Nana.
A Leander(?) osztályú fregattoknak 20-40 ágyujuk volt, és komoly feladataokat teljesítettek mai szóhasználatban rombolóknak hivnánk őket,persze tengeralattjáróra akkor még nem kelett vadászniuk.
Most olvastam el es eleg jo volt:
Sir Arhur Conan Doyle: A nagy arnyek
A nagy arnyek nem mas mint napoleon es 2 skot sracrol szol hogy kerulnek waterloba.
8/10
Kicsit off,
Par napja lattam a kapitany es katonat. Hat...nem nagyon tetszett, eleg uncsi volt.
Meg ne vicceljunk mar avval a 26 agyus hajot hadihajonak hivni?! Abban az idoben mar 1 3-ad osztaju sorhajonak is 60-70 agyuja volt.
A 100 agyus victory, na az mar hadihajo :-)
Brian Haig:Titkos MegtorlásEtolie kiadó 2002
Sokat tünödtem hol elemezzem e művet de végülis itt a helye nem a társtopicban ami ez:
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9015704&uq=1273
Az elsőkönyves szerző a Haignek volt ami hadügyminiszternek a fia igen figyelemreméltó könyvet alkotott.
Egy JAG-os örnagy háborús mészárláshoz utazik ki Boszniába amikor az amik bombáztak mindenre '99 ben.
Nagy kérdés ki követte el a mészárlást egész az utsó lapokig titok marad.
Ugyanakkor utolérhetetlen humorral figurázza ki a hadsereget a volt aktív tiszt.
A Kiadó munkájától már nem vagyok ennyire lenyügözve, bár a papír minőségi de a fedele furcsa átmenet a puha és a kemény között.
Az ára egy vagyon volt eredetileg,de annyiért nem nagyon vették az ismeretlen szerzőt,jelentős engedménnyek már igen.
Viszont a fordítással nincs gond egyetlen pici bakit találtam csak.
Értékelés 4.9/5 nem csak harci marciknak ajánlott.
A Katedralisrol beszelsz?
Szerintem jo, nagyon jo. Ha tudsz, irjal jobbat :) (Ne kapd fel a cukrot, kerlek)
Komolyra forditva: Mi volt a teleregenyes benne?
Egyebkent nekem nagyon ott van, 5x olvastam kb...
Végig. Igazából a végére már szinte letehetetlen volt, de még mindig nem tudom, hogy egy remekművet olvastam, vagy egy sima teleregény forgatókönyvét... azt hiszem mindkettőt!:)
En is 2 napja neztem meg a Master and Commander-t. Ide kapcsolodik a kerdesem is. Ha jol tudom, ez egy Patrick O`Brian regenybol keszult. S te valami olyazmit irtal, hogy a konyv utan nezted meg a filmet. Mostakkor ez azt jelenti, hogy megkelent magyarul is?
A "Balti portya"-t ki irta?
Egyébként a mozikban futó Russel Crowe film is , pont egy brit fregatton játszódik ebben a korban,háborúban.
A cimét biztos Ti is tudjátok.
Érdekes volt a könyv után nemsokkal megnézni a filmet,árnyaltabb képet kaptam az akkori kor vitorláshajóin zajló,köztünk szólva nem túl fényes életről.
Amiről a könyvben(Ugyi a Balti Portya) is elég reális ábrázolást kaptam.
Vagy akart még írni, amiben elökerül a félpénz, de már nem jutott rá ideje.
Egyet nem olvastam töle, a Menekülést, amely a Forgószél egy darabjának kiemelése.
Bár történelem szakot végeztem, annyira nem vagyok ott a kínai XIX. századi történelemben.
Söt, Clavell mellékszereplöiben sem. A legtöbb könyvét 1995-96 környékén olvastam.
Én is nagy rajongója vagyok Clawell könyveinek. Mindet olvastam, a Forgószelet ismered?
Ami a félpénz kérdését illeti, van egy elméletem
Clawell a legtöbb mellékszereplőjéről megtudunk sok mindent róluk, mit szeretnének elérni, a sorsát nem zárja le, függőben hagyja. Nagyon is tudatosan, mert ha valaki, (mint én) ezeknek a sorsát is figyeli előbb utóbb elkezdi izgatni a kérdés hogy velük mi történhet? Főként a Nemes Ház és a Forgószél gondolkoztatott el ilyen irányba.
No valami ilyet szánt szerintem a maradék félpénzzel. Nyitva hagyta a kérdést.
Clawellnél az a nagy erény hogy ő élt is ott sokáig, valós történelmi csontvázra húzza rá a történeteit.
Mellékszereplők: nem tudom mennyire ismeret a kínai XIX.századi történelmet de a Tajpanban szerepelt egy keresztény kínai, mauss tiszteletes szeme fénye. Nos 1856-ban egy ugyanilyen nevü kinai paraszt robbantotta ki a Tajping felkelést ami erősen kerezstény tanoktól zavaros volt.
Azt nem tudom igy megmondani, en a heten rendeltem meg az www.antikvarium.hu-rol oket, kb 1000 volt darabja. Nezelodj antikokban, vagy a www.nekeress.hu-t is probald meg. Bocs, de nem igazan tudok segiteni, olyan helyekkel kapcsolatban, amiket nem lehet net-en elerni, mert Londonban lakom.
Ja, azt hozzatennem, hogy magyarul csak az 1-3-at adtak ki, s nem is fogjak a tobbit, a kiado szerint, mert anyagi bukta volt. Angolul van vagy 10 resze.
Meg fimsorozat is van belole, ami negyon jo, s draga is. A szinesz , aki jatsza:Sean Bean (LOR, Ferfias jatekok, Ronin). Nekem sincs meg.
Hát van benne egy fregatt is,meg egy részeges elsőtiszt,meg Napóleon meg Sándor cár,1 kb 18 éves kadét aki Lord bár csak 18 éves és van neki élő apja (tehát nem lehet lord a fickó) de mondom inkább olvas el.
Megéri.
Nemreg olvastam el Richard Howard
-Bonaparte fiai
-Bonaparte hoditoi
-Bonaparte vitezei
Nekem nagyon tetszettek, foleg az egyiptomos. Amugy maga a konyv eleg gagyi ipm ponyva kinezetu de tenyleg tok jo, az amazon.com on is 4-5 -os atlaga van.
Remelem a tobbi is megjelenik magyarul.
Nem tudtok ajanlani valami jo regenyt ami a napoleoni haboruk idejen jatszodik?
Mar azon kivul amitt ~2 -vel eobb irt eMM kollega.
Tnx.
Azt mondjátok meg lécci, meddig érdemes olvasni valójában a Francia históriát? Mert bizony én a 4-est is csak nyögvenyelősen bírtam lenyomni! Érdemes folytatni? 1-es, 3-as nagyon jó volt, az tény!
Nekem is nagyon ott volt a Sógun. Akit érdekel a keleti élet, gondolkodásmód, és történelem, annak érdemes végigolvasni Clavell sagáját, idörendben: Sógun (1600 körül, Japán), Tajpan (1840 körül, Kína-Hong Kong), Gajdzsin (1862 körül, Japán), Patkánykirály (2.vh, nagyjából Japán), Nemes Ház (1969 körül, Hong Kong), Forgószél (1979, Irán).
Olvasmányos, érdekes, és tele van elszórt történelmi morzsákkal. Külön érdekesség, hogy a regények igen lazán kapcsolódnak össze, utalások vannak bennük, amit az megért, aki olvasta az idörendben elözö idöben játszódó könyveket (pl. a Nemes Ház néhány mellékszereplöje a Patkánykirály höse, egy másik pedig a családja legendái szerint Blackthorn kormányos leszármazottja).
Egy dolog zavart: Clavell nem számolt el egy félbetört kínai pénzdarabbal a négyböl.
Richard Woodman: Balti Portya Aquila könykiadó 1999.Terjedelem 340 B/5-ös oldal félvécépapíron de keményfedéllel.
Különösen nagy előnye hogy ma már féláron is kaphatóak maradék példányai.
Pedig a mű nem is rossz bár fárasztóan indul.De az első 100 oldal leküzdése utám már cselekményről is beszélhetünk, a könyv végén meg már történés is van.
Természetesen történelmi regényröl nem dokumentumról szól,végülis fikcióra épül,azért itt és nem az ikertopicban jellemzem.
(Azt lásd itt)
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9015704
1807-be visz minket vissza az Eylaui, Friedlandi csatához, Tilstiti békekötéshez.
Többet nem árulok L szenvedjetek Ti is:)
Értékelés 4/5.
Nos, még mindig olvasom a Katedrálist, sajnos a hihetetlen sok meló miatt csak lassan, de kezd magával ragadni a cselekmény. Fura, hogy Ken Follett néha milyen briliánsan szövi a cselekményt (olyan fordulatokkal, melyeket véletlenül sem feltételeztem volna) néha pedig pongyolán elintéz dolgokat (lásd: Jancsi Santiago de Compostella-i zarándoklatával kapcs. részt)
Follett minden könyve egy kaptafára íródik egyébként, ha jobban belegondolunk, csak teljesen más történelmi korszakba helyezve (kora középkor, rabszolgatartó amerikai ültetvények, Afganisztán a XX. században, vagy a II VH.)
A Tű a szénakazalban talán a leg magávalragadóbb tőle, bár a testiség ott is dominál, de nem olyan zavaró, sőt ott valahogy odaillő.
Viking írja jól: mai fantázia szerint megírt jelenet! Igen, a Katedrálisban ettől furcsa talán a szex taglalása!
A könyv mindenestre egyre jobb, most tartok ott, hogy 3 éve rossz a termés éhinség dúl, és Alfréd épp felvételét kéri Jancsinál a katedrális építésére.
Könyörgöm le ne lőjjétek a végét!!!!:))
Hát abban is volt némi erotika.:)
Ken Folletnél nehéz kedvenc müvet találni,de ha mindenáron ki kellene nevezni egyet én bizony a Katedrálist választanám.
Ahogy mondod. Pedig én már régen olvastam az említett regényt, de most is rögtön az ugrott be, hogy tele volt ilyen, ráadásul abszolút mai fantázia szerint megírt jelenetekkel, hogy a hülye amerikai olvasók is megkajálják.
Abszolút szeretem, de mégis zavar. Elvonja a figyelmem a cselekményről és minduntalan az jut eszembe, hogy az író csak a hülye XXsz-i olvasó miatt írja bele ilyen gyakran. Sokkal közelebb áll hozzám a Waltari féle elfojtott erotika, romantikus szerelmi szál egy történelmi regényben!
