Szeretném jelezni, hogy a fórum leírása nem változott, és az alternatív elméletek helye továbbra sem a Magyarulez. Figyelmeztetlek, hogy ennek figyelmen kívül hagyása kitiltást fog maga után vonni.
Hát a technika téged alaposan megtréfált. A "sők"-öt értelmes magyar szónak alítja a Google-fordító, pedig nem az. A "şon" sem értelmesebb törökül.
A török szavakat itt keresd: http://tdkterim.gov.tr/bts/ Ez a Türk Dil Kuruma, azal a Török Nyelvtudományi Társaság szótára. A "şon"-t nem találod meg benne, mert az a Google-fordító műterméke. Ehelyett "son" van benne, miként minden más török szótárban is.
Jól szórakozhatunk a Google-lel. A Monty Python feltalálta a Hülye Járások Minisztériumát, a Google pedig a Hülye Ékezetek Alkalmazását.
Ehhez csak annyit, hogy a harmadik képnél csak helycsere történt, az alsó mezőben a török szó marad, amit ugye a gép gyermeknek fordított, mivel az angok son-t érzékelte.
A negyedik képnél viszont már az angol last-ot írtam be, amit a gép helyesen utolsónak fordított törökül, csak nem érzékeli a török s-t. Ezért mondom, hogy a gép ebből a szempontból béna, de amúgy helyesen fordít. Na, ennyi lett volna a munka...
Szerintem inkább arra kéne válaszolnod, hogy a szlávok mért felejtették el a kracsun szavukat, amit állítólag átadtak nekünk, és mért használnak helyette homlokegyenest más kifejezéseket. Mi volt ennek az oka?...
Angol last = török son, azaz magyarul utolsó. Mért neked mi jön ki?
"Helyesen. Aha."
Igen, képzeld el, helyesen nem son, hanem şon.
De mivel a gép egy kissé béna, mint itt egyesek, ezért a son alakot dobja ki. Ilyen egyszerű ez. De ez törökül természetesen nem fiút, hanem utolsót jelent.
Nem mindegy hogy rak-ot írsz vagy rák-ot, mert nem ugyanaz. Szerinted?...
(Próbáltad már visszafordítani az eredményt angolról törökre)?
Igen, próbáltam. Az eredmény: angol son = török oğlum, azaz fiú. De, ha megfordítod, és ez a lényeg, akkor a török son alakot a gép last-nak fordítja. Tehát angolul is utolsó-t jelent a török son, azaz helyesen şon. Miért nehéz ezt megérteni?...
Te tényleg nem érted, hogy a google-fordító a könnyebb gépelhetőség ill. nagyobb korpusz kedvéért nem igazán törődik a mellékjelekkel, és hiába írod be a şon-t ,valójában a török son szó fordítását látod? (Próbáltad már visszafordítani az eredményt angolról törökre)?
Vagy csak azt hiszed, ezzel bárkit meg tudsz téveszteni a topikon?
Azt kell, hogy mondam, mindkét eset elég... naiv lélekre vall.
Nem reflektálni kell, hanem meg kell győződni. Ehhez be kell ütni a fordítóba a török şon szót (így, ahogy írom) és látni fogod a saját szemeddel az eredményt a kívánt nyelveken...
"Nemcsak a románban van meg. A szlovák nyelvjárásokban is megvan, vö. Kračún , miként a bulgár és macedón nyelvjárásokban is. Megvannak a nyomai корочун-nak az oroszban és az ukránban."
Ha megvan ezekben a nyelvekben, az nem lehet véletlen.
A szlovákok a magyar állam keretein belül éltek, és minden további nélkül átvehették ezt a szót. A bolgárok egy őstörök nép volt és minden további nélkül meglehetett ez a szava, hasonlóan a magyarokhoz. A macedónok sokáig éltek bolgár fennhatóság alatt, a bolgárok még mindig azt állítják, hogy a macedón az egy bolgár - persze most már szláv - nyelvjárás... Orosz-ukrán hasonló helyzet. Egyrészt magyar szomszédság, másrészt hosszú mongol, tatár, török fennhatóság...
A „török şon (korábban esetleg şun) = utolsó, utoljára, jelentésű szó” valójában son ~ soŋ alakú.
Hát valójában nem az, amit állítasz hanem şon. Ez pedig még alakilag is hasonlít a magyar -csony-ra, aminek a korábbi alakja minden további nélkül lehetett -sun vagy -son.
Aztán mint már említettem, a karácsony szavunknak semmi köze a mai értelemben vett karácsonyhoz, mivel ez egy ősi "pogány" ünnep volt, amikor a nap "újjászületését" "megerősödését" ünnepelték. Ez egy nagyon jelentős nap volt szinte minden nép életében, így természetesen őseinkében is.
Nemcsak a románban van meg. A szlovák nyelvjárásokban is megvan, vö. Kračún , miként a bulgár és macedón nyelvjárásokban is. Megvannak a nyomai корочун-nak az oroszban és az ukránban. (Óorosz és bulgár kontextusban az eredetileg feltételezett ’napéjegyenlőség’ jelentésben [is].)
"Minden elképzelhető, de még az is, hogy a szláv 'kracsun' szóból ered, mint a románban és az összes környékbeli nép esetében, LoL."
Igen, minden elképzelhető, még az is, hogy esetleg a szlávok - ha egyáltalán átvették - akkor az őstörök népektől, esetleg a magyarok közvetítésével vették át a szót. Szerinted melyik szláv nyelvben van meg a magyar karácsony szónak megfelelő szó, a románon kívül? Csak azért kérdem, mert a mai fogalmuk a karácsonyra, még csak köszönő viszonyban sincs az állítólagos kracsun szavukkal.
Ebből aztán adódik a kérdés: Hogy lehet az, hogy a szlávok elfelejtették az eredeti fogalmukat erre a fontos és jelentős napra, és átvettek vagy "kitaláltak" egy másikat? Azért írom, hogy átvettek, mert pl. a cseh és a szlovák szó, egyértelműen a német Weihnachten szlávosított alakja.
Aztán azt hiszem, hogy a nyelvészek is csak feltételezik és valószínűsítik a szláv eredetet, azaz egyáltalán nem biztosak a "tudományos" megállapításukban. Persze az is lehet, hogy csak a kényelmesebbik végét fogják meg a dolgoknak, mert minek is gondolkodni és esetleg történelmi összefüggéseket is keresni, hiszen az már munkával jár...
Bocsánat, én is hülyeséget mondtam: épp hogy csak a románban van ez a szó ebben az értelemben. De attól még szláv eredetű is lehet, bár a Wikipédia szerint a románok a latin creatio szóra szeretnék visszavezetni.
Azt hiszem, még a karácsony sem lehet apropó arra, hogy nem létező török szót tartalmazó nem létező török szintagmából felfújt légvár átkerüljön az Alternatívról ide. Ráadásul az abúzus határát súrolóan két topikba is bemásolva.
Mivel karácsony tájékán járunk, talán nem árt, jóllehet biztosan felvetódött már ez a kérdés, ha felhívom a figyelmet a karácsony szavunk eredetére és jelentésére.
A karácsony szavunk egy nagyon régi, még az őstörök népekkel való együttélésünk korából származik, és semmi köze a kereszténység korában kialakult egyéb fogalmainkhoz.
Mint minden természeti népnek, így a magyarnak is, nagy fontosságú volt a téli napforduló idejének meghatározása, mivel ebből tudták, hogy ezután a nap "újjá születik" és egyre "erősebb lesz", több fényt és világosságot ad, ami tkp. az élet biztosítását jelenti.
A legtöbb török nyelvben a kara kifejezés a sötétséggel, kapcsolatos fogalmakat jelenti. Érdekes, hogy ez az őstörök fogalom megvan a mi nyelvünkben is, mégpedig a korom szavunkban, ami egy sötét, fekete színű égéstermék.
A törökşon (korábban esetlegşun) = utolsó, utoljára, jelentésű szó érdekes módon szinte azonos alakú a karácsony szavunk utolsó szótakával –csony (şon-csony). Tehát az is elképzelhető, hogy a mai karácsony szavunk valamikor két szóból állhatott (kara şon, kara- şun), és annak az utolsó sötét napnak a megjelölésére szolgált, ami az idők folyamán egyszavas fogalommá olvadt össze (karaşun, karaşon) és nyerte el mai karácsony alakját.
A karácsony szavunknak (szó szerint "sötét utolsó") tehát értelemszerűen az "utolsó sötét" (nap) a jelentése, ami teljesen megfelel e nap jellegének...
Az rst lehet, hogy rsl és ez vizes területen fordul elő. Ez már nem csak vizenyős, hanem időszakosan vízzel borított terület. S egy szomszédos szelvényen az azon folytatódó területrészre már rrs-t írtak. Azaz rsl = rrs, ha ez utóbbi nem tévesztés.
Az 1850-es években (elvileg ez a Bach-korszak) minden településről készítettek egy az adóztatást megalapozó térképet. Ezen a külterületek általános hasznosítása németül rövidítve lett feltüntetve. Azt is gyanítom, hogy ezen rövidítések területenként eltérhetnek. Párra rájöttem, de nem mindre. Létezik-e valahol egy feloldó jegyzék?
A - ? allgemein ~ általános
wld - wald ~ erdő
wgt/wgr - weingarten ~ szőlő
ws - ? wässerig ~ vizenyős
w - weg ~ út, (de van hol más, s erre lennék egyrészt kíváncsi)