Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
"Nem beszélve a hamuzásról, a gyújtós hasogatásról, tárolásról stb. "
Miért a brikettet nem kell tárolni és hamuzni?
Egyébként a barátom a 86 nm-es házát ilyenkor 5 kg gyujtóssal felfűti egy kiskályhával, igaz neki 14 centi hőszigetelése és 3 rétegű ablakai vannak....tehát 100 ft-ból, amig te 333-ból :-). És igen: tárolnia kell - ezért nem rohangászik télen a kistételes brikettért! Igen hasogatni kell gyújtóst: imádjuk a fejszéket, élvezzük. Igen, foglalkozni kell vele. Nem csak megvenni kétszeres áron!
De azt is elárulom, hogy az én kandallómban 20 kg fa után egy marék fehéres szürke por marad....akkor az mennyi hamu? 0,001%?! ( tököm tudja, nem is érdekel)
Sok paraméteres ez a dolog, itt most nem házakat vizsgálunk meg kandalló hatásfokokat, hanem a brikett árát és az abból kivehető meleg árát hasonlítjuk össze a fával.
Leszarom, hogy ki hogyan merre osztja az észt és hogy ki mivel szeret fűteni. Nekem van egy kis kertes házam benne egy Edilkamin vízteres kandalló. A teljesítménye 12,5KW, amiből a fele víz, a fele légtérre megy kb. Ebbe fűtök tölgy brikettel, melyet 20kg-os dobozban veszek kis tételben 50Ft/kg-ért nagy tételben raklappal 45ft/kg-ért. Nem kell gyújtós, mert apróra karikákra tördelve egy pepo gyújtóssal begyújtható. 4db-ot szoktam kezdésnek a tűztérbe tenni. Égés során mint a bevagdosott sült virsli szétnyílik, megdagad. A hamuja eszméletlen kevés 0,5-1%, amit reggelente a egy hamuszívóval 30sec alatt kiszippantok belőle. Ilyen időben azaz éjjelente kb. 0-3 fokig HÁROM nap alatt tüzelek el egy kartonnal, azaz 20Kg-ot. Ergo 333Ftból fűtök naponta. A ház sem extra hőszigetelt, a régi részen szilikát, az új részen B38-as porotherm 5!!!cm-es nikecellel szigetelve. Télen eddig a legtöbb, amit eltüzeltem egy fél doboz/nap volt. Este 23-28C fok van reggel és délután, mikor a gyerek hazamegy, még mindig 20C fok körüli a hőmérséklet. Tény nem hatalmas a házunk előszoba, folyosó, 2 szoba, konyha, étkező, WC, fürdő. De az étkező sarkában van a kandalló, ami befűti a folyosót konyhát étkezőt. Itt a radiátorok sem mennek, vagy csak éppen kinyitva. Próbáltam napraforgóhéj brikettet, de az iszonyatosan jól égett csak az olaj tartama miatt kormol. Az energiafű brikett nekem szar volt. A woodo2 sokáig ég, nehéz begyújtani akárcsak a RUF brikettet. Ezt a hengerest használva éjszakára 1-2db RUF vagy WOODO2 rárakva reggel még parázs van a kandallóba. Na ezt csináld meg tűzifával, legyen az akármilyen fajta és akármilyen száraz. Én már végigpróbáltam, engem nem győzöl meg, hogy a fa jobb és olcsóbb. Nem beszélve a hamuzásról, a gyújtós hasogatásról, tárolásról stb. Itt csak egy kevés por marad a tökéletes égés után. A fa után marad üszkös darab, amit a hamuszívó nem tud eltávolítani. Nincs kátrány a kéményben, nincs füstölő kémény, egy két hetente ürítem a hamu tálcát, (ami a rácson lehullik) Nem vagyok sem brikett forgalmazó, sem gyártó, sem energetikus, csak sima felhasználó.
Simán össze lehet hasonlítani a friss vágású fa árát is a brikettel. Miért ne lehetne? Szerintem mindenki képes arra, hogy a nyers fa kész tűzifáig történö útját beárazza - bár szerintem ez kicsit fura gondolkozás, de itt szeretik.
Ennyi erővel akkor azt sem lehetne összehasonlítani, hogy melyik éri meg jobban, nyers élelmiszereket venni vagy étterembe járni.
Ez e szomorú történet, de ezért nem a tűzifa a hibás és gyanítom, hogy az átvett ember sem fog ezentúl brikettel fűteni, hanem tanulva a hibájából legközelebb sokkal jobban oda fog figyelni.
El ne hidd, hogy ekkora haszon mellett - 59-65 ft/kg - a brikettáló cégek elkezdenek fűrészüzemeket asztalosműhelyeket kajtatni - amik főleg fenyővel foglalkoznak - és onnan beszerezni a hulladékot!!
Megveszik a tüzifát az erdészetnél, 20ft/kg-ért, elvégzik a gyártást és te 3x annyiért kapod meg, 59-65 ft/kg-ért!
Ha igazad lenne és melléktermékből lenne - amit nyilván szarér-húgyért vennének meg merthogy hulladék - akkor meg mi a lószarért drágább 3x mint a tüzifa az erdészetnél?!
Több tévedésed is van. A légszáraz erdei m3 tüzifa 8-900 kg.
Aztán: az asztalos üzemek 95% fenyőből dolgozik, azoknak is java része lucból.
Ha igazad lenne az nagy baj lenne - de nincs, így a baj is kisebb :-) - mert kandallóban cserépkályhában még a kandallósok is max 30%-ban ajánlják égetni a fenyőt.....
Tehát ha brikettet veszel és fenyőből van, az súlyos hiba!
Marad tehát a tölgy-akác-gyertyán és a puhafák, amikből korrekt brikettet lehet csinálni.....csak minek?!
Azt írják 1 raklap amin 960 kg brikett van, az 56 640 ft +5990 ft a raklap hozzá. A brikett kilója 59 ft. 8-10%-ot írnak rá nedvességet.
Namost:
Vettem kalodás hasított bükköt - olyat amibe a mérőt beszúrva kívül épp 8%-on ált, ez belül nyilván több volt - 26.000 ft-ért kalodáját. A kalodát lemérettem súlyra - kíváncsiságból és mert volt rá lehetőség - 950, 920-930 kg-ok voltak.
Tehát súlyban kb egálban voltak, pár% víz volt többletben a fában ( max 5% ), tehát a fűtőértékük is hasonló! Ami nem volt hasonló az az áruk! A brikett 56.000, a fa kevesebb mint a fele, 26.000 ft volt.
Azt a baromságot meg senki ne higgye már el, hogy 1 kg fa (bükk, tölgy ) fűtőértéke a fele lenne mint 1 kg ugyanilyen fa brikettje!
A fent linkelt oldal is trükkös:
Mindenki tudja, hogy a frissen vágott fa kb 50%-nyi vízzel, alig 2 kwh energiát fog adni, a víz miatt a fűtőértéke a fele annak amit szárazon - légszárazon adna!
Azért úgy fogalmaznak - figyeljük meg a trükköt - hogy a 30-50% -nyi vizet tartalmazó tüzifánál kétszer több MJ-t ad a brikett. Ja. Ez így igaz! De nem azzal kell összevetni, hanem kb azonos víztartalmúval! Vagy legalább légszárazzal!
( Persze a céget így felelősség sem terheli, hisz végül is nem hazudnak, csak nem korrektül hasonlítanak össze!! )
Azonos, vagy közel azonos víztartalommal mindkettőből 1 kg-ot véve, nem lehet eltérő az energia tartalmuk sem!
Csak az áruk eltérő..... a brikett 2x drágább!
Na kedves energetikus..... hát tömören ennyi :-) !
A dél-dunántúli regionális TV csatorna néhány nappal ezelőtt játszott be egy filmriportot. Egy közeli kis településen történt, hogy rendeltek 8 azaz nyolc m3 tűzifát. A szállítmány megérkezésekor a feleség volt otthon, ő vette át és fizette ki a 200.000,- forintot. A férj miután haza ért, sarangba rakta a rönköket és elszörnyedve tapasztalta, hogy összesen 2 nem tévedés kettő m3 fa érkezett. Számla nincs, szállító levél nincs, az asszonyka még a rendszámot sem jegyezte meg. Most sokan dolgoznak azon, hogy megtalálják a csalókat, de nagyon kicsi az esély, mert még a közterületi kamerákon sem látható az autó.
Az 1.7-es kaloda jó esetben 1,0 m3 tiszta fa (bár erre sem mernék mérget venni) lég-szárazon (max 12% nedvesség) 600-650 kg. A kereskedelemben kapható kandallófa, az valószínűleg légszáraz. Annak az árát illene összehasonlítani a brikettével.
A jó brikett nem ledarált tűzifából van, hanem asztalosüzemi melléktermékből. A natúr rönk rostszerkezete 3 fő részből tevődik össze: a kéreg ,a világos rész: a szíjács és legbelül a geszt, ami a sötétebb. A gesztben lévő energiatartalom a legmagasabb, a szíjács és a kéreg kevesebbet ér. A forgácsoló gépekhez már a leszélezett anyag kerül, csak a geszt. Emiatt a tűzifa fűtőértéke sohasem éri el a brikettét. Arról nem beszélve, hogy a tűzifát ugyanúgy kényszer-szárítani kellene ahhoz, hogy a nedvességtartalma a brikettével azonos legyen. Akkor már 30,000,- ért nagyon jó esetben 500 kg tüzelőd van.
Ha az átverésnek számít, amikor erdei m3-ben veszem a fát, és sokkal olcsóbban kifűtök egy szezont, mint brikettel, akkor remélem még sokszor vernek így át.
Amiről azt állítják, hogy száraz, vagy azt szemrevételezéssel, tapintással megítélve annak gondolod, nem biztos, hogy az. a Nedvességtartalmat megállapítani arra alkalmas mérőműszerrel lehet.
Igen, célszerű elgondolkodni, az senkinek sem árt.
Például azon is, hogy egy akác csemete a piacon 10,- Ft. Azt egy mozdulattal el lehet ültetni és továbbiakban csak azt kell megvárni, hogy a természet elvégezze a dolgát. Vajon mit kell megvennünk 20.000,-/ m3-ért? A napfényt és az esővizet?
A frissen fejt tejet a termelőtől 80 forintért veszi meg a feldolgozó ipar. Miután jól kizsigerelték minimum 200-ért kerül az üzletek polcaira.
A földművelő gazda a búzáját kilónként 50-ért értékesíti, a kenyér 240-be kerül. Hozzá teszem, egy kiló kenyér 70 deka lisztből készül. ...És még sorolhatnám.
Akkor ezek a példák nem merítik ki az átverés kategóriáját?
Átverni csak a tudatlan, felkészületlen embert lehet, általában akkor, ha hagyja is magát. Akit a brikettel át lehet verni, azt minden mással is át lehet.-legfőképp az erdei köbözéssel mért tűzifával. Ahogy én látom az átverés okán nincs más gondotok mint az, hogy sokalljátok az árát. A képlet egyszerű: Nem kell megvenni és az átverés lehetősége ki van küszöbölve.
Szívesen adtam. Megháláltad azzal, hogy a véleményedet megosztottad. Részemről a köszönet! Most már tudod, hogy milyen az elfogadható minőség és mi a számodra megfelelő méret. Ha nem találsz elérhető közelségben elfogadható áron, jelezz vissza és a következő fűtésszezonig össze jöhet egy alkalmi fuvar.
Akkor a 6 tonna brikett 414.000 ft-ja áll szemben az ugyanazt tudó 8 kaloda 200.000 ft-jával! Erről beszéltem, kétszeres ár! Tehát átverés kategória.
A bútoralapanyagnál nem az volt a gond, hogy fel nem használt tiszta hulladék, hanem az, hogy régi és enyvezett meg vegyszerekkel kezelt hulladék - darálék volt sokszor az olcsóbb brikettben.
Azért a bútoripar is elég sok faanyagot termel, amit nem használnak fel, és ez szintén tiszta, tömör fa, fogrács..... No meg ott az épületek szerkezetéhez gyártott fák (gerendák, lécek, pallók....), bár ezek többnyire fenyőből vannak.
Nem emlékszem már annyira.... talán 35-40 ezer között lehetett akkor egy tonna abból a brikettből, ami nekem bevált. Fát először kb. 200.000.- Ft-ért vettem (10 erdei m3). Most ugyan ebből a brikettből 69.000.- Ft egy tonna, míg fából a 10 erdei m3 250.000.- Ft.
Hát minden csoda 3 napig tart- szokták mondani. Az emberek előbb-utóbb elgondolkodnak a dolgokon és meglátják mi hogy van. Elvileg - ezt biztos tudod - fabrikettet gyártani csak tüzifából szabad! Hulladékból, bútorlapból, meg ipari szennyből nem! Tehát a tüzifát ledarálják és a hozzáadott munkát csomagolást, gépkopást veled fizettetik meg.
A 8 m3 tüzifa súlya kb megegyezett a brikettel, mert egy kaloda- 1,7-es kaloda fa légszáraz súlya 8-900 kg között van, és ugye valamivel több víz van benne mint a brikettben. Ez a brikett előnye. A préselés miatt természetesen sokkal nehezebben vesz fel vizet mint a fa, aminél a vízfelvétel azért is könnyebb mert rengeteg természetes kis járat segíti.
Szóval kb 6,5 tonna fát tüzeltél el, ha súlyban nézzük.
Gondolom igyekeztél hasonló komfortot tartani a meleggel, tehát az árkülönbség megmutatja, hogy érdemes volt-e a brikettet venni.
Árban hogy nézett ki a különbség? Mennyiért vetted a 6 tonna brikettet és mennyiért a 8 kaloda fát?
Mondjuk azt nem tudom, hogy mennyi idő alatt venné fel a levegő nedvesség tartalmát, de én vettem már simán csak pántolt brikettet is és azzal sem volt semmi gond. Igaz pár hónap alatt elhasználtam.
Amúgy nekem volt szerencsém egy szezont kizárólag brikettel fűteni, most már én is csak akkor veszek, ha nincs száraz fám. Nálam nagyjából visszajöttek azok az arányok, amik a megadott fűtőértékből várhatóak voltak, mármint a fával való összehasonlítás esetén. Brikettből eltüzeltem akkor kb. 6 tonnát egy szezonban, fából meg az utóbbi szezonokban kb. 8 erdei m3 fogyott.
Nem tudom pontosan honnan származik a brikettgyártás alapanyaga, de még most is szeretném azt hinni, hogy nem tűzifának való fákat darálnak le, hanem pl. gallyfákat, faipari hulladékokat és ezeket veszik meg a brikettgyártók. Amennyiben ez igaz, akkor szerintem egy baromi drága termékről van szó, de ahogy szokták mondani a piac beárazza a dolgokat.
Igen, és szerintem ugyan ez a logika akkor is, amikor azt mondják, hogy egy jól leszigetelt lakásban már nem feltétlenül éri meg a fával való fűtés, mert a gáz sem lesz érezhetően sokkal több. Arányaiban ugyan annyi a különbség, csak azért mégsem mindegy, hogy 1 Ft és 10 Ft, vagy 100 Ft és 1000 Ft.
Azt még hozzátenném, az sem mindegy, mekkora mennyiséget égetünk el a tüzelőből egy idény alatt. "Kis" kandallóban, kályhában tüzelünk néha-néha kiegészítő fűtésként, vagy egy vegyes tüzelésű kazánba dobáljuk, amivel az egész házat fűtjük.
Ami nagy tételben kifejezetten drágának tűnik, azt kis mennyiségnél még lehet, hogy észre sem veszi a pénztárcánk.
Ezt a csk topikban írtam, idemásolom....arra írtam, hogy felmerült újra a fabrikett mantra, hogy azonos súlyban kétszer több hőt ad mint a fa. Ez ugye baromság..... Nem kérdezem, állítom!
"12 kg fabrikett nem pont ugyanannyi hőt ad mint 12 kg fa - ha azonos a nedvességtartalma?
DE!
Azért tárolják a fabrikettet fóliában, hogy ne vegye fel a környezeti nedvességet. Tehát azonos kg-nál ennyi előnye van a brikettnek.
Másként: 12 kg fa ledarálva és összepréselve hány kg brikettet ad? Épp 12 kg-ot!
Egyetlen eset van amikor megfontolandó a brikett, mégpedig az, ha nem tudsz szerezni száraz fát.
Minden más esetben az átbaszás kategóriája!
Van a 12 kg fa, ára X. Ledarálják, préselik, csomagolják, az ára X+Y lesz, ahol Y a belefektetett munka. Tehát ha valaki munkát akar eladni neked, akkor a 12 kg fát ledarálja, préseli és csomagolja, és így el tudja adni neked 12 kg brikett formájában hozzászámolva a munka költségeit.
De azonos súlyban a fűtőértéke is nagyjából azonos!"
