bővebben: én, amíg tudtam, bejártam, de pontosan egy éve ilyenkor 5 nap szabadságom volt már csak, úgy, h betegállományban is voltam. és akkor volt az a történelmi pillanat, h bevallottam a főnökömnek, h mi van.
Én bipoláris rendellenességel volnék diagnosztizálva. Nem ihatok, sok kávét sem ihatok, hangulatstabilizáló szert, és egy antidepresszánst kapok. Most nincs is semmi baj, csak valahogy nem értem az egész betegség "felépítését".
depressziósan egyáltalán nem nézek tévét, és hallgatni se bírok semmit. a legrosszabb fázisban olvasni se tudok, de az megy még viszonylag a legtovább.
szerintem bízz az orvosokban a gyógyszereket illetően.
(mondom ezt pont én... de ha gyereket várnék, nem lennék ennyire önfejű, mint így, mivel így csak egy emberért vagyok felelős, magamért, és az „kicsit” más:)
naigen, az alvás nekem se volt egyszerű az elmúlt fél évben, viszont ha többször alszom egy nap, akkor ok.
ezt hétköznap nehéz munka mellett megoldani, de ha mégis sikerül este aludnom (6-tól 8-ig pl), akkor utána fent vagyok kb. 11-ig, és reggelig (ami sokszor hajnali 4, de akkor se 2) tudok aludni.
most, h bújkál bennem vmi vírus, többet alszom, pl. este 1/2 8-tól 11-ig, majd hajnali 2-től 7-ig:)
nagy szerencsém, h képes vagyok erre felnőtt létemre, bár meg kell valljam, ha „jól” vagyok, úgy alszom, mint egy gyerek: mikor felébredek, nem tudom, hol vagyok:)
gyógynövényes bogyók szoktak nekem segíteni egyébként, viszont nekem könnyű, mivel nem vagyok terhes.
Igen, ismerős, amikor depiben vagyok nálam is a tv megy v próbálok pihenni, aludni. Kicsit jobb pillanataimban Popper Péter v. Balogh Béla előadásokat hallgatok. De egy jó könyv is át tud segíteni tényleg, de ahhoz nagyon jó kell hogy legyen. :)
Köszi, a Neuroptimot próbáltam, igaz nem sokáig, sajna nagyon drága, így csak 2x vettem meg. De amúgy a mostani terhes vitaminjaimban is kb. ezek a hatóanyagok vannak + omega3 is, most váltok majd a Ladeevit-re, sztem az jó lesz. De szedem a bogyómat, csak imádkozni tudok, hogy nem bántják a gyerkőcöt. Remélem. Néha érzem, hogy kemény kicsit a hasam, úgy tudom, hogy nem az jó.
Na most ennyi, mindenkinek kitartást a gyógyszer mellékhatásokhoz.
Puszi neked Ametiszt, ha tudsz menj el ahhoz az alapítványhoz, biztos jó és örülök, hogy egy kicsit egyedül tudtál lenni!
Megjöttem újra.Eddig nagyon mélyen voltam,ezért nem is jöttem fel.Megemelte a dokim a Tolvon adagomat,aztán vissza vett belőle,ekkor már nagyon padlón voltam újra.Ezért az addigi adagomtól is nagyobb adagot szedek kb:1 hete.Úgy érzem mostmár végre fokozatosan mászok ki ebből a mély gödörből.Andee köszönöm szépen,hogy mindíg olyan kedvesen írsz nekem.Nagyon jól esik.Remélem hatni fognak a gyógyszereid minnél hamarabb.Egy ismerősöm adott egy újságot amiben egy alapítványról írnak.Ébredések alapítvány,pesten van.A neten néztem utána.A héten egyedül voltam itthon mert a férjem kórházban volt kezelésen.Jól éreztem magam így egyedül,élveztem a helyzetet.Mindenkinek jobbulást kívánok.
Üdv, közöttünk! Kár, hogy alszik a fórum, nem tudom ki hogy van, hol van?
Kimondtad a kulcsmondatot, csak magunkra számíthatunk, nekünk kell megoldani. Pont ez a nehéz. Örülnék, ha más elintézhetné helyettem a dolgokat. És még dolgozna is..
Én egyre rosszabbul vagyok úgy érzem, már egyre nehezebb átvészelni a hétköznapokat, ellátni a munkám és kommunikálni. Néha már írásban sincs kedvem. Csoda, hogy ide is írok.
Elkezdtem szedni egy gyógyszert Sertralin-Zentiva, ha jól írom a nevét, azt mondta a pszic. hogy ezt szedhetem. 1 napra rá jobban lettem (hétvégére), aztán hétfőtől újra szarul. Szedem mellé a Sedatif pc-t is. Nem tudom, nem túl rózsás a helyzet. És itt ez a gyerek-ügy, úgy érzem én nagyon gyenge vagyok ehhez! :(
Meg volt a nagy fejmosás, vasárnap délelőtt, sikerült nagyon határozottan, "okosan" kiállnom az érdekeimért. Talán hatott és végre megértette, hogy ezzel csak ront a helyzetemen. De "majd meglássuk", a vak is azt mondta..
Egy másik problémám, amit eddig nem írtam, kicsit off az md-hez, de éppenséggel nem könnyíti meg az életem! :(
Iszik a párom. Nem megy minden nap, de mondjuk minden 3. nap már biztos és nem agresszív, de engem akkor is iszonyatosan idegesít. És nem tud lemondani a heti egy nagy buliról, amikor aztán hajnali min. 4-ig elvan. Persze ő is azt ígéri, hogy csak a gyerekig, utána minden más lesz és ő 200 Ft-ot sem fog elvenni a gyerekétől. Hiszi a piszi. :(
De anyagilag nagyon rosszul állok, már nagyon sokszor megfordult a fejemben, hogy elhagyom, de nincs hova mennem, nem tudok kifizetni egy albérletet, anyámhoz meg nem tudok költözni. A gyereket ő akarta jobban, így viszont már többszörösen meg vagyok lőve. Amúgy is viszonylag súlyos depresszióval küzdök, ez meg nem nagyon javít a helyzetemen. Nagyon szar helyzetben vagyok. Muszáj vagyok eltűrni, mert nem tudok lépni. Ezek után a kis gyedemből meg főleg nem tudok majd. Nem kívánom senkinek.
Ma is hajnali 4-kor felébredtem, hogy hol van, azóta nem tudok visszaaludni, ég a szemem, itt ülök a gép előtt, várom. Ebédre vendégeket hívtam, szükségem lenne a segítségére (ő jól főz), de hát így hogy fog? Tiszta f*s lesz és másnapos. Gyerekek, miért ilyen nehéz az élet??
én úgy vagyok vele, h ez egy hülye, aki még életében nem hallott arról, h a depresszióra nem hatnak a pozitív gondolatok, szóval megérdemelne egy nyaklevest az ilyen sarlatán:(