Lehet hogy nem hamisitvany, de legalabbis vitatott...
http://cfa-www.harvard.edu/press/pr0310.html
"Cambridge, MA - A review of more than 200 climate studies led by researchers at the Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics has determined that the 20th century is neither the warmest century nor the century with the most extreme weather of the past 1000 years. The review also confirmed that the Medieval Warm Period of 800 to 1300 A.D. and the Little Ice Age of 1300 to 1900 A.D. were worldwide phenomena not limited to the European and North American continents. "
Azaz a 20. szazad sem a legmelegebb, sem a legszelsosegesebb idojarasu nem volt az elmult 1000 evben.
"Különben az olaj stratégiai fontossága, és a körülötte felcsapó indulatok mutatják, tényleg gond van az emberiség túlélésével. És nagyban tekinteni a problémára (amihez amúgy nekünk alig van információnk) azt is jelenti egyúttal, hogy a mindennapi politikai izzadás max szórakoztató mellékkörülmény."
Egy kis összeesküvés elmélettel biztosan könnyen vádolható vagyok, de az az érzésem, hogy lehetnek olyan szűkebb hatalmi körök, amelyek kezében irdatlan gazdasági és politikai (katonai) hatalom összpontosul, és amelyek így is, úgy is biztosítani tudják a túlélésüket, ha az emberiség túlnyomó többsége elpusztul is. Végülis sikeres kísérletek bizonyítják, hogy izolált ökorendszereket igenis meg lehet építeni, fent lehet tartani. Csak az a kérdés, hogy kik nyernek majd belépést ezekbe a kollektív inkubátorokba? Nem kizárt, hogy a túlélési forgatókönyvek már léteznek, és a jelenlegi időszak a végjáték ideje, az utolsó lehetőség a vagyongyarapításra és a minél teljesebb függőségi rendszer kialakítására. Vagyis a globalizációs folyamatot felváltja egy gyors hatalmi koncentráció.
?
Ebben nagyjából az van, hogy egy vicces pali egy hónapig Mekdonác-kaján élt. Előtte: egészséges volt, utána: kezdett tönkremenni a mája, bőre, egészsége.
Olyan sok veszély fenyegeti a civilizációt, hogy az egyiknek csak sikerül... ;)
Különben az olaj stratégiai fontossága, és a körülötte felcsapó indulatok mutatják, tényleg gond van az emberiség túlélésével. És nagyban tekinteni a problémára (amihez amúgy nekünk alig van információnk) azt is jelenti egyúttal, hogy a mindennapi politikai izzadás max szórakoztató mellékkörülmény.
Nade ha mondjuk telepítesz mondjuk 1 hektár erdőt. 1 hektár erdő mondjuk felépít magának szépen lassan 100 tonna fát. Abban a 100 tonna fában van egy rahedli C, ami Co2-ből van kiszedve. Amíg megvan az erdőd, az addig ott van bent. Plusz kinyom euyge egy csomó oxigént, ezzel is csökkenti a Co2 részarányt.
"A másik kérdésem, hgyo miért is nem köt le szenet az erdősítés. Nagyszabású erdősítéssel komoly klímaszabályozást lehet elérni állítólag."
Az erdok klimaszabalyozasa nem a CO2-re vonatkozik/Az erdok lekotnek CO2-tot,de ez nem raktarozodik el a talajban,hanem ahogy az erdok pusztulnak a lekotott CO2 visszakerul a legkorbe ez egy korfolyamat,vagyis idolegesen lekoti ami fotoszintetizal ,ami meg el[pusztul az kiengedi,a lebomlaskor,amit gombak, stb vegeznek el. Vagyis nincs tozegkepzodes ami szinten tartosan kivonja a CO2-t.Nem raktarozodik el tartosan a talajban ,mint pl a meszvazepito allatok eseteben amelyek gyakorlatilag kivonjak a szenet a korforgalombol vagy a tozeglapoknal.Az osszes meszkohegyseg biologiai folyamat termeke. A tropusi oserdokben meg megfelelo vastagsagu humuszreteg sem alakul ki csak egy nagyon vekony.Ezert a kiirtasukkor szinte termekeltlen altalaj marad vissza.
A tropusi esoerdok ahogy megkotik a CO-2-tot az elpusztult egyedek ugyanolyan aranyban ki is bocsatjak.A CO-2 megkoteseben az oceanoknak es a tozeglapoknak van a legnagyobb szerepe.
Hát.... mennyi is a napsütés átlagos energiatartalma? Nem hiszem hogy bármiféle klimatikus változást okozna ha mondjuk az aszfalt meg a háztetők meg a házfalak napelemmel lennének borítva. Max. nyáron nem lenne akkora hőség.
Sajna nem vagyok otthon a témában, de asszem nem túl nagy munka lenne kiszámolni, hogyha adott a föld energiszükséglete, akkor mennnyi napelem kell.
A másik kérdésem, hgyo miért is nem köt le szenet az erdősítés. Nagyszabású erdősítéssel komoly klímaszabályozást lehet elérni állítólag.
a linken olvashato eloadas sokkal bovebben megjelent nehany eve a termeszet vilagaban (igy aztan a chemonet-en meg is van valahol).
fontos idezet a vgy.htm-bol:
"A kiábrándítóan kis megújuló energiapotenciálok (9. ábra) optimista személyes becslést tükröznek, a vízenergia kivételével többnyire csak helyi igények kielégítésére jöhetnek számításba."
bizony. a napenergia hosszu tavon nem megoldas:
- maga az energia megujulo, de a kiaknazasara alkalmaz berendezesek nem azok
- ha a felszinre juto napenergianak nehany ezreleknel nagyobb reszet mashova visszuk, mar jelentosen megvaltoztathatjuk az alapvetoen a napsugarzas altal formalt eghajlati viszonyokat.
en komoly katasztrofatol tartok 30-50 even belul. gyozzetek meg rola, hogy tevedek.
Nos, amiben biztos vagyok hogy az energiatakarékosság sem rövid sem hosszú távon nem megoldás. Persze ártani nem árt, de erõteljes korlátai vannak. Kétlem hogy egy benzinmotoros autó belátható idõn belül 1 liter alá megy 100 Km-en városi forgalomban, de ha még át is ültetnéd a népet buszra (amiben azért kissé kételkedem hogy ez fasisztoid módszerek nélkül az elkövetkezendõ 20 évben összejön) az eszi az üzemanyagot (az 1 fõre esõ üzemanyagfogyasztását neki sem hiszem hogy le lehet vinni 1 L/személy/100Km alá). Ráadásul ott van a közvilágítás, a fûtés, a mezõgazdasági gépek, stb stb. Plusz az emberiségnek az a része ami jelenleg a kõkorban él aligha fog sokáig megelégedni ezzel az életszínvonallal. Azaz én nemigen számolnék energiatakarékosságból megmaradt energiával / CO2 kibocsátás csökkenéssel. Ezt csak technológia váltással lehetne megoldani. Napenergia rulez, de a földön ehhez elég nagy terület kell. Az ûrben ilyen gond nem lenne, csak épp oda kell valahogy jutni, plusz ott is vannak Pl. mikrometeoritok, napszél, ráadásul valahogy le is kellene juttatni az energiát. Pedig rengeteg energia van ott ami most haszontalanul szóródik ki az ûrbe, csak valahogy hozzá kellene jutni...
"Mellesleg én úgy gondolom, hogy az emberiség múltja és jövője egyértelműen a napenergia, mert az tekinthető egyedül korlátlannak legalábbis a földi élet szemszögéből."
azt mondják, h a legnagyobb gond, h a napenergiát nem lehet megadóztatni..(ez a legfőbb visszatartó erő) mig az olajat, villanyáramot ragyogóan..)
Jogos és kösz: ezt rendesen elbarmoltam. Azt mondják, kevesebb hülyeséget csinál az ember, ha időnként gondolkodik is. Roppant újszerűen és izgalmasan hangzik: lehet, hogy kipróbálom...
Ezt meg még az atomenergiáról (az előző hozzászólásomba akartam, de kifelejtettem):
Gyönyörű dolog relatív %-okkal operálni: egész kedvet kaptam Tőled.
Próbálkozzunk egy kicsit:
Ez a 100 ppm, amivel az utóbbi 100 év átlaga felett vagyunk, ez ugyebár 0,01 %.
Ez a 0,01 % az általam téves koncepciónak nevezett 20 %-os előrejelzés 0,0005 %-a: nos, a haladvány ekkora része alapján készített előrejelzés szerfölött merész ugyan, de annyira nem tudományos, hogy előrejelzésnek nem, csak jóslatnak minősíthető. Képzett médiumok dokumentáltan jobb eredményeket érnek el kristálygömbbel vagy kártyával.
Ugyanez a 0,01 % a "módosított" előrejelzés 0,003 %-a — kommentárokat lásd fentebb.
Mint lentebb jeleztem, az egyetlen, rövid távon és tömegesen alkalmazható megoldásnak az atomenergiát tartom — köv. képp nem várom a CO2-kibocsátás további, drasztikus növekedését.
"Az igazán ciki nem a több tüzelés, hanem az esőerdők irtása: a jelenlegi modellek valószínűsítik, hogy a plankton egymaga nem bírja."
Itt egy téves közhiedelemre szeretném felhívni a figyelmet.
Az esőerdőknek lényegében kevés szerepe van a globális széndioxid egyenleg alakításában. Ugyanis az esőerdők nem kötnek meg szenet sem karbonát formájában, sem pedig fosszilis tüzelőanyag (tőzeg, szén, olaj, gáz) képződés formájában, így alkalmatlanok arra, hogy a rendszerbe juttatott többletszenet a körforgásból kivonják.
A globális szén körforgásból (global carbon cycle) történő kivonást a fentebb említett tényezők miatt kisebb részben a tőzeglápok - itt feltétel az anaerobikus környezet kialakulása, nagyobb részben pedig elősorban a tengerben élő mikroszkópikus és makroszkópikus élőlények karbonátkiválasztása (mészváz), ezáltal a karbonátos üledékes kőzetek képződésének a gyorsasága szabályozza.
A megnövekedett CO2 hatása ez utóbbi folyamatra ma még nagyrészt ismeretlen. Viszont elég sok negatív csatolású folyamat már ismert.
Pl. a melegedő tengerek miatt a korallzátonyok élővilága károsodik, mert a korallok képtelenek alkalmazkodni a melegebb vízhet. A korallzátonyok viszont feltehetően komoly szerepet a tenger CO2 szintjének csökkentésében.
Pl. a melegebb víz kevesebb CO2-t tud elnyelni,így a vízben fotoszintézisre rendelkezésre álló CO2 mennyisége is csökken.
Stb...
De visszatérve az esőerdőkre, a félreértés onnan ered, hogy sokan összekeverik a biomassza és a CO2 körforgalomból való kivonásának kérdését. De nem biztos, hogy a nagyobb egységnyi területre jutó biomassza bármilyen módon párosul a CO2 rendszerből való kivonásával, mintahogy az sem biztos, hogy a nagy jövedelműek többet takarítanak meg, mint a kisjövedelműek.
Az esőerdők elvesztése inkább a biodiverzitás szemszögéből jelent sajnos pótolhatatlan veszteséget.
Mellesleg én úgy gondolom, hogy az emberiség múltja és jövője egyértelműen a napenergia, mert az tekinthető egyedül korlátlannak legalábbis a földi élet szemszögéből.
A másik meglátásom pedig az, hogy az energiatakarékosság, megfelelő globális ökoadóval, és megfelelő szabályozással ösztönözve rövid távon bizotsan sokkal nagyobb megtakarítással kecsegtet, mint bármilyen új technológia kifejlesztése.
a koncepcio nem teves, legfeljebb tulzas, mert a karbonatos kozetekben valoban nagyon sok szen van, es azt nem fogjuk eltuzelni.
mivel a fotoszintetizelo biomassza tomege kb konstans, az altala megkotott CO2 mennyisege is kb allando. A CO2 kibocsato folyamatok intenzitasanak novekedese onmagaban azt eredmenyezne, hogy intenzivebbe valik a biomassza mukodese es nagyobb tomegben halmozodik fel, vegul egy magasabb lekori (es vizben oldott) CO2 szinten beall az egyensuly. ezzel parhuzamosan azonban a biomassza mennyiseget is visszaszoritja a bolcs ember.
es a legnagyobb CO2 bazisok egyiket, a fosszilis tuzeloanyagokat gyorsulo tempoban alakitjuk vissza CO2-ve. persze, nem fogunk eljutni a 20% CO2-ig, hiszen az emberek mar 3-4% CO2 mellett is megfulladnank, ezt csak azert usszuk meg, mert mar sokkal hamarabb olyan eghajlati valtozasok kovetkeznek be, hogy jol ehenhalunk.
Téves koncepció: jól mutatja ezt, hogy a légkör CO2-tartalma alig-alig nő. Az elégetett fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb részét a fitoplankton fotoszintetizálja; kisebb része a mészvázakba épül be. Ha több fosszilis tüzelőanyagot égetünk, több lesz a plankton, és méginkább a sarkok felé szorulnak a radioláriák (merthogy azok kovavázasak).
Az igazán ciki nem a több tüzelés, hanem az esőerdők irtása: a jelenlegi modellek valószínűsítik, hogy a plankton egymaga nem bírja.
az olajtartalekok utan kutatni kevesse bolcs dolog. csak a kinaiaknak kaparjak ki a gesztenyet.
azt se feledjuk el, hogy ha elegetjuk az osszes koolajat foldgazt es szenet, akkor frankon visszaterunk az oslegkorhoz: 20% szendioxid, semmi oxigen :-)
de nem annyira vicceltem.
ha a modellbol kihagyjuk a tomeges emberkihalassal jaro esemenyeket (nagyobb haboru, jarvany, katasztrofa, jegkorszak stb), akkor nagyon rovid idon (nehany evtized) belul komoly problemakkal kell szembeneznunk -- olyan komoly problemakkal, amelyek egy nagysagrendbe esnek a modellbol iment kihanyott katasztrofakkal.
ezen problemak elkerulesere vagy legalabbis enyhitesere nagyon rovid idon belul drasztikus lepeseket kellene tenniuk az un civilizalt vilagnak. az a kormany azonban, amely megteszi ezeket a lepeseket, megbukik. ezert aztan senki nem teszi meg a szukseges lepeseket, amig a szakadek szelere nem er....
O.K:, azt már Hitler bizonyította, hogy szénből is mindent meg lehet csinálni — de drágább, és ha kivonod a szennyezőket, még drágább. Akkor már inkább maradjunk a kőolajvegyészetnél és az atomenergiánál... (OFF: Jól emléxem, hogy a kén főleg az ún. nehézolajokban van, és pl. a Brentben sokkal kevesebb?)
"A szénfélékben több a kén és az egyéb, káros adalék (higany, arzén — de azért főleg a kén)."
Ken a koolajban is van boven, az olajfinomitok mellet sarga hegyek allnak beloluk.Ugyanis el kell tavolitani,mert a ken katalizatormereg,es ha ken,.vagy kenvegyuletek vannak a benzinben az nem hasznalhato katalizatoros autokban.
De a higany es arzen es mas eltavolitasa sem gond ma mar.
En nem mondom azt ,hogy a szen nem kornyezetszennyezobb,de a mai technologiakkal mar ez sem gond.Es ha szukseges akkor szen alapra is lehet vegyipart epiteni.Olaj alapon is lehet kornyzetszennyezot csinalni meg kornyezetkimelot is.Ma mar olyan vegyi uzemeket sem engednenek telepiteni amilyenek az otvenes hatvanas evekben uzemeltek MO-on es szerte a vilagon.
Izland a Föld egyetlen olyan pontja, ahol az aktív óceánközépi hátság a tenger szintje fölé emelkedik (a Falkland-szigetek is kilógnak a víz alól, de az messze van és inaktív). Magyarán: máshol ezt nem lehet megcsinálni.
Amire en emlekszem,de ez 92 elotti adat akkoriban a koolajfelhasznalas evente(ma is ennyi kb) 10 millio tonna volt, ebbol kozel 8 millio tonnat Szazhalombatta hasznalt fel akoriban gyartottak 2 millio tonna koruli benzint,a benzinreformalo kapacitasa es a benzinujradesztillalo kapacitas 800 ezer tonna volt .Korulbelul, a pontos szamokra nem emlekszem.azota persze ez sokat valtozhatott belso aranyaiban,de az evi koolajfogyasztas ma is 10 millio tonna koruli ebbol 2 millio hazai durvan.A tobbi kerozin, gazolaj es nehezaruk.Hogy aztan mennyit krakkorltak azt nem tudom.A tobbit a kisebb finomitok dolgoztak fel.
Erre jo lenne valami statisztika ,de ugy tudom nem,Az USA- aramtermelesenek 60 szazalek koruli reszet ma is szeneromuvek adjak a tobbi a nuklearis, vizi,foldgaz, es elenyeszo csak a koolajt hasznalo.Nalunk sincs uzemben,de ha jol tudom vesztartalek eromuvek vannak olajtuzelesre.
Ráadásul, bár nem ismerem a pontos számokat, de szerintem energiatermelésre sokkal több kőolajat használunk, mint amennyi a vegyiparba megy. És hát azért odáig szerintem nemigen fog eljutni a dolog, hogy egyetlen csepp olaj sem lesz, mert amikor tényleg látszik majd az olaj vége, akkor nemigen fogjuk elégetni az összeset. Szóval szerintem vegyipari célokra még marad majd. Vagy ki tudja :)
"(benzint stb. valóban viszonylag könnyen elő lehet állítani kőszénből, de ugyanez a műanyagokkal stb. már nem ilyen 1*ű és iszonyatosan terheli a környezetet). "
Ha benzint elo lehet allitani es lehet akkor onnan a tobbi mar nem gond.Es mennyiben terhelne innen jobban a kornyezetet ,mint a koolajalapu?
Mubenzin alapon is elo lehet siman allitani,etilent, stirolt a poliamidgyantak alapanyagait ,mindent.Csak technologia kerdese.Ha van egy szenhidrogenkevereked,tokmindegy hogy az szen vagy koolajeredetu az mar mindenre jo.
Mellékszál a vicces katasztrófához: 
