Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
Professzionális felhasználásban rengeteg hasznát látom, hogy gyakorlatilag elhanyagolható pixelszám és látószögváltozás mellett lehet a képformátumok közt váltani. Kicsit belegondolva még logikus is a lépés, hisz valahogy el is kellene adni az új pro gépcsaládot, de pl az új Nikonokat nehéz felülmúlni már puszta számokban is. Kell valami, amit máshol nem kap meg az ember.
Ez sokkal nagyobb ficsőr lenne sok fotográfus számára mint a 2987db AF mező keresztszenzorral, téma követés, 232135424356243 ISO és stb.
Ez gyakorlatilag jelentene nagy felhasználó szabadságot a fotográfusnak egy vázban.
A nagy felület és pixel szám miatt meg nagy valószínűséggel ha teljességgel nem is, de ároptimálisan tuti erősen terjesztené a középformátumú gondolkodást és lehetőségét.
Nem véletlen ez mindig foglalkoztatta a fejlesztőket.
Vissza térve a kereső rendszerek és a kis vázba beépítendő nagy tükör mechanizmusok jelentették a fő akadályt.
Annyi történik most, talán ezek már nem korlátozzák az ez irányú újragondolást.
Gondoltam nem az én kuruzslásom és a Sony tervezés a spanyol viasz maga.
Az SLT is Canon gyakorlata volt.
Viszont a legnagyobb újítások mindig a múltban gyökereznek.
Akik ügyesen leporolnak pár régi félretett kísérletet azok néha nagyot foghatnak, valami újat hozzá téve.
Nyilván az új keresőtechnológia adhat ennek új lendületet. Mindegy milyen a formátum kivágás, kitölti a teljes kereső mezőt a nézeti kép a választott formátum arányban.
Van egy 1950-es évekbeli Cseh Flexaret-em (kétaknás). Ha 6x6 helyett Leica fimet fűztem bele egy kis keretabalakot kellett a nagy mattüvegre hajtani :-) A gond így szinte kezelhetetlenné vált az apróra csökkenő sötét kontrasztalan mattüveg felület.
Az A900-nál is APS üzemmódban mindjárt a nagy kereső közepén kell keresni a segédvonalakat. Ezek erősen kompromisszumos megoldások.
Tehát a formátum váltás is megvolt már gyakorlatban is pl. a remek cseh ipar által 1950-ben sőt előbb 20 évvel.
Már az is nagy dolog lenne, ha nem kellene elforgatni a gépvázat és mellőzhető lenne a beépített, vagy hozzácsatolt markolat. Kisebb és könnyebb váz építhető.
A teljes négyzetet kihasználni a régi üvegekkel nem lehetne, de sokféle oldalarányú képet ki lehetne vagdalni belőle. Állót, fekvőt és négyzeteset is.
Mi öt éve egy 28X28 mm-es szenzorral számoltunk, azt nagyjából kirajzolnák a mai üvegek.
megnézve a rumors hírt az jön le, hogy formátum váltásnak megfelelően mindig a körön belül fog cropp-olni. Tehát az 1:1 esetén sem a teljes felületet fogja kihasználni.
Szerintem itt a kutya elásva. A sarkokra illesztett pixelek nem esnek bele az egyenletbe.
Nevezzük holt pixleknek vagy az adatkiolvasásból mellőzözött pixeleknek.
Kerek lapkát meg nehéz gyártani, bár miért ne?
Tehát tényleg 1:1-nél egy kb.30x30-as mező adataiból cropp-ol.
Az egésznek az a lényege, hogy viszont 2:3 vagy 4:3 aránynál a portréállásban gombnyomásra azonos felületről jön adat.
Persze ez csak tompa ebéd utáni gondolat.
Ezt azért gondolom, pont felvetéseddel egyet érrtve már, bizonyos ff obik 36x24-en is erősen vinnyettálnak és kennek a szélén. Nem látok rációt az előbb idézett állításban (minden A ff mount) ha nem valami hasonlóról van szó amit fentebb spekuláltam.
Tulajdonképpen fotótechnikailag használhatatlanok az kisformátumú objektívek az általad felrajzolt körön kívül.
igaz én a körön belül gondolkodtam és az nem 36x36mm.
már okosodom egyszerű, geometria.
valóban. nyilván a vinnyettálást egy bizonyos mértékig SW-el majd javítják adott helyzetben, de valóban az optikai tökéletlenségek a z üvegek pereme felé hatványozódnak. De itt egy újabb SR2 hír miszerint a meglévő obi parkkal használható lesz.
A sárga téglalap a 24x36mm-es képkockát ábrázolja, a kék négyzet meg a 36x36mm-es szenzort. A kör az objektív által rajzolt képkör, ami nyilván egyénenként változik, de azok, amik már a kisebb szenzoron is vignettálnak, azok ugyancsal lomósak lesznek a jóval nagyobb szenzoron.
Ha a 25 éves obim 24x36-os filmre tervezve a képsarkokon közel az üveg felület használhatóság határán optimálisan működött ezt elforgatva 90 fokkal ugyan azt a képminőséget kell kapjuk. Mivel az optikák nem gyengébbek 2:3-nál a nem használt üvegrészeknél ugyanazaon sugár mentén.
Nem lehet úgy körüveget gyártani, hogy forgás irány érzékeny és legyen a nem felhasznált felület uyganazon sugáron gyengébb minőségű.
Ezt nem értem.
Egyszerűen csak a formátum miatt 2:3 nem hasznosítjuk a rendelkezésre álló felületet.
Pl. Mamya 6x7-es film. A Mamya vázak optikái is azt a pirinyó nem felhasználható részt ugyan olyan jól megrajzolják.
Gondolj csak arra, mikor olcsó macrózásnál megfordítva egy alap 50-es obit a szűrőmeneténél felcsavarunk az átalakítóra.
Teljesen esetleges kinél, hol rögzül forgásásban az objektív. Jól fog működni. Mind a rekesz, mind az üvegfelületek körkörösek, koncentrikusak. Így olcsóbb gyártani. Nehéz lenne rekeszt és üveget formátumra igazítva csizsolni és drága lenne. Szemüvegeknél van, de fotó optikában még nem láttam. Őrültség lenne.
De egyszerű a kísérlet a CZ-el meg is teszem este Neked. Elforgatom a bajonett csatlakozóban a 85-ös obim és manuálban mikrószkóp üzemmódban (másképp nem fog menni) készítek felvételt nyitott rekesszel.
Szerintem ugyan az a képminőség vár, mintha becsattintom a helyére. Igaz ez kb. csak 30 fokos elforgatás lesz, de igazol engem. 90-el nem tudom megcsinálni, korlátoz a bajonett aratálása.
Szerintem pont ez benne a fogás, nek kell hozzá új rendszer objektív.
Ettől független az iszonyat nagy felbontás miatt nyilván kiadnak újabb kihegyezettebb prémiumos obikat.
Persze ez csak pletyka megint, de van benne ráció és nagyot lökne a Sony rendszeren a kisformátumú ff és KF közötti új szegmens nyitásával.
Én azért kíváncsi vagyok mely obik tudnak akkora képkört kirajzolni, amibe belefér a 36x36mm, tolerálható vignettálással akár, mert nem ekkora méretre lettek tervezve. Itt azért érzek némi buktatót. Viszont el lehet adni egy rakás új obit hozzá.
Miután közel vagyunk ahhoz, hogy szaladgáló zárak és csapkodó tükrök nem akadályozzák a tervezést a felvetés költői. Egyértelmű előbb utóbb egy objektív teljes vetített képét felhasználjuk majd mint a KF vagy nagy műszaki gépek esetében.
Valóban az EVF keresőkben csak kapcsolás és a kívánt méretarány látható 100%-os lefedettséggel.
A Sony a csapkodó tükröt már elhagyta a nagyfelbontású EVF elindult útján és épp úgy nő kontrasztja és felbontása mint 15 éve a pixelek száma és a dinamika átfogás.
Tehát majdnem minden adott az alpha rendszerben ezt megvalósítani. Így ha pletykára spekulálunk az őszi A99 24mpx ff 2:3-os szenzorú masina után a D800-hoz adott 36mpx-ből kiindulva minden lehetőség megvan egy lassabb felvételi sebsségű viszont 45mpx körüli 1:1-es képarányú SLT masina létrehozásához.
Az buli lenne nekem pl. a 25 éves Minolta obijimat teljes használható lencse tartományban levetíteni egy KF-et közelítő felbontásra és felületre.
Ez egy jó olcsó KF alternatíva lenne még a CZ obikkal is a Sony esetében. A Pentax KF is 2 millió fölött. Ez meg szerintem 1 millió körül, sőt alatta megvalósulhat.
Látok rációt a pletykában, izgalmas és hasznos lenne ha téynleg egy éven belül megvalósulna mondjuk 3000 USD körüli áron.
Fognám az öreg MAF obijaimat és KF élményhez hasonló módon műtermezhetnék. 45mpx az már elég baráti multireklám szintű kategória. És egy Phase One 3,5 vagy 5 milliós hátfalával szemben versenyképes lenne, persze kompromisszummal.
De igazat adok ez már nem utópia, mint soroltam minden megvan már a megvalósításához. A zárak elhagyása fogja végképp könnyűvé tenni a kivitelezést. Viszont sok obin Minolták esetében is a 2:3-nak megfelelő fényudvar mentesítő keret is van a hátsó lencsék mögött. Szerintem ezek vinnyettálnak majd a 36x36mm-es szenzoron. Pl. most gyorsan néztem az MAF3.5-,5/24-85 ff obi vége. Tehát csak az ilyen maszk nélküli ff obik és persze a minőségiek működnek majd jól. Kő a szívemről a CZ85-ön nincs ilyen maszk, szóval kirajzolja az 1:1-et :-)
Az A900 szerintem a leghangosabb kisformátumú gép. Akkorát dördül a tükör, hogy a holtak is felkelnek, de én szeretem. Egyértelmű jelét adja, hogy expozíció történt.
Ok, kivéve mikor csak az előkép funkció miatt csattan.
Képzeld el a jövőben egy csomó fotóriporter tartja majd arca előtt a gépet és maga a fotózott celeb vagy politikus se fogja tudni, most video felvétel készül vagy egyáltalán hány expo és fénykép készül és mikor. A vaku villanásból sem fognak tudni következtetni, mert az ISO 2 788 456 432 érzékenység miatt már rég senki nem használja.
Szóval a témát jelentő személy, még műteremben sem fogja tudni na most történt az expozíció.
Már látom mint a telefon csengőhangoknál e miatt majd választható hangokat lehet a kamerákban állítani, hogy ne legyen csönd.
Pl. mikor gyerekeket fogok fotózni az A99,9999 Micimackó hangján azt a hangot adja, szeretem a mézet expókor.
Egy idősebb portréalany felvételéezésénél Expo-ra egy Wagner opera részlet hangzik el 2 secundum alatt.
Ha rockereket fotózok a kedvenc bandájuk refrénje lesz az expo sikerélményének hatása.
Szóval sok van még ebben az elektronikus jövőben csak szerethető lesz e?
A lányom generációjának biztos. Pl. mutattam neki az A65-öt az MM polcán a többi DSLR-el és rábökte (abszolút nem érdekli a fotózás), a többi gagyi ez az elektronikus kereső fúúúú ez nagyon tuti ő ilyet kér majd. Azokkal kis lyukú halovány kukucskájú valamikkel lehet fotózni? kérdezte -(
Mondtam már ők már a monitorok, kijelzők előtt felnőtt nemzedék, az OVF tényleg gőzmozdony nekik.
Most átérzem azt mikor a 30-as években leszólták a Leica kisfilmekkel dolgozó amatőröket, "nevetséges játék nincs felülete" igazi fotó min 6cm széles nyersanyagra készül tüköraknába kukucskálva.
A II. háború után az új generáció a fejlődő film emulziókkal és a relatíve olcsó 5 japán nagy termékeivel, tojt az egészre és komoly alkotokká és profikká váltak kisfilmes fotózással az SLR rendszer térhódításának köszönhetően.
Hát így van ez az OVF és EVF cirkusz is. Lányom korosztályának természetes az ami nekem idegen picit és bizalom hiányos.
Tehát megöregedtem :-) Gőzmozdony vagyok. Csattogjon a 100% keresőjű A900 amíg szét nem hullik :-) Na jó D700, 5D mark is.
Én annó a mezei PRO AGFA50-es diáról vetítettem a legélvezetsebb képeket (nem a tartalmukra gondoltam).
Így van az ember kézben tud az analóg esetén tartani valami produktumot (ezüst).
Míg manapság virtuálisan rendelkezünk képi anyaggal. Ezért én most is törekszem mielőbb legyen látens papír kép is a felvételről.
Egy digi adathalmaz valahol nem nyugtat meg :-)
Amivel lebuktam az ösztön szerű dolog, kevés tudatossággal. Egyszerűen van egy érzete az mebernek és ez most f11 és teljes mértékben igazad van a belső igényem is változhatott a kezemből kikerülő anyagok kapcsán.
Idézek tőled: ,,Annó emúlzión 36x24-ben nekem ez az f16 körül kezdett zavarni, tehát próbáltam mellőzni. Az A900-on még a CZ-el is ez f11 a tudatom alatt."
Mivel a fizika közben nem változott meg, csak magasabbra helyezted a mércét. Ha egyszer még jobban szőrözől az élességen, lehet hogy már F=8 - 8.5 alá sem fogsz rekeszelni. Így van a diázással is, nagyon precízen kell vele fotózni.
Ha viszont van egy szuper diád, és egy profi vetítőgéped, akkor tarthatsz egy igazi diavetítést ami ma is jócskán meghaladja a projektorok által visszaadott kép színvonalát.
Különben az analóg technikát használva veszteségek történnek ha közben digitálisra (szkennelés) váltunk. Az igazi varázslat az, ha a fotópapírban van egy kicsi (vagy több) ezüst.
A rollfilmben van még egy varázslat azon kívül, hogy még a FX-nél is jobb lehet a keresője, jobb az oldalaránya, nem olyan hosszú a kép.
Szóval nem rossz rollfilmezni, csak fáradságos a filmmel való bánásmód.
No befejezem az offolást mielőtt az összes Sony tulajdonos rollfilmre szeretne váltani...
Én mind a fényelhajlást és mind az elméleti felbontást, gyakorlati szempontból szoktam és tudom vizsgálni.
Ez nálam a végtermék egy fotó alkotás esetében a levilágított fotópapír vagy fotó-nyomat.
Szerintem (laikus vagyok), egy nyomaton már 3-4 éve részletgazdagabb megjelenítést érzékelek az FF vázam 1/3 tulajdonú termékéből :-) mint egy minőségi negatívomról levilágított kép.
Ha szkennelik is még durvábban romlik a helyzet. Persze szkennelés és szkennelés között több lépcsőháznyi különbség is lehet (kritikus pont az analógban manapság).
Tehát bármennyi információt tusunk összeszedni az adathordozón (film, flash memória), az a kérdés a megjelenített látens képen ebből mit tudunk felhasználni felbontásban, tónusátmenetben, színvisszadásban? Ezért osztom a véleményt ma már 70x100 esetében is ritka az a helyzet mikor a nehezebb utat az analógot célszerű használnom (ezért nem teszem, két éve fűztem utoljára rollfilmet) és még KF-em sincs digiben.
Amúgy nem véletlen a síkfilmeket a reklám szakmában és műszaki fotózásnál még ideig óráig használni fogják a közeljövőben.
Persze a gőzmozdonyokat kedvelőkről sem lehet megfeledkezni, ők is sokan vannak emócionális hozzáállással.
A fényelhajlás nem új a nap alatt már az 1600-as években tisztában voltak vele a 1800-as évek fotótechnikájában meg már nagyon.
Tudat alatt bennem is mindig meg volt. De szó szerint gyakorlatban csak akkor érdekli az embert ha x nagyságrendnél jobban kezd jelentkezni a jelenség mint amit várunk a nyersanyagon. Annó emúlzión 36x24-ben nekem ez az f16 körül kezdett zavarni, tehát próbáltam mellőzni. Az A900-on még a CZ-el is ez f11 a tudatom alatt. Persze lövök ettől még 16-22-es rekeszen is felvételt ha más fő cél felülbírálja ennek a paraméternek súlyát.
Bennem mint optikai fizikus laikusként, mint felhasználó így csapódik le gyakorlatomban a jelenség. Tulajdonképpen nem gondolok rá, de valahol érzem és kerülöm a szűkebb nyílásokat.
A másik miként írtátok, sok esetben nem egyértelmű minek köszönhető az élesség romlás vagy tucat, de min. 5 dolog befolyásolja az egyenletben és ennek csak egy része a diffrakció.
Bocsánat, rosszul emlékeztem a velvia felbontására, helyesen az elméleti maximuma 1:1000 kontrasztarány mellett 88mpx FX-re vonatkoztatva és 36mpx aps-c-re. Természetesen foveon rendszerű szenzor esetén. A lentebb vázolt elméleti 18-22mpx felbontást 1:1,6 kontrasztarány mellett is tudja.
Ez csak vicc. Attól függ, hogy a velvia MTF görbéjén hol vonod meg a határt. A 10%-os kontrasztvisszaadás még megfelel? Szerintem még közelítőleg se. Nagyítást kell megnézni lehetőleg egy 60 cm méretűt. Abban sajnos a már szkenner is benne van. (-20%) Csak hogy a saját lenagyított (azonos helyen azonos időben ugyanaz a kép nagyítva) felvételemről beszéljek: A 6X7 pentax megverte a D3 digitális Nikont, de nem volt nagy a különbség, és általában nem éri meg a plusz munkát. Persz más a film, senkit nem beszélek le róla, én is szeretem. Azért ma is használok rollfilmes gépet, de meg kell fontolni mikor éri meg a használata. Általában a hobbi , a művészkedés, a sokkal barátságosabb 645-ös gép az oka a használatnak. Ja és a film az film. A film az enyém, a fálj az csak harmadrészt a Tied, harmadrésze a vincseszteré, harmadrésze pedig az operációs rendszer (valami ablakos cég) ,,tulajdona". :)
A Fuji Velvia dia maximális felbontása kisfilm méretben kb 50mpx FX digire vonatkoztatva. APS-C méretben 21 mpx. Vagyis az A77 nagyobb felbontású lenne a legjobb filmeknél is, ha nem Bayer rendszerű lenne a szenzora, hanem többrétegű, mint a foveon.
