Igen, szerintem is ezért hívták őket Halszólítóknak...
A másik: éjjel elolvastam Frank Herbert: Zöld agy című könyvét... Nem tudom. Őszintén szólva nekem a Dune sorozat sokkal jobban tetszik. Persze ez is fontos kérdéseket boncolgatott - túlnépesedés, ökológiai egyensúly, az evolúció... de akkor már inkább a Dune - Arakis - Dune - Rakis vonalat tanulmányozom... :)
Ezt a hírt már beírtam tegnap a "DUNE" c. topicba, de hátha még nem olvastátok:
( 99/08/26 ):
" Az amerikai Sci-Fi Cabel Channel hivatalosan is zöld utat adott a már régóta előkészületi stádiumban levő 6 órás
"Dune" mini-sorozatnak.
A sorozat producere Richard Rubinstein a forgatókönyvet John Harrison írja a kivitelező ABC Pictures számára.
A szereplőválogatás már megkezdődött, a jövő hónapra minden szerep ki lesz osztva. A sorozat felvételei még idén
elkezdődnek, az eddigi biztos forgatási helyszínek: Prága és Tunézia.
A sorozat az USA-ban 2001 második felében kerül a képernyőkre."
halaknak hívták azokat a lényeket, akik a sivatag vizét vonták ki a homokból, hogy bezárják egy "buborékba". ezek a homokférgek egy korai fejletségi fokán lévő lények. azért nevezték őket halszólítóknak, mert ezeknek a megjelenésére vártak ha jól tévedek. Ami az istencsászár halálával be is következett.
A Dűne talán a legelső fantasztikus könyv olt, amit olvastam. Aztán láttam a filmet is. Néhány évvel ezelőtt még félelmetesenek tűnt, amikor az öreg báró kiszívta a fiatalok vérét, de akkor még kis srác votam... :) Aztán megvettük a többi könyvet, és feltárult előttem a Frank Herbert által megálmodott univerzum...
Sőt, nemrég írtam erről egy kis szösszenetet, ha feltettem a netre, majd megirom az URl cimet. A cím egyébként az volt, hogy gondolatok a Dune2000 jatszasa kozben... Báűr tudom, hogy eddig a könyvekről volt szó, de szerintem a DuneII című játék egy alapjáték a számítógépes startégiai játékok terén. A Dune2000 pedig iszonyú pocsék lett...
De visszatérve a könyvhöz... Azon gondolkodtatok, hogy az istencsászár 'papjait' miért Halszólítóknak hívták?
A másik: Mit jelent a VI kötet (Düne Káptalanház) végén a z utolsó mondat?
-Miért hagytad elmenni? - kérdezi a nő a férfitól. (vagy pont fordítva). Mire a másik:
- Gholák. Ők szívesen látják...
Kik látják szívesen?
Ui: Rántsátok ki kérdéseiteket a földjeikből, és meglátjátok a csüngő gyökereket. Az újabb kérdéseket.
Sajna eléggé döcögős a topic, de egy kicsit feldobom jön egy új triológia, amit Frank herbert fia, Brian Herbert és Kevin J. Anderson ír a címe: Az Atreides ház. Ez egy prequel, tehát a dűne ciklus elött játszódik (ennek most nagy divatja van :) ) és októberben jelenek meg az USA-ban
az angolul tudoknak egy kis csemege, ha szükség van rá lefordítom:
Bantam Books purchased the rights to a prequel trilogy to DUNE, written by Frank Herbert's son Brian (an acclaimed science fiction novelist in his own right) and internationally bestselling author, Kevin J. Anderson. These novels will be based in part on Frank Herbert's unpublished notes as well as conversations he had with his son.
Putnam, the original publisher of the DUNE series, had the option on the project; they made a pre-emptive seven-figure bid for the trilogy, which Simon & Schuster then topped, and Bantam topped that, with what is believed to be the largest single science fiction contract in publishing history. Agents for the deal were Robert Gottlieb and Matt Bialer of the William Morris Agency, and Mary-Alice Kier of the Cine/Lit Agency.
The trilogy -- HOUSE ATREIDES, HOUSE HARKONNEN, and THE SPICE WAR -- is an immediate prequel going back to the heart of DUNE's readership, to the core characters and situations that made this the best-selling science fiction novel of all time: The love story of Duke Leto and Lady Jessica, their first battles with Baron Harkonnen, the planetologist Kynes sent to the desert world of Dune to investigate the precious spice and the sandworms and the Fremen . . . and the power-hungry Crown Prince Shaddam, who would do anything to secure the Imperial throne.
The first novel, HOUSE ATREIDES, is completed and will be published in hardcover in October 1999. Brian and Kevin are currently writing HOUSE HARKONNEN. We expect the PRELUDE TO DUNE Trilogy to reach a worldwide audience, read by DUNE fans everywhere. To date, the prequel trilogy has been accepted for British publication by Hodder & Stoughton (with HOUSE ATREIDES due to be released in September 1999). French publication will be by Editions Laffont, Italian publication by Mondadori, and abridged audio cassette (simultaneous with U.S. hardcover release) by Bantam Doubleday Dell. Unabridged audio versions of all three books will be released by Books on Tape. (Books on Tape also has unabridged editions of DUNE, DUNE MESSIAH, and CHILDREN OF DUNE available.)
...Egyenlore csak orulok a topicnak, de a secher nibw vegen mar latom, hogy el fogom olvasni az egeszet. Affene. A mar megint latom a hugom nyomat a jovoben: :o)...
A Védett nők csak alapgondolatában kapcsolódik Merle regényéhez, tehát mi történne, akkor ha valami következtében az egyik nemet a kipusztulás fenyegetné, de a Védett nők annyiban jobb, hogy teljesen reális fenyegetés után bontakozik ki a történet.
Tud valaki valamit a dosadi elözményéről, mert a regényben is töbszöt utal egy már a naplénnyel közösen megoldott ügyére?
A zöld agyról, még semmit sem halottam, milyen?
A halandók és halhatatlanokat olvasta valaki, az is szuper.
Khmmm, gondoltam, én is benézek...
A "Védett nők" magyar címhez: az véleményem, hogy egyszerű (és szerintem idétlen, mi több, gusztustalan, fél-plagizálásos) utánzás a kiadó részről. Eredeti címe "The White Plague" volt, nem látom be, hogy mi a fenéért kellett Merle könyvcímét megerőszakolni. Kull wahad! "Saját" könyvem után ez a másik kedvencem Herberttől, többi opusza eléggé közepesre sikeredett véleményem szerint. A "Zöld agyat" én kifejezetten gyengének érzem, de hát ízlések és pofonok...szerencsére különböznek.
Üdv,
Ghanima
A Dűne nekem is nagy kedvencem, Frank Herberttel egyetemben.
--- Dűne:
Az első rész nyilván a legeredetibb, remek magyar első kiadással. A későbbi részeket is nagyon kedveltem, bár a fordítás és a lektorálás (különösen a Dűne Messiása esetében) bőven hagy kivánnivalót maga után.
A film számomra akkoriban kellemes csalódás volt, főleg azért, mert nem hittem, hogy egyáltalán filmre lehet vinni belőle valamit.
--- Frank Herbert:
A lenti listából kimaradt a Galaktikánál megjelent Zöld Agy című, szintén roppant érdekfeszítő regény.
Úgy rémlik, hogy a remekbeszabott Dosadi Kisérlet egy magyarul sajnálatos módon meg nem jelent regény folytatása. Tudtok valamit az előzményeiről? (talán csak a főszereplő személye köti össze őket)
A Védett Nők pedig az egyik abszolút kedvencem, hossza ellenére egy lendülettel olvastam végig. Úgy tudom, hogy a történet fő fonala megegyezik Merle regényéjével, de azt még nem olvastam. Esetleg valaki felvilágosítana?
Esetleg nem tervezik a Dűne Messiásának javított második kiadását? Még mindig fáj.
Megjelent még magyarul Herberttől a Zöld Agy, elég közepes, olyan ifjukori zsengének tünik, plusz egy nem scifi, valami indián misztikumos, de ezt nem olvastam.
Az erősebb alatt ha jól sejtem a Tisztelet Matrónáit(vagy hogy volt fordítva) érted. Nos ezek valójában csak látszatra voltak erősebbek. Az erejüket egy bizonyos tulajdonság kifejlesztésével érték el és a társadalmi rendjük is elnyomáson alapult, ami a legtöbb esetben nem időtálló. Végüli mint ahogy a könyv is írta a szétszóródás egyik melléktermékei voltak.
A Bene Gesseritet pedig azért nem lehetett kiírtani, mert egyrészt azok voltak a szükséges ellenpont az istencsászár uralkodása idején, akik a túlélést biztosították, másrészt pedig az istencsászár pusztulása után nekik kellett a tudást továbbvinniük.Ráadásul rengeteget fejlődtek is a történet folyamán. Ha figyelmesen olvastad, akkor talán feltűnt, hogy az istencsászár mekkora figyelmet szentelt nekik és hogy bennük látta a reményt az emberiség fennmaradására.
A film viszont szerintem nem gyenge, hanem egyenesen katasztrófa volt. Talán egyetlen pozitívuma az volt, hogy aránylag tűrhetően ábrázolta a férgeket, bár ami azt illeti abban is volt elég hiányosság.
hát nemtom, de számomra elég érthető volt mikor olvastam őket(sajnos csak kücsönbe voltak). És bár néha volt egy-egy érthetetlen homályos rész, de az később értelmet nyert, vagy éppen csak vissza kellett olvasni hozzá az előző kötetek egyikéhez. Ha valaki a fő vonalat megfogja, akkor végig érthető és a későbbi részek is tökéletesen illeszkednek az elképzelt világba.
Az mindenesetre biztos, hogy egy olyan könyv, amit nem szabad egyszer olvasni.
A Dosadi-t úgy 3 éve olvastam és nagyon teccett. Igazi sci-fi, hatalmas leleménnyel és nagy döbbenetekkel.
(Hát, ez nem lett túl egzakt jellemzés.)
Raistlin
Gondolkodtatok azon, hogy miért anyyira időtálló a Dűne, mert nem kötödik a számítógépekhez - úgye ne alkoss gépet az emberi elme hasonlatosságára-, tehát nem avúl el nagy trükk volt az Herbertől. Hogy tetszett nektek a Dosadi kisérlet?
Hat akkor mondom. Bar lahat, hogy a kitunoen sikerult orosz forditas miatt van csak igy :-) (ugyanis csak oroszul olvastam a kozepet).
A film viszont szerintem egy 0, mert sima akciofilmkent kezeli a tortenetet.
schgy
En minden Dunet olvastam, mi csak magyar nyelven megjelent. Az elso konyvek messze kenterbe verik a folytatasokat. Akkorra kicsit mar elszaladt a lo, vagy nem volt kedve folytatni, szoval mas stilusban alkotta meg (pl. Istencsaszar, vagy a Kaptalanhaz, hol a bashar kisse oda nem illo figura. Miert nem lehet kiirtani a Gesseritet? Jott egy erosebb, megis megtartotta oket... miert?!).
A film gyenge. Amerikai. Van benne egy eszelos idiota, aki per pillanat gonosz is (Harkonnen baro). Minden amerikai filmben van egy ilyen idiota, fejhangon rikoltozo "vicces figura".
A mentat-okbol sokkalta tobbet ki lehetett volna hozni csakugy, mint a Bene Gesseritbol. Muad Dib pedig kicsit mintha nehezkesebben jutott volna fel arra a lepcsofokra (nagy belso vivodas utan, hogy elkerulje a dzsihadot). Az anyjat szerette, mert kiallt mellette a Bene Geserit ellen, es sokkalta gyanakvobb volt a filmben megformaltnal.
A sardaukarok pedig _csicskak_. Ennel sokkalta felelmetesebbeknek kellene lenniuk, de nem ilyen urhajos hacukaba bujtatott fickoknak. Ezeket egyenruhaban kell elkepzelni, nem pedig teletuzdelve technologiaval, hisz az szinte teljesen eltunt a gepek elleni haboru utan.
A fergek kitunoek, a dobolok pedig szenzaciosak. A pajzsfal mellett robbantas utani eso pedig egyszeruen kacagtato - szinten egy amerikai marhasag.
Elég érdekes az is, hogy a filmben alig volt szerepe Duncan Idaho-nak, miközben az egész Dűne sorozatban ő az egyetlen karakter, aki minden részben szerepel.
A film egész tűrhető volt, a hangulata nagyon jó. Csak egy a baj vele, hogy a könyvhöz kevés köze van. Úgy is írhatták volna az elején, hogy Frank Herbert ötlete alapján a forgatókönyvet írta: ..., stb. Az bizonyos titkos hangfelerősítő-fegyver nagy marhaság volt. A történetet nem lehet filmre vinni, rengeteg magyarázat kell a részleges megértéséhez (teljesen Frank Herberten kívül szerintem senki sem érti) és így egy jó film csak puszta felolvasás lenne. Olvastátok többször az összes részt (Dűne, Dűne Messiása, Dűne Gyermekei, Dűne Isten-Császára, Dűne Eretnekei, Dűne Káptalanház ) ? Ha igen, akkor mondja ki valaki őszintén, hogy minden világos és egyértelmű a történetben és én fejet hajtok előtte.
Nekem nem színészekkel van bajom, hanem azzal, hog miután a feleségem megnézte a filmet és nem tetszett neki, nem hajlandó elolvasni a könyvet, pedi a könyv mérföldekkel jobb. A zene tényleg állat, nekem is meg van CD-n.
A film alapvető dolgokat hamisít meg. Herbert angol (brit) kiadója, amikor megnézte a moziban, így szólt kritikus barátjához: - Csak egyvalamit hadd mondjak: a könyv végén nincs eső.
Jellemző Harkonnen báró túlpörgetése is, a könyvben nem abszolút gonosz. Viszont: a film feelingje, hangulata el van találva, a zene passzol, Brad Dourif pedig remekül játssza Piter de Vriest. Sting is rulez. Kyle McLachlan sem rossz, általában a színészek jók.
Az ornitoptereket ellenben kipórolták, úgy látszik, sok lett volna a költsége a csapkodó szárnyú repülőknek.
Folytatjuk... én legalább 30-szor láttam a filmet, a könyvet is sokszor olvastam.
