Ötlet - adó felvétel , átfényképezni egy "kukucskáló - n keresztul (ajtó kémlelőnyílás - Link: http://t7.hu/0okf) A kerdeses kukucskalo egy gazdasagi helyiseg ajtojara van felszerelve - szoval egy regi bejarati ajto van felhasznalva es rajta maradt a kukucskáló. A fototechnikaban "nagylátószögű előtétlencse" nev alatt szerepel (Link: http://t7.hu/0okp Link_2:http://t7.hu/0oki). A nagylátószögű előtétlencse lenyegeben egy forditott "Galileo távcső" ( Link_1: http://t7.hu/0okg) amelyet a fenykepezogep objektive ele helyezve annak latoszoget megnoveli. Ismerve a technikat tettem egy szereny probat ( nem sikerult centirozni a felvetelt) amely a beszurt kepen lathato. Kepi minosegrol nem beszelhetunk mert ket egyszeru negativ es pozitiv lencsebol (Link: http://t7.hu/0okn) felepulo optikai rendszer nem elegiti ki a kivant minoseget. Kimondott celnak gyartott kivitelezes eseteben (Link:http://t7.hu/0oko ) nincsenek kepminosegi problemak. Elegge nehezkes volt centirozni mert a kismeretu kilépő pupilla ( Link: http://t7.hu/0okj) miatt mehezen lehetett egybol elkapni a megfelelo poziciot (szukseges egy kis zoom is ahoz, hogy a kepmezo megfelelo kegyen!). Ehez hasonlo felveteleket az amator fotosok a nagyvilagban eloszeretettel keszitenek a leg kulonbozobb megoldasokat valasztjak celjuk elerese erdekeben (Link: http://t7.hu/0okl - erdemes belenezni) Meg egy par link: Homemade photo lens :http://t7.hu/0oks ; homemade tilt-shift lens:http://t7.hu/0okt ; Tilt-shift lens photography:http://t7.hu/0oku ; Pinhole photography dslr:http://t7.hu/0okw
A makro felvetelekkel kapcsolatosan. Amikor peldaul egy β = 1 / 1 - es lekepezessel ( vagy nagobb ) felvetel keszitunk nem azt jelenti, hogy a monitoron megjeleno kepen a felvett targynak merete 1 / 1 hanem , az annal sokkal nagyobb (de lehet kisebb is). A β = 1 / 1- es lekepezes a CCD szenzoron jelenik meg. A kulonbseg onnan adodik, hogy a vegso linearis nagyitasba bele kell szamitani az ugynevezett "videó nagyítás" amely nem mas mind: N vid. = kepernyon latott felvetel atloja / CCD szenzor atloja. Vagy kinyomtatott kep eseteben: N kepnagyitas = kinyomtatott kepmeret atloja / CCD szenzor atloja. Vegul is az ossz nagyitas : Σ n = β x kepernyon latott felvetel atloja / CCD szenzor atlojaval. Atalakitva : Σ n = β x d2 / d1 Az egyenletben a β az optikai lekepezes. Tehat, ha kinyitunk egy makro felvetel es ismerjuk a β erteket , akkor egyszeruen megmerjuk a monitoron latott kep atlojat (ismerve a szenzor meretet) es a Σ n egyenlettel szamolva megkapjuk a monitoron latott vegso nagyitast. Igazolva a fentieket, vegyunk egy konkret peldat egy kinyomtatott kep eseteben. Adott egy Sony DSC w15 5.1 mega pixeles fenykepezogep amelnek a CCD merete 1 / 1.8 " (ez van nekem). A szenzor atloja kerekitve Pitagorasz egyenlettel szamolva, 9 mm. A gep objektivenek gyultotavolsaga 7.9 - 24.7 mm kozott valtoztathato. Legyen a elotet lencse gyujtotavolsaga 80mm. Az elotet lencset a gep objektive ele szerelve kapjuk, hogy a β ertekek ket vegso zoom esetben: β1-2 = fenykepezogep lencse gyujtotavolsag / elotetlencse gyujtotavolsag Tehat: β1 = 7.9 / 80 = 0.1 es β2 = 24.7 / 80 = 0.3 X Egy vonalzorol felvetelek voltak keszitve β1 = 0.1 X (lasd - 1 - es kep) es β2 = 0.3 X (lasd - 2 - es kep) lekepezessel valamint egy teljes kepmeretbe nagyitva (lasd - 3) amelyek a mellekelt kepen kathatoak. Vegyuk a β1 = 0.1 -es felvetelt amelynek (lasd - 1 - es kep) kinyomtatott kepenek atloja d2 = 246 mm. Ezek szerint az N kepnagyitas = d2 / d1 = 246 / 9 = 27.3 X. Az ossz nagyitas : Σ n = 27.3 x 0.1 = 2.73 X. Tehat, a kinyomtatott kepen a felvett targyreszlet 2.73 X -es nagysagban jelenik meg. Megmerve a kinyomtatott felvetelen az 1 mm -es beosztast, szinten megegyezik a szamitott ertekkel. Ugyan ez a szamitas de β2 = 0.3 - ra szamolva (lasd - 2 - es kep) a mert ertek szinten megegyezik a szamitott ertekkel (8.2 X). A 3 -as kepen (β = 0.3) egy 5.1 mega pixelnek megfelelo kinyomtatott targyreszlet lathato (képméret : 914.40 x 685.50 mm), amely kepnek az atloja 1143 mm. Innen az N kepnagyitas = d2 / d1 = 1143 / 9 = 127 X. Az ossz nagyitas, Σ n = 127 x 0.3 = 38.1 X Ez azt jelenti, hogy a felvett targyat 38.1 X -es nagysagban latjuk, es innen adodik, hogy egy 1 mm-es targyreszletet 38.1 mm - es nagysagban latjuk. Termeszetesen a β novelesevel novekszik a vegso nagyitas is.
Egyszeru kis barkacsmunka es meglepoen jo felveteleket lehet kesziteni - termesztesen alvany es tavkioldo segitsegevel (ha van). Egy f = 80 mm gyujtotavolsagu diavetito objektivet (Pentacon 2.8 / 80) alkalmaztam mind elotetlencse. A lencse forditva van szerelve, vagyis a kepfeloli oldala fordul a targy fele. A kepen lathato rendszer β = 0.3 / 1 -es aranyban kepezi le a targyat a CCD-re. A targytavolsag t = ~ 80 mm - a befogott kepmezo olyan 25 x 30 mm.
Viszont ha az elotetlencse gyujtotavolsaga f = 25 mm lenne akkor a lekepezes β =1 / 1 erteket venne fel (szoval az en esetemben).
Mondjuk nem makro tema de mind erdekesseg beszurom.
Kivancsisagbol rendelem egy mobil telefonok kameraja ele helyezheto nagylatoszogu elotetlencse part, lasd: http://bit.ly/1DedEUm Hirtelen kiprobaltam es meglepoen jo minosegu kepet kaptam (sima egyszeru lencsek ) meg ugy kezbol tartva is a gep elott a lencsrendszereket. A 0.67 x Wide lencserendszert szet lehet szedni es a hatso tagjat makro elotetkent lehet alkalmazni. A makro optikat nem probaltam ki, szerintem nem lenne gond a kepminoseggel.
Az elotetek optikai felepitese lenyegeben egy forditott galileo tavcso es pont ugy nez ki (szetszedtem ) mind az Angenieux retrofocus elso ket tagja: http://bit.ly/1KshATy
Az Angenieux retrofocus ( http://memim.com/angenieux-retrofocus.html ) lencsenel lathato, hogy az utolso negy lencsetag lenyegeben egy Tessar objektiv ( http://en.wikipedia.org/wiki/Tessar ) csak annyi kulonbseggel, hogy a teljes rendszer ossze van szamitva mar ami az egyes keplekepzesi torzitasokat illeti.
A hasonlo nagylatoszobu elotetek ( http://bit.ly/1vxwsgt ) ugy vannak szerkesztve , hogy minimalis lekepezesi hibaval rendelkezzenek es igy nagyjabol barmely alapotika ele helyezhetoek.
A makro elotetekkel kapcsolatosan , sokkal jobb egy akromatizalt vagy egy kesz minosegu objektivet tenni a gep ele mind az egszeru 2 -4 ... dioptrias elotetek !
Peldaul a Raynox elotetek egy komolyan akromatizalt rendszerek.
Valahol lattam az optikai rajzat es ugy emlekszem, hogy apokromatok.
Amúgy visszagondolva a nagyításokra: Az Urániában 2 komolyabb műszer volt akkor: a 30 centis Heyde (ami sokszor döglődött, meg macerás volt mozgatni), és egy gyári 150/2250-es Zeiss Cessegrain műszer. Általában ezzel folytak a bemutatók. 225X nagyítás fölé ezzel sem tudtunk menni, nem volt értelme.
A keserűséged abból fakadhat,hogy bár a NET egy nagyszerű dolog,de soha nem fogja pótolni a személyes ismeretséget!
Akik hozzászóltak,a jelenlegi tudásuk maximumát próbálták adni,ahhoz,hogy tudatos munkával tudd elérni a célodat.
Csak egy dolgot felejtettek el!
Ők sem így születtek,hanem ilyenné váltak.
Lehet képelni minden matek,geometria,optikai ismeret nélkül is. Az én unokám 4 évesen is jó képeket csinálni a családi fotóalbumba (kis kompakttal!).
Ha egyszer eljutsz a tapasztalatszerzéseid közben oda,hogy valamit jobban,másként akarsz lefotózni,akkor annak Te is utána fogsz járni,hogy ezt hogyan tudod megcsinálni.
És akkor Te is pont olyan leszel,mint azok,akiket most bírálsz:
- tudatosan fogod megtervezni a képet,
- a célhoz választasz eszközt,
- és pont úgy fogod valakinek elmagyarázni a dolgot,mint ahogy az most,itt történt,
- ha van egy kis szerencséd,Téged is épp így fognak minősíteni!
"Örülök, hogy neked teljesen magától értetődő volt a kifejezés, a mi köreinkben megelégedtünk a "fénycsillag" kifejezéssel."
Ez nyilván azért volt,mert amikor megláttam,a mellettem álló - aki nálam jártasabb volt a dologban - ezt a kifejezést használt és rögtön el is magyarázta a dolgot.
De u.e. a jelenség ott van a fényképeken is,csak nem mindíg látható.
De egy berekeszelt blendével képelt fényes pont körül szintén szép ott ragyognak a "fénycsillag" látható.Az is ez! :-)
A tükör eredetileg a Pálvölgyitől volt (80-as évekről beszélünk, Bem Tér mellett a rakparton), de mikor pontosan meg akartam határozni a fókuszát (tudod műcsillag, meg minden), rájöttem, hogy nincs neki...Ehhez képest Gyuri bácsi csodásra csiszolta.
Budapesten élek, sajnos a légköri mozgások nyilván nem kedveztek a megfigyeléseknek, főleg nem egy relatív nagy műszerrel de nem vagyok/voltam vak, és szellemi fogyatékos sem tehát tudom, tudtam értelmezni egy szétesett képet (mert nyilván nem csak csillagászati témájú megfigyelésekre használtam, főleg, hogy 300 méterre van egy lánykollégium:-)
Tavaly újabb fellángolástól hajtva vettem egy 10 centis Tal reflektort, aztán azt is eladtam, mert még az is használhatatlan volt ebben a városi fényszmogban.
Egyébként a Diffrakciótüske pontosabban Diffrakciós tüske. Örülök, hogy neked teljesen magától értetődő volt a kifejezés, a mi köreinkben megelégedtünk a "fénycsillag" kifejezéssel.
Igen, ez így igaz. 150x nagyítás fölé nem volt érdemes mennem vele. Utána vettem egy Zeiss As 80/840-es akromátot, jobb képminőséget hozott. De nagy barom voltam, hogy eladtam. Még a szürke fadoboza is megvolt....
Hívnám egyzserűbben is, de sajnos nem ismerek rá "normális" szót.
Gyuri bácsit meg Isten nyugosztalja, de igazán jó tükröt nem igen tudott csiszolni, viszont a tanítványainak sikerült olykor zseniális darabokat készíteni. Valahogy nem állt rá az öreg keze a dologra, de ettől nagy zseni volt, csak szeretni lehetett.
na lesz is ott csillanás dögivel :D nagyon kell küzdeni a megvilágítással ha a klasszikus kontrasztos becsillanósat tervezi az ember...mert az aztán egy szögből olyasmi viszont brutál be is tud csillan...azért szép ága a makrózásnak telescoper is belebolondul lassan :)
