Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
Köszönöm, jól körbe jártad, érdekes volt. Azt hiszem erre szokták azt mondani, hogy a lánc olyan erős, amilyen erős a leggyengébb láncszem. A fényképezőgép leggyengébb eleme határozza meg, hogy mennyire gyenge, vagy kiváló egy gép. Mivel a sony két ff gépe elég borsos árú használtan is, csak az újabb fejlesztések jöhetnek nálam szóba. A 16 Mpixeles A57-es gépet várom, áprilisra jön ki. A teszt szerint az érzékelő kiváló, ha az EVF hasonló a sony által az A77-be beszerelt keresőbe, akkor azt hiszem egy darabig elvagyok ezzel az amatőr szintemen.
A sony, ha minden igaz több full frame vázat fog piacra dobni. Ezek között lesz 24 Mpixeles, meg 32 Mpixeles is. Az egyiknél nem lesz aluláteresztő szűrő. Itt vélhetően random lesznek a színek a Bayer szűrőn a zenzor előtt. Ez teszi lehetővé az aluláteresztő kihagyását. Talán készítenek majd 50 Mpixel körüli gépet is, amely pixel sűrűségben az A77-es gép pixelsűrűségének felel meg. Ha a sony megfelelő objektívet tud adni a géphez, márpedig tud, akkor profiknak is tud biztosítani viszonylag jó áron gépet. Csak a mostani A77, A65 zárak is tudják a 150 000 képet. Nagyon úgy tűnik, hgy a sony belepörget a fejlesztésekbe.
Először is b@ssza meg az indexet a kecske. Írtam egy hosszabb választ, de úgy látszik melléütöttem a kontrollcét és elveszett. Nevetséges hogy a mai ámítástechnika szintjén ilyen korlátozásokra van szükség.
Szóval rövidebben: A fényelhajlás (diffrakció) a rekeszeléssel egyre növekszik, és korlátozza az élességet. Az elérhető élességértékek vonal/mm fent vannak a honlapomon: www.fenykepes.hu
A kívánt élesség mértékéhez tartozik egy olyan diffrakció által meghatározott rekeszérték, amelynél szűkebb rekeszeket használva észrevehetően csökken az élesség. Tehát a diffrakciós határ az élességtől függ, de az élesség nem közvetlenül arányos a pixelszámmal: (Csak sokan ezt gondolják)
Azért nem érdemes a diffrakciós limitet a pixelszámhoz kötni, mert az élesség számos ok miatt nem növekszik a pixelszámok négyzetgyökével arányosan. Az élességet korlátozza még az élesre állítás pontossága, a berázás (ami ehhez a szinthez tartozik!!!!), az hogy nem minden témarész van az élességi síkban, a szenzor előtti szűrő, a bayer interpoláció, természetesen az optika minden hibája. Tehát amikor azt gondoljuk hogy a négyszeres pixelszámhoz kétszeres élesség tartozik, akkor nem csak arról kell beszélni, hogy a diffrakciós rekeszérték két rekesszel nagyobb lett. Hanem kell olyan optika, amely két rekesszel nyitottabban kétszer olyan éles. :) Azután a kézből exponált szársebesség értéket meg kell felezni. Ezután az élesre állítás pontosságát meg kell duplázni. Ki kell számolni, hogy a szigorú élességhez milyen ,,mélységélesség" tartozik! Szóval ha a ma szokásos értékek 12Mpixel/APS növeljük a pixelszámot akkor már csak kismértékű javulás várható, tehát a diffrakciós határ is csak kisebb mértékben csökken. Sokkal inkább javasolt a szenzorméret növelése. Szerintem nem érdemes a mai csúcs APS gépeket megvenni, inkább keresni kell egy régebbi használt, de fullméretes gépet. A diffrakciós határok: Ez persze csak akkor igaz, ha a kisebb méreten nagyobb élességet akarunk, mert azt szeretnénk hogy a kész papírképen legyen hasonló az élesség. Ez általában nem érhető el. Kisfilmnél: 11-11.5 APS: 8-8.5 Ha viszont a szenzor felületén akarunk azonos élességet kapni, akkor az ehhez tartozó diffrakciós határ is azonos. Ha valaki például egy 80Mpixeles digitális hátfal élességét ki szeretné használni, arra hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak mint egy 20Mpixeles APS gép tulajdonosára. Tehát az optikának is irtózatos élesnek kell lennie már teljes nyílás körül is, és a teljes 56 x 41 mm felületen. :)
A fényelhajlás csak a rekeszértéktől függ, a fókusztávolságtól nem. A diffrakciós határ értéke nem olyan pontos, mert a diffrakció már a nagyobb nyílásoknál is fellép, de hatása már a szűkebb rekeszértékeknél egyre számottevőbb.
A fényelhajlás fizikai jelenség, aki tehát nem veszi észre hogy 11-nél szűkebb rekesznyílásoknál romlik az élesség, az más hibákat is elkövet, amelyek fényelhajlás okozta élességromlásnál nagyobbak. Ha a témánk síkban fekvő például festmény, optikánk pedig kimagasló, akkor használjunk a diffrakciós limithez tartozónál nagyobb nyílást. Ha nagy mélységélesség kell, akkor használjuk a diffrakciós értéket. Ha makrózunk, és minden mélységélesség kevés, akkor használjunk akár 22-32 rekeszértéket, de már csúcs élességet ne várjunk.
Maradjunk abban, hogy a diffrakció egy obi esetében nem változik, mert fizikálisan kötött dolog (mint a gyújtótávolság), csak jobban látszik jobb nyersanyagon/szenzoron.
Szerintem ha jól tudjuk, mit is akar mondani a szerző az eltérő szenzor átmérő esetén eltérő objektív nézettel, akkor nyugodtan lehet olvasni a mostani cikket is. Ha úgy gondolod belinkelek egy tudományosat, de ehhez fel kell kötni a gatyót! Van ennél vadabb is.:
Az R-1 termeszetesen megvan es nagy megelegedessel hasznalom.:) Ha nem szamitok mozgo temara (pl. tajkep), vagy nincs kedvem cipekedni (egyedul utazok), akkor ot viszem.
Orulnek ha a Sony a mai technikai hatterrel megcsinalna az utodjat.
Lehet, bár én hasznosabbnak tartom régi fényképezéssel foglalkozó könyvek forgatását olyasféle oldalak látogatása helyett, ahol szembrebbenés nélkül leírják, hogy egy objektívnek a szenzorátmérő függvényében változik a gyújtótávolsága. :)
A diffrakció másnéven a fényelhajlás jelensége az életben számtalan módon és helyzetben, eszközön jön létre. Esetünkben a blendén bejövő és elhajló fényről ezt írja a prohardver:
"Az objektív lerekeszelése javíthatja a képminőséget (a képszél hibáinak hatása csökken), viszont egy bizonyos pont felett a túl szűk rekesz diffrakciós (fényelhajlási) hibát okoz, ami az élesség erőteljes csökkenését hozza magával. A diffrakciós limit azonban nem csak a rekeszértéktől függ, hanem az érzékelő méret/felbontás viszonyától is, ez azonban túlmutat jelen cikkünk keretein. Irányadónak elmondható, hogy diffrakció felléphet APS-C-n 10 megapixeles érzékelőnél kb. f10-től (a felbontás növelésével a diffrakciós limit egyre lentebb tolódik, tehát 15 megapixelnél már f8 körülire esik). Későbbiekben lesz erre példa, hogy hogyan is tudunk számolni a rekeszértékekkel."
Mivel tobb dslr-nel a legtobb meghibasodas a zarakat erintette, igy nem lesz nagy veszteseg. Batrabban elindul a fotos masodgep nelkul ha nem kopi ki a tukrot a vaz (pl 5D) es nem akadhat meg barmikor a zar (pl 40D).
De az sem lenne hatrany ha allvanyrol, idozitovel keszulo (elokep, vaku, kontraszt AF) kepeknel nem mozdulna be a kep (pl 550D).
Ha nem lennenek vele gondok akkor senkit nem zavarna a mechanikus alkatresz, de igy....
Én eddig úgy tudtam, hogy a diffrakció az optikák hibája, és nem erősebb a finomabb szemcsézetű filmeken, mint az ócó szemcsebajnokokon, de biztos jobban tudják. Inkább gyanítom, hogy nagyobb pixelsűrűség mellett épp úgy jobban látszik, mint finomszemcsés filmeken.
Jó, hogy olvastad, mert kíváncsi vagyok a véleményedre. A cikk és a linkek szerint egy bizonyos pixel sűrűség után egyre tágabb blendénél is fellép a diffrakció. Az alábbi link táblázata szerint az A77, 24 Mpixeles érzékelőjénél már 6,4-es blendénél diffrakciótól kell tartanunk. A még sűrűbb pixelű kompaktokról nem is szólva, ítt már 2,5-ös blendénél káros diffrakcióról beszél a szerző, ami azért egy kicsit meredek. Az A57-nek a 16 Mpixeljénél "csak" 7,7es blendénél kezd a fényelhajlás jelensége működni. Ezzel szemben azt hiszem napi tapasztalat, amikor apsc-n, akár 11-es blendénél sem látszik semmi mondjuk egy 18 Mpixeles canonon.
Említetted az analóg film részecskéit. Mondjuk egy filmes slr-nél hány Mpixeles-ről lehet beszélni egy 100 ASA-s filmnél?
Én lehetőleg az A57-ös gépet akarom megvenni (ha jó áron adják), 16 Mpixel-es a cucc., Érdekel, hogy alátámasztható-e az a fényelhajlás ennyire nyitott rekeszeknél is, vagy a szerző el van varázsolva. Az is lehet, hogy a 24 Mpixeles, félretett A65-öt veszem meg, ha túlárazzák az A57-et. Jó lenne tisztán látni ebben a kérdésben. Mégha olyan sok választási lehetőségem nincs is. :
A diffrakció nem a pixeleken lép fel, inkább úgy kellene ezt tekinteni mint a film szemcsézetét. Minél finomabb szemcsézetű a fil, annál jobb lehet a kép. Persze csak lehet. Csak akkor ha élesebben is tudunk fényképezni. Ebbe már beletartozik a mégjobb optika (nagy nyíláson is) a jobb élesreállítás (ami már szinte lehetetlen) , az hogy nem kell a nagy kívánt mélységélesség miatt nagyon rekeszelni (fényelhajlás) , és nem utólsósorban az hogy a berázásra már természetesen nem a zársebesség= 1/fókusztávolság (reciprok) szabály érvényes.
Nyilván egy pixelszám után már nincs értelme a további pixelszám növelésnek, mert mondjuk a dupla pixeszámhoz és dupla tárhelyfoglaláshoz majd például 7% élességjavulás tartozik. De a nagyobb pixelszámhoz mindig tartozik valamennyi élesség növekedés. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy adott pixelsűrűség felett (ez lehet kb. éppen a 16Mpixel/ APS) nagyobb minőség igény esetén már csak a szenzorméretet érdemes növelni. Szóval a digitális fotózásban a szenzorméret a lényeg, a többi főként marketing körítés. A méret az nagyon könnyen megadható lenne, de az úri közönséget inkább a pixelszámmal lehet hülyíteni.
Találtam egy érdekes oldalt a diffrakció kérdéséről. Azért érdekes, mert állítólag a sűrű pixeleken, mint például az 24 Mpixeles APS-C-n már 6,5 -es blendénél kezd fellépni a diffrakció. Ezért is érdemes a 16 Mpixelnél maradni.
Nem tudom, hogy ez igaz-e, jobban át kell nézni ezt az oldalt:
Abszolút az SLT-jé a jövő, óriási lehetőségek vannak benne. Én azért még azt érzem, hogy sok a gyerekbetegség, ezért is választottam inkább egy A580-at az A100 leváltására.
Még annyit érdemes hozzátenni, hogy áprilisra várható a NEX-C3 utódja. Ennek várhatóan újabb, jobb érzékelője lesz, mint a NEX-C3-nak volt, pedig az sem volt kutya!
Bár azt rebesgetik, hogy a NEX C3 érzékelője kerül be az A57-be, remélhetőleg mégsem ennek, hanem a NEX-C3 utódjának az érzékelője fog bekerülni a A57-be, ami egy nagy javulási lépcsőt jelentene.
Köszönöm a választ, így fogok tenni, ahogy írod. Ugyan félre tetettem egy A65-öt, de el fogom engedni.
Gondolom, hogy a GPS hiánya, meg a gyengébb LCD miatt talán még olcsóbb is lesz a gép.
Valahol olvastam egy írást arról, valamelyik fotós újságban, hogy az A77 és A65 EVF-jén miért is nem látszik a moiré. Valami olyasmi az oka, hogy az érzékelő és az OLED-es EVF sor és oszlopszámai egymás egész számú többszörösei, tehát nem jöhet létre a moiré. Az A57-nél is vélhetőleg hasonlóképpen lesz az OLED méret kialakítva. Más oszlop és sorszámú lesz a 16 Mpixel miatt, mint az A77, A65-nél, hogy elkerüljék a moirét. Ezért lesz a különbség az EVF-ben. Az LCD-nél meg számos gépen kipróbálták már a sonynál a különböző minőségű LCD-ket, nem lesz az olyan rossz.
Most A300-am van, de emlékszem milyen élvezet volt az A450-es gépemmel, egy tokina 28-70/2.8-al kézből fotózni a városokat. Ha csak a NEX-5N érzékenységét hozza a gép, vagy ahhoz közelit, tökéletesen meg leszek elégedve. És nem kell iszonyat méretű fájlokkal vacakolni.
Kedves tőled, de csak félig élek belőle tehát max. fél vagyok. Itthon jobban szeretem a hivatásos szót. A profit én itthon igen komoly matőrökre is alkalmaznám. Viszont sok magát hivatásosnak valló kollégát inkább dilettánsnak hívnék.
Tehát féldilettáns vagyok :-)
Szerintem egyértelmű A57.
Én is azt venném másodgépnek.
Gondolom a mai okos telefonok idején elélünk GPS funkció nélkül egy SLR vázban.
A kisebb felbontás azért jóval nagyobb, mint egy A700-és és bizony már 12mpx-ről is kitűnő 40x60-as nyomatokhoz elég.
Ha ennél nagyobb felületekben nem gondolkodsz, egyértelmű a legalább 2 fényértékkel jobb jel/zaj nagyságrend.
Másrészt várhatóan legalább 10% illene olcsóbbnak lennie már csak a markering és a számtani sor törvényei miatt.
Szóval látatlanban A57
Amúgy a A65 volt a kezemben a cirkuszban és igen nagy tudású optimális árú masina.
A rumorsban arról ír, ha jól olvasom, hogy tanulva a múlt évi hibájából a Sony nem egyszerre mutatja be az összes évi újdonságát, mint tavaly augusztusban, hanem széthúzza azok megjelentetését. Februárban hozta az 500/4 G-t, márciusban hozza az A57-et, pár héttel később hozza majd az új NEX-et és így tovább széthúzva a meegjelentetést majd hozza a 70-400G II-t, később a 70-200G II-t.
Az A57-re fenem a fogam. Ugyanazt tudja a GPS hiánya és a gyengébb LCD kivételével, mint az A65, ha minden igaz. Elvárható a jobb zaj tulajdonság tőle és 12 fps-el lehet darálni, gyorsabban, mint az A65. Az A65-nek a 24 Mpixel az előnye, de nem tudom, hogy érdemben tudok-e élni vele. Azt hiszem a jobb árú gépet veszem meg.
70-400G SSM II, 70-200G SSM II érkezik tavasszal, megújítva elődeiket.
A lényegi változások:
erőteljes AF gyorsulás lsd. 500G (villám)
csepp elleni tömítettség, mint 2,8/16-50 esetében
új multi coating bevonatok nagyobb kontraszttért főleg a telék végén
a 70-400G esetében visszaváltás fehér burkolatra feledve az elég vicces ezüst színt.
Eddig ez jött le SR4 szinten.
Mondjuk jobban izgat milyen új FF obik érkeznek. A fentieknek a régi változatával se volt sok bajom és esőben is fotóztam velük. Mondjuk az ezüst tubus tényleg gáz!
Ha jol emlekszem helyettesitettek mar lencset folyadekkal es a gorbuletet elektromos uton valtoztatni tudtak. - Tehat az objektivek teren is johet meg fejlodes.
