Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Én most találtam még egy belga srácot, azt mondta attól függően mennyi fióka fog kikelni, 1.000 és 1.500 euro között fog most eladni fiókákat. Tegnap lett meg a harmadik tojása, szerintem lesz még, a kérdés az; mennyi kel ki? Illetve azt is mondta, az első egy hónapban a fiókák fele elpusztul. Márpedig nem 5 hetesen hoz az ember hollófiókát, hanem 3 hetes kora körül, és nemhiszem hogy olyankor van visszafizetés. :)
Gasztonyiékról: Én legelőször Danit kérdeztem, ő nekem anno azt mondta 1.000 euro körül tud szerezni. (Tehát be is hozta volna annyiért gondolom.) De aztán mikor mondtam, hogy fióka kellene, onnantól hónapokig vissza sem írt, hiába kb hetente írtam neki. Lehetséges, félreértettük egymást, és ő csak felnőttet tudott volna. Szandival meg azóta teljesen véletlenül beszéltem, ő azt mondta, nem tud örvös hollót.
Hűűűűűű! Te aztán felkészült vagy! :) Köszönöm a kimerítő választ holló ügyben, ami úgy tűnik, kilátástalan. Gasztonyiékat köszönettel ismerem, tőlük vettem a baglyomat. Nemrég beszéltem velük, hogy vennék egy párt a baglyom mellé, de nem kérdeztem rá a hollóra, lehet hiba volt. De jó ötlet felhívom valamelyik nap és megérdeklődöm, hogy van-e nekik, vagy tudnak-e beszerzési forrást. Dolmányos varjút tudom, hogy tenyésztenek. Minden esetre elég lelombozó a 1500 Euros ára, annyit biztos nem adnék érte.
Itthon is csak holland anyanyelvű embereknél van egy örvös holló pár, de még nem volt soha szaporulat náluk. És ahogy hallottam úgyis horror árat mondanának. (Pedig az 1.500 euro sem kevés.)
A bagolytenyésztő pedig egyetlen egy darab, kész. (Gasztonyiék) Értsd jól, kiköltöznek mondjuk külföldre, mert miért ne, és tessék, volt-nincs magyar bagolytenyésztő. Nem az a természetes, hogy van, és más miért nincs, az a csoda, hogy ők pont vannak.
Néhány solymász rajtuk kívül talán tenyészt még harrist és vörösfarkút, de ennyi az össz kínálat. Az is olyan elenyésző, hogy azért maradjunk annyiban a CITES ragadozómadarak hatalmas százaléka még mindig külföldről jön.
Egyébként én úgy hallottam pont a Gasztonyiéknál volt örvös holló tenyészpár, de szerintem náluk sem volt szaporulat. Nem tudok róla.
Sziasztok! Jöttem egy kis infoval ezekről az afrikai varjakról. Olvasgattama fórumot, megláttam ezt a bejegyzést, és úgy döntöttem megér egy regisztrációt.
Először is az örvös holló és a fehérnyakú varjú mint ahogy a nevük is mutatja, messze másak ahoz, hogy csupán alfajok legyenek. Amit azok után elég könnyen elismer az ember, ha belegondol, hogy a dolmányos- és a kormos varjú külön faj, sőt a barátcinege és a kormosfejű cinege is.
Tehát, az afrikai, magyarországon tartható varjúfélék, a következőek:
a közönséges hollóval azonos méretű közeli rokona a Corvus Crassirostris, azaz vastagcsőrű holló; (Thick-billed raven)
a közönséges hollónál valamelyest kisebb közeli rokona, a Corvus Albicollis, azaz örvös holló; (White-necked raven, vagy White-naped raven)
és a Corvus Albus, azaz fehérnyakú varjú. (Pied crow) Viszonylag nagytestű, és a varjak között különösen nyugodt, de azért elég varjas. Olyasmi mint valami átmenet a hollók és a varjak között.
Általánosan az mondható el, hogy a leggyakrabban a fehérnyakú varjat tartanak és tenyésztenek, a vastagcsőrű holló pedig a legritkább. Az áruk is ehhez igazodik, tehát a fehérnyakú varjak a legolcsóbbak.
Mivel én örvös hollót szerettem volna tartani, a legtöbb infoval róla szolgálhatok. Én speciel összesen két európai tenyésztőt ismerek (és úgy rémlik mindketten tenyésztenek fehérnyakú varjakat is) az egyikük svéd, a másikuk belga, de eredetileg nekem azt mondták a hollandok tudnak eladó madarat... Én speciel holland embert nem találtam. A hollandoknál lehet tartani Coraxot is, tehát megértem miért nincsen náluk - vagy legalábbis kevés - örvös.
Áruk mindkét embernél 1.500 euro. Idén egyiküknek sem volt eladó madara. A belga srác 2012-ben tenyésztette őket utoljára, a svéd csajnak meg idén egyetlen egy fiókája maradt, és eleve úgy volt, hogy kettőt ő tartana meg, egyet pedig lefoglaltak már... Szóval idénre én speciel ezt valszeg buktam.
Ajánlgattak nekem olyat is, hogy vadonfogott párt hoznak nekem, asszem 800 euro volt egy pár? (400 volt a fehérnyakú varjú) És hogy tenyésszem őket, tartsam meg a fiókát, a párt meg visszaviszi. Kedves ajánlat, de egyrészt kapacitásom nincs rá, másrészt ez a vadonfogott madár annyira nem szimpatikus.
Eladó vastagcsőrű hollót én még soha nem láttam, pedig ugyanaz a státusza, mint az örvös hollónak, ami azért minimum amerikában viszonylag elterjedt madár.
Egyébként anno utánakérdeztem e-mailben, mégcsak CITES papír sem kell hozzájuk. Elvileg. Reptetésükbe viszont ha nagyon akarnak, úgy hallottam bele tudnak kötni, faunaszennyezés címszóval. De az már más tészta...
"Az örvös holló nem CITES-es és a 338/97-es EU rendelet mellékletein sincs felsorolva, így CITES-es papír nem szükséges a behozatalához.
A 13/2001-es KöM rendelet alá sem tartozik.
A faj nem minősül inváziós fajnak sem, így akkor szabadon tartható." /Katalin Kecse-Nagy Acting Regional Director Europe TRAFFIC
Köszönöm a választ! De biztos vagyok benne, hogy van itthon is tenyésztő, mint ahogy bagoly tenyésztő is van. Egyik ismerősömnek is volt hollója, és tenyésztőtől vette, de már nem tudja az elérhetőségét. Bíztam benne, hátha tudtok ilyent!
Szerintem is van, a holló közeli rokona a corvus albus (örvös varjú, holló) vagy a fehér nyakú varjú, ami egy másik alfaj...csak épp a CITES és behozatali procedúrát kell végigszenvedned.:-S E fajok itt nem őshonosok így ebbe nem igazán köthetnek bele.
Nagyon szeretnék egy holló fiókát! Tudom, hogy a hazai holló védett madár,azt is szívesen tartanék, de állítólag van külhoni fajta, ami szabadon tartható. Tudnátok esetleg tenyésztőt vagy beszerzési forrást?
Ha egy időben és egymástól nem messze találatok rájuk akkor valszeg fészektestvérek. A hosszabb ideig egymás mellett nevelkedett madarak, legalább is a természetben, nem állnak párba, ők úi. riválisok.
Segítségeteket kérném szarkákkal kapcsolatban! Kettőt nevelünk, egyik fiú, másik lány, már 2 évesek lesznek. A probléma tavaly u.ilyenkor kezdődött, valószínűleg párosodni akar a fiú, de a lány nem. Pár napos, hetes koruktól mi neveljük őket, kipottyantak a fészkükből és egy nap eltéréssel találtuk meg őket a lakótelepünkön, együtt nőttek fel. Lakásban, egy elég nagy kalitkában éltek és 2 naponta kiengedtük őket hogy szelidíthessük, játszhassunk velük. Mindkettővel egyformán foglalkoztunk, de a fiú nagyon féltékeny és birtokló természetű, a férjemhez oda sem ment, csak tőlem igényelte a törődést. Tavaly mindennaposak lettek a veszekedések, a fiú támadta a lányt, külön kalitkába kellett őket zárni mindennap, csak este engedtük össze őket. Amikor szabadon voltak (persze csak az otthontartózkodásunk alatt), akkor nem volt vita és este sem. Tavaly nyáron elköltöztünk családi házba, lett egy hatalmas kinti ketrec és egy téliesített alvós zárt helyük, ahol eleinte ment a vita, mert a fiú nem akarta beengedni a zárt részbe a lányt, de pár nap után ez is megoldódott. Most ismét elkezdődött a verekedés köztük, a lányt erőteljesen támadja, teljesen agresszív lett és félek, nagyon el fog durvulni a helyzet. Már nem tudunk annyit játszani, foglalkozni velük, picit visszavadultak, de nem félnek tőlünk. A fiú viszont annyira vad, hogy nem finoman csípked, hanem durván és vérzik az ujjam utána, a férjemnek a fülét csípi, amikor kajcit viszünk be nekik és mindennap hangosan, egész álló nap kerepel. Már szeretnénk szabadon is engedni őket, de félek, teljesen elüldözi a kislányt és nem jön vissza. Mit javasoltok? Engedjük szabadon először csak a fiút? Köszi a segítséget előre mindenkinek!!!
Szia, megkérdezhetem, hogy milyen engedély szükséges vetési varjú tartásához (szabadon már nem engedhető egyed esetében). Mi ennek a menete, milyen szaktudás szükséges hozzá? Ha találsz egy madarat mely állatorvosi kezelésre szorul, gyógyítható, de elengedésre alkalmatlan, akkor milyen úton lehet elérni, hogy a madár a megtalálónál tölthesse az életét? Köszönöm előre is :)
Ha még él és van energiád, nagyon gyorsan el kéne rohanni vele a hortobágyi madárkórházba, vagy, ha közelebb, a székesfehérvári Hérosz állatmenhely/kórházba, ahol szintén műtenek is!
A szárnyát nagy valószínűség szerint csonkolni kell, a csőrproblem miatt, meg etetni, amíg esetleg(?) vissza nem nő...Mindezek, persze csak akkor esélyesek, ha nincs egyéb belső végzetes zúzódása! :(
Sziasztok. A kutyám megfogott ma egy dolmányos varjút. Sikerült elvennem tőle, viszont az egyik szárnya szilánkosra tört, nyílt törés, az alső csör része pedig szinte a kezdeténél félig betört. Valami tlet, hogy mit kezdjek vele? Köszönöm
Szóval ot1019 szavaihoz nehezen tudok mit hozzáfűzni, Ő nemcsak fecskeguru, hanem sok egyéb is, bár a madaras történelemben, legalább is a hortobágyi stáb szemében, így emlékeznek meg róla! :-)
Korábbi kérdésedre ami talán kimaradt, hogy mikor felborzolt tollakkal szárnyat is rezegtet (esetleg halk "makogó" hangok kíséretében), az a párja üdvözlése ill. a párzásra invitálás jele lehet, úgyhogy jól vigyázz! :-)
Nekem is van egy varjúm, igaz ő nem dolmányos, hanem vetési, de mivel őt is emberek nevelték, ezért lényegében majdnem olyan viselkedésre, mintha dolmányos volna. Vetési varjú emberekhez legtöbbször vadon, sérült állapotban (pl. lőtt szárnyú) kerül, na az teljesen más tészta, össze se lehet hasonlítani a neveltekkel. Az én varjam egy mentett madár, igen szakszerűtlenül nevelték fel és tartották. Hozzám igen csúnya letört tollazattal, teljesen röpképtelenül, még tollas csőrtövű fiatal, de már önálló madárként került. Korábbi gazdája valszeg megunhatta, mert lepasszolta, és ezt követően nálam kötött ki hortobágyi közvetítéssel. Szóval lett egy frusztrált tollsöprűm, akin látszott, hogy nem vadmadár, de különösebben bizalmas se volt. Amikor adtam a kaját sokszor összecsipkedte a kezem, meg olyat is csinált, hogy mikor felvettem a lyukas tetejű papucsot, akkor odasietett és tiszta erőből belevágott a lábfejembe az egyik lyukon keresztül. Ezekért a dolgokért elég rendesen be lett szabályozva. Ezen kívül még át kellett szoktatnom a helytelen kutyatápos-macskakonzerves étrendről a házikosztos-túrós keverékesre. Mivel szárny és farok nélkül szegényke nagyon szerencsétlen volt, és alaphelyzetben rengeteget és nagyokat esett, így a biztonsága érdekében nálam is sajnos egy kalitkában volt kénytelen tengetni az életét, ahogy korábbi gazdájánál. Persze sokat játszottam vele, és akkoriban ilyen röpképtelen állapotban rengeteget sétáltattam mindenfelé a portán, meg biztonságos távolságból a kerítésre ugrattam kézről. Ez volt úgymond a "röptetés". Aztán a sok foglalkozásnak meg fogdosásnak hála elkezdett rohamosan szelídülni egészen a plüss állapotig. Jelenleg bármit meg lehet vele csinálni, húzhatom-nyúzhatom, dögönyözhetem. Nem sértődik meg, sőt kimondottan élvezi :) A vedlés után visszanyerte a röpképességét és azóta kinn is lehet röptetni, bár ezt csak módjával szoktam, mert az előéletének köszönhetően a szárnytollak kinövése után se lett olyan röpképessége, mint a vadon élő varjaknak, emiatt nagy valószínűséggel nem tudna megélni a természetben, ha elmenne. Szóval minden csak szoktatás kérdése. Persze az egyed született természete is befolyásolja a szelídülés mértékét, de kiskortól történő szoktatás az, ami leginkább számít. A megfogásnál pedig határozottnak és szakszerűnek kell lennünk, ellenkező esetben elvadítjuk a madarat. Ahogy Corvi is mondja, a tenyeres simogatást még a legszelídebbek se nagyon szeretik, és a tollnak se valami jó. Nem élvezetes számukra, hogy egy nagy tenyér le fel csúszkál rajtuk. Én mondjuk nem is érzem igényét, hogy így megsimogassak egy madarat. Inkább vakarászni, puszilgatni szoktam őket, no meg kézben tartva bogarászni indulni velük. Ezeket szeretik. Én is azt szoktam tapasztalni, amiről írtál is, hogy borzolnak, meg lazulnak. Bécó varjam ilyenkor még ilyen babahangokat is kiad, szóval biztos, hogy tetszik neki. Amikor lesimul a tollazat, akkor van az, hogy nem tetszik nekik az, amit csinálunk velük. Ehhez aztán még jön az ideges viselkedés, nyüzsgés is. Remélem továbbra is minden jól alakul majd a varjatokkal :) Annak meg, hogy annyira kezes meg hízelgős, csak örülhettek. A "legplüssebb" madár is csak addig szelíd míg a gazdája, vagy annak a szűk családi köre foglalkozik vele. Idegen ember jelenlétében még a legkezesebb is úgy megvadul, hogy még olyat! Legalábbis nekem ez a tapasztalatom. Ezért sem igaz az, hogy a szelíd madarak elvesztik a madárságukat.
Mi neveltük fel, tudom, hogy milyen mikor kommunikál a csőrével és játszik, de ez sajnos nem az volt. Erőszakkal semmit sem teszek vele, minden erőkifejtés nélkül hagyta, hogy össze csukjam a csőrét,szerintem tudta, hogy álépte a határt. Nem erőszakoskodtunk vele soha, és ő tényleg nagyon különleges madár, mert ő kéri, igényli a simogatást (szerencsére most már tőlem is). Korábban neveltünk egy szarkát is, elengedtük mikor felgyogyult, ő is hónapokat volt nálunk, de ő tényleg nem szerette ha hozzá értünk, ezt tiszteletben is tartottuk, sosem nyúztuk. Ez a kis majom viszont tényleg jön és addig van az ember keze alatt míg meg nem simogatjuk. Kicsi korában úgy aludt el, hogy a karunkon volt és simogattuk.. Szóval hidd el hogy nem kezelem kiskutyaként, de szokatlanul kezes és hízelgős, különösen a párommal tekintve, hogy mindketten öt választottuk páronkul:-) viszont most már velem is játszik, jön hozzám is, úgyhogy valószínűleg sikerült rendbe tenni a helyzetet. Nekünk is az a célunk, hogy ő a legjobban érezze magát nálunk :-)
"Ha esetleg bepróbálkozik a csípéssel,gyengéden összezárom a csőrét és hagyja a simogatást.."
A madarak elsősorban a csőrükkel kommunikálnak, ha csípnek, pattognak akkor mérgesek, ha csak óvatosan ráfognak akkor valószínűleg barátkoznak, vagy figyelmeztetnek vmire!
Ha olyanokat csinálsz vele, hogy erőszakkal összezárod, ezt támadásnak, zaklatásnak veszi!
A másik, hogy a madarak legtöbbje nem, vagy csak nagyon ritkán tűrik, hogy simogatva nyúzzák őket! A varjúfélék (csókák, hollók..) és papagájok némelyike max. azt elfogadják az embertől is, ha fejüket..tarkójukat kurkásszuk, birizgáljuk, de semmi esetre sem teli tenyérrel markolásszuk, amit már egy határon túl ugyancsak zaklatásnak vesznek! Ők NEM PLÜSSÁLLATOK, arra ott vannak a ciccek, kutyuk, kis rágcsálók. Ezen túl az emberi kéz állandó kisebb-nagyobb nedvesség és zsírtartalma a nagyobb felületen érintkezés miatt sem tesz jót a tollazatnak, a tollazat irritálása egy idő után tollak kihullását és/vagy csapzottságot eredményezhet!
Olvasgattam én, de 595 oldalt nem volt időm végigolvasni, viszont a probléma nagy volt, én meg kétségbeesett. Köszönöm szépen a válaszokat. Megoldódni látszik a probléma, legalábbis elindultunk. Kivettem, majd mindig mikor csípni akart (vagy csipett is) vissza tettem a helyére és nem engedtem ki a következő etetésig. Tegnap már felszállt a karomra (ha a ketrecbe benyulok nem száll rám, de ezt tiszteletben tartom), és normálisan eszik is tőlem. Ha esetleg bepróbálkozik a csípéssel,gyengéden összezárom a csőrét és hagyja a simogatást. Úgyhogy alakul a helyzet:-)
