Keresés

Részletes keresés

egy mutáns Creative Commons License 2006.09.01 0 0 641

Van egy falú a Csallóközben, Somorja, nem messze tőle Pusztasomorja (valamikor az átkosban összevonták Mosonszentjánossal, lett belőlük Jánossomorja (brrrr)).

Állítólag ez a név Szűz Mária nevéből ered. Igaz?

1m

Galgadio Creative Commons License 2006.09.01 0 0 640

Kedves LvT!

 

Itt némileg OFF ugyan, de inkább ide teszem be, mint a Szavak eredetébe:

 

Az ikladi sváb nyelvjárásban (amely tulajdonképpen nem is sváb, hanem stájer:-)) jó pár szlovák eredetű jövevényszó is található. Az egyik ilyen a vareca, amelyet szinte még napjainkban is használnak az öregek.

Nagy fakanalat jelent Ikladon, a szlovákban is?

Előzmény: Galgadio (639)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.01 0 0 639

Köszi szépen.

Mindhárom szófejtés elképzelhető, főleg a utóbbi kettő valószínűsthető.

 

A Kotliszko valóban egy a környezetétől kissé mélyebben fekvő, nedves rét, "katlanka".

 

A Závoz vagy Závosz pedig egy bevágásos mélyút, amelynek falából a régiek agyagot bányásztak.

 

Ezek szerint a katlan szó is szlovák eredetű?

Előzmény: LvT (638)
LvT Creative Commons License 2006.08.31 0 0 638
Kedves Galgadio!

Ezek valóban alakilag megfelelő szlovák nevek, de elég romlottaknak tűnnek már, hogy megfejtésük ne legyen annyira könnyű.

[Szlovák helyesírást fogok használni a szlovák elemeknél.]

Az első két név végén vagy a -sko /sko/ területnév-képző van (vö. Maďarsko ’Magyarország’, Zadunajsko ’Dunántúl’), vagy a semleges nemű nyelvjárási -skô /szkuo/ (irodalmi -ské /szké/) melléknévképző; ez utóbbi esetben egy semleges nemű földrajzi köznév maradt le mögülük / értendő utánuk. Végül is ez mindegy, mert az előbbi eset az utóbbi főnevesüléseként is értelmezhető (történetileg).

Jacsenszko: Én ezt Jačmensko /jacsmenszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Árpás’ lehetne, vö. szlk. jačmeň ’árpa’. Ha ez nem lehetséges, akkor egy Jačen(-ec, -ik, ský stb.) családnévre utalhat.

Kotliszko: Én ezt Kotlinsko /kotlinszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Lapályos’ lehetne, vö. szlk. kotlina ’völgykatlan’. Az n betoldásában ez esetben szinte biztos vagyok. A név egyébként utalhat térszínformára*, de egy személynévre is.
* Itt mélyebb fekvésű területre kell gondolni, de nem feltétlenül észrevehetően mélyre, tehát tényleges völgykatlanra. Apósomék környékén van a „kapi hegy” nevű rész, amely kb. három méterrel magasodik ki, mégis hegynek tartatik, sőt a néphit szerint kicsapja a felhőkből a nedvességet, ezért kap a tőle keletre lévő rész kevés esőt...

Závosz: Az ’agyagos’ értelmet kizárnám, az hlina vagy íl; és azt sem hiszem, hogy a Galga vidékén ilyen újítással éltek volna, mivel ehhez nincs igazán jelentéstani motiváció.
Ellenben van a szlk.-ban a závoz szó, amelynek jelentése ’mélyút, útárok; kátyú’ [a kátyúba ragadt szekér ~ agyagos talajban megadat szekér analógia nyomán ez kaphat idővel ’agyagos, ragadós talaj’ konnotációt]. A /z/ > /sz/ változást talán a szóvégi zöngétlenülés nevű jelenség alakíthatta ki.
Előzmény: Galgadio (637)
Galgadio Creative Commons License 2006.08.31 0 0 637

Kedves LvT!

 

Köszi szépen.

Ha nem tartalak föl, még néhány szülőfalum környéki dűlőnév eredete érdekelne. Ezeket én szlovák hangzásúnak érzem, így neked biztosan nem okoz gondot a megfejtése.

 

Ezek:

 

Jacsenszko

Kotliszko

Závosz.

 

Ez utóbbi állítólag "agyagost" jelent a régi öregek szerint, de én a svábból nem bírom levezetni, ezért gondolom inkább szláv eredetűnek.

 

Előzmény: LvT (636)
LvT Creative Commons License 2006.08.28 0 0 636
Kedves Galgadio!

Kapos: A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (FNESz.) magyar eredetűnek tartja. E szerint a kapu ’gyepűkapu’ főnév -s melléknévképzős származékáról van szó. (Végső soron ez tehát a másik topikban etimologizált Baranya név szláv alapjának magyar megfelelője.)

Zala: Preszláv ősiségű, latin neve Sala, görög neve Σάλα volt. A folyó nevét az indoeurópai *sal- ’patak, folyóvíz, áramlás’ tőből vezetik le, az első névadók kiléte tisztázatlan.

Rába: A latin Ar(r)abo víznévből vélhetően szláv közvetítéssel. A latin nevet kelta (esetleg venét vagy illír) eredetűnek vélik, és alapjául bizonyára az indoeurópai *ēreb(h)-, *ōrob(h)- ’sötétvörös, barnás’ tő szolgált.


-------------

A másik topikban adott megyenévi etimológiákhoz <http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=58334469&t=9005599>:

Tolna: Az ott adtam etimológia mellett a FNESz. figyelmet érdemlőnek tartja a régi magyar Tolna személynevet, ill. a régi cseh Tulna személynevet.

Somogy: A FNESz. nem személynévi eredetűvel véli a névadó Somogyvár nevét, hanem a -gy képzőnek kollektívumképzői, a jellemző növényzetre utaló helynévképzői szerepet társít (azaz, mint a mai -s a nádas szóban). A vár tag a település első említéseiben nem szerepel (vö. 1055: ſomig), csak később csatlakozott a – mai kiejtés szerinti – Somogy alapnévhez.

Baranya: A FNESz. is az említettem szláv etimont hozza, de áttéten keresztül, ugyanis személynévnek tartja a Baranyavár helynév előtagját.
Előzmény: Galgadio (635)
Galgadio Creative Commons License 2006.08.28 0 0 635

Sziasztok!

 

Engem a Kapos, Zala és a Rába folyóink nevének eredete érdekelne.

Köszi előre is, ha valaki tudja.

DAttis Creative Commons License 2006.08.16 0 0 634
Köszi ezeket is
Előzmény: LvT (633)
LvT Creative Commons License 2006.08.15 0 0 633
Kedves DAttis!

> Azért nem semmi a cseh nyelvben ez a nagy "mássalhangzó torlódás" Majd beletört a nyelvem, amikor próbáltam a feliratokat kiolvasni :)))

Nekem, mint szlováknak ez így természetes. De ha már nyelven kívül kell helyeznem magam, akkor a magyar nyelv magánhangzó-torlódásai, mint pl. a fiaiéi szóban, hasonlóan nyelvcsomózódást okoznak más nyelv beszélőinél.

Sőt, ha körülnézünk a nyelvek közt, sokkal több magánhangzó-torlódást toleráló nyelvet találhatunk, mint mássalhangzó-torlódást elviselőt.

-----

Némedi: Az ilyen utótagú településnevek közül csak Tolnanémedi-nek van köze a német népnévhez. Ennek eredeti neve tényleg Németi lehetett, bár első adata 1411: Nempti. Ez utóbbi azonban Nemti helynevek ejtésvariánsa, amely a Németi alak kétnyíltszótagos tendencia módosította formája. A zöngés Némedi alak első adata itt igen késői 1856–9-ből való, és valószínűbb, hogy a gyakori -di végű helynevek hasonlító hatása alatt alakult ki, nem, pedig t > d zöngésülés történt.

A másik két Némedi (Alsónémedi, Kisnémedi) etimológiája más: ezekben az m helyett eredetileg v állt. l. Alsónémedi: 1067 k./1267: Nywyg, 1383 Neueg; Kisnémedi: 1268-9: villa Superioris Neueg. Ezek tehát a Nyüved~Nevegy névcsoport tagjai; ilyen mai r. Niuved (m. Nyüved), amelyet 1964-ben Tămăşeu (m. Paptamási)-hoz csatoltak, Fertőszentmiklós XVIII. sz. előtti Nevegy neve, (talán) a mai szlk. Nievidzany (m. Néved), Szentantalfa XIV. sz.-ban adatolt Nevegy neve.

E nevek etimológiája egyrészt a nyű ’féreg, kukac’ szó -d kicsinyítő képzős Nyüved személynévi származékára alapozódik. Másrészt az eredet talán lehet egy hipotetikus *nyüveg szó, amely a nyű ’<kendert, lent> szálanként gyökerestül tép ki a földből; <erdőt> írt’ -g főnévképzős származéka, vélhetően ’kendernyűvő szolgálónépek’ vagy ’irtványföld’ jelentéssel.

A Nyüved > Neved (Nevegy) névben v > m hangváltozás történt, amely alkalmi, de nem példa nélküli. A változást lehet, hogy erősítette az, hogy így a német népnévhez hasonló „értelmes” név jött létre.


Szöreg: Első adata 1239: Zuerug. Úgy vélik, a Szörcse, Szörény, Szűr helynevekkel együtt a magyar Szever név *Ször kontrahált formája áll mögötte. Ebben az esetben a -g kicsinyítő képző (mint ahogy a -cse és az -ny is). A m. Szever nevet török eredetűnek vélik és vagy a csuvas sěvěr ’mormota’, vagy a régi oszmán-török sevâr ’szerető, szeretett’ szavakkal vetik össze.


Algyő: Az al- ’alsó’ minősítő és a Győ név kapcsolata, vö. a Felgyő párját. Ennek az önálló Győ névnek a melléknévi származéka jelenik meg az ismert gyevi bíró fordulatban. (Nemrég szántották be Szegeden – a régi város valahai algyői határában létesült, de ma már az északi Tarján városrészben lévő – a Gyevi temetőt is, hogy lakóparkot építsenek a helyére.)
A település első adata egyébként 1138/1329: Geu, ill.1514: Algew. A település neve személynévi eredetű, a Győ (régi Gyeü) személynév egy kazár méltóságnévre megy vissza. A Győ személynév -csa/cse kicsinyítő képzős Gyejcse alakjának Geiſa (1229/1550) írásmódja lett tévesen elolvasva a nemzeti romantika korszakában, és ebből a hibából ered a Géza személynév mai formája.
Ebbe a névkörbe tartoznak még a Decs, Décse, Décső, Déva, Devicse, Gyűd tagot tartalmazó helynevek.


Tápé: Első adata 1138/1329: Tapaí. Feltételezett magyar személynévre vezetik vissza, amely a török tapağ ’szolgálat, tisztelet’ méltóságnévről veszi az eredetét. Haosnló helynév: Kistápé (Bikács mellett). Talán ugyanerre vezethető vissza a Tápió folyónév is.
Előzmény: DAttis (632)
DAttis Creative Commons License 2006.08.15 0 0 632

Nagy köszönet!

 

Azért nem semmi a cseh nyelvben ez a nagy "mássalhangzó torlódás"

Majd beletört a nyelvem, amikor próbáltam a feliratokat kiolvasni :)))

 

Más

 

A "némedi" szó jelentése az a német, azaz németi szó módosulása? Ha igen akkor miért alakult így?

 

A Szegeddel szomszédos Szőreg milyen eredetű településnév? Illetve Tápé, Algyő szintén Szeged közelében?

Előzmény: LvT (631)
LvT Creative Commons License 2006.08.14 0 0 631
Kedves DAttis!

Cseh vrch ’hegy; teteje, felső része vminek; csúcs’,
cs. pod ’alatt; alá <elöljárószó>’
cs. sídliště ’lakótelep; település(i hely), telephely’
cs. dolní ’alsó <melléknév>’
cs. vinohrady ’szőlőskertek, szőlő(hegye)k’.
Előzmény: DAttis (627)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.08.12 0 0 630

Bocsánat, a felvetés teljesen jogos. Mint a hozzászólásomból látszik, meg is akartam adni, csak a beillesztés nem sikerült.

 

A forrás a Budai Polgár Online nevű portál.

 

http://budaipolgar.hu/helytortenet/?newswf2_id=10548&newswf2_action=&PHPSESSID=66325bdd3d6c69ddf2903ad7f01b917e

 

Kis Ádám

Előzmény: Törölt nick (626)
playboy2002 Creative Commons License 2006.08.12 0 0 629

>A Bp-hez közeli Gyál nevű település és a Szeged városrészeként ismert Gyálarét között van-e vmi közös néveredet?

 

Van, sőt ide tartozik még Gyalóka és Ógyalla, de nem tartozik ide Gyálakuta. Mindegyik egy török személynévből ered magyar névadással. A jelentéshez vö. ótörök jalan 'láng', ill. jal 'gyulladj lángra'.

 

Előzmény: DAttis (627)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.08.12 0 0 628

Köszönöm az idézeteket,sokat segített.

 

Üdvözlettel:Tündi

Előzmény: Kis Ádám (625)
DAttis Creative Commons License 2006.08.12 0 0 627

Csehül tudó vkit szeretnék kérdezni.

 

Pár hete egy hétvégét töltöttem a cseh fővárosban és  térképpel navigáltuk magunkat a barátommal és pár szó kifejezés érdekelne amit térképen találtam, mert ez roppantul érdekelne mit is jelentenek

 

vrch

pod

sidliste (második "s" és szóvégi "e" v ékezettel) 

dolni

 

Prága Vinohrady nevű városrész nevének vajh köze van a szőlőhöz?

 

Más, magyar vonatkozású kérdés

 

 

A Bp-hez közeli Gyál nevű település és a Szeged városrészeként ismert Gyálarét között van-e vmi közös néveredet

 

Törölt nick Creative Commons License 2006.08.12 0 0 626

Kedves Kis Ádám!

 

Köszönet az újabb információkért, de korrekt lenne, ha elárulnád, honnan az idézetek.

Előzmény: Kis Ádám (625)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.08.11 0 0 625

Ajánlom még ezt a forrást.

 

Idézetek:

 

Rézmál — A dűlőkeresztelőn kapta Döbrentei javaslatára a nevet. Ez az elnevezés egy 1394. évi oklevélben már előfordult. Valószínűsíthető, hogy a szó „Rez” előtagja a szláv eredetű „hegygerinc kiemelkedô részét” jelenti, a „mál” utótag pedig a középkorban volt használatos az olyan délies, meleg lejtőkre, amelyek alkalmasak voltak szőlőművelésre. (A budai hegyvidék neveiben többször találkozhatunk a „mál” utótaggal, például Zöldmál.) — Rézmál kertes házakkal beépített terület a Rókus-hegytől délre.

Rózsadomb — Régen Kőbánya és Kálvária néven szerepelt térképeinken. A XIX. században még szőlőhegy, vincellérek, kőfejtők és téglavetők lakták. Mai elnevezése a török idők virágzó rózsakultuszával és Gül Baba nevével hozható összefüggésbe, akinek türbéje (síremléke) a Mecset utca 14-ben található. — A Rózsadomb a budai hegyvidék Dunáig lenyúló tagja, amely kertes házakkal, luxuskivitelű villákkal szinte teljesen beépült.

Zöldmál — Széles hegynyereg a Ferenc-hegy, a Pál-völgy és a Csatárka között. Döbrentei Gábor adta a nevét a Grüner Graben (Zöldárok) elnevezés helyett. A „mál” utótag a hegyoldal déli fekvésű melegebb lejtőit jelöli (mint ahogy Rézmál nevénél írtuk). Az utóbbi években a terület képe átalakult, a kertes villák mellett sokemeletes házak épültek.

 

Kis Ádám

 

Előzmény: LvT (622)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.08.11 0 0 624

Kedves LvT és kedves malaczky!

 

Köszönöm az értékes információkat.

Egyébként én még a 90-es évek elején is láttam Rézmál feliratú táblát.

 

Köszönettel:Tünde

Előzmény: LvT (622)
Törölt nick Creative Commons License 2006.08.11 0 0 623

Az LvT által megadott linkek alapján 619. hozzászólásomnak az 1847-es dűlőkeresztelővel kapcsolatos megállapítása (Rosenhügel > Rózsadomb) nem tartható, ill. elhamarkodott következtetés volt az Utcanévlexikon felületes tanulmányozása alapján. Elnézést kérek figyelmetlenségemért.

 

Szerény "jóvátételként" legyen szabad megjegyeznem, hogy a "Hegyvidéki fotográfiák" (Horváth T.—Müllner J., Bp. 1999) c. kiadványban megtalálható a "Buda szab. kir. főváros ... 1847. évi Junius 17. napján tartott közgyűlésének" jegyzőkönyvkivonata, amely szerint "Rezmál"-t korábban nem Rosenhügelnek, hanem "Kalvarienberg und Kreidenbruch"-nak nevezték, és a "Rosenhügel" elnevezés egyébként sem található meg a "völgyek és bérczek" régebbi elnevezései között e dokumentumban.

Előzmény: Törölt nick (619)
LvT Creative Commons License 2006.08.11 0 0 622
Kedves tündi-bündi, malaczky!

> e területet a XIV. században még Rézmálnak (v. Rezmal) hívták, ami Rózsahegyet jelent

Bár ez a kitétel az én hoztam egyik forrásban is benne volt, de azért fenntartással kezelném. Egyrészt a mál az biztos, hogy nem felel meg egyben a ’hegy’-nek, hanem tartalma ’(déli) lejtő’. Itt tehát már eleve pontatlan ez az etimológia, minthogy bár a hegy és a lejtője összekapcsolt fogalmak, de nem azonosak.

Sokkal kérdésesebb viszont az, hogy a Rez- (Réz-) előtag ’rózsa’-t jelentette volna. Ilyen hangváltozás sem a magyarból, sem a legtávolabbról ide kapcsolható más nyelvből sem adatolható. Ellenben a szintén általam hozott budaipolgar.hu-n található etimológia szerinti szláv etimológia felettébb valószínű, mind hangtanilag, mind névtanilag. Ilyen kiemelkedésnevek vannak szerte Magyarországon, ezek némelyike településnevet is ad, vö. Rezi.
Előzmény: Törölt nick (619)
Törölt nick Creative Commons License 2006.08.11 0 0 621

> e területet a XIV. században még Rézmálnak (v. Rezmal) hívták

vagy inkább: akkortól kezdve nevezték így (vagy: már akkor...).

Előzmény: Törölt nick (619)
LvT Creative Commons License 2006.08.11 0 0 620
Előzmény: tündi-bündi (618)
Törölt nick Creative Commons License 2006.08.11 0 0 619
Nekem a FNESz. sajnos nincs meg, de sajnos a birtokomban levő kétkötetes Bp. Lexikon (1994) Rózsadomb címszava sem informál a Rózsadomb név eredetéről, ill. a városrész korábbi neveiről. A "Bp. teljes utcanévlexikona" c. segédkönyv (1998) azonban röviden foglalkozik a városrészek nevével is. Ebben a kiadványban a Rózsadombról azt olvashatjuk, hogy e területet a XIV. században még Rézmálnak (v. Rezmal) hívták, ami Rózsahegyet jelent. Később (?) németül Rosenhügelnek (= 'Rózsadomb') nevezték, és a német név fordításaként alakult ki a Rózsadomb elnevezés 1847-ben. Mindazonáltal a Rézmál név is sokáig továbbélt (a 60-as évekből még emlékszem az Apostol utcának egy olyan régi utcanévtáblájára, amelyre városrésznévként "Rézmál dűlő" volt írva [hivatalosan csak 1990-ben vezették be a Rózsadomb elnevezést, ld. Utcanévlexikon]).
Előzmény: Kis Ádám (617)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.08.11 0 0 618

Kedves Kis Ádám!

 

Köszönöm szépen. Most már tudom milyen könyveket keressek. Az nagyon rossz tud lenni, ha az ember nem tudja mit keressen és hol a kérdésére. Bár,ez lenne az igazi kutatói munka. :)

 

Üdvözlettel:Tünde

Előzmény: Kis Ádám (617)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.08.11 0 0 617

Részben választ kaphatsz erre Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárából, de helytörténeti kiadványok is foglalkoznak ilyesmivel. Létezik egy kétkötetes Budapest lexikon is, abban is megtalálhatók ilyen elemzések.

 

Kis Ádám

Előzmény: tündi-bündi (616)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.08.11 0 0 616

Ez nem város ugyan,de máshova nem tudok menni kérdésemmel: Rózsadomb, Gül Babának rózsáiról,a rózsák atyjának rózsáiról kapta a nevét,de mi volt a neve előtte ennek a dombnak? Létezik olyan kiadvány ahol az eredeti neveket,helyeket találhatom meg? Én most nem utcanevekre és településekre gondolok,hanem ehhez hasonlókra.

 

Köszönettel:Tünde

egy mutáns Creative Commons License 2006.07.26 0 0 615

Igen, nagyon tetszik, amit írtál. Érdekes és tanulságos számomra.

Kösz: egy mutáns

Előzmény: LvT (614)
LvT Creative Commons License 2006.07.26 0 0 614
Kedves egy mutáns!

> Magyarul, ha jól tudom, Fiume a neve, mert pl. Fiumei út van Pesten, de Rijekai útról nem tudok, meg aztán a hadihajó is a fiumei kikötőben áll a nóta szerint.

Azon hosszan mereghetnénk, hogy New York magyar neve New York-e? Ha ez megvan, akkor pedig azt, hogy mi a magyar neve Mumbainak: Mumbai vagy Bombay? — Azt hiszem, a magyar szövegben hazsnált név még nem feltétlenül magyar.

Az is feltűnő, hogy az egy szem Belgrád rakpartra dupla annyi Nádorfehérvár jut Bp.-en (XI. ker. Nándorfejérvár út, Nándorfejérvár köz), valamint a nóta szerint Majlandban látszik 32 torony (nem Milánóban), a remeténk turini (és nem torinói) stb. — Magyarul időben ez is változik.
Előzmény: egy mutáns (613)
egy mutáns Creative Commons License 2006.07.26 0 0 613

Ha más a folyóneveknél tartottunk, van az Adrián egy város, melynek

olasz neve Fiume

horvát neve Rijeka

szlovén neve Reka

 

Mindegyik szó saját nyelvükön folyót jelent.

Csak magyarul nem Folyó-nak hívuk ezt a várost. Magyarul, ha jól tudom, Fiume a neve, mert pl. Fiumei út van Pesten, de Rijekai útról nem tudok, meg aztán a hadihajó is a fiumei kikötőben áll a nóta szerint.

 

Bár ez inkább történelem, mint nyelvészet.

 

Üdv: egy mutáns

vadász2 Creative Commons License 2006.07.25 0 0 612
Koszönöm szépen a kimerítő válaszokat. Sejtettem, hogy olyan túl sok köze nem lehet hozzá, de ezt a Rasttag szót, mint eredetet nem ismertem.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!