Egyáltalán nem kötök bele. Nem is szóltam egy szót sem, valaki más fogalmazta meg helyettem. Pont azért említettelek meg, hogy ne vedd magadra, tehát nem kell a saját korlátainkat másokra tologatni.
Amikor én elkezdtem Wass-könyveket olvasni, asse tudtam, ki az a Wass, mit csinált, hol élt-halt, milyen hátországra nem volt büszke. Néhány könyve nagyon tetszett, bizonyosak egyáltalán nem. Ergo, én testületileg és többedszer kivonulnék bármilyen bikfa- vagy konyhanyelven megfogalmazott kategória alá volt közösségből, ha valaha is tagja lettem volna.
Nekem semmi bajom Wass-sal: szerintem a jelenlegi politikai helyzet miatt van reneszánsza, és ha egyszer ez az ország normalizálódik, akkor ő is a helyére kerül talán. Azt viszont otromba és ízléstelen dolognak tartom, hogy valakit pusztán azért magyarellenesnek és egyebeknek bélyegzünk, mert Isten ments rossz véleménnyel van a kedvenc írónkról. Mi lenne, ha én meg azt mondanám, hogy nekem pedig XY a kedvenc íróm, és aki nem szereti őt, az nem magyar?
Azt is tudom, hogy az a bizonyos "másik" oldal időnként valóban nem válogat bizonyos dolgokban. Na de azt se feledjük el (és sajnos időnként ez a topik is jó példa rá), hogy a Wass-hívők se különbek mindig a Deákné vásznánál (tisztelet a kivételnek): ha ellenvéleménnyel találkoznak, azonnal az ember torkának ugranak (újra tisztelet a kivételnek). Szóval, függetlenül attól, hogy ki Wass-szimpatizáns és ki nem, bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Egy kis anyázásért egyik félnek sem kell a szomszédba mennie, és ez a legszomorúbb az egészben. Tisztelet a kivételnek, mindkét oldalon.
Köszönöm szépen a sikerkívánalmakat, habár azt nem tudom , kivel veszel egy kalap alá. Mint ahogy azt se, mivel indokoltam meg a személyeskedést Tőled. Tudtommal nem bántottalak, ha igen, jelezd, hogy hol, előre is elnézést kérek, nem szándékos volt. Mint ahogy arra is kérlek, mutass rá, hol, melyik mondatomban fikáztam és provokáltam. Köszönöm előre is a kedves segítségedet.
Mert Wass Albertet az Egyesült Államokban is többször megpróbálták eltenni láb alól-sikertelenül. Jöhetett a román követség teherautója vagy T.V. szerelőnek álcázott bombás merénylői, esetleg bérgyilkos.
Ha csak az a bajod, hogy szerinted nem volt író vagy jó író, akkor mond el, esetleg próbálj érvelni, de ha csak provokálsz, azzal itt nem győzöl meg senkit.
Idejössz fikázni és úgy állítod be, mintha téged (mondandód, ha van olyan) érne támadás.
Ha valakinek a tiszteletére nyitnak egy topicot, akkor ott nem illdomos, a mások által megfogalmazott és szádba adott alaptalan kritikákat visszaböfögni.
Vélemény szabadság? Nekem is megvan a véleményem rólad és a hozzád hasonlókról, mégsem kutakodok a topcjaitok után, hogy jól beolvassak, valakinek az írásai mögé bújva. Pedig lenne mit írni.
A véleményszabadságot is ti akarjátok megkúrtitani folyamatosan, mert az igazság fáj. Sok sikert és jó egészséget a munkádhoz.
Az is a véleményszabadság része, ha valaki megmondja, ha valami nem tetszik neki. Vagy a csak a nekünk tetsző vélemény lehet szabad? Aki ennek ellentmond, az nemzetellenes stb.?
Egyébként amit a Wass-hívek hitéről mondasz, ugyanezt mondja Cs. Gyimesi Éva is:
'A kanonizáció-elméletek szóhasználatában az értelmezői közösség jól meghatározott fogalmi hálóval jellemezhető diskurzusközösséget is jelent, amelyben az irodalmi interpretáció elméletileg is megalapozott, nyilvánvalóvá tett előfeltevésekre támaszkodik, és tárgyi-logikai szempontból koherenciára törekvő szövegekben valósul meg. A "hívek" közösségét azonban véleményem szerint inkább az adott mű és/vagy szerző iránti egyfajta hit, vallásos imádat teremti meg, ami mögött hiába keres az ember tisztázott fogalmakat arról, hogy mik a nyelvi műalkotás ismérvei, vagy mi az, hogy esztétikai érték, milyen terminológia alkotja azt a metanyelvet, amelyen beszélni lehet ezekről.
Az értelmezői közösségek kijelentései bizonyos diszciplínák keretében úgy-ahogy cáfolható megállapításokat tartalmaznak. A "hívek" avagy - ha úgy tetszik - "hitközösségek" (kultikus) kijelentései azonban kizárnak minden kérdést és ellenvetést, mert amiben hisznek, nem is kívánják interpretálni, pusztán csak állítanak, minősítenek. A szoboravatás itt megelőz minden értelmes reflexiót. Mintegy "kikiáltják" ezt vagy azt a szerzőt a legnagyobb íróvá.'
S mielőtt elkezdünk Cs.Gy.É. ellen "magyart megvető" stb. frázisokat pufogtatni, talán érdemes tudni róla, hogy ő a Babes-Bolyai Egyetem tanára, aki az 1970-es, 1980-as években nyíltan szembefordult a Ceausescu-rezsimmel, levélben tiltakozva az akkori, a magyar diákokat sújtó tanügyi módszerek ellen. Tizenöt éven keresztül megfigyelte és zaklatta a Secu.
Míg a trendi, magyart-megvető kultúra gondolkodik és szabad neki, addig a Wass Albert-hívek nem gondolkodnak, csak hisznek. Demokráciáról, szabad kultúráról és véleményszabadságról van itt szó mindenképpen, barátaim!
Vicces felvetés, de. Murakami Harukitól olvasom a Kafka a tengerpartont, és bizony ő is beszél az erdő bölcsességéről, sőt gonoszságáról és egyebekről is. A régiek tudták ezeket a dolgokat. Itten én is kicsit fellengzősnek érzem, bocs Mollly, de hát micsinájjak, így van.
Szavak, üres szavak. Kellőképp bonyolult és körmönfont érveléssel mindent - és ugyanúgy mindennek az ellenkezőjét is - meg lehet magyarázni, be lehet bizonyítani. Tudom, mert tanultam és gyakorlom. Remélem, legalább érted azt a sok marhaságot, amit írtál, ill. belinkeltél.
Éltél volna/élnél magyarként Erdélyben... vagy csak legalább egy kis empátia szorult volna beléd. Nem hordanál itt össze ennyi sületlenséget.
Amikor Ágoston Vilmos könyve - A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2007) - kapcsán újra szóvá teszem a Wass-kultusz irodalmon kívüli céljait és ártalmasságát, távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam a kánoni pluralizmus létjogosultságát. (Lásd erről korábban: Láng Zsolt: Beragadva a nemzeti képzeletbe, ÉS, 2008/4. - a szerk.) Hiszen ha a kultúra lényegéhez hozzátartozik a szabadság, és ennek semmilyen hatalom nem vethet gátat a demokráciában, racionális szempontból el kell ismernem a legkülönfélébb ízlések és értelmezői közösségek legitimitását, jogát a nyilvánossághoz, így Wass Albert "híveinek" véleményszabadságát is.
(Értelmezői és hitközösségek) Egy fontos distinkcióval kezdeném: nagy különbséget tételezek az "értelmezői közösségek" és a "hívek" fogalmi tartalmában.
Selmeczi Roland nemcsak kiváló színpadi, film- és szinkronszínész, rádióhang volt, de igazi magyar ember is. Bátran vállalt nemzeti témájú munkát is. Közreműködött a Kormorán együttes és Koltay Gergely számos rockoperájában/oratóriumában és zenealbumán, többek között a Wass Albert emlékére kiadott Válaszúton albumon is. Szerepelt Koltay Gábor Trianon-filmjében és az "Adjátok vissza a hegyeimet!" Wass Albert részlet erejéig az azonos című Wass Albert-filmben is.
Persze hogy nincs. Ki sem volt plakátolva, nem is hirdették sehol. Felháborító! Bezzeg ha egy kommersz szarról volna szó... A Taxidermia c. "műalkotás" plakátja - amin a fickó premier plánban veri a f*szát - például városszerte ott virított.
Egy Irigy Hónaljmirigy szám címe jut erről eszembe: "Így hülyítjük a népet"
Némiképp kutakodtam, és azt találtam, hogy állampolgárságot a magyar jog szerint személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy állampolgárságot igazoló okirattal lehet igazolni. Ez utóbbi érvényességi időtartama mindig 1 év - nem az állampolgárságé, hanem az okiraté. Gyanítom, hogy Wass is ilyet kaphatott, ugyanis: 1. személyi igazolványt nem lehet kivinni az országból, tehát azt eleve nem küldhették ki neki postán; 2. útlevél kiállítása külön és sajátos procedúra, ami nem jár automatikusan az állampolgársággal, azt külön kérvényezni kell mindenkinek.
Nem tudom a pontos okát, esetleg nézz utána az akkoriban hatályos jogszabályokban és igazgatásrendészeti protokollokban. A lényeg, hogy ebben semmi összeesküvés-elméletet meg hátsó szándékot nem kell sejteni, ez volt az eljárási rend.
A személyi vagy egyéb okirat esetében értehető az ideiglenes okmány (pl. hátha előkerül), de állampolgárságot igazoló okirat esetében nem értem miért kell előszőr ideiglenes okmányt kiállítani. Vajon mennyivel kerül több időbe a végleges kiállítása. Vagy másképpen, vajon mire kell várni a végleges kiállításához?
Megnyomorítóink, kirablóink, rabszolgatartóink emlékművét gondozzuk fővárosunk közepén, amelyet ráadásul a szabadság terének nevezünk. Karhatalommal védjük a közfelháborodástól. Miért nem állítunk mindjárt emlékművet a tatár, török, román, szerb, stb. hősöknek is, meg mindenkinek, akik Mo-ot pusztították?
A hazafiaknak mindenütt emlékművet állítanak. Mit keres a nemzetvesztő Károlyi Mihály szobra magyar közterületen? Miféle tisztelet illeti őt? Bukarestben a helye, Belgrádban, Bécsben és (fájdalom!) Pozsonyban, mert ott kéne tiszteljék a román, szerb, osztrák és szlovák ügy előmozdítójaként. Nálunk megvetéssel és szánakozással kellene rágondolni.