Szerintem a fantáziád szegényes. De ez csak egy vélemény, az én véleményem. És attól h neked nem sikerült valami, nem jelenti azt h másnak sem fog. És még egy fontos szempont sztem a hit. Egy gyógyulási folyamatban a hit nagyon nagyon sokat számít, mármint h el hiszi-e h meg fog gyógyulni, h jobban lesz, stb amit befolyásol persze, h mit mond az orvosa, pszichológusa, egyéb segítők, mit mond a többi betegtárs, de kibővíthetjük ezt akár a társadalomra is, stbstb. Attól, hogy a fórumokon ti vagytok többségben, akiknek nem sikerült vmilyen okból ez, még nem jelenti azt, h sokaknak, akik nem írogatnak fórumokra se sikerült volna, sőt. Azért pedig, hogy a gondolkodásod megváltozzon te igenis nagyon sokat tehetsz, ha akarsz rajta változtatni.
Ezt csak azok miatt írtam le ide, akik fórumokon keresnék a megoldásokat többek közt, h lássák nem mindenkivel az történik, ami veletek. Ahány ember annyiféle, nem lehet általánosítani, és nagyon sok kiút lehet és van is. Az általad sokszor hangoztatott gyógyszerek pedig csak egy sok-sok lehetőség közül, amik sztem és ez megint csak egy vélemény - csak max. támogathatnak, ideiglenesen. Arról nem is beszélve h pszichés problémákról beszélni úgy, h csak biológiai megalapozottságot feltételez valaki, elég szűklátókörű sztem. Amit te a felszínen látsz, hogy semmi ok, mert minden ok, az nem biztos, hogy a mélyben is úgy van. Elnézést előre is, nem szeretném, ha félreértenéd, lehet, h nálad úgy van, de ettől nem biztos, h másoknál is. Láttam már sok olyan embert, aki azt mondta, h minden rendben, minden ok, és pár kérdés után kiderült, h hát azért ez nem igazán úgy van, de szeretné azt hinni nagyon....
Egy súlyos pánikosnál,depressziósnál a feldolgozás,értékelés,legyen az külső,vagy belső inger,köszönő viszonyban sincs a valósággal.Jelentéktelen problémákon rágódás,jelentéktelen testi jelek végzetesként történő értékelése,sorolhatnám reggelig.
Jó példa a depressziónál megélt erős rosszullét,negatív leletek mellett.
Terápiával ezeket az interpretációkat átalakítani,mikor azok részei az egész gondolkodási folyamatnak,meglehetősen körülményes,súlyos esetben ,szerintem,nem is lehetséges.
Nem minden esetben.Egy könyvet tudnék írni erről,még rossz sem lenne.
Vannak állapotok,emberek,mint én pl.,akinek semmi-tényleg semmi-oka betegnek lenni.
Rendezett anyagiak,identitás,megfelelő általános egészségi állapot,tiszta világlátás.
Mégis,ha kezdődik a tünetképzés,ie. negatív szűrő,rosszullétek,vegetativ túlérzékenység,meg mások,szedni kell a gyógyszert,mint egy cukorbetegnek,ennyi az egész.
Azt is nehezen tudom elképzelni,hogy valaki X év szenvedés után a szavaktól meggyógyul-biztos van ilyen,csak a fantáziám szegényes,nem tudom.
Általában fel lehet, csak az sokszor vegetáció lesz, nem élet. Ez olyan, mint a fájdalomcsillapító: tüneti kezelés. Érzéstelenít, de a lelki sebeket nem gyógyítja be. Arra más módszer kell.
Adj neki 6 hetet,nagyon erős,jó szer az,valószínű használni fog.A Cymbaltánál tuti hatásosabb,de nemcsak annál. Legyél türelmes(könnyű mondani),és minden esély meg van,hogy jól legyél.
"az Anafranil valóban az egyik leghatékonyabb antidepresszáns, de a gyakori mellékhatások miatt ma már az az álláspont, hogy csak akkor választjuk, ha az újabb, korszerűbb szerek közül már több is csődöt mondott."
Arra kicsi az esély,hogy nem használna egyik sem,mert ezeket mindet emberi" szervezetre" tervezték,
és a forgalomban lévők általában használnak.
De a lebontás sebessége,meg még jó néhány dolog befolyásolja ezt,a linken el lehet-sajnos csak angolul-olvasni.
Sokszor nem várják,vagy nem bírják kivárni a betegek a hatást,kérnek mást,illetve a mellékhatások miatt nem szedik be,ezek a gyakori okok amiért nem használ.
Elméletben mind használ,a gyakorlatban sajna sokszor a 4.-5. ik használ,az is csak néhány hét után,ez az igazság.
De mindenképp megéri próbálgatni,legalábbis szerintem.
Igen, ebben tökéletesen egyetértünk. Mármint abban (is), hogy nem szabad feladni. Előbb-utóbb biztosan meg lehet találni a megfelelő gyógyszert. A pszichoterápiát azért javasoltam, mert nem árt azzal sem megpróbálkozni a gyógyszerrel együtt. A személyiségzavarosoknál mindenképpen szükséges a pszichoterápia.
Ez így van, ez az,hogy a 100-féle gyógyszer közül mivel hozzuk fel a pácienst? Kisérletezgetek, majd meglátjuk.
Enyhe fejfájás, frontérzékenység az idegrendszerre-majd alakul.
SSRI-SSRE gyógyszerek.
Nehéz,de küszködünk. Van amikor jó a fizikai aktivitás, máskor pont ez csak rosszabít az állapoton. Fizikai megterhelés hatására fokozódhat a szorongás, fáradt lesz hamar az ember.
Súlyos,elhúzódó depresszióknál,szorongásos állapotoknál nincs miről beszélgetni,se az orvosnak,se a betegnek.Azt fel kell hozni gyógyszerrel,majd ha kompenzálva van az illető,lehet elemezni meg terápiázni,vagy akármi.
Hát lehet hogy nem lepődünk meg,de én a saját példámból kiindulva minden komolyan beteg depressziósnak azt javaslom,nem szabad beletörödni a magas szorongásba,rosszullétekbe,addig kell próbálgatni az antidepiket,míg az egyik be nem talál,mert az ,mikor elmúlik a félelem,rosszullét,az megfizethetetlen érzés.
A szertralint mikor 25 milligrammal elkezdtem,még "csak" aludni enni tudtam,volt rosszullét bőven,olyan 75-100 nál éreztem,hogy elfogadhatóan vagyok. Ez kb. 6 hónap alatt lett ennyi-lassan emelgetve.
A teljes tünetmentesség 150 mg-nél álllt be.
Ez az adag kb. 4-5 hónap alatt eltüntette a betegséget,már teljesen jól vagyok,akár 30 fok felett is teljes terhelés,egész napos munka,vezetés sem hoz rosszullétet.Mindezt egy év alatt,egy teljesen vegetáló állapotból,ahol már szó szerint menni nem bírtam,se enni se aludni se semmit.
A közérzetet javító szerek csak a ssrik,snri-k meg a TCA-k,más típusú vagy atipusos antidepi nem szokott elég lenni,ha "borul" az illető.
Igen, akkor egészen biztos, hogy annak a pszichiáternek lesz igaza. És minden bizonnyal ezért nehéz gyógyítani a betegségedet. Pszichológusnál voltál-e már, hogy esetleg egy pszichoterápiát csinálj a gyógyszeres kezelés mellett?
(a Tegretolt szokták mániára is írni, egy darabig én is szedtem, csak kiütésem lett tőle, ezért abba kellett hagynom. De hangulatstabilizátor szerepe is van, tehát arra alkalmas, hogy picit enyhítsen mindkét oldali - mániás és depressziós - tüneten)
Az a 29 pont jónak vagy rossznak számít? (sajnos, nem volt időm még megcsinálni a borderline-tesztet)
Amit küldtél, azt megcsináltam. Hát... mit mondjak, a 120-ból 65 pontot értem el, a kiértékelés szerint ez már komoly szorongás. De hát ezen nem lepődtünk meg :)
A pszichológusoknál, pszichiátereknél beszélnem kellett, miközben ők nagyokat hallgattak. A végére én fáradtam ki, idő múlva bele is úntam a dolgokba, számomra felesleges időpocsékolás.
Nyilván én innen nem tudom megítélni, hogy tényleg borderline-os vagy-e, de az tény, hogy a borderline-osoknak inkább szélsőséges hangulatingadozásai vannak, amelyek alig követhetőek. Nálad pedig - ahogyan írod - inkább a saját magadat elhanyagoló, mély depresszió a jellemző. Ez, persze, nem zárja ki a borderline-t, aminek a kezelése nagyon bonyolult és nehéz. Mert a borderline egy személyiségzavar, ami teljes mértékben rányomja a bélyegét a személyiségre. Míg a mániás-depresszió egy hangulatzavar, amelyben a beteg tudatában van annak, hogy valami nem stimmel vele.
A Búrán van egy borderline- teszt. Esetleg megnézheted és kitöltheted, ha van kedved, így magad könnyebben eldöntheted, hogy esetleg tényleg az vagy-e vagy inkább "csak" mániás-depressziós?
2005-ben kaptam a borderline diagnozist a Nyéki úti OPNI-ban dolgozo egyik pszichiatertol.
Sajnos nalam a manianak nem sok haszna van es rovid ideig tart.
Nalam inkabb a sajat magamat is elhanyagolo mely depresszio jellemzo.
Egyebkent ahogy irjatok, h ritka az, akinel nem hasznal egyik antidepresszans sem, ezt en sem ertem.
Minden ssri-t probaltam igen, TCA-k kozul az Anafranil-t nem. (Vagyis kb 2 napig szedtem. Etvagyat csinalt. Eveszavaros is vagyok. Lehet az emesztesem rossz, felszivodasi zavaraim vannak, s a gyogyszerek egy resze fel sem szivodik rendesen.)
Xanax azert kell, mert nelkule nem birom elhagyni a lakast.
Seroquel: Zolpidemet szedtem, de azt mar hosszu tavon nem lehetett. A majfunkciok miatt abbahagytam a Valdoxant.
Még azt ideírom,hogy nagyon kevés olyan ember van,aki egyik antidepire sem reagál pozitívan.
Mindegyik 50%-körüli vagy picit nagyobb eséllyel használ,és mivel különböznek szerkezetileg,minden próba esélyes,mondjuk 8 -ból egy-kettő szokott azért legalább használni.
Gyakori az mikor nem szedi végig a beteg a 6 hetet,előtte csak a mellékhatásokat érzi,hamar lecserélik a dokival,vagy kis adagot szed egy adott ember,ami nem hat még.
Szia nagyon sok az 5 féle gyógyszer.Seroquel -t mire adják neked,alvásra?
Tegretol mellé gondolom a Cymbalta van hangulatjavítónak,a Trittico meg alvásra.
A Seroquelt meg a xanaxot nem értem.
Amúgy nem a címke a lényeg,hanem h jól érezd magad,illetve a lehetőségekhez mérten jól.
Mindegy mit írnak a kezelési lapra,a hangulatot súlyos esetben fel kell húzni antidepivel,és a tegretol megy akkor,ha nagyon hullámzó még így is a hangulat,közérzet.
Összes ssri-t szedted? szertralin fluoxetin volt már? Ezek emelik a legjobban a hangulatot,általában.
Vagy a TCA-k közül szinte mindegyik,ha van 4-6 hét adva rá.