Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Hogyne lenne érdekük. Óriási felesleges kapacitásuk van jelenleg is, figyelembe véve az időeltolódást, újabb lehetőség, hogy energiát adjanak el Európának, még ha ilyen formában is.
Ez miért érdeke az orsoszoknak? Szvsz ők nagyrészt abból élnek, hogy a rendszer elég rugalmatlan, és csak az általuk szállított gázzal tömhetőek a rések.
A Schulmberger panaszkodik a profitkiesés és az iparág "törékenysége" miatt.
Schlumberger Ltd., the world’s largest oilfield-services provider, said third-quarter profit fell 48 percent as a drop in energy prices forced producers to slash spending.
Oil futures tumbled 42 percent from a year earlier to average less than $70 a barrel in the third quarter as the recession cut demand for petroleum-based fuels. Natural-gas futures traded as low as $2.41 per million British thermal units in September, down from a 2008 high of $13.69.
Drilling Recovery ‘Fragile’The current “slight recovery” in North American drilling is “fragile” and not likely to see improved activity and pricing until late 2010, Chief Executive Officer Andrew Gould said in the statement.World gas markets are oversupplied and will remain so for “some time” while current “robust” oil prices paired with lowered costs for producers may lead to modest increases in activity, he said.“The worst, provided the economy continues to show signs of recovery, is behind us,” Gould said.
Ebben a hírben pedig az az érdekes, hogy teljesen kihagyja a cikk az oroszok kilincselésének igazi okát: kínai piacot veszítenek a jövőben, ha hagyják a türkméneket teljesen Peking felé fordulni.
- egy, hogy az OMV a Gazprommal együttműködve működtetnek egy gáztözsdét a baumgarteni elosztóközpontra alapozva, ahová a Nabucco és a Déli-Áramlat is befutna.
Ez igen furcsa, főleg, hogy kihagyják a régió egyik nagyfióját, a MOL-t, ráadásul az oroszok erőteljesen pályáznak a horvát gázvezetékre és ezzel az Adriatic LNG terminálra.
- kettő, hogy az OMV vezére 60-80 dollár közötti olajárral számol a következő évekre. Ez irreális, belátható, én már idén el tudok egy $100 környéki felfutást képzelni. A megnövekvő igényszint ellenére az OPEC nem fog ekkor sem kitermelést növelni, az oroszok pedig nem tudnak lényegesen többet exportálni. Felmerül a kérdés, hogy ez inkompetencia vagy tudatos félrevezetés? Bár már megszokhattuk, hogy az olajmultik vezéreitől egyenes beszédet nem sűrűn várhatunk.
Nagyon fontos hír: a két nagy villamosenergia rendszer működik most Európában egymás mellett, az UCTE és az IPS/UPS, azaz európai és a volt szovjet nagyfeszültségű rendszer. Ezek összekapcsolásáról születik a közeljövőben egy megvalósíthatósági tanulmány, ami azt jelentené, Lisszabontól Vlagyivosztokig egy nagy rendszerbe lehetne integrálni a teljes villamosenergia hálózatot.
Óriási előrelépés a skálázhatóság és a megújulók tekintetében, hiszen 10 időzónáról van szó, nagy lehetőségekkel a különböző régiók ki- és bekapcsolásáról, nagy rugalmasságot adni a rendszernek.
Az UCTE a világ egyik legnagyobb, szinkron üzemmódban üzemelő rendszere, mely magába foglalja a teljes Nyugat- és Közép-Európát, továbbá 3 Maghreb államot is. Mára az UCTE koordinálja a villamosenergia átviteli rendszer működését és fejlesztését Portugáliától Lengyelországig, Hollandiától Romániáig és Görögországig, megfelelő kereteket biztosítva az EU belső villamosenergia piac minden szereplőjének. Az IPS/UPS magába foglalja az összes volt szovjet államot és Mongóliát.
Az UTCE és az IPS/UPS rendszer összekapcsolására megvalósíthatósági tanulmány készül, melyben megvizsgálják, hogy 1) lehetséges-e a két rendszer szinkron üzemű összekapcsolása 2) a két rendszerben milyen intézkedésekre van szükség az összekapcsoláshoz 3) melyek a felmerülő költségek 4) milyen "nem szinkron megoldások" (pl. egyenáramú összekapcsolás) jöhetnek szóba műszaki és gazdasági szempontból.
Az UCTE konzorcium munkájának finanszírozásához hozzájárul a Bizottság "Transz-európai Hálózatok" nevű programja is. Ukrajna és Moldova is jelentkezett, hogy szeretnének csatlakozni az UCTE rendszerhez. Az UCTE és az IPS/UPS rendszer összekapcsolását különlegesen nehéz feladattá teszi, hogy teljesen eltérő rendszerről van szó, melyek különböző szabályokkal és szabványokkal üzemelnek. Így a szinkron üzemű összekapcsolásnál nem csak a műszaki feltételeket kell megvizsgálni, hanem a szervezeti és irányítási rendszert is, annak érdekében, hogy biztonságos legyen az összekapcsolás. Kötelező műszaki követelmények egész sorát kell előírni, hogy elkerülhető legyen, hogy bármelyik rendszer negatív hatást gyakoroljon a másikra.
A nemet atomerömüvek hasznalati idejet kitoljak. Valamint komolyan veszik a CO2 csökkenteset is. 2020-ra Nemetorszag 40%-kal kevesebb CO2-t fog a levegöbe pöfekelni, mint 1990-ben.
Nuclear power is highly unpopular in Germany, with shipments of radioactive waste regularly triggering angry protests. The country has no permanent storage site for the waste.
But Merkel and the FDP argue that meeting Germany's pledge to cut carbon emissions by 40 percent compared with 1990 levels by 2020 is impossible without extending the life of reactors.
They also want to reduce dependence on volatile gas and oil imports from Russia and the Middle East.
Újabb idei csúcsot döntött az olaj, $78,67. Az arany ezer dollár fölött.
Pedig a világgazdaság csak köhög a 2007-es csúcsokhoz képest. Meg merem kockáztatni, hogy idén még látunk $100/hordó olajárat, ami örvendetes lenne. Az OPEC nem fog még ekkor sem kitermelést növelni, az oroszok már nem tudnak. Ebben az árnövekedésben és kevésbé látom a fogyasztási oldalt, mint inkább a befektetőit, ha nézzük az arany árfolyamát is. Vagy csak a dollár beborulása miatti félelmek kezdenek realizálódni.
igen dolgoztam gyárban, és ráfoghatjuk hogy bíztak rám embereket, bár azt amit én csináltam túlzás lenne vezetésnek nevezni
de a lényeg az, hogy mivel nem volt jogom senkit kirugatni, gyakorlatilag leszarták hogy mit mondok, mentek a saját fejük után
tekintettel arra hogy én az adott szituban mennyire alul és félreképzett voltam, ez talán nem is akkora baj, de ha nekem kellett volna jogosítványok nélkül munkára ösztökélni őket, az nemigen ment volna
Ezt az automatizalast mi ketten mar többször megragtuk.
A velemenyem (tovabbra is), hogy
1. a fejlett gazdasagu vilagban egy erös nyomas letezik az automatizalasra.
2. Sok területen erös nyomas letezik a munka kihelyezesere olcso munkaerejü orszagokba.
3. A közepesen, vagy az alatt fejlett orszagokban, a nagyvarosokba aramlo milliok miatt erös nyomas van a "bevandorlok" olcso munkaerejenek a hasznositasara (ami csökkenti a tökeintenziv automatizalas igenyet).
Minden nemzetgazdasag külön-külön ennek a harom komponensnek a kevereke. A fejlett orszagokban inkabb 1 es 2 a nyerö. A közepesen fejlett orszagokban 3 es 2, a kevesbe fejlett orszagokban pedig inkabb a 3 dominal.
Nyilvan egy akkucserelö valamit egy talicskameretü kütyüvel is meg lehet oldani. Vagy egy olyan kis specialis villastargoncaval, amivel manapsag a discountereknel a palettakat mozgatjak.
az hogy valaki rendesen dolgozik-e egy munkahelyen vagy sem az nem attól függ mennyire fizetik meg, hanem hogy:
- teljesítmény arányos-e a keresete vagy sem (ez nálunk alapból el van kurjantva a nagy adók és szoc támogatások miatt) - van-e teljesítmény kényszer, tehát a főnök hajcsárkodik, és kirugdalja a nem jól teljesítőket vagy sem
ha megvan a teljesítmény kényszer, és az emberek nincsenek megfizetve, akkor nem azzal tiltakoznak hogy nem dolgozzák agyon magukat, hanem azzal hogy keresnek más jobban fizető, vagy lazább munkahelyet, de ez már az adott régió általános bérszintjével van összefüggésben
ebben a konkrét szituban, ahol elektromos autók aksicseréjére kell egy szolgáltatást megvalósítani olyan szempontok ütköznek mint a beruházott és kockáztatott tőke mennyisége, a piacra lépéshez szükséges tőkekoncentráció nagysága, a munkaerő ára és minősége, az elvárt képzettségi szint etc
ez tipikusan olcsó betanított munka, ilyenre van kínálat még Ny. eruópában is (bevándorlók), és mivel lényegében csak a töltőállomást kell bérelni, meg magát a töltőt megvenni, az összes többi költség változó költség, ami alkalamzkodhat a kereslet változásaihoz -> míg ezzel szemben az automata fix költség lesz, ami ott áll akkor is ha nincsenek vásárlók, vagy csak kevés van
A szabad gazdasag alapvetö tulajdonsaga, hogy gyaron belül döntik el, hogy milyen termelöeröket, termelöeszközöket vetnek be.
Biztosan van, ahol nem erdemes tul precizios gepet venni.
Hatar viszont nincs. Egy automata eszterga, vagy barmilyen gep arra szolgal, hogy felgyorsitsa az emberi munka eredmenyet. Eppen ezert nem lehet megakadalyozni, hogy
Vallalat 1
Rengeteg olcso munkaeröt hasznal otthon
Vallalat 2
Megprobalja a munkat olcso orszagokba kitelepiteni.
Vallalat 3
Esszerüen gepesit, amit lehet, meg amire telik az erejeböl.
Vallalat 4
Kihasznalja a maximalis automatizalasi lehetösegeket.
Aztan, majd a piacon talalkoznak, oszt kiderül, hogy melyik szegmensben milyen modon keszitett termek verekszi at magat.
(Azert ovatosan figyelmeztetnem az elömunka fan-okat, hogy Magyarorszagon a gazdasagbol egyszer mar hasonlo okok miatt kiment az erö. A dolgozgato nep szolgalgatott, csellengett, kavezott, nehany orat piszmogott, ... Hasonlo jelensegek figyelhetöek meg manapsag is a meg megmaradt allami kövületeknel, mint a MAV, Volan, BKV, ...)
Én meg ott űltem azon a meetingen, ahol eldőlt hogy a csúcstechnológiás ACM beűltetőgép 1,5x drágábban gyártja a cég termékét mint a nyugdíj előtti Mari néni a környék falvaiból, a szódásüveg szemüvegével.
Egyszerűen azért mert az az automata tudott 30 mikron pontossággal betenni egy hajszálat a csip tetetéjre, de itt a cucc tűrése 4-5 tized milliméter volt, tehát tök fölösleges volt ilyen pontos és ilyen drága gépet beállítani.
Emellett a gép ára automatikusan hitelből kerül kifizetésre, tehát az árának van kamatvonzata, amiből egy low cost ország fizetései mellett ki lehet csengetni 4-5 embert is járulékokkal együtt.
Attól kezdve az összes új sor manuális gyártásra épült.
de ez nem gyártás hanem néhány akkumulátor behelyezése egy autóba, amihez se szakértelem, se precizitás se semmi nem kell
persze, ha a fizetése az aksipakolónak 2000 euró, ami nyugaton előfordulhat, azzal valóban nem versenyképes
az a "modern" gondolkodásmód amiről beszélsz ahoz vezet hogy pl Magyarországon a már meglévő 1 millió munkanéküli mellé lesz még 1 millió, és persze nem lesz pénz megvenni az automaták gyártotta cuccokat. Ennek nem sok értelme van.
Kijelenteseid elött jo lenne, ha ismerned egy jelenlegi, modern gyartovallalat belsö inditekait, motivacioit, adozasi rendszeret, mert igy különben csak szobatudosszintü talalgatasra telik.
Egy auto karosszeriat nem azert keszitenek automatizalva, mert kezzel nem lehetne egy karosszeriat legyartani (ld. pl. Rolls-Royce), hanem azert, mert igy sokkal pontosabb, sokkal olcsobb, sokkal rugalmasabb, ... a gyartas.
Elektronikat, alkatreszeket pedig mar elvileg sem lehet kezzel legyartani. Az összeszereles/összecsavarozas nehany perc, de az alkatreszek gyartasa technologiai folyamatok szazai, ....
Nagyon meglepödnel az árakon, meg a minösegen is, ha egy discounternel csupa kezzel gyartott, kezzel egyenkent csomagolt arut kellene venned.
egy modern gondolkodású ember automatizációban gondolkodik
én modern gondolkodású vagyok, épp ezért nem automatizálásban gondolkodok, hanem emberi munkaerőben, mert abból van túlkínálat, nem pénzből és energiából amivel helyettesíteni lehet
nem lényegtelen a technikai megvalósítás, mert annak a függvénye hogy mekkora beruházást kell összehozni
az meg rögtön két dolgot is determinál: - mennyi pénzt kell 1 kétséges kimenetelű projekthez összekalapozni és kockáztatni - mekkora lesz az így leakasztható, 1 befektetett dollárra jutó várható haszon,
ha azonos bevételi pénzáramhoz 3x annyi pénzt kell beruházni mert mindent automatizálni akar, és mindent ő akar tualjdonolni, akkor a relatív profit még jó esetben is csak a harmada lehet,a veszteség, ha mégsem jön be a technológia, akkor meg 3x annyi
Pontosan azt irtam, hogy egy ilyen csak akkor müködhet, ha az akku minden tulajdonsaga masodperc pontossaggal követhetö. Technikai akadalya ennek sincs, de elszamolashoz feltetlenül szükseges.
Indulj ki egy kis szemelyautonal ~20 eurocent/km-böl, egy nagyobbnal 30 cent/km-böl.
Az egy kisautonal es 200 000 km-nel ~40 000.- € (egy nagyobbnal ~60 000 €). A kisauto ara ~15-18 000 €.
Az üzemanyag ara (mai arakon es mondjuk 10 000 literrel szamolva) ~12-13 000.- €.
A nagyobb autonal legyen 15 000 liter es 20 000 €.
De az emlitett fazon nem a privatautokkal szamol, hanem vallalati flottak gyors levaltasaval (ami azert a meglevö autopark miatt nem megy marol holnapra).
Tehat, ha az elektromos, akkucserelös vallalati auto a ~20-25 eurocentes km-költseget megközeliti, van eselye arra, hogy nagyobb flottakat lecserel (pl. posta, autokölcsönzö, taxik, ...).
Különben pl. A Mercedes-Sprinter-nek, vagy VW-T5-nek is van mar Eco valtozata, ..., ugyhogy a döntes nem egyertelmü.
Nyilvan ismerni kellene a kalkulaciohoz az üzemanyag aranak alakulasat.
ez most jutott eszembe, lehetne olyan is, ahol a kocsiban az elemtartó egy 30 centi széles, 20 centi magas négyzet keresztmetszetű üregeket tartalmazó rács, tehát ilyen üregből egymás mellett több is van
ebben henger alakú, 20 centi átmérőjű és 29 centi magas aksik kerülnek, ami belül tartalmazhat több cellát is egymás fölött
A rács keresztirányú, tehát a haladás irányára nézve merőlegesek ezek az üregek, oldalról lehet hozzáférni. A töltés abból áll, hogy az egyik oldalon begörgetek egy aksit, a másik oldalon meg kigördül a használt elem.
Ilyenkor az elemekhez kapcsólódó áramszedő az üreg orr és far felőli oldalát borítja, és párhuzamosan kapcsolja az elemeket. - ez nem túl kedvező LiIon os technológia számára, mert ott kell cellánkénti figyelés, oda kell mechanika ami limitálja hogy 1-1 elem mindig ugyanoda kapcsolódjon fel.
Nem hiszem, hogy a csere technikai resze a fontos. Az akar lehet egy bevasarlokocsi jellegü valami (mini villastargonca), ami kiemeli a kimerült blokkot, majd benyomja az ujat. 1-2 perc.
Egy auto eleteben (jelenlegi arak mellett) az üzemanyagkoltseg az összköltseg 25-35%-a. Tehat ~70% mas költseg, amit az elektromos auto tenye sem tud alapvetöen megvaltoztatni. Kicsit mas lesz a költsegszerkezet, de nem nagyon.
Ha az üzemanyagarak nagyon megvadulnanak, akkor azert mas lenne a helyzet.
Ha sikerül megnyernia nehany "major-account"-ot (kiszallitokat, pekeket, company-flett, ...), akkor talan a darabszam is emelkedhet.
De nehez elhinni, hogy kis darabszamu autok a kiforrott subcompact-ok millios darabszamaval arban versenykepes lesz (pl. csak a VW evente ~2.5 millio Golf-ot keszit, teljesen robotizalva). Az ar itt a km-re vetitett arat jelenti.
Ha jol emlekszem (ezt a videot most nem neztem meg, de talan egy fel eve az eredetit), 2012 körül nehany ev alatt szeretne a darabszamot majdnem nullarol ~10 millio nagysagrendjebe skalirozni.
Ez akkor müködhet(ne), ha a kinalat jobb (a rendelkezesre allo autotipus), mint barmilyen benzines/dieseles konkurrens. Kis orszagokban pedig eleg a kis auto (Dania, Izrael, Izland). Tehat a pici koreai, japan, nemet autokkal kell versenyeznie. Marpedig 3-4 litert fogyaszto VW-Polo, Golf, Opel-Corsa, ... ismeretes.
