A közös képviselő nyújtson be a területileg illetékes Bírósághoz Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a nemfizető tulajdonossal szemben. Itt a formanyomtatvány.
Sziasztok! Szeretnék tanácsot kérni...a házban lévő körfolyosónk leszakadt, már életveszélyessé nyilvánította az önkormányzat. Pályázaton nyertünk pénzt amit ugye akkor kap meg a ház ha a felét befizetjuk. A lakók nagy része befizette, de van egy valaki akinek 50%-nál nagyobb tulajdonrésze van és ő nem akar fizetni. Mi a teendő ebben az esetben, ha nem kezdjük el a munkát akkor elbukjuk a pályázaton nyert pénzt. De a körfolyosó viszont életveszélyes.
Ha egy társasházben egy lakónak nagyobb tulajdoni része van mint 50% akkor a többi lakó nem tehet semmit ha nem akar fizetni? De az egész ház már borzasztó állapotban van ( Paulay Ede 41 ). Meddig mehet tönkre egy ház állapota amikor már lépni kell? Elég tanácstalan vagyok társasházi ügyekben, de gondolom nem ez az egyetlen ház Budapesten ami ilyen gondokkal küzd.
Az SZMSZ-ben lehet rendelkezni a közös költség megfizetésének módjáról. Amennyiben az SZMSZ nem köti ki, hogy a közös költség kizárólag nyugta ellenében a házipénztárba fizethető be, a közös képviselő köteles biztosítani a postai befizetéshez szükséges csekket, vagy minden szükséges információt megadni a bankban történő befizetéshez vagy átutaláshoz. Szeretném felhívni a figyelmedet arra a nem elhanyagolható költségre, amibe a csekk készítése, és a postai közreműködés kerül. Egyre több társasház köti ki az SZMSZ-ben, hogy azok a tulajdonosok, akik ragaszkodnak a postán történő befizetéshez, kötelesek a postai közreműködési díjat megfizetni. Ez jogos, mert a postai közreműködési díj sokszorosa a pénzintézet által felszámolt kp. befizetési költségnek. Gondolom, a bamkszámlátok az OTP-nél van. Nem kell mást tenned, mint megkérdezned a közös képviselőtől a társasház számlaszámát, és az OTP-ben kp-ben befizetheted a közös költséget közvetlenül a ház számlájára. Ehhez kérhetsz az OTP-ben formanyomtatványt, amit otthon előre kényelmesen kitölthetsz, éppúgy, ahogy a csekket. Az év elején minden tulajdonosnak kiossztott 12 db csekk véleményem szerint pazarlás. Én csak azoknak a tulajdonosoknak adok csekket, akik ezt külön kérik. Minden esetben felhívom a figyelmüket a magas költségekre, és kérem, hogy az OTP-ben fizessék be. A ház részletes pénzügyi helyzetéről a közös képviselő évente köteles elszámoló közgyűlés keretében számot adni minden tulajdonosnak. Év közben a Számvizsgáló bizottság bármikor ellenőrizheti (sőt, ez az elsődleges feladata) a ház könyvelését, pénzügyi helyzetét. A magam részéről nem csak a SZVB-nek teszem lehetővé a betekintést. Előre egyeztetett időpontban bármelyik tulajdonos betekinthet(ne) a teljes eredeti könyvelési anyagba. (kivonatot, másolatot viszont csak a saját közös költsége vonantkozásában kérhet!)
Meglehetősen változó az összeg. Jó kivitelezésű rendszereknél 350-400 Ft/m2, Gyengébb rendszereknél ennek a többszöröse is lehet. A török Ipekli Rt. által kivitelezett Darányi u. 2-ben pl. meghaladja az 1000 Ft/m3-t!
Szeretném megtudni,hogy a közös képviselőnek kötelessége-e csekket biztositani a közös költség befizetéséhez.(sajna ezt nem akarja megtenni,csak az általa meghatározott időpontban lehet személyesen befizetni)Ahol eddig laktam ott előre megkaptuk a 12db csekket.
Továbbá van-e jogom mint tulajdonosnak betekintést nyerni a ház részletes pénzügyi helyzetébe.
Pont ilyenen bukott az egyik nemrég átvett házam 300 ezret, és az egyik tulajdonos közel 200-at. A volt kk. nem jelentette be a kárt, mert ő dugulásnak ítélte, holott egyértelműen csőtörés volt. Ott is fát kellett kívágni, komoly földmunkát végeztetni. A fényképekből egyértelműen látszott, hogy csőtörés. A biztosító azért utasította el a kárigényt, mert nem időben történt a bejelentés. (Még futok egy kört a kérdésben. Megpróbálom ismételten kérni a kártérítést úgy, hogy viszontkeresse a biztosító a volt közös képviselőn a kifizethető összeget.) Jelentsétek be nyugodtan a csőtörést, amikor fel lesz tárva a terep, és kicserélve a törött szakasz. A törött csövet se dobjátok el, amíg a kárszakértő nem volt kint kárfelmárásen. Ha a fa gyökere eltörte, összeroppantotta a csövet, akkor nem dugulást, hanem csőtörést kell bejelenteni a biztosítónak. A dugulásos jelenség már a csőtörés következménye.
Köszönöm a gyors választ. Mi a helyzet akkor, ha ebben a házban nincs olyan csatorna , ami egy házhoz tartozna kizárólagosan. Nálunk minden vezetékre két lakás kapcsolódik. (Wekerle telepi sajátosság)Másfél éve a hozzánk tartozó csatornával volt gond, és annak a helyreállítását mi fizettük, fel sem merült, hogy a többi lakóval fizettessük meg. Akkor most "visszamenőleg" én is verjem az asztalt? A csatornázási művek szerint egyértelműen alvezetékről van szó. Ha mégis a háznak kell fizetnie ezt a rendkívüli költséget, mi a helyzet akkor, ha a lakók nem akarnak, vagy nem tudnak fizetni. Mint már említettem ugye, a háznak nincs felújítási alapja.
A költséget a Társasház fizeti: A sérült vezetékszakasz cseréjét, a fakivágást is. Az alapító okiratotok szerint "csatorna alap és ejtővezetéke tartozik" közös tulajdonba. A külön tulajdonba tartozó vezeték általában a lakás falában csatlakozik a közös vezetékre, és semmiképp sem a kertben. A közös vezetékek legegyszerűbb meghatározása az, hogy közös minden olyan vezetékszakasz, ami több albetét ellátását szolgálhatja. Külön tulajdon az a vezetékszakasz, ami egy albetét kizárólagos ellátását szolgálja, és más albetét nem csatlakozhat rá. Elég szomorú, de általános tapasztalat, hogy főként a kis lakásszámú társasházakban nincs tartalékképzés, és nincs fedezet az ilyen rendkívüli kiadásokra. Sürgősen közgyűlést kell összehívnotok és célbefizetést kell meghatározni, amit rövid határidővel köteles minden tulajdonos egy összegben befizetni. Társasházbiztosításotok van?
Sziasztok! Társasházi költségekkel kapcsolatban lenne egy kérdésem: hat lakásos társasházban az egyik lakásban dugulás volt. kiderült, hogy a főcsatornáról, a lakásba leágazó mellékcsatornába belenőtt egy fa gyökere, de az is lehet, hogy a cső eltörött. Fel kellene a kertet ásni azon a terülten, majd kicserélni a csövet. És persze, kivágni a fát. Mindez 50 ezer forintról indul de könnyen elérheti a 100-150 ezret. A kérdés, hogy ki fizeti ennek a költségét? Ez vajon közös költség, vagy a lakót terheli? Az alapító közokirat szerint, a tház közös tulajdonába a "csatorna alap és ejtővezetéke tartozik, a külön tulajdonú leágazó vezetékig". A csatornázási művek szerint az a rész, ahol a probléma van, már nem a fővezeték. A házban lakók nem hoztak össze felújítási alapot, a közös kltség is sokszor késve érkezik... Kinek kell állni a javítások költségét? Ha valaki tudja a választ, kérem írja meg, mert áll a bál a házban...
Súgok még egy kicsit: Az alakuló közgyűlés előtt esetleg több garázstulajdonos is érdeklődhet, hogy milyen mértékben lesz figyelembe véve a garázs a közös tulajdoni részek felosztásánál, mert úgy vélitek az 50 % lenne a jogos, mivel külön-külöm nem zárható, nem falla elkerített, .... ...
Még eredeti alapító okiratot sem láttunk, nem hagytunk jóvá, nemhogy módosítást. Még mindig nem volt alakuló közgyülés sem, a napokban beszéltem a beruházó által megbízott cégen belül a "mi közös képviselőnkkel", aki azt mondta, hogy amig nem volt meg a használatba vételi engedély nem lehetett tartani, most már 3-4 héten belül lesz közgyűlés.
Ezért különösen jók a tanácsaid, hogy mire figyeljünk oda, hogy legyen most az elején elrendezve, mert azt a korábbi lakóhelyemről tudom, hogy amit most elmulasztunk, vagy rosszul rögzítjük, azt a későbbiekben szinte lehetetlen változtatni, mert soha nincs szavazóképes akarat, vagy ezer felé húz; meg igazán nem érdekli az emberek többségét, hogy mi történik.
Én a magam részéről - ezt is a tapasztalat mondatja velem - jobban szeretném, ha egy konkrét személy lenne a közös képviselő és nem egy "cég", mert szerintem ez nekünk sokkal többe kerül így.
Ezért még egyszer köszi, és lehet, hogy még faggatlak majd :))
Ezek szerint nem csak neked szúrt szemet a kérdés. Így már sokkal tisztább a helyzet, bár még itt is kiköthetik a módosított Alapító okirtaban, hogy a garázs a lakás tartozáka, és külön nem értékesíthető vagy a lakás eladása esetén nem tartható meg. Valóban jó, hogy megkapjátok a tulajdonjogot. Lényegesen erősebb, mit a kizárólagos használat joga. Érdemes odafigyelni az alapító okirat módosításának elfogadásánál, hogy milyen arányban tatozik majd a garázshoz közös tulajdoni rész. Figyeljetek oda, hogy az alapító okirat módosításáról szóló közgyűlés előtt időben megkapjátok a módosítás pontos szövegét, hogy legyen időtök értelmezni, szükség esetén értelmeztetni. Javaslom, hogy kérjetek pontos tervezetet arról is, hogy a várható módosízás milyen mértékben változtatja meg a fizetendő közös költséget.
Párt hete itt értelmeztük a a lakás vételi szerződésemben megfogalmazottakat a garázs ügyében (na ez nem valami magyarosra sikeredett, sicc!) :)
A lényeg az, hogy értesített az eladó cég, hogy most történik meg a teremgarázs beállók átírása kizárólagos használati jogról, tulajdonjogra. Az alapító okiratot is módosítják és meglesz a külön albetétesítése is.
Csak azért jelzem, hogy ne csak a rossz dolgokról lehessen itt olvasni.
Szia Meticul! Nehéz kérdés tettél fel, a jogászok sem azonosan értelmezik a törvényt. A törvény szó szerint ezt mondja: A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban ... Ezt sokan úgy magyarázzák, hogy a "közgyűlést követő 15 nap" nem foglalja magában a közgyűlés napját, vagyis csak másnaptól számítható a 15 nap. Mert ha azt akatra volna a jogalkotó, hogy azon a napon is meg lehessen tartani a megísmételt közgyűlést, akkor azt írta volna, hogy a "közgyűlést követően, 15 napon belül". Erre azt mondom: nem mindenki Grétsy László. :) Én egyszerűen úgy értelmezem, hogy amennyiben határozatképtelen a közgyűlés, 15 napon belül meg kell tartani a megismételtet. Ennekk az időpontját az eredeti közgyűlés meghívójában hirdetem meg, és amelyik háznál nincs ellene kifogás, bizony fél órával a határozatképtelen közgyűlés utáni időpontra. Az aktív tulajdonosok egyetértenek ezzel a megoldással, hisz így nem kell két estét szabaddá tenniük. Az ellenkedők pedig azt mondják, másnap nekik is lett volna rá idejük... A tapasztalatom a másik napra meghírdetett megismételt közgyűléssel kapcsolatban az, hogy azon lényegesen kevesebben jelennek meg, mint ahányan a határozatképtelen közgyűlésre eljöttek. Ez is indokolja, hogy ne halogassam másik napra a megismételt közgyűlés megtartását. Nem egy alkalommal fordult elő olyan is, hogy a később érkezőkkel kiegészülve mégis 50 % fölötti volt a megismételt közgyűlés részvételi aránya. (Amikor csődöt mond a tudományom, no meg a törvényértelmezés, én is előveszem a józan paraszti észt) :)) A kk-t ne hagyd békén, ha már belefogtál az ébresztgetésébe. Nyugodtan idézgetheted neki helyzetekkel kapcsolatosan az oda vonatkozó §-okat. Sokszor kell más törvényeket, rendeleteket is ismerni. Segítünk, ha kell.
Kedves HangaDóra, köszönöm érdeklődésedet, alakul, alakul amúgy púpos gyerek módjára: 1. telefon: kk. üzenetrögzítőjére mondom a szöveget. 2. telefon két napra rá: megkapta az üzenetet? Nem nem hallotta. Újra elmondom a szöveget. Ígéret: elhozza az SzMSz-t azon a héten. Hét "lejár". 3. telefon: sajnos nem tudta elhozni, nem járt a házban, de a jövő héten hozza. Naptárban jegyzem az időpontokat.....
Átnéztem a Társasházi törvényt és - bár nem akarnék pálcát törni senki feje felett - finoman mondva jogszabálynak nem megfelelően működik a ház.
Felmerült bennem továbbá, amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, azaz a tul. hányadnak megfelelő 50 % nem jön el, 15 napon belül újra össze kell hívni és akkor már ez a korlát nem működik. Ebbe viszont a fél óra múlva levő időpont is belefér. Össze lehet hívni aznap némi idő elteltével újra?
A szövetkezeti formában működőeknél erre van lehetőség, de a társasházi tv. nem tér ki erre.
Régebben olvastam erről, de agyam szita.... talán te tudod erre a választ.
Hát most így állunk, nem túl fényes... telefon ismét, aztán jöhet az általad javasolt drasztikusabb lépés. Energiám fogytán, mintha egyedül lennék az egész házban. Tényleg nem értem, senkinek nem fontos???
Kedves HangaDóra! Köszönöm gyors válaszodat. Nem tudom miért ilyen passzívak a lakók, még nem ismertem meg mindenkit (de több lakás is eladásra került mostanában). Talán az "újabbaknak" is feltűnnek ezek a dolgok. Böngészem az oldaladat is, majd jelentkezem a fejleményekkel.
Amit tudsz, azt jól tudod. Valóban a törvény értelmében legkésőbb május 31-ig meg kellett volna tartani a közgyűlést az előző évi elszámolással, és a költségvetési terv bemutatásával. A bajt csak tetézi, ha ilyen közgyűlés már 2004-ben sem volt. Ennyire gazdag környezetbe költöztél, hogy a többi tulajdonostársadnak teljesen mellékes, hogy hova lesz a pénze? Az SZMSZ-ből - amit csak ígéret szintjén kaptál - tudhatnád meg, hogy jogos-e a szemétszállítási díj /fő alapon történő beszedése, akár havi változásokkal, nyugtán. Nálunk a vízdíjat fizetik /fő alapon, de ez az SZMSZ-ben nagyon pontosan lett szabályozva. Üres lakás esetén is meg kell fizetni a minimális, vagyis az 1 főre eső díjat. Aki ezzel nem ért egyet, szereltethet vízórát. Első nekifutásra azt tanácsolom, hogy tértivevényes levélben, rendkívül udvarias hangon érdeklődd meg a T. kk-től, hogy mikor lesz megtartva az a közgyűlés, amit a 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) 35. § (1) bekezdése értelmében május 31-ig meg kellett volna megtartania. Kérd meg, hogy szíveskedjen megküldeni neked azt a közgyűlési határozatot, ami alapján a jelenlegi közös költséget fizeted. Továbbá az SZMSZ-t, amiből tájékozódhatsz a szemétszállítási díj megfizetésének módjáról. Kérd továbbá azt is, hogy küldjön neked egy kivonatot a tulajdonosi folyószámládról, amiből tájékozódhatsz a lakásodhoz tartozó közös tulajdoni részed alapján fizetendő közös költség előírásáról, az általad teljesített befizetésekről és a jelenlegi egyenlegedről. Készséges hozzáállását előre is megköszönve a válaszadásra biztosíthatsz neki nyolc napot. Meglátjuk, mi sül ki belőle. Az oldalamat itt találod meg. Oda napjában többször is benézek. Ide csak akkor, ha időm engedi.