Szerintem a Net hatása sokkal kevésébé káros, mint a nyomtatott kiadványoké.
Többször elgondolkoztam már azon, hogy vajon a helyesírási hiba gyártási hiba-e egy olyan terméknél, ami elsősorban a szövegről szól?
Azaz pl. visszaperelhetem-e a pénzem, ha egy könyv tele van helyesírási hibával?
A DVD-k feliratozása is tele szokott lenni hibával... Ez mennyire a vásárló megkárosítása?
A kérdés jó... Egyébként alapító tagja és titkára vagyok az Írd Jól Egyesületnek, ami hálós nyelvvédelemmel foglalkozik. Legalábbis elvileg, mert a gyakorlatban döcögnek a dolgok...
Tényleg tanú. :)))
Hát nem a legerősebb oldalam a hejesírás, de ezt a sértődött hangnemet nem értem Poplacsek úr részéről. Mi is volt még téves információ? Taníccs!
A "kipufogo"-ban pl miert tunt el az egyik "f"? Nyilvanvaloan az "Auspuff" forditasakent jott be, es 2 f-el meg ertelmesen is hangzana. Nem tul regi szo, igy hagyomanyrol sem lehet beszelni...
Gondolom nem úgy értetted, csak félreérthető olyanformán, hogy a nyelv csak azért változik, mert új fogalmakkal bővül. A változások kisebbik része ilyen szerintem. De semmiképp sem csak ebből áll.
A mindíg és az árú logikusságát az fogja alátámasztani, ha elterjed (ez folyamatban van). Ekkor már nem lesz értelme firtatni a mögöttes tartalmat, mert a nyelv, ahogy a gondolkodásunk sem, nem logikán alapszik.
Különben amíg a gy betűt g-vel írjuk, és nem dy formában, addig célszerűségről nem akarok hallani :)
szerintem a helyesírás összefügg a kultúrával, de most nem volna rá fél órám, hogy ezt a véleményemet megindokoljam
a nyelv nyilván változik (helyesen teszi), hiszen ha nem tenné, akkor ősmagyarul beszélnénk, vagy inkább valami még régebbi nyelven, meg persze új tárgyakat és fogalmakat kell nevesíteni - de mennyivel célszerűbb a mindíg vagy az árú a mindignél vagy az árunál? ez nem változtatás, hanem tévesztés
Más: a nyelvi "leleményeken" idegeskedni vajon nem elitizmus-e? Általában a típushibák valamilyen bonyolult, illogikus, kivételes, furcsa szabály elhagyásából keletkeznek. Az okos ember be tudja tartani a furcsa szabályokat, a nem annyira okos nem. Az okost bedig bosszantja, ha valaki bűntudat nélkül elveti a furcsa szabályt, mert akkor mi végre az ő okossága?
Más: a nyelvi "leleményeken" idegeskedni vajon nem elitizmus-e? Általában a típushibák valamilyen bonyolult, illogikus, kivételes, furcsa szabály elhagyásából keletkeznek. Az okos ember be tudja tartani a furcsa szabályokat, a nem annyira okos nem. Az okost bedig bosszantja, ha valaki bűntudat nélkül elveti a furcsa szabályt, mert akkor mi végre az ő okossága?
Először azt hittem, hogy viccelsz, de elővettem az MTA által kiadott "A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI" 10. kiadását, és meglepve látom, hogy igazad van! Eddig én is rosszul írtam.
A 339., a 341., a 434. és a 435. pont foglalkozik a dátum helyesírásával:
"435. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak:az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; november 1-ig vagy 1-jéig; 12-től vagy 12-étől; stb. (Vö. 405.)"
Azt gondoltam, hogy a pont azért kell ide is, mert sorszámnév a dátum!
A nyelv nem szentírás. Csak az elmúlt néhány évtizedben is rengeteget változott. Pl. egy-két éve még az volt a helyes, hogy 12-dike. Az egy másik kérdés, hogy nagyon sokan nem tanulják meg az alapvető helyesírási szabályokat sem, de ez ellen nem mozgalmat kell alakítani, hanem az oktatást kell javítani. Elképzelem, ahogy az utcán karszalagos önkéntes nyelvőrök grasszálnak, és az elipszilon használatát kérdezik ki a járókelőktől. :))) Az is csak egy fölösleges erődemonstráció a kormány részéről, hogy törvényi szinten szabályozzák a reklámok nyelvhasználatát.