aztamindenit, egészen megborzongtam... Lalinak még lesz új filmje?
Szia CC!
Az adatbázisunkba Bertók Lajos új filmje került, Tabló címmel. Az alábbi címen tudhatsz meg többet erről a filmről: http://www.filmkatalogus.hu/Tablo--f22899
Üdvözlettel: www.FilmKatalogus.hu
Tabló
(2008)
A történet főhőse a jogvégzett, roma származású alhadnagy, aki többnyire magányos hősként végzi munkáját. Származása és Amerikából hazaköltözött felesége miatt társadalmi előítéletek célpontjává válik. Mikor egy újgazdag milliomos műkereskedőt brutálisan megölnek, a gyanúsított, akire rá akarják verni az ügyet, roma. A nyomozó érzi, valami nincs rendben, így egyre elszántabban kutat tovább és egyre jobban belebonyolódik ebbe a szövevényes, korrupciós történetbe. Egyre mélyebbre keveredik önnön kétségekkel, keservekkel teli, bűnös lelkébe...
Egyéb címek: Romazsaru, Tabló - egy romazsaru története Nemzet: magyar Hossz: 120 perc Magyar mozibemutató: 2008. szeptember 18.
a Fejér Megyei Hírlap vasárnapi számának (máshol ez talán a Vasárnap Reggel nevezetű újság) utolsó, 16. :) oldalán a Presszó c. filmsorozattal kapcsolatban LZs is látható egy képen.
"Szeptembertől új sorozattal jelentkezik a Magyar Televízió. Tíz évvel Sas Tamás sokszorosan díjnyertes első filmje után most 12 részben követhetjük nyomon a Presszó mindennapjait."
úgy láCCik, igen sikeresek Sas Tamás első dobásai: első film és első (azóta is egyetlen) színházi rendezés (Sóska). :)
22:50, Szombat (július 12.), m1 Mrs. Parker és az ördögi kör (Mrs. Parker and the Vicious Circle) amerikai filmdráma, 124 perc, 1994 rendező: Alan Rudolph
Író: Kathrine Kressmann Taylor Fordító: Kiss Marianne Rendező: Groó Diana
Színész: Eisenstein - Kulka János Schulse - László Zsolt
Dramaturg: Upor László Zenei szerkesztő: Matkó Tamás Látvány: Nonn Zsuzsi Producer: Naszódi Katalin Rendező munkatársa: Sós Eszter
Előadás időpontok:
SPINOZA - HÁZ
szeptember 6. (szombat) 19:00
szeptember 20. (szombat) 19:00
Ismertető:
A Címzett ismeretlen című könyvet az elmúlt 70 év alatt 57 nyelvre fordították le, a világ számos színházában játszották. Magyarul a könyv soha nem jelent meg, s ez az első színházi bemutatkozás. Az 1938-ban írt amerikai dráma "csupán" egy levélváltás-sorozat két barát között. E leveleket Los Angelesben, illetve Németországban írják, 1932-34 között. A két barát egyike Eisenstein, a német-zsidó, amerikai képkereskedő, a másik meg egykori üzlettársa, Schulse, aki 1932-ben, miután Amerikában meggazdagodott, visszatér Németországba. Schulse leveleiből napnál világosabban kitűnik, hogy egyre inkább a nácizmus hatása alá kerül. Eisenstein egyetlen húga, Grisella, Németországban maradt. Eisenstein Grisellának írt levelei "Címzett ismeretlen"-jelzéssel jönnek vissza. Schulse leveleiből kiderül, hogy a nácik által üldözött Grisella Schulséhez menekült, ám Schulse nem nyújtott neki segítséget. Eisenstein a leveleivel bebizonyítja, hogy a náci Németországban egy levélváltás is halálos kimenetelű lehet. Bemutató időpontja: 2008. szeptember 6., Spinoza - Ház
23:15, Péntek (július 4.), RTL Klub Az igazság határa (Blood Crime) amerikai thriller, 88 perc, 2002 rendező: William A. Graham
szereplő(k): James Caan (Morgan McKenna) Johnathon Schaech (Daniel Pruitt) - őt hangolja LZs
Daniel, a fiatal seattle-i nyomozó és gyönyörű felesége, Jessica úgy döntenek, egy rövid kiruccanás erejéig maguk mögött hagyják a nyüzsgő városi életet, és kempingezni indulnak. De a romantikusnak ígérkező holdfényes éjszaka az erdő mélyén szörnyű veszélyeket rejt, és megtörténik a baj. Daniel teljes erővel veti bele magát a nyomozásba, melyben segítségére van a közeli városka seriffje, Morgan McKenna is. Ahogy a közös munka során a két férfi egyre többet tud meg a szörnyű rejtélyről, úgy lesz Daniel egyre gyanúsabb McKenna seriff szemében, akit szintén hajt a bosszúvágy.
Film+ - 2008. július 5. szombat, 12:30 Bővebb információk a filmről, vélemények és pontozás itt található: http://www.filmkatalogus.hu/Allitsatok-meg-Terezanyut--f13506
EURIPIDÉSZ: ORESZTÉSZ Ógörögből fordította: Karsai György Fordította: Térey János
RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT
Nagyszínpad, 2008. november 21.
Euripidész (i. e. 480 – 406) életrajzának fennmaradt változataiban hemzsegnek az egymásnak ellentmondó pletykák. Hiteles adatok szerint a kereskedő Mnésarchosnak és a zöldségárus Kleitónak volt a fia, athéni illetőségű. Feltevések szerint Szalamisz szigetén született, ahol berendezett magának egy tengerparti barlangot, ott írta műveit. Huszonhat évesen lépett fel először költői versenyen. Egyes források szerint kétszer nősült, három fia született. Kilencvenkét drámát írt, ebből tizennnyolc maradt ránk. Élete végén Makedóniába vándorolt, ott is halt meg.
Oresztész Amikor Agamemnón hazatért Argoszba a trójai háborúból, felesége, Klütaimnésztra szeretőjével, Aigiszthosszal meggyilkolta. Agamemnón és Klütaimnésztra fia, Oresztész hosszú távollét után hazatérvén Apollón parancsára megölte anyját, hogy bosszút álljon apja halálán. Argosz népe kiközösítéssel sújtja Oresztészt, és a gyilkosságban részt vevő nővérét, Elektrát. Nagybátyjukhoz, Meneláoszhoz fordulnak segítségért, de nem találnak meghallgatásra, főleg amikor Klütaimnésztra és Heléna atyja, Tündareosz is Argoszba érkezik, és bosszúval fenyeget mindenkit, aki lánya gyilkosait védelmébe veszi. A nép Oresztészt és Elektrát halálra ítéli. Püladész és Oresztész megölik Helénát, Meneláosz feleségét, méltó büntetéssel sújtva őt egész Hellászért. Sok gyermek atyja, sok asszony férje, fia ment érte a trójai halálba. Oresztész így akarja lemosni magáról az anyagyilkos jelzőt, és Heléna gyilkosaként kíván dicsőséget szerezni magának. Apollón azonban Zeusz parancsára megmenti Helénát, és felviszi az istenek közé. De Oresztészt és Elektrát is megmenti a halálos ítélettől, kibékíti őket Meneláosszal és argosz népével. Oresztész Meneláosz lányát, Hermionét veszi nőül, Püladész pedig Elektrát. Oresztész száműzetésbe kényszerül, melynek lejárta után Athén városába kell mennie, hogy az Eumeniszek törvényszéke elé álljon.
ÉLEKTRA Nincs olyan néven nevezhető borzalom, Nyomor, csapás, isten kiszabta szenvedés, Melynek súlyát az ember nem viseli el. Mert boldog – sorsát világért se gúnyolom –: Zeusz állítólagos gyermeke, Tantalosz; Ki ég és föld közt leng, reszketve a feje Fölött függő sziklától. Büntetése ez, Mert az istenek asztalánál ülhetett, Ember létére – s nem becsülte meg magát, Eljárt a szája: rossz ragály a fecsegés! Pelopszot ő nemzette; az meg Atreuszt: Annak szőtt az istennő baljós koszorút – Viszályt öccsével, Thüesztésszel; de vajon A mondhatatlant mért kell újramondanom? Öccsének saját fiait tálalta föl. Atreusznak közben két gyermeke született: A híres – már ha híres! – Agamemnón, és Meneláosz; anyjuk a krétai Aeropé. Az isteneknek gyűlöletes Helenét Vette el Meneláosz; Agamemnón pedig A hírhedt Klütaimnésztra ágyába feküdt: Tőle születtünk, egy anyától, három lány: Khrüszothemisz és Iphigeneia meg én, És egy fiú, Oresztész.
ÉLEKTRA PÉTERFY BORI HELENÉ UDVAROS DOROTTYA ORESZTÉSZ RÁBA ROLAND MENELÁOSZ CSERHALMI GYÖRGY m.v. TÜNDAREÓSZ GARAS DEZSŐ PÜLADÉSZ LÁSZLÓ ZSOLT HÍRNÖK BLASKÓ PÉTER HERMIONÉ TOMPOS KÁTYA EGY PHRÜGIAI KULKA JÁNOS APOLLÓN FÖLDI ÁDÁM KARVEZETŐ NAGY MARI ARGOSZI ASSZONYOK KARA CSOMA JUDIT MURÁNYI TÜNDE GERLITS RÉKA SZALAY MARIANNA
Díszlettervező: Menczel Róbert Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Dramaturg: Vörös Róbert, Perczel Enikő Koreográfus: Gergye Krisztián Súgó: Sütő Anikó Ügyelő: Géczy István, Lencsés István, A rendező munkatársa: Bencze Zsuzsa, Kolics Ágota
Botho Strauß (Naumburg, 1944. dec. 2.) elbeszélő, esszéíró, az egyik legsikeresebb, legtöbbet játszott kortárs német drámaíró. Kölnben és Münchenben folytatott germanisztikai, színháztörténeti, valamint szociológiai tanulmányokat. 1967-1970-ig újságíróként dolgozott a Theater heute című folyóiratnál. 1975-ig a berlini Schaubühne dramaturgja volt. A német újszubjektivizmus legnagyobb alakja.
A park A színművet Peter Stein számára írta. Oberon és Titania szerepét az akkori Schaubühne társulatának két meghatározó színészóriása, Bruno Ganz és Jutta Lampe alakította. A park szereplői Shakespeare Szentivánéji álmának cselekményében botorkálnak. Egy nagyváros profán, költészettől mentes parkjában keresik a szerelmet, vagy csak egymás ölét, ahol megjelennek a Szentivánéji álom szereplői, hogy Shakespeare költészetéből e kutyaszaros valóságba csöppenve üldözzék a vágyott boldogságot. Mindenki keres tehát, de nem talál, csak őket találja meg egy műalkotás. Shakespeare-nél egy virág nedvét facsarja Puck az alvók szemébe, hogy álmukból felébredve beleszeressenek az első lénybe, akit meglátnak. Itt a műalkotás ingerli az érzékeket. Átváltozik test és lélek, múlt és jelen, park és athéni erdő. Az ébredés újabb álmokat szül, párra hiába lel bárki, a park rideg magányát nem enyhíti semmi, a műalkotás ellenszerével nem érkezik senki. A bűvös komédia a jelenre reflektál, a ma felszínét kapargatva egy múltbéli világ maradványaira bukkan, hogy a jelen tévelygőit a megidézett múltbéli tévelygőkkel ütköztesse.
A fordítás „Botho Strausst fordítani azért nagy kihívás, mert nincs egyetlen mondata sem, mellyel elárulná vagy kiadná magát, úgy tesz, mintha nem lenne személyes stílusa, mintha csak kihallgatná a világot. Eközben tektonikus keménységűre kalapálja mondatait, melyek zenéje nagy költészetet rejt. Egyszerre pofátlanul hatásvadász és ugyanakkor szemérmesen rejtőzködő. Szereplői a legtermészetesebben viselkednek, mégis mintha egy manierista festmény különös pózba dermedt alakjai volnának. Megfigyelő, szemlélődő alkat, nem forradalmár, ő csak bemutat, megmutat, felmutat, ő nem akar meggyőzni semmiről, de éles, könyörtelen, keserű, pontos és megalkuvásmentes képet ad mai világunkról, erről a magát vadonatújnak vélő civilizációról, mely minden borzalom és megdicsőülés után van, melyben úgy tűnik, minden lehetséges, ahol minden kint van a placcon, illegeti magát a szabadság, egy világot mutat, mely minden korábbival le akar számolni, de annyi fájdalmas és eltéphetetlen gyökérrel kapaszkodik vissza az első kimondott mondatig, az első rítusig.” (Forgách András)
TITANIA NAGY MARI OBERON LÁSZLÓ ZSOLT CYPRIAN RÁBA ROLAND HELEN SCHELL JUDIT GEORG RÁTÓTI ZOLTÁN HELMA MURÁNYI TÜNDE WOLF STOHL ANDRÁS EGYKE HOLLÓSI FRIGYES FICSÚR HEVÉR GÁBOR ELSŐ FÉRFI SPINDLER BÉLA MÁSODIK FÉRFI SZARVAS JÓZSEF HARMADIK FÉRFI BENEDEK MIKLÓS A HALÁL CSOMA JUDIT FIATAL LÁNY MÉSZÁROS PIROSKA FIÚ 1., TITANIA FIA MAKRANCZI ZALÁN FIÚ 2. ORTH PÉTER FIÚ 3. LÁSZLÓ ATTILA URFI GERGYE KRISZTIÁN
KISFIÚ, NÉGER FIÚ, PINCÉR, FELSZOLGÁLÓ LÁNY
Díszlet: Menczel Róbert Jelmez: Daróczy Sándor Dramaturg: Vörös Róbert, Perczel Enikő Ügyelő: Dobos Gábor, Lencsés István Súgó: Sütő Anikó Rendezőasszisztens: Kolics Ágota
JOHN WEBSTER: AMALFI HERCEGNŐ Fordította: Vass István
RENDEZŐ: BALÁZS ZOLTÁN
Nagyszínpad, 2009. május 15.
John Webster (1580 körül - 1634 körül) angol drámaíró, William Shakespeare késői kortársa. A fehér ördög és az Amalfi hercegnő című tragédiáit a 17. századi angol irodalom mesterműveinek tekintik. Webster életének nagy részét homály fedi, többek között születésének és halálának pontos dátuma sem ismert. Valószínű, hogy Londonban vagy a város közelében született. Amit tudni lehet biztosan, Webster 1606. március 18-án feleségül vett egy 17 éves lányt, akit Sara Peniallnak hívtak, és John nevű fiukat 1606. május 8-án keresztelték meg. Minden egyéb dolgot az életéről csak a színpadi darabjaiból következtethetünk. Webster az 1620-as évek végén még biztosan írt műveket, azonban egy bizonyos Thomas Heywood 1634. november 7-ei feljegyzésében már múlt időben beszél az íróról.
Amalfi hercegnő A darabot először 1614-ben adták elő a Globe Színházban. Nálunk a Miskolci Nemzeti Színházban 1995-ben Telihay Péter rendezte, ez volt a magyarországi bemutató. 2000-ben Tim Carroll rendezte a Bárka Színházban, utoljára pedig Koltai M. Gábor a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Ezen kívül Declan Donnellan társulata, a Cheek by Jowl hozta el a Katona József Színházba, vendégjátékra.
A darab Amalfi udvarában játszódik Itáliában 1504 és 1510 között. A nemrég megözvegyült hercegné beleszeret Antonióba, titkárába, de a hercegné bátyjai, hogy ne kelljen osztozni az örökségen, megtiltják neki, hogy újraházasodjon. Titokban azonban mégis hozzámegy szerelméhez, és több gyereket szül neki. A hercegnő legelvetemültebb bátyja, Ferdinánd megfenyegeti húgát. A hercegnő és Antonio úgy próbálnak elmenekülni az udvarból, hogy kieszelnek egy történetet, miszerint Antonio kiforgatta feleségét a vagyonából, ezért száműzetésbe kell vonulnia. A hercegnő beavatja titkába Bosolát, nem tudva, hogy Ferdinánd kéme. A hercegnő mit sem sejtve elrendezi, hogy a férfi elvigye ékszereit Antonióhoz anconai búvóhelyére. A nő később csatlakozna hozzájuk, mintha a közeli városba zarándokútra igyekezne. Az érsek meghallja e tervet, és azt parancsolja Bosolának, hogy ölje meg a két szerelmest, és katonákat is küld, hogy fogják el őket. Antoniónak sikerül elmenekülnie legidősebb fiával, de a hercegnőt, a cselédet és a két kisebb gyereket visszaviszik Amalfiba, és Bosola meggyilkolja őket. Ez az élmény, valamint régi szabadságvágya és igazságérzetének sérelme azonban arra készteti Bosolát, hogy az érsek ellen forduljon. Az érsek megvallja szeretőjének, Júliának, hogy eltetette láb alól a hercegnőt. Ám, hogy a nő ne tudja őt senkinek se elárulni, őt is megöli egy mérgezett Bibliával. Bosola megtudja, hogy az érsek őt szemelte ki legközelebbi áldozatául, ezért a kápolnába megy, hogy megölje az imádkozó érseket. Véletlenül azonban Antoniót öli meg, aki épp visszatért Amalfiba, hogy megegyezést keressen az érsekkel. Bosola leszúrja az érseket. Ezután Ferdinánd és Bosola leszúrják egymást. Antonio idősebb fia visszatér Amalfiba apja kifejezett szándéka ellenére, hogy elfoglalja helyét és visszanyerje vagyonát. Antonio hiába intette a fiút, hogy meneküljön el a hercegségből, amely korrupt és gyilkos környezet.
ANTONIO Becsvágy, Madame, a nagy ember tébolya, S nem láncban, rács mögött tartják, de fényes, Szép termekben, s ez teszi Gyógyíthatatlan agyrémmé. Ne képzeld, Hogy oly buta vagyok, s nem is gyanítom, Mit tartogatnak kegyeid; de őrült, Ki fázván, két kezét a tűzbe dugja kis melegért.
BOSSOLA TÖRŐCSIK MARI FERDINÁND LÁSZLÓ ZSOLT BÍBOROS SINKÓ LÁSZLÓ ANTONIO MAKRANCZI ZALÁN DELIO LÁSZLÓ ATTILA FOROBOSCO SZABÓ KIMMEL TAMÁS MALATESTE MARTON RÓBERT PESCALA ORTH PÉTER SILVIO FÖLDI ÁDÁM CASRUCHIO, ORVOS, HÓHÉR MERTZ TIBOR AMALFI PÉTERFY BORI JÚLIA BÁNFALVI ESZTER CARIOLA VARGA MARI
Díszlettervező, Jelmeztervező: Gombár Judit Dramaturg: Góczán Judit Súgó: Sütő Anikó Ügyelő: Lencsés István (Kabai Márta) Zene: Sári László Mozgás: Szőllősi András A rendező munkatársa: Bencze Zsuzsa
