ered az a szólásunk, amelyben a "fűzfánfütyülő rézangyal" szerepel? ki ő, mi ő? jelenség? használati tárgy talán? a neten csak utalásokat találtam .. :(
kösz, megnéztem, érdekes feltételezés az ukrán eredet, de két problémám van az ukrán átvétellel:
1. tudtommal ilyen tánc nálunk egyáltalán nem terjedt el, vagyis nem használhatták általánosan ezt a szót;
2. a latin kalamitás mint eredet sokkal valószínűbbnek hangzik, de ahhoz, hogy az ukrán szó jelentése ennek a hatására bővült volna, ahhoz bizonyítani kellene, hogy volt érintkezési területe a két szó használatának.
Tudja valaki honnan ered a 'megúsztam' kifejezés abból a szempontból, hogy például: ezt megúsztam...stb.? És hogy mikortól került használatba milyen módon?
Ez egy egészen jellegtelen kis növényke, a mályvafélék közé tartozik, bár korántsem annyira látványos, mint a mályvák. Ha kész lesz a kis szösszenet, felteszem képekkel és akkor "minden" kiderül róla. :) Pár csoporttal odébb van egy topik (Vadon élő állatok, növények) oda csinálok időnként egy-egy leírást valamilyen növényről vagy állatról. Mikor a cicóhoz gyűjtögettem, találtam egy ilyen mondatot: "Növényünk nem sokat cicózik, a teljes életciklusa mintegy 10 hétig tart, azaz legfeljebb ennyi idő telik el a csírázásától magjai beéréséig." S ekkor kezdett el foglalkoztatni, honnan is jön ez a név. :)
Van egy növényneves topik is, de ott a többségünk csak műkedvelő szinten társalog, ha valakit érdekel, itten: Növényneve(in)k eredete
Kemenche is a persian word which derived from the word keman(=bow, curve)" and suffix -che (gives "small" meaning) means "little instrument played by bow".
ugyanez törökül leírva:
"keman(=yay,kavis)" ill. "-çe(=küçültme eki)"
és leírja az oldal, hogy mennyi hasonló hangszer van keletre és nyugatra (a török nyelvű a hegedűt is említi, az angol nem), de ezek egyike sem pont olyan, mint a fekete-tengeri vidékre jellemző 'kemence'.
A formáját nézve a nyúlt hangszertest, mégha öblös is a jellemző. Azt is írja, korábban szélesebb és 'kerekebb' volt. Hát?
Sziasztok! A cicó szóba botlottam bele, mivel épp a cicó nevű növényről írok pár sort. Tudja valaki, honnan származik? Annyit leltem, hogy a 19. század elején még cicő volt.
Nika Parov, bolgár származású zenész portréja a Dunán.
Van egy török hangszer a kemence - ejtsd: kemendzse. Ez egyfajta hegedű, amelynek szép domború a háta. A zenész szerint ez rokon szó a magyar kemence szóval. Csakhogy az etimókusok a szláv "kamenica" - kamen - kő etimológiát javasolják.
Tényleg, az az ellentmondás senkinek nem tűnt még fel, hogy a zárt áramkörben van nyitva az áram útja, és fordítva? Nekem ez mindig is illogikus volt. Olyan, mintha a zárt vízcsapon folyna a víz, a nyitotton meg nem...