Keresés

Részletes keresés

Galgadio Creative Commons License 2006.09.08 0 0 672

ON:

 

Kedves LvT!

 

Cserébe a sok gépelésért megmagyarázhatnád nekem a Felvidék történelmi megyeneveinek eredetét!

 

Az alábbiak érdekelnének:

 

Pozsony

Nyitra

Trencsén

Zólyom

Bars

Hont

Liptó

Turóc

Árva

Gömör

 

Köszi előre is!

Galgadio Creative Commons License 2006.09.08 0 0 671

OFF:

 

Az "Aszód-Szarvas tengelyhez":

 

Kedves LvT!

 

Az alábbit találtam dr. Asztalos István: Kisváros a Galga mentén c. könyvének 137-138. oldalán:

 

„ Az Alföld hatalmas térségei a török kiűzésekor lakatlanok voltak. Az ezt követő évtizedekben csak nagyon lassan népesedtek be. A birtokosok (…) mindenféle kedvezménnyel csábították magukhoz a parasztokat, csakhogy minél előbb benépesítsék a lakatlan birtokaikat. Szarvas új birtokosa, Harruckern János György élelmezési biztos is kedvező feltételek ígéretével csalogatta magához a már más vidékekeken letelepedett jobbágyokat. Nem volt valamiféle tisztességes eljárás, ám neki munkás kellett, a föld népe pedig oda húzott, ahol jobban és könnyebben élhetett. Így aztán a megyebéli Csabáról (ti. Békéscsaba), sőt más vármegyékből (Abaúj, Zólyom, Nógrád, Pest) is érkeztek lakosok, akik telepítési szerződésükben 1722. július 23-án valóban kedvező feltételeket (két év adómentesség, szabad vallásgyakorlat, malom- és kocsmatartás) részesültek. Sok faluba, messze vidékekre eljutott a szarvasi kedvezmények híre és számos helyről szökdöstek el a jobbágyok és próbáltak szerencsét a Harruckern-birtokon.

Ebben az esztendőben, tehát 1722-ben határozta el Hrdina András, Domony falu ev. Papja, hogy új helyre költözik. Az új telepítésű Szarvas papja lett, ahol 1734-ig szolgált. A visszaemlékezők szerint emberi fogyatékosságai miatt (durva, erőszakos ember hírében állt, feleségét boszorkánynak tartották) nem nagyon kedvelték. Hrdina egészen biztosan kapcsolatban maradt előző lakóhelyének lakóival, szlovák hittestvéreivel, akikkel együtt érkezhetett a a felső-magyarországi vármegyékből a Galga vidékére. Biztosak lehetünk abban, hogy neki is köze volt az aszódi jobbágyok Szarvasra csábításában. Ugyanis az 1720-as, 1730-as években 33 aszódi jobbágycsalád (egy falunyi ember!) szökött el Aszódról és kezdett új életet Szarvason.

Természetesen Podmaniczky I. János sem tűrhette jogainak és javainak ilyen nagymértékű fogyatkozását és ezért 1734-ben pört indított 33 jobbágyának visszaszerzéséért. A per kilenc évig húzódott, ám végül is a királyi tábla döntése szerint Harruckernek 17 családot vissza kellett költöztetnie a Podmaniczky-birtokra, 16 családot pedig 1600 forintért kellett megváltania, továbbá őt terhelte a tekintélyes (300 Ft) perköltség is.

A Szarvason végleg letelepedett aszódi családfők neve a következő:

Benkó István

Darabos Mihály

Kolompár András

Kolompár György

Konya György

Komarik Mátyás

Özv. Kurucz Andrásné

Kurucz János

Kurucz Márton

Masznyik Márton

Moravszky János

Moravszky Pál

Nagy György Márton

Nagy György Erzsébet

Szabovits János.

Az aszódi jövevények új lakóhelyükön megbecsülést szereztek. Darabos Mihályt 1734-ben, Benkó Istvánt 1736-ban a falu bírójának is megválasztották. Egy tömbben lakhattak, mert külön utcát is elneveztek az aszódiakról. A nevek alapján megállapíthatjuk, hogy Benkó, a Nagyok, Kónya és Masznyik régi, már a XVII. században is aszódon élt családok leszármazottai. A többi új ember , a XVIII. század első, második évtizedében érkezhettek a Galga-vidékre, a Moravszkyak egészen bizonyosan Morvaországból. Feltehetően a két Kolompár roma vagy „újmagyar”, amiképpen a XVIII. századi hivatalos iratokban nevezték őket. Ők az első aszódi romák, akiket név szerint ismerünk. A Kurucz-családok minden bizonnyal rokoni kapcsolatban álltak egymással.

Az Aszódról szökött jobbágyok leszármazói Szarvas lakóiként élték életüket. Történetük e szép és nevezetes alföldi város múltjába épült.”

 

 

 

Előzmény: LvT (669)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.07 0 0 670

Kedves LvT!

 

Emlékezetből írtam ezt az Aszódi utcát vagy Aszódiak utcáját, lehet, hogy rosszul emlékeztem. Majd megpróbálok utánanézni.

Előzmény: LvT (669)
LvT Creative Commons License 2006.09.07 0 0 669
Kedves Galgadio!

Látom érdekel az Aszód–Szarvas tengely. Ehhez ezt olvastam az Atlas slovenských nárečí v Maďarsku (A magyarországi szlovák nyelvjárások atlasza) c. kiadvány bevezetőjében (szlovákból fordítva): „[Szarvasnak] ez az [első betelepüléssel létrejött lakossági] alapréteg[e] 1734-ben kibővült 40 jobbággyal [ill. családjukkal], akik Aszódról szöktek el. Közülük 19 jobbágyot [családjukkal] 1743-ig peres úton vissza tudott szerezni a Podmaniczky család.

Jelenkori térképen Aszódi utcát én sem tudtam felfedezni sem Szarvason, sem a környékbeli falvakban (Szentandrás, Csabacsűd), de még tanyát sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy a múltban nem lehetett ilyen.
Előzmény: Galgadio (662)
hive Creative Commons License 2006.09.06 0 0 668
Lehet, hogy ez így volt, nem tudom, de most a térkép szerint nincs Aszódi utca.
Előzmény: Galgadio (662)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.06 0 0 667
Köszi szépen.
Előzmény: Kis Ádám (666)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.09.06 0 0 666

A Zvolen az elsődleges.

 

Fordított esetben sem tűnik a sólyommal való kapcsolat  levezethetőnek, mert a sólyom s-e inkább a cs irányából alakullhatott ki.

 

Kis Ádám

Előzmény: Galgadio (664)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.09.06 0 0 665

Várat.

 

Kis Ádám

Előzmény: Galgadio (663)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.06 0 0 664

Ha már Szlovákia:

 

Zólyom város szlovák neve Zvolen. Namost melyik elnevezés származik a másikból, melyik volt az eredeti? Ha a magyar Zólyom, akkor van-e valami köze a 'sólyom' (lat. Falco) köznévhez?

Galgadio Creative Commons License 2006.09.06 0 0 663

Érsekújvár szlovák nyelven Nové Zámky.

Ebből a 'nové' az 'új', de a 'zámky' az mit jelent?

Érseket vagy várat?

Galgadio Creative Commons License 2006.09.06 0 0 662
Aszódi utca nincs vagy nem volt Szarvason? Mert állítólag akik Aszódról kerültek oda, azok egy utcában telepedtek le és az az Aszódi utca nevet kapta.
Előzmény: LvT (661)
LvT Creative Commons License 2006.09.04 0 0 661
Előzmény: LvT (660)
LvT Creative Commons License 2006.09.04 0 0 660
Kedves Galgadio!

OFF

> Répáshután [...] a kocsmában az 50 év fölötti korosztályból állítólag mindenki szlovákul beszélt...

Kis helyen mindig jobb a helyzet, mert a nyelvet a kis, zárt paraszti közösségek tartották meg eddig. A mai rohamos asszimilációnak, itt is, meg az ellenoldalon is az egyik legfőbb oka az, hogy ezek a kis, zárt közösségek felbomlottak. Ez a „kis globalizáció”...


> Ismered azt a történetet, hogy a szarvasi szlovákok egy része közvetetten Aszódról származik.

Nem ismerem (vagy nem emlékszem rá), de nem lehetetlen, mivel az ilyen áttelepülés gyakorlat volt. De Aszódról nemcsak oda telepedhettek, hanem a Kiskunságba is, vö. az Aszódszki név 1911-es előfordulása <[link1]>.

Szarvasi Aszódszki ugyan nincs, de van Aszódi <[link2]>, ill. Békésszentandráson Aszódy <[link3]>. Ez talán valamikori névmagyarosítás eredménye lehet. E két településen a mai telefonkönyvben is vannak Aszódiak, de Szentandráson többen 29 vs. 5 találat. Emiatt lehet, hogy inkább Békésszentandrásra telepedtek, mint Szarvasra. (E két helység közelsége ellenére nem teljesen ugyanabból a forrásokból települt be.)
Előzmény: Galgadio (658)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.04 0 0 659

Saját személyes tapasztalatom a témában:

1987-ben a nyári szünetben az aszódi vasútállomáson melóztam.

Dolgozott ott két acsai férfi, az egyik raktárnok volt, a másik málházó.

Amikor ketten egymás között beszéltek, akkor szlovákul nyomták, jóllehet mindketten anyanyelvi szinten beszéltek magyarul.

Főleg akkor beszéltek tótul, ha azt akarták, hogy az állomásfőnök vagy a forgalmista ne értse, hogy miről van szó:-)

Előzmény: LvT (652)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.04 0 0 658

Szia LvT!

 

Még egy OFF (ígérem, hogy az utolsó):

 

Ismered azt a történetet, hogy a szarvasi szlovákok egy része közvetetten Aszódról származik.

Állítólag a helyi szarvasi földesúr Aszódról, a Podmaniczky-birtokról csábított el jó néhány, ott csak nemrégiben megtelepedett szlovák családot. A történetben szerepel valami szlovák evangélikus  prédikátor, aki Szarvasról visszatérve agitálta az aszódi szlovákokat, hogy a Körös-parti városba költözzenek.

Igaz, ami igaz, arrafelé zsírosabbak a földek, mint a Galga vidékén:)

A történet Dr. Asztalos István: Kisváros a Galga mentén c. komoly helytörténeti könyvében is olvasható, tehát valószínűleg több egyszerű legendánál.

Előzmény: LvT (652)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.04 0 0 657

OFF

 

Az egyik barátom mesélte a következő sztorit:

az akkori barátnőjével a Bükkben túráztak, az egyik este Répáshután bementek egy helyi kocsmába. Abban a kocsmában az 50 év fölötti korosztályból állítólag mindenki szlovákul beszélt...

Előzmény: LvT (655)
LvT Creative Commons License 2006.09.04 0 0 656
Kedves civilke!

> párizsra gondoltam. elég nagy hatással voltak a szlávok a magyar nyelvre.

Utóbbi persze igaz, de ahhoz nem kell a szlávokhoz fordulni, hogy az sz/z helyetti magyar s/zs-t megmagyarázzuk, mivel ez különösen jellemző a (korai) magyarra.

De ezt már leírtam az #1-ben.
Előzmény: Törölt nick (654)
LvT Creative Commons License 2006.09.04 0 0 655
Kedves Lájszló!

> Nem értem, hogy a folklór számodra miért nem érték? Különben is, korábban azt mondtad, hogy számodra ez az anyanyelv. Nincs itt ellentmodás? Vagy félreértek valamit?

Nem a személyes véleményemet írtam le, hanem a közvélekedést.


> arról nem is beszélve, hogy akár a verset is hazavághatja

Ez elég valószínű.
Előzmény: Lájszló (653)
Törölt nick Creative Commons License 2006.09.03 0 0 654
párizsra gondoltam. elég nagy hatással voltak a szlávok a magyar nyelvre.
Előzmény: LvT (651)
Lájszló Creative Commons License 2006.09.03 0 0 653

Kedves LvT!

 

> erős dialektusban beszél – ami egyébként a hazai szlovák közmegnyilvánulások sem érték, ugyanúgy, mint a magyar esetén sem, max. folklorisztikus elem

 

Nem értem, hogy a folklór számodra miért nem érték? Különben is, korábban azt mondtad, hogy számodra ez az anyanyelv. Nincs itt ellentmodás? Vagy félreértek valamit?

 

Egy kapcsolódó történet: egy verselő idős szlovák úr versét úgy jelentették meg egy csabai szlovák folyóiratban, hogy a "csabai szlovák" nyelven írt szöveget korrektúrázták irodalmi szlovákra. Én piszokul fel lettem volna háborodva, ha ez mondjuk velem esik meg (arról nem is beszélve, hogy akár a verset is hazavághatja).

Előzmény: LvT (652)
LvT Creative Commons License 2006.09.03 0 0 652
Kedves Galgadio!

OFF

Szarvason már nemigen beszél senki „mindennapi beszéd” irodalmi során szlovákul sem. Emiatt a nyelv átadása elsősorban a helyi iskola „feladata”, ahol pedig az irodalmi nyelvet tanítják. Így, aki folytatja is a nyelvhasználatot, az is egyre inkább csak az irodalmi szlovákot beszéli.

Tapasztalatom nincs, de talán a Pilisben élőbb maradt a mindennapi szlovákság. Meg persze azért a rádiósok és a tévések gyakran szembesülnek azzal, hogy interjúalanyuk erős dialektusban beszél – ami egyébként a hazai szlovák közmegnyilvánulások sem érték, ugyanúgy, mint a magyar esetén sem, max. folklorisztikus elem (a nyanyicska meg a tatyicsko esetén jól ugyan jól veszi ki magát, de náluk fiatalabbak, ill. műveltebbeknek vélelmezettek esetén taszító hatása van).
Előzmény: Galgadio (650)
LvT Creative Commons License 2006.09.03 0 0 651
Kedves civile!

> nem lehet h a lengyelektől?
hülyén hangzik, de náluk is így van.

Már mint a vareca vagy a Párizs? Ez utóbbi esetén Kis Ádám #0 már említette a szláv – nem feltétlenül lengyel – eredet lehetőségét. Amit én nem hiszek, a hasonlóság a közös forrás eredménye.

A vareca sem lengyel, ott „csak” warzachew ’főzőkanál’ alakot találtam.
Előzmény: Törölt nick (648)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.02 0 0 650

Még egy szlovák kérdés, bár kissé OFF ebben a topikban:

 

A dél- alföldi szlovákok körében használják még a helyi szlovák nyelvjárást a mindennapi beszéd során?

A Felső-Galgamente "tót" falvaiban, amennyire én tudom, már csak a nagyon öregek tudnak beszélni tótul.

Előzmény: LvT (647)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.02 0 0 649

"Az -(i)ca igen elterjedt és produktív (pl. kicsinyítő) képző, "

 

Igen, pl. az egyik kedvenc sajtom a Parenyica.:0))

 

Köszi a magyarázatokat és jó hétvégét!

Előzmény: LvT (645)
Törölt nick Creative Commons License 2006.09.02 0 0 648

nem lehet h a lengyelektől?

hülyén hangzik, de náluk is így van.

Előzmény: Oszi (-)
LvT Creative Commons License 2006.09.01 0 0 647
Kedves KisPiramis!

> Van-e a mai szlovákban a magyar alma magánhangzóinak megfelelő hang?

Nincs.


> Ugyanis: a magyar rádió pozsonyi tudósítói (általában szlovákul beszélők) Mečiar nevét kb így ejtik: Mecsjar (magyar a-val).

Nagyon helyesen. Amikor a Dunán–Ipolyon innen /mecsjár/-nak ejtik, akkor sem úgy ejtik, ahogy a szlovákok. Ebben az esetben is hanghelyettesítés történik, csak a rövid ajakréses szlovák /ă/ hang helyett mondanak hosszú ajakréses /á/ hangot.

A Dunán–Ipolyon túl pedig más hanghelyttesítéssel élnek: a rövid ajakréses szlovák /ă/ hang helyett ejtenek rövid ajakkerekítéses /a/-t. Itt a hanghosszt „áldoztuk fel”, ott pedig az ajakmozzanatot.

Egyébként, ha megnézed Dzurindza nemét itt sem /dzurindá/-nak ejtették „alanyesetben”, hanem /dzurinda/ volt, ebben az esetben, és általában is mi is úgy helyttesítunk,ahogy a pozsonyi magyarok.

Van egy pár kivétel: az /ăr/ végződést a sok -ár végű szavunk, nevünk miatt analógiásan itt inkább /ár/-nak magyarosítjuk. De ezek a mi szokásaink, és nem feltétlenül a szlovákiai magyaroké.

Annál sem inkább, mert ők tudnak szlovákul, és ők tudják, hogy j és félhangzós i után nem állhat hosszú magánhangzó a szlovákban: éppen ez a nyelvi műveltségük lehet az oka, hogy nem élnem a kivételes „belmagyar” ejtésmóddal.
LvT Creative Commons License 2006.09.01 0 0 645
Kedves Galgadio!

> Ikladon kifejezetten varecának ejtik (zárt e-vel és c-vel), de lehet, hogy ez már egy rontott alak.

Posszibilis szlovák szó lenne még a varica is: ez is lehet bármi főzéssel kapcsolatos dolog, bár az irodalmi nyelv nem használja, és én sem ismerem.

Az -(i)ca igen elterjedt és produktív (pl. kicsinyítő) képző, míg az -(e)cha a múltból itt maradt, már elhomályosult toldalék. Lehet, hogy az „egyedi” alakú varecha-ra rátelepediett a posszibilis varica alak, és kontaminációjuk eredménye lett a vareca.


> A ch-t a szlovákban kemény h-nak kell ejteni?

Igen.
Előzmény: Galgadio (644)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.01 0 0 644

"Amennyiben a vareca íráshiba varecha helyett, akkor igen:"

 

Hát nem tudom, mert Ikladon kifejezetten varecának ejtik (zárt e-vel és c-vel), de lehet, hogy ez már egy rontott alak. A ch-t a szlovákban kemény h-nak kell ejteni?

Előzmény: LvT (642)
LvT Creative Commons License 2006.09.01 0 0 643
Kedves egy mutáns!

> Somorja [...] Állítólag ez a név Szűz Mária nevéből ered. Igaz?

Majdnem. A Szent Mária névből, ill. annak népies /szemmárja/ kiejtéséből ered. Ez utóbbiból lett előbb hangrendi illeszkedéssel (és az mm megrövidülésével) Szamarja, ill. Szomorja: ezt dokumentálja a német Somerein és a latinosított Samaria (a lat. St. Mariae Fanum ’Szt. Mária temploma’ mellett). Majd talán a som növénynév, a bibliai szamaritánus szó korábbi samaritánus kiejtése, vagy más analógiájának hasonlító ereje nyomán a szókezdő sz-ből s lett.
Előzmény: egy mutáns (641)
LvT Creative Commons License 2006.09.01 0 0 642
Kedves Galgadio!

> Ezek szerint a katlan szó is szlovák eredetű?

Legalábbis szláv (mert általános szláv szó; ’üst’ az eredetibb jelentése), viszont a szlávban a gót katil-on keresztül a latin catillus ’tálacska’ a forrása.


> vareca [...] Nagy fakanalat jelent Ikladon, a szlovákban is?

Amennyiben a vareca íráshiba varecha helyett, akkor igen: <http://kssj.juls.savba.sk/kssj.cgi?term=varecha&s=exact&inenc=utf-8&outenc=utf-8> ’főzőkanál, fakanál; minden lében kanál <ember>; merítőkanál; öntőkanál <formába öntésnél>’

Van egy mese is, amelynek az a szlogenje, hogy Var, vareška, var! ’Főzz, kanalacskám, főzz!’ – Ez kb. a Terülj, terülj, asztalkám megfelelője. (A vareška a varecha kicsinyített formája.)
Előzmény: Galgadio (640)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!