Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Az összes olaj- és gázkonferencia erről szól, van egy raklap pdf-em róla. :)
Kb. 10 lépéssel járnak a tight-gas mögött, 2020 előtt én nem építenék erre a technológiára. Ettől még persze borzasztó ígéretes, csak a rövidtávú gondokra nem jelent megoldást.
1. Ebben benne vannak a várható jövőbeni felfedezések is, súlyozva, a garfikonon, ahol már "f" van az évszám mellett...
2. A termelés bővíthető ennyivel. Itt nem rétek egyet a grafikonnal: ennél nagyobb ütemben kell növelniük a termelést, hogy a belső fogyasztás és az export is egyensúlyban maradjon. A belső fogyasztás cirka 2-3%-al bővül évente, de miután borzasztó megbízhatatlanok az orosz adatok erre vonatkozóan, feltételezem ezt ezért veszik kb. 1% környékére. Az export növekedési üteme szvsz megmarad, mivel a kieső európai igényt kínai, japán, koreai fogja pótolni, ha minden halad az ütemterv szerint. (bár ezt 2020-nál előbbre nem tenném)
3. Nem lehet lineárisan számolni a gáz kitremelését. Az utolsó 30% környékén összeroskadnak a mezők, megtöbbszöröződik a kitermelési költség, a technológiai igénybevétel. Ha korszerűen termelnének most is ki, ezt le lehetne 20%-ra szorítani. Így már nem annyira rózsás.
4. Biztosan találnak, mivel az Exxon, Shell, Conoco, stb. be lesz(tt)nek engedve. :)
5. Ettől még a mostani exportjukat nehezen tudják tartani, kell a re-export, tehát ha növekedik Európa igényszintje, gond lesz, mivel extrakapacitást nem fognak tudni beállítani.
Az USA-ban kiserletezgetnek a nagynyomasu CO2-vel. Ez a föld ala valo pumpalas eddig is ismeretes volt (sequestration). Viszont bepumpalassal tovabbi olajat lehet kinyerni:
A set of 10 basin-oriented assessments released by the DOE in February 2006 estimated that 89 billion barrelsof additional oil from currently stranded oil resources in ten US regions could be technically recoverable by applying state-of-the-art CO2-EOR technologies.
Recent work has also determined that under certain geologic and hydrodynamic conditions, an additional residual oil zone (ROZ) exists below the oil-bearing transition zone beneath the traditionally defined base (oil-water contact) of an oil reservoir. This resource could add another 100 billion barrels of oil resource in place in the United States, according to the DOE, and an estimated 20 billion barrels could be recoverable with state-of-the-art CO2-EOR technologies.
DOE also suggests that CO2-EOR technologies will be important in the future development of technically recoverable domestic oil resources that as yet remain undeveloped or are yet to be discovered. Undeveloped domestic oil resources still in the ground (in-place) total and estimated 1,124 billion barrels. Of this large in-place resource, 430 billion barrels is estimated to be technically recoverable.
Tehat az USA alatt meg fellelhetö (es a közeljövöben el is erhetö) olaj mennyiseget 1124 milliard barrelra saccoljak. Ez kb. annyi, mint amennyit az emberiseg eddig szöröstöl-böröstöl elhasznalt.
Abbol technikailag 430 milliard barrel olajat lehet kinyerni. Az pedig ketszer annyi, mint Szaud-Arabia olajkincse.
ez egy relatív folyamat, ahol a kitermelési költség, és a piaci ár egymáshoz viszonyítva mozog, nem abszolút értelemben (abban lehet hogy mindkettő emelkedik, vagy mindkettő csökken, de eltérő mértékben)
az oroszoknál az eredendő probléma, hogy a gázkincsüket nem piaci alapon használják fel, hanem jóléti intézkedésekre fordítják, tehát a profit szűkülésekor vagy beruházásra nincs pénzük, vagy erre
Az ábrádból számomra egyértelműen az jön le, hogy míg a hetvenes évek olajválságáig a kitermelés nagyon szépen követte a haraggörbét, azóta a bizonytalan árak és a politiaki helyzet nagyon erősen rángatják a kitermelést. A haranggörbe alatti és a kitermelési görbe feletti terület nagysága jelenti azt, amit tartalékban hagytunk. Ezek a tartalékok teszik lehetővé, hogy valamikor 2010-2020 között a kitermelés a haranggörbe fölé menjen...
"a másik faktor lehet a sztoriban, hogy a gáznak adott egy kitermelési költsége, meg egy piaci ára, amikor az árrés csökken, akkor az ebből újabb beruházások finanszírozására fordítható pénz is csökken, tehát maga a gázár csökkenése lehetetleníti el a gázipari beruházásokat, ez egy nyugati jellegű piaci gazdaságban is így lenne"
Itt is így van. Ha pedig emelkedik az orosz gáz kitermelési költsége, akkor annak ára is, az pedig további piacvesztéshez vezet.
"Eléggé sötéten látod, én optimistább vagyok, pont a nyitásuk okán. Nagyon hosszú lenne elmondani, meg, igazság szerint pont most írok erről egy tanulmányt, ami ha kész lesz, bemásolom az idevonatkozó részt. Minek írjam le kétszer?"
Oké, várom a tanulmányt. Az viszont tény, hogy minél később kezdenek nyitni, annál nagyobb lesz az exportbevétel volumen-esése, mire a kitermelés ismét felfutattható. De ez a felfuttatás eléggé feltételes annak függvényébe, hogy mi facsarható ki még egyátalán a mezőkből. Azt a feltételezést is olvastam, hogy az ukránokkal való gázvita valójában annak elfedését célozza, hogy a csúcsrajáratott európai igényeknek megfelelően már képtelenek felfuttatni a termelést.
Ahogy ezt az abrat nezegetem, nekem kb. a következö jut eszembe:
1. 2010 es 2020 között az oroszok "proven reserve"-e visszaesik 10%-kal. Ha nem keresnek uj forrast, akkor nem is talalnak. Ennek ellenere a maradek a jelenlegi mennyiseg 90%-a.
2. Az eves kitermelesnek meg kellene emelkednie 600 bcm-röl 800-ra. Az 30% jo 10 ev alatt. Tehat a termeles ~2.5%-kal kellene böviteni evente. Ez elvileg lehetseges (amennyiben az infrastruktura fejlesztese ezzel lepest tart).
3. 2020-ban meg mindig lesz ~37 000 bcm-jük, ami valtozatlan tempoban (es linearisan es elvileg következtetve) 800 bcm eves banyaszat eseten meg ~45-50 evre lenne elegendö.
4. Azt azert kizartnak tartom, hogy a jövöben semmit ne talaljanak. Nagyon pontosak lettek a 3D-s terkepek, igen pontosan oda tudnak furni, ahova kell, ...
Ugyanez van az olajozassal is. Ha nem talalna a vilag ezentul semmit, akkor 10 ev alatt kiszaradnank es egymas kobakjat vernenk be.
De talal, valamint az ar függyvenyeben növekszik az ismert mezökröl a kitermelhetö mennyiseg, ...
A doomerek hangoztatjak, hogy 1990 ota felezödött a kitermelhetö tartalek, szamos szakertö szerint viszont megduplazodott. Ez egy komoly diszkrepancia.
Ha pl. URR 2.0 terrabarrellel szamolsz, akkor bajban vagyunk, mert tulestünk a felen, de ha 3.8-del (en inkabb ennek a hive vagyok), akkor eddig csupan a kitermelhetö mennyiseg 1/3-nal tartunk.
Meg lehet a dolgot kicsit másképp is közelíteni, induljunk ki a magyar példából, teszem azt a makói gázmezőről kiderül hogy hihetetlenül bőséges, ki lehet termelni m3en-ként 20 forintért.
Mit reagálna erre a magyar állam, az oroszokéhoz hasonló foglalkoztatási és demográfiai problémákkal terhelve? Azt hogy először bevonna külső beruházókat a gáz kitermelésébe, majd a cégek államosításával, vagy a bányajáradékok emelésével lenyúlni a kitermelt gáz profitját, amely profitból aztán a nehéz helyzetben lévő állam megúszná a kiadáscsökkentések kényszerét, és a vele járó népszerűtlenséget.
Vagyis ugyanazt, amit az oroszok meg is tesznek...
erre nyilván nincs bizonyítékom, de egyrészt tudjuk hogy az oroszoknál van decline, másrészt az uccsó 2 vagy 3(?) évben minden évben télen gázszállítási problémák voltak
Ez a téli időszak egyben az orosz gázkitermelés számára a szűk keresztmetszet, tehát ha kitermelési problémáik lesznek, akkor az biztos hogy télen lesz. Két okból szűk keresztmetszet, egyrészt mert a földgáz gáz, aminek alacsonyabb hőmérsékleten alacsonyabb a nyomása, ezért nehezebb kitermelni és szállítani is, tehát maga a kitermelés adott kitermelési kapacitás mellett alacsonyabb. Hőmérséklet alatt itt most szibériai hőmérsékleteket kell érteni, -20 C alatt.
A másik ok, hogy mivel Oroszoroszág jelentős része északon van, a belső felhasználás is télen a legnagyobb, tehát egyszerre tudnak kevesebbet szállítani, és kell nekik maguknak több.
Ha gondood köthetünk fogadást egy sörben, hogy idén lesz-e ukrán gázvita, szerintem lesz... :))
Komoly gondok lesznek a távol-keleti területekkel, óriási mértékű a kivándorlás onnan. Szerintem az oroszok rossz helyen tapogatóznak, mikor mostanság a nyugatba kötnek bele, sokkal veszélyesebb nekik Kína minden szempontból.
'ez megerősíti azt a korábbi feltételezésemet, hogy az oroszoknál komoly kitermelési problémák vannak, leszerződtek egy olyan gázmennyiség leszállításáról, amivel nem rendelkeznek, és az ukrán gázvita minden télen egy ürügy hogy ne kelljen szállítani'
Szerintem az almúlt gázválságok nem emiatt voltak, jelenleg még van elég gáz. Ezen a télen már lehetnek gondok: a türkmén vezeték még mindig nem működik, kazahok nem tudják kiegészíteni a kieaső importot, ez a decline rate-el és a csúszó projektekkel együtt már idén télen, de legkésőbb jövőre elhozhatja azt, hogy a demand egyszerűen túlmegy az összes szállítható gáz mennyiségén. Ha még jön egy szokatlanul hideg tél, amikor a belső fogyasztást nem tudják korlátozni, akkor feltételezem az idei akadozást.
szerintem Oroszország fő problémája a demográfiai válság, amit a szénhidrogén eladásokkal csak átmenetileg tudnak kezelni, olyan értelemben hogy a hiányzó aktív befizetőket az pótolja
az oroszok reprodukciós rátája valami 1.2 vagy 1.1 körül van, ráadásul az ottani népszokásnak is tekinthető alkoholfogyasztás felgyorsítja az öregedést, annak a hatása alacsonyabb életkorban jelentkezik
a szénhidrogén bevételek szociális szerepéből következik az is, hogy hiába lenne meg a szaktudás, vagy visszaforgatják a bevételeket az iparba, és akkor nem jut osztogatásra, vagy nem forgatják vissza, és akkor lehet osztogatni -> addig amíg a már létrehozott kitermelési bázisok kitartanak
ez megerősíti azt a korábbi feltételezésemet, hogy az oroszoknál komoly kitermelési problémák vannak, leszerződtek egy olyan gázmennyiség leszállításáról, amivel nem rendelkeznek, és az ukrán gázvita minden télen egy ürügy hogy ne kelljen szállítani
vagyis, ez most is be fog törvényszerűen következni
a másik faktor lehet a sztoriban, hogy a gáznak adott egy kitermelési költsége, meg egy piaci ára, amikor az árrés csökken, akkor az ebből újabb beruházások finanszírozására fordítható pénz is csökken, tehát maga a gázár csökkenése lehetetleníti el a gázipari beruházásokat, ez egy nyugati jellegű piaci gazdaságban is így lenne
""A putyini rezsim nem fogja engedni, hogy 35-40% fölé vásárolhassák magukat a külföldi befektetők, azaz sokkal kevesebb pénz fog áramlani a szektorba""
Javítanék magamon, felajánlották, hogy a Rosneft 75%-át hajlandók külföldi kézbe adni. Ha ez igaz és nem csak egy újabb blöff részükről (bár, a megállapítás szempontjából irreleváns), akkor nagyon nagy bajban vannak, nem tudják megfinanszírozni a saját projektjeiket. Itt üt vissza az, amikor egy monokultúrás exportalapú nemzetgazdaság jóléti intézkedésekre fordítja (illetve az erőcsoportok felpumpálására) a bevételeket és szinte semmit nem forgat vissza abba a szektorba, ahonnan a profit nagy része termelődik. Itt nem csak a technológiai akadályokról beszélek (azok mondjuk 30-40%-ban felelősek), hanem utalok az alábbiakra:
- vállalati struktúra: a mai napig nem vették át a nyugati mintájú szerveződést, a múlt rendszerből rájuk maradt erősen centralizált rendszerben működnek, döbbenetesen rossz hatékonysággal és elosztással.
- a felsővezetői réteg óriási inkompetenciája, mivel olyan emberekkel vannak teletömve az igazgatótanácsok és a döntéshozó testületek politikai szinten, akik kiválasztásánál a lojalitás az első, csak utána következik a szaktudás, kompetencia. Legjobb példa volt pl. Csernomirgyin elmozdítása vagy Medvegyev pozícióba helyezése, mielőtt elnök lett.
- a hozzáértő szakemberek egy része maradt a vállalatoknál, de csak közép szintig tudnak eljutni, nincsen komoly beleszólásuk stratégiai kérdésekbe. Másik részük nemes egyszerűséggel kivándorolt és a BP-Shell-Exxon-Conoco-stb. alkalmazásában áll. Mert a szakképzés kiemelkedően jó Oroszo.-ban, még mindig, ebben az ágazatban. Ráadásul az összes multi, akiket most beengednek, olyan emberekkel fog dolgoztatni kint, akik onnan vándoroltak át hozzájuk, kihasználva a nyelvtudást, a helyismeretet (értsd: bürokrácia, kapcsolatok, nyersanyagvagyon pontos ismerete, stbstb.). Csak ez a többszörösébe fog kerülni a Kremlnek, mintha itt tartotta volna őket és ad nekik pozíciót, biztos megélhetést.
- "nagyvonalúság": aki még nem dolgozott orosz projekten, vagy nem állt szoros kapcsolatban egy ilyennel, annak elmagyarázom: pénz nem számít alapon iszonyúan pazarlóan valósítják meg a projekteket, egy nyugatiéhoz hasonlítva akár másfélszeres áron. Míg pl. atomenergiában, fegyveriparban nagyon olcsók és ehhez képest nagyon jók, ebben az ágazatban, köszönhetően részben a fentieknek is, nem tudtak igazán fejlődni. Miután a SzU húzóágazata volt a szénhidrogén-export, mélyen beleágyazódott a mostani vezetésbe is a "tervet teljesíteni, de minden áron". Aztán rendre vagy megállnak a felüknél a projektek, vagy ahogy most, elkezdenek kilincselni a nyugatnál. Mert az a 8 év, amíg Putyin regnált, pont elég volt arra, hogy kifussanak az anno elindított feltárások, amiket ők indítottak, azokba most mind kérik a multik kooperációját.
Ez a leírás persze pongyola, de kutyafuttában ennyire telik. Kéne forrás, stb, de most nem keresgélek.
"Ehhez - veled ellentétben - nem értek, de azt tudom, hogy ha igazad lesz, akkor a Szovjetunió felbomlása csak a nyitánya volt valami sokkal drasztikusabb folyamatnak, ami az orosz nép jövőjét alapjaiban érinti. Ha szerencséjük van, akkor a Nyugat gyarmatai lesznek, mint a Jelcin-korszak legpesszimistább mélypontján voltak, csak ennek nem szakad vége, ha pechük van, akkor az országot nem éri meg gyarmatosítani, a képzett, fiatal lakosság kivándorol, az állam drasztikusan kénytelen leépíten a közszolgáltatások színvonalát és a közbitztonság megszűnik. Egy permanens Argentín válság jön."
Eléggé sötéten látod, én optimistább vagyok, pont a nyitásuk okán. Nagyon hosszú lenne elmondani, meg, igazság szerint pont most írok erről egy tanulmányt, ami ha kész lesz, bemásolom az idevonatkozó részt. Minek írjam le kétszer? :)
Bocs, igazad van. A bal tengelyen a bizonyított orosz gázkészletek vannak, bcm-ben, a jobb oldali tengelyen az éves kitermelés volumene. Az ábrán jól látszik, hogy 2012-től kinyílik az olló és nem fogja tudni tartani a kitermelés a növekvő mértékű igényt. (az "f" az "forecast", a BMI -Business Monitor International- előrejelzése, a többi adat a BP júniusi Statistical Review-éből van) Tehát ez az ok, amit mondok egy ideje, azaz 3 éven belül elfogy az exportkapacitás, ergo vagy invesztálnak ("invesztáltatnak"), vagy kötnek olcsó importszerződéseket (csakhogy azok az államok már nem annyira vazallusak), vagy vágnak a belső fogyasztáson.
Most nincsen időm, de délután emgpróbálok pár cikket is beszúrni, miért tartom az utolsó két állításomat.
"A putyini rezsim nem fogja engedni, hogy 35-40% fölé vásárolhassák magukat a külföldi befektetők, azaz sokkal kevesebb pénz fog áramlani a szektorba"
Egy ilyen forgatókönyv bekövetkezte esetén a putyini rezsimnek ugyanúgy nem lesz választási lehetősége, ahogy a szovjet kommunistáknak sem volt 1986 után. Ők is csak azt dönthették el, hogy elébe mennek-e az eseményeknek és igyekeznek azokat békés mederbe terelni, vagy úgy járnak, mint Ceausescu. Ha néhány éven át alacsony marad a szénhidrogének ára, és igazad lesz a kitermelési prognózisokat illetően, akkor Putyinnak és csapatának is nagyjából ez a választási lehetősége marad.
"soha nem lesz többet olyan mértékű felfutás, ami az elmúlt évtized végére ment végbe. Sőt, a gáz kivételével, melynek az exportja biztosan csökkenni fog, az olajexport gyakorlatilag 2015-17-re elfogy"
Ehhez - veled ellentétben - nem értek, de azt tudom, hogy ha igazad lesz, akkor a Szovjetunió felbomlása csak a nyitánya volt valami sokkal drasztikusabb folyamatnak, ami az orosz nép jövőjét alapjaiban érinti. Ha szerencséjük van, akkor a Nyugat gyarmatai lesznek, mint a Jelcin-korszak legpesszimistább mélypontján voltak, csak ennek nem szakad vége, ha pechük van, akkor az országot nem éri meg gyarmatosítani, a képzett, fiatal lakosság kivándorol, az állam drasztikusan kénytelen leépíten a közszolgáltatások színvonalát és a közbitztonság megszűnik. Egy permanens Argentín válság jön.
Ugyanis nem tul tanulsagos, ha nincs hozza magyarazat, valamint valamilyen ismeretlen leptekben mindket oldalon kalibralva vannak (amelyröl nem derül ki, hogy mi mire vonatkozik).
Putin Invites Foreign Companies To Participate In Yamal Development
Executives of many of the world's largest oil companies met in Russia on September 24, invited by Russian Prime Minister Vladimir Putin who is hoping to secure companies' participation in the development of the gas reserves in the Yamal Peninsula. The gas reserves in the Yamal-Nenets region are certainly attractive, with state-controlled Gazprom estimating that the area holds 16trn cubic metres (tcm) of reserves.However, while foreign companies have been interested in participating in developing Russia's vast gas reserves, many are cautious due to the government's policy of resource nationalism over recent years. That said, the economic crisis and subsequent fall in oil and gas prices seems to have led to a softening of this policy, with the Kremlin increasingly eager to attract foreign investment as state companies struggle to commit the necessary investment to maintain output and develop new costly projects by themselves.
Not only has Putin invited companies to participate in Yamal's development, but, according to media reports, he has indicated that favourable fiscal terms, such as tax breaks for remote gas field developments, may be offered. (!!!!!) He further added that Russian and foreign companies should carry out asset swaps to promote co-operation. Recent reports have further indicated that Moscow may be considering softening its law that restricts foreign investment in the energy sector, which was introduced by Putin before stepping down as president in 2008. Russia also plans to launch a new privatisation programme, which is expected to earn the government RUB7bn (US$230.5mn), according to budget projections for 2010. While the government does not plan to privatise its energy companies, first deputy prime minister Igor Shuvalov has been quoted as saying that the government may sell some of its 75% stake in Rosneft. These developments could indicate that the tide may be turning for foreign companies investing in Russia.
Although several foreign companies have in the past been negatively affected by Russia's policy to regain control over its natural resources, foreign companies still seem very keen to participate in Russian projects. The meeting in Salekhard, the capital of Yamal on September 24, was attended by representatives fromExxonMobil, ConocoPhillips, Royal Dutch Shell, Total, E.ON, StatoilHydro, GDF Suez, Eni, Mitsui, Mitsubishi, Petronas and Kogas. Attending the meeting, Shell's CEO Peter Voser reportedly said that his company would be willing to undertake a feasibility study to produce liquefied natural gas (LNG) at Yamal, with ExxonMobil's representative expressing his preparedness to co-operate with Gazprom.
Gazprom and Novatek, through Yamal LNG, are planning to develop an LNG terminal at Yamal and the companies are now looking for partners for the project. Gazprom previously announced its intention to begin feasibility studies on an LNG plant on the peninsula in early 2010. Given the impact of the financial crisis on Gazprom's finances, however, the timeframe of the project will largely depend on its ability to attract a well-funded foreign partner.In June 2009, Gazprom shortlisted Total and Shell for participation in Yamal LNG and Gazprom's deputy director, Alexander Medvedev, added at the time that Japanese companies Mitsui and Mitsubishi were also expected to obtain minority rights in the project.
Nahát, mik vannak! :) Nos, ez pedig ezért hír:
Spanish major Repsol YPF and Canadian downstream independent Irving Oil officially launched the Canaport liquefied natural gas (LNG) regasification terminal on September 24. Located in Saint John in the state of New Brunswick, the US$1bn plant is Canada's first operating LNG terminal and the first land-based LNG plant to be built on the east coast of North America since the late 1970s.
Canaport, which began receiving LNG cargoes in June, will comprise three storage tanks. At full capacity, the plant will be capable of processing 10.3bn cubic metres (bcm) of gas per year. Its output will supply New Brunswick and the US state of New England via a 145km pipeline. Irving will sell Canaport's gas in the Atlantic provinces of Canada (New Brunswick, Nova Scotia, Prince Edward Island and Newfoundland and Labrador), while Repsol holds marketing rights elsewhere. All the feedstock will be provided by Repsol. The Madrid-based company is investing heavily in its LNG operations, with the aim of quadrupling volumes sold by 2012.
The north-eastern US represents a key LNG market for Repsol, with the company seeking to gain a 20% share of the market, according to a company statement made earlier in 2009. At present, Repsol holds a 75% stake in Canaport LNG and also has several upstream assets in the North Atlantic, such as the Deep Panuke gas project off Nova Scotia. The company intends to use output from its Canadian, US and Trinidad & Tobago upstream projects to boost its supply position in the eastern US. Expansion into the Pacific US gas market will initially be carried out via regasification terminals in north-western Mexico, supplied from gas projects in Peru.
Na és miért van szükség erre? Na ezért:
Vannak olyan országok, amelyek képesek 20-25 évre előre is gondolkodni. Hol vagyunk mi még ettől... vagy akár az EU...?
ad1: a putyini rezsim nem fogja engedni, hogy 35-40% fölé vásárolhassák magukat a külföldi befektetők, azaz sokkal kevesebb pénz fog áramlani a szektorba.
ad2: soha nem lesz többet olyan mértékű felfutás, ami az elmúlt évtized végére ment végbe. Sőt, a gáz kivételével, melynek az exportja biztosan csökkenni fog, az olajexport gyakorlatilag 2015-17-re elfogy.
Tehát azt mondod, hogy új 1991 jön Oroszországban?
Mert hogy én úgy értékelem az elmúlt 3 évüket, hogy az alacsony és magas olajárak rángatták a politikát is. A brezsnyevi pangás után akkor jött az andropovi kis-hidegháború, amikor a '79-ben megemelkedett olajárak tartósan olajozni kezdték a szovjet gazdaságot. Aztán jött Reagan alkuja a szaudiakkal és az olaj zuhanni kezdett, amikor is a Szu előre menekült, jött a peresztrojka és a glasznoszty. Ez folytatódott az összeroppanásig, amikor beismerték, hogy mindez a nyugati technológia nélkül nem megy. Ez volt a Jelcin-korszak. A nyugati olajcégek bejöttek, a termelés felfutott, jött Putyin és visszatért az agresszív, terjeszkedő külpolitika. Putyin kidobta a nyugatiakat, aztán jött tavaly az árzuhanás, most nincs pénz az új kutak fúrására, de a meglévők fenntartására se. Ha még egy-két évig amarad az olaj 60-70 dolláron, akkor végük van, új 1991 jön.
Én személy szerint örülők, hogy az idei és tavaly év végi olajárak miatt megroppant K+F szektor ilyen eredményeket tudott még produkáli. Amúgy inkább az orosz investmenteken és a drillingen kéne sopánkodnia, mert ott tényleg nagy bajok vannak, szerintem az idei télen fog kiugrani a nyúl a bokorból és ismerik el végre vologyáék, hogy roskadnak be a gázmezők, tárt karokkal várjuk az összes külföldi KF-et. Hacsak nem lesz enyhe tél.
Jut eszembe a spanyolokról: tényleg megújuló nagyhatalmak. Bejárva majdnem az egész országot, nem volt olyan domb vagy hegygerinc, ahol legalább 8-10 szélerőmű ne dolgozott volna, a napelem-farmok is 20km-ként felbukkantak az autópálya mellett, volt köztük több óriási is. Mindegyik kialakításánál látszott, hogy egy-egy falu-város mellé vannak telepítve. Egyszerűen döbbenetes volt látni ezt a tudatos fejlődést, ráadásul mindezt egy mediterrán néptől, nem egy hollandtól vagy némettől.
Oil on the brain Published: September 17 2009 20:40 | Last updated: September 17 2009 20:40
It don’t rain but it pour. Or, in the case of oil, it don’t trickle but it gush. The world has recently been awash with tales of oil bonanzas in far-flung corners of the globe. A cold shower is now in order.
Two weeks ago BP announced a “giant” find in the Gulf of Mexico. BG Group has celebrated two finds in the pre-salt area off Brazil in the past 10 days alone. On Wednesday, Anadarko announced positive results from the Venus well off the coast of Sierra Leone. The significance here is not so much what Venus may produce, but what it says about the prospectivity of the wider region. Executives enthuse that the chances of success in an arc stretching from Sierra Leone to Ghana’s deepwater Jubilee field have increased, at a stroke, from 5 to 25 per cent.
All numbers in the oil industry – from the odds of discovery to the scale of reserves – are uncertain. Still, it is easy to understand why these latest – unconnected – finds have caused excitement. For small companies they can be transformative. Even for giants such as BP, the discovery of a new field is a major event, shoring up its reserve base.
For countries in whose territorial waters it is found, oil may be a blessing or curse depending on how it is used. Brazil is struggling with how to manage its transition to being an oil exporter. Things may be still harder in West Africa. While offshore production is less susceptible to physical interruption than, say, the Niger delta, the problems of managing massive income flows are the same. For some fragile states in West Africa, they may be acute, and dangerous.
Game-changers locally, the finds do not alter things globally. They are much smaller than the supergiants of the last century, still producing at dwindling rates today (Ghawar, the world’s largest field, was discovered in 1948). And while the industry is getting better at finding and producing oil – seismic surveys are more accurate and recovery rates higher – these are often incremental improvements rather than technological leaps.
The world is still heading for an oil crunch, not necessarily due to physical scarcity of oil but because low investment and long lead-times mean it cannot keep up with demand. Averting such a crunch – and its economic consequences – is more about efficiency and government-mandated conservation than a few new finds.
There is one bright spot. If the market works, sustained oil prices will encourage investment in alternatives, weaning us off the black stuff sooner and averting a still-worse crunch: climate change. Copyright The Financial Times Limited 2009. You may share using our article tools. Please don't cut articles from FT.com and redistribute by email or post to the web.
Mennyi az internetre egy évre az FT? Madridban egy annyira jó cikket olvastam benne egy gáz projektről, hogy eldöntöttem, járatni fogom. Csak a nyomtatott megfizethetetlen itthon.
azért szaporodik, mert rengeteg műtrágya + foszfortartalmú mosópor kerül a szenyvízzel a tengerbe
a tengerben meg a co2 szennyezés miatt egyre magasabb a co2 koncentráció...
a meleg inkább árt az algának, mint használ mert csökkenti a víz oxigén és co2 koncentrációját, éjjel az alga is o2 fogyasztó, bár igaz az őt fogyasztó szervezeteknek lehet hogy még jobban árt
mikrobiológus nyilván bővebben tud nyilatkozni arról, hogy vajon mekkora szerepe van az algavirágzásban a "kínálati" és a "keresleti" oldalnak, vagyis hogy esetleg pont a fogyasztó szervezetek kipusztulása miatt burjánzik az alga
