Ebben igazad van; a prekoncepció elmélete viszont azzal a ténnyel nem számol, hogy a könyv nincs szem előtt, elég nehezen beszerezhető: a nagy könyvterjesztők közül egyetlen egynek találtam meg a napi kínálatában (ott se a polcon, csak a netes áruházban), a többinél vagy nem rendelhető, vagy nem is ismeri. Ha szélesebb körnek szánták, ahhoz nagyobb terítés kellene, így viszont inkább a bennfentesebbnek szól, azoknak meg voltaképpen e terjesztést tekintve minek: vagy emide, vagy amoda úgyis elkötelezettek.
Könnyű rájönni: olvasd el. Az esztétikai érvrendszer mellett vastagon ott vannak a politikai vonatkozású fejezetek. Mi is pl. a 4.7 fejezet címe? (Én nem másolom be ide.) Az irodalmi elemzések pedig tele vannak politikai vonatkozású állításokkal.
Szerintem föltétlen prekoncepciót keresni az Ágoston-könyv létrejöttében megint csakvastagon politika. Nem tudom, volt-e, van-be benne ilyesmi, viszont ez megint ismételten nem irodalmi érv, hogy akinek nem tetszik Wass, annak a politikai nézetei miatt nem tetszik. Ágoston adott egy esztétikai érvrendszert, amire itt politikai érvek és prekoncepciók a válaszok. Próbáljunk már kicsit elszakadni a politikától.
Nem kérdés, hogy mi motiválhatta ennek a kiadványnak a létrejöttét. Amióta elkészült, bőszen citálják a WA-t lejáratni szándékozó orgánumok. Máris elérte a célját. "
Ahogy egy közepes ügyvéd is könnyen tudna érveket felhozni a saját álláspontja ellen is, Ágoston is -ha akarná - bőven érvelhetne Wass írói nagysága mellett is.
(Nézzétek meg, hol, kik méltatják Ágoston művét: ÉS, Szombat, TGM....)
Nekem meggyőzőbb Babits itélete, Pomogáts véleménye, vagy a német írószövetség meglátása, amely grémium 1949-ben W. A.-et Nobel-díjra javasolta... Az előbb felsoroltak nyilván nem értenek az irodalomhoz.
Nagyon rossz hozzáállás. Most pont nem mond keveset, de a te dolgod.
Kedves Gnáci!
Szólítottak már így? Abból a pár soros nagyon pontatlan összefoglalásból, amit Murakami könyvéről írtam, igen felelőtlen dolog ilyen nagyvonalúan okos összefoglalót adni. Belátom, félreértések sorozatát idézheti elő, és egész életutamat rossz irányba terelheti, sőt mitöbb, a mélységes setétségbe taszíthat, hogy nem eredetiben olvasom, ezért el is határoztam, hogy jövő héten megtanulok japánul.
"A hegy nem barát" - persze hogy nem. Másszál hegyet és megtudod, miért.
Most először érzem azt, hogy ugyanazt mondjuk, mégsem értjük egymást...
Nyilvánvalóan nem arra gondoltam, hogy ez egy irodalmiaskodó beszólás lett volna, hanem pontosan egy racionális útmutatás egy székely ember részéről a maga keresetlen, ámde találó szűkszavúságában.
Ez bizony pontosan azt jelenti, amit később te is leírtál.
Ellenben az erdő bölcsessége a világon semmit nem jelent, gombolyag a játszó cicák karmocskái közt, ezért akkor sem érint meg, ha japánok írnak ilyesmit, akkor sem, ha magyarok. (Pláne, ha azt a japánt ugye magyar fordításban olvassuk, ki tudja, mit is írt valójában...)
És hogy akkor sem értjük egymást, ha fonéma-szinten ugyanazt is mondjuk, valami sokkal mélyebb ellentétet tesz nyilvánvalóvá.
Ágoston Vilmos nem hiteles erdélyi neked, gondolom, Bodor Ádám sem, akinek szenzációs szösszenetei jelennek meg hónapok óta az ÉS-ben és egyéb munkásságát már nem is taglalnám, mert nyilván azt sem tudod, ki az, másrészt még véletlenül elírnám a nevét...
Kizárólag az a hiteles erdélyi és/vagy magyar, aki ezt az egész irodalmi giccset maradéktalanul "megérti" és elfogadja, netán adakozik szoborra.
És még valami, ha már külön-külön nem tudok mindenkire reagálni. Szóba került az imént is, meg korábban is a Baumgarten-díj.
Nos, elég ránézni a díjazottak sorára, különösen a 20-as évek vége 30-as évek eleje relációban, hogy láthassuk, sokan kaptak ilyen díjat, akiket ma nem akarnánk a középiskolai tananyagba beleerőszakolni.
És hát pofára is ment, kétségkívül, eklatáns példa erre József Attila, akinek a Babits-csal meglévő oda-vissza félreértéseken alapuló kapcsolatát talán jól illusztrálja az alábbi idézet:
Végül József Attila a díjat nem kaphatta meg, csak afféle ösztöndíjat, mintegy másodfokot, amit ő haláláig nehezményezett is, amit Vágó Márta naplójából, illetve levelezésükből tudhatunk.
Azt persze nem mondhatjuk, hogy az addigra nyilvánvalóan megbomlott elméjű költőt a díj elmaradása okán érzett frusztráció vitte a vonatsínekre, de ekképpen azt sem, hogy Wass-t az állítólagosan megtagadott, azóta közkeletűen Kuncze Gábornak tulajdonított és sokszor cáfolt állampolgársági kérelem megtagadása késztette volna az öngyilkosságra.
Azt viszont elmondhatjuk, hogy ahogy most liberális politikusok tanácstalanul állnak pl. Sztálin budapesti díszpolgárságának kiradírozása előtt, hát bizony az irodalmi életben is probléma minden elismerést pusztán szakmainak tekinteni.
Úgyhogy egy Baumgarten-díjra hivatkozni önmagában kevés...
Ez így teljesen korrekt lenne... Az szerintem is tévhit, téveszme, miszerint akinek nem tetszik Wass Albert munkássága, az nem magyar, hiszen művészetről van szó, ami szubjektív megítélésű. Ady sokak szerint zseni, mint irodalom, etalon, a kedvenc versemet is ő írta - mégis sokan ki sem állhatják, nem bírják a stílusát - vagy nem értik. Ez is természetes.
De ugyanígy kéretik -és ez nem neked és válaszként szól, hanem általában- elfogadni azt is, ha valakinek Kertész Imre nem tetszik, mert nem bírja a stílusát, és attól még nem antiszemitának bélyegezni. Mert ez a meccs is mindennapos. Tudom, e topicban nem merült fel, de az egyensúly miatt írtam.
Nagyképűség nélkül, a rendezett emléktúránk is elért piciben egy ilyen célt, hogy helyére kerüljön. Konkrétan tudom, hogy a nevezők között nem egy baloldali volt, aki remélte, hogy ez az emléktúra tényleg csak az íróról szól, eljött, de olyan is volt köztük, aki azt mondta: belefog a Wass-életműbe, és elkezdi őt olvasni.
Tényleg csak az idő lehet a gyógyszer hosszú távon.
Kösz, hogy betetted a linket. Néhány részét elolvastam. Ha lesz időm a többit is, bár lehet, inkább nem kellene magam idegesíteni vele.
"Ágoston elolvasta. Nagyon alaposan."
Na igen, az látszik. De mit értett meg belőle? Egyáltalán: akart-e megérteni belőle bármit is vagy előre kész volt a vélemény?
A Funtineli boszorkányról szóló részben "kedves fiatalúr"-ként (idézőjel nélkül) említi Gáspárt. Az örmény kocsmárost leíró "csúnya kövér" jelzőket is a nemzeti előítéletekkel hozza össze. Pedig a funtineli-ről szóló rész a legenyhébbek közé tartozik. A többi regényéről írtakból nem is idézek.
Nem kérdés, hogy mi motiválhatta ennek a kiadványnak a létrejöttét. Amióta elkészült, bőszen citálják a WA-t lejáratni szándékozó orgánumok. Máris elérte a célját.
Engem meg 120 ponttal vettek fel a BME villanyos karára, és summa cum laude végeztem. Vagyis nem. 118-cal az orvosira, és csak cum laude lett a vége.Vagyis 112-vel a közgázra, és csak 4-es lett a diplomám. Lehet, hogy az egyik igaz, de az is lehet, hogy nem. És általános tantárgyi dicsérettel kitűnőre érettségiztem. Talán.
De mit is akartam kérdezni? Ja, hogy és akkor mi van?
Előre jelzem, hogy noha pl. a Farkasverem-et tulajdonképpen dicséri, a különben ugyancsak erdélyi Ágoston nincs jó véleménnyel Wass írói teljesítményéről. A könyvet csak azért linkelem be, mert többen hiányoltátok az esztétikai érveket. Hát, ebben a könyvben vannak bőséggel - időnként mondatról mondatra elemez. Valamint ez esetben az a többször hangoztatott érv sem hozható fel, miszerint "el se olvasta a könyveit". Ágoston elolvasta. Nagyon alaposan.
S mielőtt elkezdene rám is bárki sarat dobálni megint, hangsúlyozom, hogy a fenti link alatt nem az én Wass-olvasatom és véleményem van: csak azért tettem be, mert többen hiányoltátok az esztétikai és irodalomtudományi érveket. Hát, most itt van belőlük egy fél kötetnyi. Ezekkel természetesen lehet vitatkozni (talán kell és érdemes is), viszont ez esetben a "magyarellenes" és a "el se olvasta" érvek nem állják meg a helyüket.
Látod, ez az. Ezen a topikon is sokszor és sokan leírták már: nem az a baj, amikor valaki normális hangon, stílusban fejti ki, hogy mi nem tetszik neki WA műveiben. Ilyet még én is írtam, pl. az "Adjátok vissza a hegyeimet"-ről, ami nem igazán jött be nálam.
Az elfogadhatatlan, ha km-ekről sugárzó gyűlölettel esnek neki az írónak, a verseinek, regényeinek, a hitének, egyszóval mindennek ami vele kapcsolatos. Ha egy cikkben az áll, hogy :
"Ami a Farkasverem című regényt illeti, amelyik állítólag megkapta a Baumgarten-díjat..."
akkor azzal a cikkel és szerzőjével nem érdemes és nem szabad foglalkozni.
Én is régóta hangoztatom, hogy a gyógyító idő meg fogja tenni a hatását és a helyükre kerülnek majd a dolgok WA-tel kapcsolatban. Ebből a szempontból rendkívül hasznos volt pl. a Nagy Könyv műsor is.
Nos azért én jobban körülnéznék a szobrok között, hátha mégis megtaláljuk az általad hiányolt írók, költők emlékműveit is! És ne feledd: az utcák, terek, esetleg könyvtárak, színházak elnevezése egy-egy - a nemzetnek fontos személyről - pedig éppúgy emlékállítás!
De tudod mit? Ne legyen annyi szobra Wass Albertnek! ...viszont tanítsák a középiskolákban, legyen gimnáziumi törzsanyag.
"irodalmi értékei erősen megkérdőjelezhetőek" Ne haragudj, hogy ismét kijavítalak, de légyszíves semmit ne kérdőjelezz meg "irodalmilag" addig, amíg Illyés Gyula nevét sem tudod leírni.
Sajnálom, hogy a legegyszerűbb dolgok megértése is problémát okoz. Csak a felszínt kapirgálod - ennek tudatában azonban egyelőre nem kellene nagyobb mélységeket ostromolnod.
"A hegy nem barát" - persze hogy nem. Másszál hegyet és megtudod, miért. Sokfajta veszélyt rejt, és ölni is képes, ha nem ismerik, ha nem tisztelik. A hegyekben élők ezt tudják, éppen ezért alázattal és csodálattal viseltetnek a hegyek iránt. Félik a hegyet. Ismerősöd valószínűleg nem irodalmi fordulatot szeretett volna mondani, mikor ezt állította.
Erdély elcsatolása után viszont "azok a hegyek" szimbólummá váltak. De miért is magyarázom ezt egy 112 pontosnak?!
mostanában nagyon szúrja egyesek szemét, ha valaki bármilyen formában ki meri nyilvánítani érzéseit, szeretetét a hazai tradíciók, tájak, emberek iránt.
Megmondom én, miért szúrja, bár persze nem amiatt, amit írtál, mert az csak projekció:
Mert irodalmi értékei erősen megkérdőjelezhetőek és nem feltétlenül hazátlan bitang, aki esetleg meg is kérdőjelezi, szerintem.
És van még egy érdekes vonzata ennek a Wass-hype-nak.
Havonta lehet itt olvasni, hogy hol avattak újabb szobrot a Mesternek, ami önmagában nem baj, ha valaki szobrot akar állítani mondjuk Szabolcska Mihálynak, ám tegye.
De vajon hány szobra van ma Magyarországon pl. Déry Tibornak, Örkény Istvánnak, Molnár Ferencnek, Kosztolányi Dezsőnek, vagy akár Ilyés Gyulának, akit egyébként nem kimondottan kedvelek?
Szakközepes voltam és 112 volt a felvételi pontszámom, magyarból (is) ötösre érettségiztem, igaz, nem Wass Albert volt a tétel, hanem Kosztolányi. Mecsoda különbség...
De ha ezt nem hiszed el, akkor így jártam...:)
És végezetül néhány s-betű, hátha máskor is kihagyom, oszd majd be: sssssssssssss
Van nekem egy nagyon kedves erdélyi barátom, aki azt szokta mondogatni, hogy "a hegy nem barát".
Ezt egy nagyon velős mondatnak tartom, még azt is megkockáztatom, hogy bölcsesség is van benne:)
Viszont éppen ezek a költőieskedő semmitmondások azok, amik miatt Wass se lett a szívem csücske, bár az Elvész a nyomot még nem olvastam, pedig megígértem, ki is van készítve, de nem jutott még rá időm. Ezek szerint ezt a kafkásat se veszem meg, bár párszor már szemeztem vele, bele is olvastam, aztán úgy döntöttem, megleszünk mi egymás nélkül:)
A kábelbúvár által linkelt elemzést pedig szerintem is érdemes elolvasni, mert érdekes és sokban egyezik az általam korábban elmondottakkal.
Egy hardcore rajongónak ugyan mit árthat, más véleményeket meg mindig érdemes megismerni, éppen ezért olvasom én is ezt a topikot...:)
Te, igazából az a trükkje az egésznek, hogy a szemszúrósokkal nem kell foglalkozni. Rég nem ambicionálom már vadidegenek meggyőzését bárakármiről is, sokkal fontosabb, hogy a környezetemet formáljam. Nem az én világképemre, hanem az általánosságban vett értékekre, már amikkel némileg tisztában vagyok.
Az alapvető baj azzal van, hogy a legtöbben melldöngetve ragaszkodnak a tradíciókhoz, meg hirdetik a hazafiasságot, aszt egyikről se tudják, mi az.
Csináld, műveld, oszd az észt annak, aki érdemes rá, vagy szedd attól, aki érdemes rá.
Igazad van. Annyiban azonban mégis van jelentősége, hogy valamiért mostanában nagyon szúrja egyesek szemét, ha valaki bármilyen formában ki meri nyilvánítani érzéseit, szeretetét a hazai tradíciók, tájak, emberek iránt.
Mert Gömbtatutól kérdeztem, az ô gondolatát folytatva :) Szerintem nincs jelentôsége a könyvei szempontjából annak, hogy milyen cirkusz folyik körülötte politikailag. Nem fontos.
Nehéz volna pár sorban összefoglalni, de szerencsére kaphatóak a könyvei, esetleg olvass el párat közülük. Vagy nézd meg az Adjátok vissza a hegyeimet! c. filmet.
Azután eldöntheted, számodra fontos-e. Szerencsére egyre többeknek az.