adott ilyen piros estricht beton 40 kilós. javitottam betört beton részt (esőelvezető vályú) és megkötés után ilyen porlós, szemcsés felülete lett , rengeteg lejön , tök gáz. valamit elqrtam?
Sajnos az építő ipari fogalmakban gyenge vagyok, ezért szeretnék segítséget kérni.
Egy építőipari cég felkért, hogy végezzen el a generál kivitelezés utáni nagytakarítást, de nem értem, hogy mit takar a megrendelői szolgáltatás 2%+ Áfa a dolgot még az is bonyolítja, hogy alanyi ÁFA mentes is vagyok.
harom ember az semmi egy teherautohoz kepest. ha nem szivbajos a sofor, akkor meg kell rantani. tehat nem erobol huzni, hanem hagyni kis lazasagot a lancban, hogy elsore mondjuk felmeter nekifutasbol huzza meg. es ember ne alljon a kornyeken. najo, inkabb ne, ez tok veszelyes.
60x60x4 zártszelvény, horganyzott, 1 méter mély alapban (C20) kb. 50-60 cm hosszúságban van, viszont először 15 cm átmérőjű csővel kimaszkoltuk a helyét, majd 2 hónappal később külön tettük bele (így precízebben lehet beállítani, illetve még akkor nem volt meg az oszlop).
Most ha felfelé megpróbálnánk kitépni, akkor ki győzne? :) Egybekötött annyira a két beton, hogy reménytelen legyen ez a művelet? kb. 4 tonnáig el tudunk menni...
A lakatos megnézi mint tud tenni, de szerintem:
- melegíteni nem lehet a horgany miatt
- tőben vágni és újrahegeszteni nem a hosszú élet titka.
1950-es évek közepén épült két emeletes társasházban szeretnék gipszkarton álmennyezetet szerelni két szobában (20 és 15 m2). A födém betongerendás-tálcás. A gerendák kb 1 méterre vannak egymástól, felső részük kb 10-12cm széles, közöttük salakos feltöltés. Fúrhatom nyugodtan a vázszerkezet rögzítéshez szükséges furatokat? Gondolom a tálcákba kellene, nem a gerendákba... Sehol nem találtam ezekre vonatkozó információt a neten, pedig lassan minden második lakásban van álmennyezet. Csak én vagyok túl óvatos? Nem szeretném, ha a felső szomszéd leköltözne :-/ Köszi!
"A szomszéd terepszintjéhez képest mekkora tolerancia megengedett?"
Az oldalkert általában 4-6 méteres. Ha ennek a felét vesszük, ami 2-3 méter, ezen a szakaszon 10%-os lejtés nyugodtan megengedhető.
A másik megoldás, hogy sok helyen az oldal és hátsókert felében semmiféle tereprendezést nem engednek meg, ilyenkor a keritéstől 2-3 méterre épül egy mini támfal (amit nem szabad annak hivni, mert akkor engedélyköteles), és akkor akár 70 cm is lehet a terepfeltöltés, hiszen az engedélyköteles 1 méter alatt vagy...
A szomszédviták elkerülése miatt azt szokták javasolni/mondani, hogy a keritésnél már ne legyen szintkülönbség a terepben.
> Annyi van általában, hogy a szomszédok felőli oldalkert/hátsókert kötelező
> méretének feléig tölthetsz fel magasabbra, mint a szomszéd terepszintje
Na, ez a lényeg. Köszi, sokat segítettél!
A szomszéd terepszintjéhez képest mekkora tolerancia megengedett?
> és nem lejtheted felé az összes vizedet.
:)
A drága vizet? Elszikkasztom, kell a növényeknek. Valamit hablatyolt a drága, hogy "hatszáz négyzetméteres tetőről" (224) az összes víz a telkére dől. Valami vízmániás, a másik szomszédjával évekig anyázódott valami piszlicsáré melléképület-ereszcsatorna miatt.
Jelenleg egy 2 méter magas palakerítés választ el kettőnket. Mit tudok tenni, hogy ne kelljen bámulnom a képét és abba ne tudjon belekötni a hatóság? Kellene valami magas, sűrű dolog, pl. tujasor vagy egy belső, magasabb kerítés... Gondoltam egy szélesvásznú napelemtáblára is, amely megfelelően magas és széles. Gondolom itt is tartani kell az oldaltávolságot, illetve a magasságot kell megfelelően belőni.
1 méteres függőleges irányú terepbasztatásig nem engedélyköteles.
Annyi van általában, hogy a szomszédok felőli oldalkert/hátsókert kötelező méretének feléig tölthetsz fel magasabbra, mint a szomszéd terepszintje, és nem lejtheted felé az összes vizedet.
30-50 cm terepmagasitás minden további nélkül belefér.
Építési telken a vízszinthez képest mekkora "hullámosság" lehet a talajszintben a ház mögötti részen? Úgy értem, hogy építhetek-e "dombot" vagy gödröt, annak mekkora lehet a maximális magassága/mélysége, illetve az milyen meredekségű lehet az oldala?
Igazából nem célom ez, csak ha van mondjuk 10-20 cm hullámosság benne amíg le nem tömörödik rendesen, és a kedvenc kis szomszéd netán befűzné az A4-est..
Illetve meddig "depózhatok" kb. 1 méter magas földkupacokat saját telkemen?
Építkezés során és után a felső homokréteget 10-15 cm vastagon lekaptuk (ment előre a házhoz), és hozatok rá ugyanilyen vastag termőföldet, helyreállítva az eredeti domborzati viszonyokat. Ennek (az eredeti szint helyreállításának) van-e bejelentési- vagy engedélykötelessége?
A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a telek hátrafelé lejt kb. 1 métert 50 méter hosszon.
Természetesen a házat nem ferdén, hanem az utcaszintet tartva vízszintesen építettem, így hátul a járdaszint (kb. a telek felénél) fél méterrel magasabban van az ottani eredeti szinttől.
Tehát az utcafronttól 23 méteren keresztül vízszintes a ház/talaj, majd a ház hátsó falától kb. 1 méterre (járda szélesség) kezdődik egy fél méter szintkülönbségű, kb. 30 fokos letörés (hogy ne csússzon meg), utána az eredeti szint maradna meg a telek végéig.
Döntsük el, hogy mit szeretnél: lebeszéljünk vagy rá? Mert úgy kezdted, hogy jó lenne úgy? :-)
Szóval, ha kicsit is fennáll a befülledés veszélye, akkor valóban nem ajánlott a dolog.(bár itt majd Kelemen elmagyarázhatná, hogy esetleges pára kicsapódás, hogy marad csak a fólia alatt)
A por és akta alapból egy alapos takarítás után értendő mennyiség, aminek maradékát jó esetben a parketta alatt kell tartanod.
Köszi Neked is a véleményed, én sem úgy gondoltam, hogy tuti hogy mindenütt be fog fülledni a padlószőnyeg. De fennáll a veszélye, és ott van a másik dolog, az atkák, és a sok por is.
Ez a befülledés dolog szerintem egy családi háznál gyakrabban előfordulhat, a következőképpen:
Adva van egy födém (nálam monolit vasbeton) , összesen 35 cm vastag. A kérdéses szoba alatt fűtetlen előszoba, vagy garázs, a sarok esetében oldalsó hőelvonás is számottevő, mert a monolit födém oldalra kinyúlik a szabadba, (terasz ill előtető) így egy "kitűnő" hőhíd is rontja a helyzetet.
Így az egyes födémrészek abban az időben, amikor egy ideje nincs fűtés sem lehűlhetnek 15-17 fokra. (vagy lejjebb is)
Akkor begyújtok, a lakáshőfok a padlónál is felmegy pl 20 fokra, míg a 15-17 fokos betonfödém hőtehetetlenségénél és a külső hőelvonás miatt csak nagyon lassan melegszik. A végeredmény, hogy előáll az alábbi táblázatból való helyzet:
Ha a rel. páratartalom 70%, a levegő hőfoka (a padlónál) 20 fok, akkor a betonon 14,4 fokon páralecsapódás lesz.
Ha jól okoskodom....
megj: a táblázatot valamelyik index fóromról plagiztam, de nem tom már hogy honnan.
A második olyan lakásban élek, ahová így tettük le a laminált padlót. Itt a mostaniban meg durvább is a helyzet, mert a 70-es évek kék filc "padlószőnyege" volt, gyakorlatilag felporszívóztuk, a maradékot ha fel kellett volna szedni, még most is szednénk...
Panelben a befülledés elég kicsi esélyes szerintem(kivétel fürdőszoba), főleg, hogy nálunk pl. télen folyamatosan megy a párásító.
Nem huppog, nem billeg, a legnagyobb probléma, hogy az ajtókon faragni kell, mert a padlószőnyeg szintje fölé rakod a parkettát, az ajtók tuti nem fognak csukódni.
De persze ez a módszer unorthodox, nem ajánlott csak leírtam, hogy működik, nincs vele bajunk.
Most már én is. Eszembe jutott, már hallottam valahol, hogy a padlószőnyeg befülledhet, pl. sarkokban, hiába van emeleten.
"inkabb profin aljzatkiegyenlitozni...mert tenyleg idegesito amikor huppog."
Nem úszom meg, már látom...
Köszi a válaszokat.
De azért azt csak nem akarom érteni, hogy egy pl. 4-5 mm vastag alátét szivacs esetén miért nem fog "huppog"-ni? Mi az a tulajdonsága az ilyen alátéteknek, hogy ezt nem teszik?
Jó, ez sem kék, hanem világos szürke. :-) (Mapegum wps)
A csempe ragasztó cement kötésű, a festék meg diszperzit alapú. Valahol azt olvastam, hogy ezt a mapegum szigetelés speciális festékkel lekenhető, de sehol nem írják, hogy milyen speciális festékről van szó.
Lehet, hogy megkockáztatom, és ebben a sorrendbe festem le:
