Az a baj, hogy én sem értem, ezért fordultam ide/hozzátok, hátha Ti be tudjátok azonositani ezeket a szavakat. Az UEW -ben ezek szerepelnek, mint magyar szavak, amikre hoznak rokonnyelvi megfelelőket is, és a sorok elején ott van németül a jelentésük is. (amiket én a magyar forditásokkal együtt ide felsoroltam) No most az van, hogy sehogy sem tudok rájönni, hogy melyik szavak lehetnek ezek.
A domb, halom nem ség, hanem seg. De van ség is, ami pára, illatt, gőz jelentésű.
Segesvárban ges vagy es van - ez ugyanaz lenne, csak a betűk felcserélődtek?
Amúgy bocsánat, talán ez nem ide tartozik, de sejtelmem sincs, hogy hol tudnék ennek utána érdeklődni, és valahol ez is etimológia. De ha nagyon nem tartozik ide, akkor szóljatok. :-)
"... klasszikus latin phalanx, amely görög jövevényszó és többes száma phalanga (úgy remélem:)..."
Nos, nem egészen jól emlékszel. A phalanx az ógörögben is nőnemű szó volt, és nem neutralizálódott a latinban sem, így többesszáma phalanges. Az írtad phalanga alaknak éppenséggel megfelel az orosz ekvivalens, de ott sing. nominativusként.
Bocsi, hogy csak úgy beugrok ide, de kicsit gondban vagyok. Az UEW-ben találtam pár magyar szót, amit nem tudok sehogy sem beazonositani, vagy bizonytalan vagyok benne. Ha tudnátok segiteni nagyon megköszönném:-) (az UEW-nek csak az elejéről vannak)
"...többszörös átvételű jövevényszó a középfelnémetból, ill. a bajor-osztrák nyelvjárásokból, mindegyik jelentésében szakmai műszóként került nyelvünkbe."
Volt a klasszikus latin phalanx, amely görög jövevényszó és többes száma phalanga (úgy remélem:). A vulgáris latinban a többes számból lett egyes szám és (borzalom!) az alakja is "elkorcsosult", lett belőle palanca, majd planca. Ezt vette át a német (die Planke ma 'deszka') és innen került a magyarba (először 1405 k.). Az újlatin nyelvekben fejleményei kiterjedt szócsaládot alkotnak: rom. părângă 'dorong', sp. palanca és port. alavanca 'emelő', port. pancada 'verés' és legfőképp fr. planche 'deszka' (> port. prancha ua. és sp. plancha 'vasaló').
Éppen a dithering színezési technológiának olvastam utána, amikor mit találok:
Origin of the word "dither" The first dictionary definition of "didder", from BLOUNT, Thomas, Glossographia Anglicana Nova: Or, A Dictionary, Interpreting Such Hard Words of whatever Language, as are at present used in the English Tongue, with their Etymologies, Definitions, &c. Also, The Terms of Divinity, Law, Physick, Mathematics, History, Agriculture, Logick, Metaphysicks, Grammar, Poetry, Musick, Heraldry, Architecture, Painting, War, and all other Arts and Sciences are herein explain'd, from the best Modern Authors, as, Sir Isaac Newton, Dr. Harris, Dr. Gregory, Mr. Lock, Mr. Evelyn, Mr. Dryden, Mr. Blunt, &c., London, 1707. The first dictionary definition of "didder", from BLOUNT, Thomas, Glossographia Anglicana Nova: Or, A Dictionary, Interpreting Such Hard Words of whatever Language, as are at present used in the English Tongue, with their Etymologies, Definitions, &c. Also, The Terms of Divinity, Law, Physick, Mathematics, History, Agriculture, Logick, Metaphysicks, Grammar, Poetry, Musick, Heraldry, Architecture, Painting, War, and all other Arts and Sciences are herein explain'd, from the best Modern Authors, as, Sir Isaac Newton, Dr. Harris, Dr. Gregory, Mr. Lock, Mr. Evelyn, Mr. Dryden, Mr. Blunt, &c., London, 1707.
...one of the earliest [applications] of dither came in World War II. Airplane bombers used mechanical computers to perform navigation and bomb trajectory calculations. Curiously, these computers (boxes filled with hundreds of gears and cogs) performed more accurately when flying on board the aircraft, and less well on ground. Engineers realized that the vibration from the aircraft reduced the error from sticky moving parts. Instead of moving in short jerks, they moved more continuously. Small vibrating motors were built into the computers, and their vibration was called 'dither' from the Middle English verb 'didderen,' meaning 'to tremble.' Today, when you tap a mechanical meter to increase its accuracy, you are applying dither, and modern dictionaries define 'dither' as 'a highly nervous, confused, or agitated state.' In minute quantities, dither successfully makes a digitization system a little more analog in the good sense of the word.
didereg ?
didereg – ‘a hidegtől reszket’. Alakváltozatok: dedeg, dedereg, dödereg, debereg, döbörög. Hangutánzó, hangfestő szó, a fázó ember fogainak összeverődését imitálja.
"Hókán csap" alakban is használták. Másik alakja a hókony volt (hókonyon / hókonyán vág)
A TESz szerint bizonytalan eredetű. Talán a hal - hol(t) igéből alakult - k, ill. -k és -ny (<-n) névszóképzővel. A hók első (fellelt) előfordulása 1889, a hókonyé 1893.
Igen, nekem is ez a megfejtés jött ki. Tényleg érdekes eset, amikor az ember egy verssorból gyakorlatilag csak a mondattani szerkezetet és a ritmust-szótagszámokat képes felidézni (na jó, itt egy konkrét szó is megmaradt).
Asszem rájöttem, honnan jött Romhányinak a lisztmamonya. Van Arany Jánosnak egy, a Harmadik levonáshoz hasonló témájú verse, A bajusz, és abban egy hasonló felsorolás (igaz, nem gyógynövényeket, hanem a „gyógyítás”-ért adott javadalmazást sorolja): „Sonka, sódar, Füstös oldal, Liszt, szalonna, Főzelék, Van elég”. Erős gyanúm, hogy – akár tudat alatt – ez ugrott be Romhányinak, és a liszt, szalonna hangalaki torzításával jött létre a lisztmamonya. (Esetleg gyerekkori félrehallás lehetett.) A jelenség szövegművészeknél nem ritka, Nemes Nagy be is számol egy ilyenről: Rózsa, rózsa. Szóval ez az én tippem. A tyúkturbolyán viszont továbbra sem érzek különösebb magyaráznivalót, létező mintákat követő játék.
engem a link nem vitt sehová, viszont http://www.yourdictionary.com/ahd/w/w0123200.html:
"Uisce comes from the Indo-European suffixed form *ud-skio-"
A szócikk a végére egyébként teljesen elborul, idemásolom rossz példaként:
"Whiskey is a shortened form of usquebaugh, which English borrowed from Irish Gaelic uisce beatha and Scottish Gaelic uisge beatha. This compound descends from Old Irish uisce, "water," and bethad, "of life," and meaning literally "water of life." (It thus meant the same thing as the name of another drink, aquavit, which comes from Latin aqua vtae, "water of life.") Uisce comes from the Indo-European suffixed form *ud-skio-. Finally, the name of another alcoholic drink, vodka, comes into English from Russian, where it means literally "little water," as it is a diminutive of voda, "water"a euphemism if ever there was one. Voda comes from the same Indo-European form as English water, but is differently suffixed: *wod-. Whiskey, water, and vodka - etymology can mix a potent cocktail."
1. Sajnos, nem mindig és nem minden része. (És még sajnosabb, hogy az ilyen munkákat a javítási fázisban végeztük el, pedig könnyebb lett volna bizonyos dolgokat előszörre alaposan megcsinálni.) 2. Erről legegyszerűbben tán itt lehet tájékozódni: http://www.bartleby.com/61/roots/IE551.htm
A kerested uráli alapalak: *wete. Ezt egyébként az Uralisches etymologisches Wörterbuch is összeveti az indoeurópai *uód-r(i) alapalakkal. (Az indoeurópai alakot tipográfiai kényszerből kicsit módosítottam, az u ugyanis nem felső indexben volt, hanem lefelé nyílt félkör volt alatta, de mivel a kettő nagyjából ugyanazt jelenti, helyettesítettem. Az r utáni (i) is csalás, ugyanis az r alatt karika volt, azt jelölvén, szótagalkotó, de ezt a szanszkrit átírás alapján egy zárójeles i-vel helyettesítettem.)
Nem kellett a kézirattárba menni, mert nyomtatott anyagról van szó, és nem most rohantam el (vasárnap zárva lévén nem is tehettem volna), hanem még régebben, hogy itt jó szövegváltozat legyen, megfelelő datálásokkal (akkor még nem volt birtokomban a kritikai kiadás, így aztán mindegy volt, mit kérek ki, és kiderült, hogy jó volt kikérni az eredetit, mert a kritikai pontatlan volt).
Azért támadt ördögi gyanúd, mert keltául "uisce"? Hmm. Megemlítem azért, hogy van egy olyan elmélet (nem bizonyított), hogy a finnugor és az ideoeuropai (indogermán) nyelvek távoli rokonok, és erre néhány természeti alapszó adja a gyanút: Wasser, Feld, és nem tudom mi még.
Arra a kérdésemre szeretnék választ találni, hogy a víz szavunk honnan ered. Csak azért érdekel, mert van egy ír-angol szótáram, és ott a whiskey a kelta uisca beatha (az élet vize) kifejezésből ered és vizet jelent.
Nyugtassatok meg, hogy nem sumér vagy óegyiptomi eredetű, különben kényteken leszek lehinni, hogy a magyar írásbeliség 50 000 éves! Köszi.