Az lehet. Látod hirtelen erre nem is gondoltam, pedig elég soknak nem 100%-os. Saját obijaim eddig mindig elbírták a két szűrőt vignettálás nélkül. (Egy kivétel volt, de nem emlékszem, hogy melyik.)
Szerintem nem fogod eszlelni a kulonbseget a Hoya es a B+W kozott, foleg nem ezen az obin. Ha kesobb veszel valami igazan profi obit, akkor (csak akkor) van ertelme igazan profi szurokben gondolkozni. En ugy gondolom, hogyha van penzed egy profi lencsere, akkor a szurot is meg tudod majd fizetni.
Arra pedig figyelj, hogyha atalakitoval hasznalsz egy szurot (pl. 62mm-es szurot 58-on) akkor nem tudod majd feltenni a napellenzot!
No, ha jobb telét akarsz venni, az nem 58-as lesz, hanem nagyobb. Nekem a gagyi 70-300-as Nikonon 62-es, a 28-80-as 58-as. Átalakítógyűrűvel használom, 3mm-es szűrőim vannak hozzá, mondjuk UV még nincs. Szerintem neked is jó megoldás lenne ez, a nagyob átmérőjű szűrő miatt nem vignettál, ha kettőt is raksz egymás mögé. Persze nem ártana tudni milyen lesz a jövendőbeli teleobi.. :)
A topicban lejjebb már említették, hogy egyszerűbb obiknál nincs lényeges különbség a Hoya Pro1 meg a B+W között, nem a szűrő a leggyengébb láncszem. És mivel mindkettő nagyon jó, ezért szerintem a Hoya jobb választás. Persze ha majd több százezerért akarsz majd profi obit venni akkor lehet, hogy van különbség.
A fórumot végigolvasva még mindíg tanácstalan vagyok a következőkben:
Egy egyszerű CANON 28-80-as 3.5-5.6 -os régi objektívem van (amire nem kellene ilyen drága szűrő, tudom: de szeretnék majd egyéb objektívet - 100-300 telét pl. - is venni a későbbiekben, amik talán profibbak és azok is 58-as átmérőjűek általában, ezért gondolkodok most a szűrőket illetően hosszabb távon).
Szeretnék UV és Cirkuláris Polár szűrőt venni. Ha egyszerre szeretném a kettőt használni, szerintetek milyen vastagságnál jelentkezik vignettálás 28-as állásban (és pl. egy nagylátószögőnél mondjuk 24-es állásban)?
Sok gyártó szűrője 5 mm vastag minimum. Azt hallottam, hogy a kettő együtt (tehát kb. 1 cm) már vignettál (28-as állásnál ezen a
CANON 28-80-as objektíven). Tudom, a Hoya gyárt kombi szűrőt, ami 5 mm vastag, de sokszor használnék külön is UV szűrőt, tehát ez nem jó megoldás (mivel nem szeretném állandóan le- és feltekergetni a különböző szűrőket: a kombináltat és a sima UV-t).
Tehát kell egy jó és MENETES UV szűrő külön, alapnak (védelem és színek), amire rátekerhetem a polárt. A B+W csak 5 mm-es UV-t gyárt (menetest), amire kapnék 3 mm-es CPL Kasemann szűrőt. Ez összesen 8 mm. Ez az egyik variáció: szerintetek ez vignettálna? A problémám ezzel az, hogy ha az UV-ra (5 mm) rátekernék mondjuk egy B+W ND szűrőt (5 mm), megint ott vagyok az 1 cm vastagságnál...
A másik: 3mm Hoya Pro1 (ez menetes!) + 3 mm B+W CPL (6 mm összesen). Ez nem vignettálna, tuti, de szívem szerint B+W-t vennék (a B+W MRC rétege komolyabbnak tűnik: por és cseppálló bizonyos mértékben - a Hoya talán sérülékenyebb - igazam van?) és nem tudom, hogy a két szűrő menetemelkedése megegyezik-e, azaz hogy egymásra tudom-e őket csavarni őket?
Ha végigolvastad, és értesz, gratulálok! Kérlek segítsetek, és bármi hülyeséget írtam, javítsatok ki! Előre is köszönöm a bölcs válaszokat!
Vettem egy 2 megapixeles Olympus C-2110UZ digitális gépet, d=49 mm.
Főleg riport-jellegű fotózásra fogom használni, általában beltérben műfénynél, de egy-egy leheletnyit igényesebb nyári kirándulási tájképet is szeretnék lőni vele.
A topicot végigolvasva arra gondoltam, hogy védőszűrőnek illetve színjavítása miatt érdemes lenne vennem egy UV-szűrőt, és egy sima vagy körpolárt.
Fotózásban viszonylag kezdő vagyok, ezért nem ismerek semmilyen fotóüzletet.
Kérlek javasoljatok hozzáillő szűrőt, illetve helyet, ahol érdemes megvennem Budapesten.
A skylight 1A, és 1B az ámbra (vöröses) színszűrősorozat legenyhébb tagjai. Nagyon minimális a hatásuk, "majdnem" elhanyagolható. Kissé melegebb hatásúvá teszi a képet. Ha úgy tetszik minimálisan lefelé korrigálja a színhőmérsékletet. Tapasztalatom szerint sokkal kisebb a hatása mint amennyit a labor általában mellészűrőzik. (Tudom, a kettő nem ugyanaz, nem teljesen mindegy, hogy felvételnél, vagy utólag szűrőznek.) Engem csak a "lila" szó lepett meg, vagy valamit nem olvastam elég figyelmesen. (Sokan objektívvédőnek használják a skylight szűrőt UV.-szűrő helyett, és azt sem tudják, hogy az mi.) Üdv.: rgb99
Kék színkonverziós szűrő ügyben meggyőztetek. A nátriumgőz lámpa sárgás fénye tehát makacs...
A napokban jutott eszembe a következő:
Napfény filmre is lehet (elvileg) színhelyes képet csinálni ha a megfelelő mesterséges fényforrásról én gondoskodom. A Tungsram márkaboltokban kapható közönséges villanykörte kék színű üveggel ellátva, aminek a színhőmérséklete - a katalógus szerint - a napfényével megegyezik (="napfény izzó")! Otthoni portrékhoz, hobbi célra szerintem a legolcsóbb megoldás.
Van valakinek tapasztalata ez ügyben??
"kozimerten ilyen-olyan minosegu muanyag lap" - ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom :-)
A korábbi hozzászólásaimban már világosan leírtam, hogy milyen irányú színeltéréssel milyen irányú filmszínhibát korrigál szvsz, csak magamat ismételhetem :-)
Egyébként nem "ilyen-olyan", hanem egyformán olyan mindegyik, ami a kezemben volt eddig, de természetesen nem találkoztam az összes gyártott átmenetes Cokin szűrővel, mint, ahogy feltehetően Te sem. :-) Mint minden műszaki termék, bizonyára a Cokin szűrő gyártási pontossága is adott tűréshatárokkal jellemezhető, és szigorúan vett műszaki értelemben nincs és nem is lehet köztük két egyforma, ugyanakkor ez a tűréshatár átlagos szem számára észrevehetetlen színminőség szóródást mutat.
Mégegyszer leírom kicsit másképp is megfogalmazva:
Egyrészről az a 0,03 D értékű lilás elszíneződés kisebb, mint az amatőr technológiáknál szokványos kb. +/-0,03-0,05D színpontossági tűréshatár, ezért a negatívról kézbekapott papírkép színszóródása várhatóan jóval nagyobb lesz, mint a szűrő mérhető színeltérése.
Másrészről a szűrő színeltérése és a fotonyersanyag színeltérése a gyakorlatban éppen kiegyenlíti egymást, ezért írtam le, hogy (szvsz) el tudom képzelni a szűrő két fele közti színeltérés tudatos tervezését (eredőben kb. 0 a színhiba).
Általában nem különösebben érdekel, hogy különféle szaktekintélyek miként vélekednek valamiről, hanem, ha alkalmazni szeretnék valamit, akkor műszaki alapokon utána szoktam járni, hogy a saját felhasználásom céljára az adott eszköz hogyan, milyen korlátokkal alkalmazható. Nos a kérdéses Cokin szűrő négy 12 éve gyártott darabjával 1994-ben végeztem el a saját tüzetesebb vizsgálódásaimat (majd a felvetésed után denzitométerrel kb. egy hete mértem ki a meglévő két darabot), ennek alapján mondom a saját véleményemet hozzátéve, hogy szvsz.
A ma gyártott darabokról nincs kontrollom, a régiek viszont szerintem kifogástalanul megfelelnek a céljuknak. :-)
Javaslom, fogj egy denzitométert, menj el egy Cokin szakboltba és ellenőrizd vele a szűrőket, akkor lesz első kézből származó információd és nem kell tamáskodni senki más állításain :-)
Kepkovacs:
Most lattam, hogy az elobbi hosszas uzenetedben ez all: "Cokin szűrő nagyon enyhe lilás stich-je tudatos tervezés eredménye" (kiemeles tolem).
Szoval a kozimerten ilyen-olyan minosegu muanyag lap az valojaban tudatos tervezes eredmenyekent lett olyan amilyen. Kifejtened, hogy ez hogyan is van?
Esti felvételnél a sárgás elszineződés (napfényfilm használatánál) kiszűrésére használt 12 vagy 14 es erősségű, kék szűrőt már nem korrekciós, hanem konverziós szűrőnek nevezik. (Erősségének jelzésére többféle számozást használnak). Fenti célra jól használható a szűrő, de jelentősen megnöveli a szükséges expozíciót. Olyan filmet válassz, ami a szükséges hosszú expozíciót elviseli, azaz még nem lép fel reciprocitási hiba. (Schwarzchild effektus).
Esti-éjszakai városképek a kedvenc témám, és a sárgás elszineződést szeretném módosítani színhőmérséklet emelő szűrővel (napfény filmre).
Az ajánlott típus a "80B" lenne. Van valakinek tapasztalata? Esetleg egy link ahol látom a különbséget?
Köszi!
Sajna a másik kettőből nincs a kezemben mérhető példány, pedig kíváncsi lennék rá :-(
Kb. tíz éve használjuk a laborban a Cokin félszűrőket Ciba képek kontrasztjának csökkentésére, fakó égboltok feljavítására, illetve ritkábban kiviszem a természetbe is őket felvételi korrekció céljából. E tíz éves napi gyakorlat nem azt mutatja, hogy a színhiba bármennyire is zavaró lenne.
Nem érdekem kiállni a Cokin mellett (Hoya-t árulok), mégis azt mondom, hogy a gyakorlatban a legtöbb esetben kifejezetten hasznos ez a 0,03D kékeslila színeltérés, hogy miért?
A papírnyersanyag Swartzchild jelleggörbéjéből következően 2-3 blendényi szürkeárnyalat változás hatására sárga felé kinyílik majdnem pont annyit, amennyit a szűrő kék felé húz, így gyakorlatilag semlegesíti egymást a két hatás. Pl. nagyon hosszú expozícióknál (100-500 sec) a papír Swartzchildja már erőteljesebb, ezért a szűrő alatti terület a szűrő kéksége ellenére hajszálnyit már sárgába megy el, mennyivel nagyobb lenne a hiba, ha szűrő nem kékes lenne? A filmnyersanyagok (diafilmek) jellegörbéjének Swartzchild jellemzői nagyon hasonlóak a Cibáéhoz, ezért felvételi szűrőként használva ugyanolyan jellegű ellenszűrés keletkezik a filmen, mint a papíron, vagyis a film is a szűrő színhibája ellen hat, az eredő hatás majdnem színhibamentes(!)
Szvsz lehet a Cokin szűrő nagyon enyhe lilás stich-je tudatos tervezés eredménye, és azért ilyen, mert az átviteli rendszer eredő színhibája így a legkisebb.
Szvsz a dolgokat érdemes rendszerként is megvizsgálni, mert amit rendszerszemlélet nélkül hibának vélünk, arról rendszerbe illesztve kiderülhet, hogy tudatos korrekció.
Ha film helyett estleg a Swartzchildtól mentes jó digit kamerát használunk, akkor bizony ez a szűrő selejtnek fog minősülni, más konstrukció után kell nézni, de filmekhez úgyszólván optimális.
Szvsz.
Üdv. Képkovács
Denzitometer vagy sem, en fenntartom az ajanlatomat, hogy a Cokin szuroket keruljed. A Cokin tarto remek, de abba mas szurot is be lehet tenni.
Erdemes utanna nezned ennek a kerdesnek mashol is. Ajanlom pld a photo.net site-ot, amelyik az altalam ismert legjobb fotos weblap. Ott tobb forum van, amelyik ezzel a kerdessel foglalkozik (listazva itt). Talalomra egy par: pld ez, vagy lasd Ellis Vener hozzaszollasat ebben a forumban. Tovabba lasd Philip Greenspun velemenyet itt.
A profik (J Shaw, G Rowell) Singh-Ray -t hasznalnak (hasznaltak, mert GR halott) de az draga ($100/db), ezert en Hitech-et hasznalok. Volt egy Cokin-om is asszem 121 vagy hasonlo 12x sorszamu, de odaajandekoztam egy ismerosomnek, mert nem tetszett.
Remelem sikerul kialakitanod egy szemelyes velemenyt. Sok sikert!
Na kimértem denzitométerrel:
a 3 blendés különbségű Cokin félszűrő színhibája kisebb 0,03 D-nél, vagyis 1/10 blendénél kevesebb,
a 2 blendésé pedig 0,01-0,02 D közötti.
Szvsz ez gyakorlatilag kisebb hiba, mint amilyen színeltérést a nap elé úszó fátyolfelhő okoz egy napfényes tájra vetett halvány árnyékban. Átlagos szem számára érzékelhetőségi határ, amit nem minden körülmények között vesz észre. Némelyik sky szűrőnek is nagyobb ennél a bíborba húzása. :-)
Ha szükségét érzed, használhatod nyugodtan, nem ezen fog múlni a színvisszaadás: a legtöbb amatőr printeres labor színpontossága jóval rosszabb ezeknél a hibaértékeknél.
