Egyre kíváncsibbá teszel...
Sorolj fel, kérlek néhány elemi problémát.
Ami a partner átformálását illeti, tegyél le róla. Szerintem teljesen reménytelen. Míg új a szerelem, mindent megtesz, hogy a kedvedbe járjon, de ha ez ellentétes a beállítottságával, akkor amúgy is visszatér az eredeti viselkedésmódjához. Sajna, saját bőrömön tapasztalom :-(
Szia MACS,
85%os mindig van és legalább 4-5 évig tart...Mellesleg nem a no hódít meg, hanem én próbálom megtalálni azt, aki még jobb lehet, mert meglévo partnert nem lehet vagy érdemes átformálni. Furcsa, de a legtöbb jó tulajdonság mellé mindig valami elemi probléma társul...
Gyerekek, van egy örökifjú és playboy 70-es nagybátyám, akiről tudnék ezzel kapcsolatban egy jó sztorit írni, de a fene tudja érdekeln-e valaki is. Ha csak egyvalaki igényli, leadom.
Ők biztos nem írnak a Tasztalba... pedig beszélgethetnénk, aztán akármi is lehetne belőle. Juci, ha gondolod, képviseld őket is itt. Aztán majd olyan súllyal (ne aggódj, csak átvitt értelemben... :-) veszünk figyelembe.
Nevermore,
hosszú volt, de végigolvastam.
Ha valaha ebben az életben megtalálod a TÁRSad, kérlek ismertess össze vele. Minden elismerésem azé a nőé, aki meg tud hódítani és mindemellett meg tud és meg akar felelni az elvárásaidnak. Nincs az a léc túl magasan? Mikor volt az utolsó olyan kapcsolatod, amikor az ideális hölgyhöz valamelyest hasonlatost találtál?
pár hete múltam harminc.
még mindig ugyanúgy szeretnek a nők, mint azelőtt.
aki fiatalon csúnya az öregnek még csúnyább lesz, aki pedig fiatalon szép, az öregen tovább szépül.
ez csak a férfiakra igaz.
ne izguljatok.
hablaty,
Ez nem nagyon talált, mert olyan hangulatban ritkán megyek ismerkedni, viszont a többi jó napomon a meta- és minden egyéb kommunikáció áldásait bevetve próbálom megnyerni a célszemélyeket, szal nem vagyok a nyaklevesektol letörve, mert akkor már vszeg felhúzhattam volna magam, kb másodszorra kezdtem újra az anyagi nulláról is az életem, válóper miegyéb, de a jó napjaimon is csak azt kapom, amit a topic elején leírtam, vagy a coolos noknél...Valahogy bezárultak a kapuk, s többé nem néznek meg a nok, várva valami mozdulatra vagy egy szóra, pedig nem változott a külsom, s a belsom is csak érettebb lett. Mongyuk a hétvégi BSHB túrán nosztalgiáztam egy kicsit, mert ahogy ültem a római kerthelységben, barna serem kortyolgatva a nagy tikkadás után feltunoen sokan bámultak, aztán rájöttem, hogy az itallap alatt ültem....:-))
Macs,
a munkahelyet és utcát kivéve megpróbáltam már néhány vadászterepet, barátokkal, lánypajtásokkal vagy egyedül igénybevéve, mint:
szórakozóhelyek (5-6 különbözo/viharos hétvége), értelmiségi partyk, házibulik (nagy számban) kávézók, kiskocsmák, kajáldák, squashpályák, uszodák, tömeges sportmegmozdulások, koncertek, megajófenetudjaméghol, urambocsá könyvtár(már kínomban...:-))
Statisztikailag asszem elég reprezentatív a skála...
A tapasztalataimat meglelheted
Aza zigazi. Mármint ha elébb a becélgetés, aztán meglátok a másikból valami olyat, amit elsőre nem. Meg amit nem lát6 bárki. Nálam ez nagyon műxik. Amit először lát az ember, az szinte semmi.
És pont a netes tapasztalataim tanítottak meg arra, hogy nem szabad első-látásos-szimpátia alapján szelektálni, mert azzal esetleg olyan dolgokat szűrsz ki az életedből, amire nem is gondoltál. El kő indítani asztat a becélgetést, oszt mennyen! Mindenkivel kéne tudni beszélgetni, és nem szabad előre eldönteni, hogy mi legyen belőle. Nyitottnak kell maradni és figyelni: mi az, amit megkaphatsz egy adott kapcs.tól. És annak örülni, ami van. Asszem.
Nnnnna, szép kis lavinát indítottam el az 1999-05-28 12:41:46-os hozzászólásommal. Most nem győzöm megválaszolni a leveleimet. Mindenesetre annyit leszögezhetek, hogy az elkeseredett hangú hozzászólások ellenére a remény teljes feladásáról messze nincs szó. Tehát fel a fejjel !!!
Egy kicsit most kivonom magam a forgalomból és megyek levelekre válaszolni.