Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
ugyanez az aksicserélgetős ötlet nekem is eszembe jutott, azelőtt hogy a cikkben szereplő napvilágra került volna
de én a magyar viszonyokból indultam ki, praktikusan
simán lehet 3-4 alkalmazott a töltőállomáson akik képesek 40-60 kilós aksi telepeket beemelni egy sínnel felszerelt tokba, onnan már a sínen kell görgetni amihez nem kell akkora erő
egy-egy autóban ilyenből lehet több is, így egy autónként 200 kilós akupakk cseréje 10 max 15 perc alatt megoldható, és ehez nem kell se speciális szakképzettség, se robot ami beemeli. Ezekből fakadóan meg egy állomás felállítása erről az oldalról nem kerül nagy beruházásba, kockázatba.
A másik kérdés az aksik tulajdona. Az a legértékesebb része az elektromos autónak. Ha azt az autó tulajdonosa nem veszi meg, akkor gyakorlatilag a teljes ilyen autóflotta értékének a felét, vagy a 60%át ez a cég birtokolja, és bérbeadja.
Ez aligha fog menni, nem lehetne elegendő tőkét koncentrálni egy ilyenhez, illetve a bérbeadás megdrágítaná a dolgot az autó tulajdonosa számára, ezért nem lenne neki ésszerű ezt választani.
Ráadásul a bérelt akupakkot otthon is feltöltheti az autó tulajdonosa, amivel más tulajdonában okoz amortizációt.
Szerintem erről az oldalról az kivitelezhető, hogy az autó tulajdonosa megveszi az aksit is, ami becserélhető másikra. Az aksikban van digitális óra ami számolja hány ciklust töltötték őket. Ez alapján a leadott/felvett aksik különbözetét cserekor meg kell téríteni, tehát ha a tulaj újabb aksira vált, akkor a különbözetet ki kell fizetnie, ha elhasználtabbra vált, akkor neki fizet a töltőállomás az újabb aksiért. Így az otthoni töltés (ami kezdetben még biztos hogy a töltés jellemző módja lesz) is beépül a rendszerbe szervesen, és a kiépítése nem követel irdatlan nagy tőkét sem.
Most arrol beszéltünk,hogy nincs elegnedő kovácsolási kapacitás egyben gyártott tartályokhoz. A VVER-eket ugyannis "normál" technologiával is le lehet gyártani
Ismerem a fazont. Megprobalja nagyon magas szintröl nezni, rendszerszinten kezelni a kerdest. Nem rossz, de nagyon sok, rajta nem mulo tenyezötöl függ a sikere.
Es egyelöre meg hianyzik a szükseges eszköztar. Az akkor müködne, ha a villanyautok ugyanazokat a normakat teljesitenek (elektromos csatlakozas, meret, cserelhetöseg, ...). Azonkivül, az elszamolhatosag miatt (ugye a legdragabb alkatreszt cserelgetnek benne) teljesen "komputerizalt" akkuk kellenek hozza, amelyek mindent rögzitenek (fogyasztas, idök, ...), kesöb kiertekelhetöek, ...
Kis orszagokat valasztott (zart rendszer), mert naggyal (nyitott rendszer) kezdetben eleve nem müködne. En eddig meg egyetlen infrastruktura jellegü dolgot sem ismerek, amely egyseges interfacekkel indult volna. Marpedig itt elöfeltetel lenne.
de drágábban olyan biztonságos, az ilyen inherens biztonságú dolgokál az a nagy nyerés, hogy kevesebb aktív cuccal lesz jó
szerintem a magyar atomerőmű építés problémái között a paretó csart legutolsó sorába kerülne hogy kicsit esetleg drágább a 4. generáció miatt (ha egyáltalán drágább)...
Nem tudom, hogy jo ötlet-e 2020-2025-ös inditassal, talan 2070-2080-as leallassal, 2100-as szetszedessel, .... egy/több olyan atomerömüvet epiteni, amely az 1960-as evek orosz technologiajat tükrözi. :(
Nincs ezen a területen semmi fejlödes?
A finn erömü ugyanis (allitolag) olyan, hogy barmilyen gubanc eseten termeszetenel fogva leall.
Ez mar regen leragott csont. Az Alföldön 80-100 meter magassagban eleg jo es stabil szel van. A sebessege viszont eleg alacsony, ami miatt a szelerömüveknek nagyobb lapat kell. Ezert az ara is magasabb (lenne). Mar egy szelerömüösszeszerelöüzem is majdnem kerekedett, aztan le lett fujva.
Ugyhogy a szel nem, de a szelerömüvek epitese leallt (illetve el sem indult). :(
Minek nekünk gen4 reaktor? Pont elég egy gen2 upgradelve, konkrétan VVER-ek, például. Van rá személyzet, tapasztalat, ugyanannyira megbízható, hatékony, stb.
az új magyar atomerőmű megépülésének én is alapvetően azt a kockázatát látom, hogy nem lesz rá pénz,
- magánpénzből nem lehet, mert nem lehet (amúgy is a fidesz keresztbevágna neki, gonosz kapitalisták) -állami pénzből azért nem lehet mert nincs rá pénz, adóbevételből tuti nem, hitelt meg szintén nem kapunk, vagy ha igen, akkor az kell foltozgatni a hiányt
- ha valami csoda folytán mégis elkezdene épülni, az kizárólag állami pénzből + PPP képzelhető el, ez viszont egy az egyben a 4es metró építésének és az autópályaépítések mintájára fog zajlani, iszonyatos korrupcióval megspékelve, aminek a legroszabb oldala, hogy esetleg nem csak túlszámlázás lesz, de kispórolt anyag is....
- aztán ha már meg is van mondjuk a terv, és az elvi döntés hogy legyen atomerőmű, akkor a zöldek akadékoskodni fognak, amiből főleg időhúzás, és drágulás lesz, aztán mire egy párt hatalmon eljutna oda hogy kiássák az alapot, az a párt elveszti a választásokat, jön a következő, amelyik viszont egyből lecseréli az addig rajta dolgozó cégeket a saját csókosaira, és újraterveztetik az erőművet, amibe újra belekötnek a zöldek, és a 4. év végére jut el oda a dolog hogy az átszabott alapokon elkezdik letenni az első betonkockákat, na akkor ez a párt is bebukja a választásokat, és kezdődik az egész előlről
egyedül azt látom kivitelezhetőnek ez ügyben, ha egyrészt a két szóba jöhető párt között kialakul konszenzus, és mondjuk a kialakuló korrupciós piacot szépen elosztják egymás közt, a sajtójuknak befogják a száját, a zöldekre meg ráküldik az Apeh-et hogy maradjanak nyugiban kicsit, így kisimul a pálya az erőmű előtt, bár nyilván 2x drágább lesz
a másik eset, hogy az állam egy felvilágosultabb kormány alatt összekaparja rá a pénzt, ebből létrehoz egy részvénytársaságot, lerakják az alapokat, megterveztetik, a zöldek belekötéseit is beépítve, miután eljutott a dolog abba a fázisba hogy már megvan mit lehet megépíteni, az egész részvénytársasaságot privatizálják, illetve bevezetik a tőzsdére és ott adják el a részvényeit
ezzel talán kivédhető a politikai ciklusok hátráltató ereje, meg a korrupció is kifogható mert a tényleges felépülést már egy nemállami cég végzi el, emellett a legkockázatosabb részt, a tervezés-engedélyeztetési szakaszt az állam magára vállalja, így a részvények kezdeti értékvesztése az államot terheli, ami jelen esetben felfogható támogatásnak
Arról készült már felmérés, hogy az Alföldön mekkora a szélenergia potenciál? Azért jutott eszembe, mert az egy bazi nagy síkság, márpedig sík terepen a magasabb légrétegekben gyorsabban emelkedik a szélsebeség.
Lehet hogy 100m-es kerekekkel egészen mást lehetne elérni mint most 20mes kerekekkel.
Mérni meg simán lehet léggömbre akasztott szélerősségmérő akármivel, amit nem kerül sokba telepíteni, és újrafelhasználható máshol.
Igen, ez az, amit csak azok fognak fel, akik blokkolni akarják az építkezést.
A dologban pont az a csapda, hogy a mostani kormány már semmibe nem mer belefogni, az új pedig azzal fogja kezdeni, hogy minden egyes nagyberuházást leállít, még ha ezzel eurómilliárdokat veszít is sz ország, mert csak így tud komolyabb megszorítások osztogatásba kezdeni azon a néhány kiemelt területen.
Azert, ha Mo. valamit meg elerhetö aron kivanna epittetni, lassan be kellene allni a sorba, mert, ha valamilyen reneszansz indul meg, akkor meg majd nem lesz szabad gyartokapacitas.
Pl. az egyetlen "modern" (4. generacios) reaktor, ami Finnorszagban epül (AREVA es Siemens altal) epül es epül (de üzemelni talan 2009 helyett 2012-ben kezd) es tovabb huzodik, dragul, veszekedes van, ... sem tul jo jel a rugalmassag szemszögeböl.
Négy atomerőmű tervei a Berlusconi-kormány asztalán
ara-kovacs, p, 2009/10/09 - 06:02
Corriere della Sera
A hatvanas években, az atomenergia békés felhasználásának eddigi legjelentősebb korszakában, Olaszországban négy nagy reaktorkomplexum épült Caorso, Garigliano, Latina és Trino Vercellese térségében – írja a milánói liberális napilap. A Berlusconi-kormány tervei szerint most új impulzusokat kap az iparág, de egyelőre még nem tisztázott, hogy pontosan hány új – és modern technológiájú – energiatermelő központot szeretnének megépíteni.
Bizton információk nincsenek, de most először, a beruházások lebonyolítására létrejött ENEL-EDF vegyesvállalat fellebbentette a fátylat az elképzelésekről, ugyanis közölték: három erőmű terveinek a kidolgozása már elkezdődött. Hogy milyen teljesítménnyel és milyen technológiával működnek majd, arra iránymutatást az ENEL más nagyberuházásai adnak, elsősorban a francia Flamanville körzetében (Cotentin-félsziget) tovább bővülő erőmű, melyben négy reaktor üzemel, egyenként 1.650 megawatt teljesítménnyel. Ez azonban az olasz terveknek csak a felét teszi ki, elvégre Berlusconi szándékai szerint 2020-ra az atomenergiából származó villanyáram a szükséglet egészének mintegy egy negyedét fogja kitenni.
Egy negyedik – szintén négy reaktoregységet magában foglaló – beruházás tervei is az asztalon hevernek, ezek összteljesítménye 13 000 megawatt lesz, és az olasz ENI, valamint a német E.on közösen valósítja majd meg – írja a lap.
Az olaszországi építkezések helyszínéről szintén nincs még konkrét információ, ám az biztos: maximálisan figyelembe kell venni a potenciális természeti kockázatokat, ezek közül is elsősorban a földrengés-veszélyt. Ugyanakkor kellő mennyiségű víznek kell rendelkezésre állnia a fűtéshez. És nem kis gondot jelent majd az érintett önkormányzatok meggyőzése is. E szempontok miatt számos jelentős körzet kiesik a számításból.
Az építés ütemezése is nagyjából kész: az első kapavágások 2013-ban történnek majd meg, a fokozatos beüzemelésre pedig – 18 havonként egy-egy reaktor – 2015 és 2020 között fog sor kerülni.
illetve ők nem törődnek a görbével, mert azt feltehetően túlzottan elméleti prognózisnak tartják. Akkor van (lenne) igazuk, ha a görbének még a felfutó részén vagyunk (lennénk).
Én nem azt akartam mondani, hogy nincs igazad és ők hitelesek, hanem azt, hogy senki semmit nem tud eltalálni, annyi minden változott meg az elmúlt három évben.
A new report, launched by the UK Energy Research Centre (UKERC), argues that conventional oil production is likely to peak before 2030, with a significant risk of a peak before 2020. The report concludes that the UK Government is not alone in being unprepared for such an event - despite oil supplying a third of the world's energy.
...
Steve Sorrell: "It makes no sense to provide precise forecasts of when a peak in oil production will occur. The data is unreliable, there are multiple factors to consider and a ‘bumpy plateau' seems more likely than a sharp peak. But we can say that the window is narrowing rapidly. The effects of global oil depletion will depend greatly on the response from governments and on the scale of investment in new energy technologies."
Az EIA ilyen szempontbol jol vizsgalhato mert evente kiadnak egy prognozist ez mind letoltheto visszamenoleg. Szerintem ennel mar sokkal job predikcio ha valaki legalabb a gorbe alakjat eltalalja +- par ev hibaval. EIA szerint peak gorbe nem is letezik a termeles a kovetkezo 30 evben csak novekedni fog.
Az a baj, hogy ezen az alapon senkinek sem lehet hinni. A hiteltelenek között élen járnak az armageddonizmus sokat idézett korifeusai, akik először azt állították, hogy az olajárak az összeomlásig töretlenül fognak emelkedni, aztán azt, hogy a válság hatására úgy leesnek, hogy éppen az fogja termelői oldalról elhozni az öszeomlást, mostanában meg hallgatnak.
225 -226. oldal. Leírja hogy a BASF (ami késöbb az IG Farben része lett) hogyan kezdett neki a szintetikus benzin elöállításának. Az ok: az 1920-as években a a motorizáció nekikezdödött,és az emelkedő kereslet miatt a rendelkezésre álló olajkészletek nagyságát max 7 évre becsülték. Ezért hatalmas piacot josoltak a szintetikus benzinnek. A BASF (utnna az IG Farben) nekikezdett a technologia kifejelsztésének,majd építettek egy üzemet németóban,illetve licneszekték a technologiát a Standard Oil-nak is,és az usa-ban is nekikezdtek két szintetikus olaj üzem előállításához.
Utánn jött az viláválság,ráadásul új olajmezőket fedeztek fel Texasban,aminek okán az olaj ára a hordonkénti 1.3 dollárol 0.05 dollára esett.(241. oldal)
1929ig (tehát az olajár összemolását megelőzöen)az IG Farben már 90 millió márka veszteséget számolt el,annak ellenére,hogy a Standard Oil fizette a licenszdijat a tecnologiáért.
pár 100 millió veszteséget számolt el a 30-as évek elejéig a cég. a cég tőkéje (az IG Farben-é) 2 milliárd márka volt,tehát a szintetikus olaj miatti vesztesége nagyon durva volt.
Mar csak azt nem ertem ha ennyi olajuk van hogy lehet hogy 1970 ota folyamatosan csokken a kitermelesuk:) Es ahogy kozelitjuk az 1-es EROI-t celszerubb inkabb netto energiaban szamolni mert hiaba sok hordo ha csak keves energiat nyerunk az egeszbol. Nagyon meg lennek lepve ha USA kepes lenne a lassan 40 eve tarto csokkeno trendet megfrodtitani.
