Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
300 oldal, minden létező aspektusból vizsgálja a témát. Szerintünk (911-el) ez az egyik szűk keresztmetszete a peak oil témakörének.
Emellett a veszteség kérdése is érdekes, csak egy példa: az oroszok egy 5000km-es gázvezeték szakaszt felújítottak, így éves szinten 4milliárd m3 gáz elszökését akadályozták meg. ez a mi éves fogyasztásunk egyharmada. az orosz gerinchálózat (!) 160ezer km hosszú. (persze a nyomás-átersztőképesség nem mindegy, arról nincs adatom, h az 5ezer km-es szakasz melyikből volt)
nincs időm utánanézni, de ennél lényegesen több megy el fáklyázva pl. az olajkitermelésnél.
Én erről azt gondolom, hogy Amerika arra fókuszál, hogy a szűkülő erőforrások a minél nagyobb arányban a világpiacra kerülhessenek, ahol a gazdaságilag erősebb, fizetőképesebb vásárlók juthassanak hozzá azokhoz. Már az évtized elején láthatóak voltak annak az ellenirányú folyamatnak a csírái, ami mára elég szépen kibontakozott, miszerint bizonyos nagy hatalmú, autoriter rezsimek, elsősorban Oroszország és Kína piacon kívüli különalkukat kötnek nyugatellenes nyersanyagexportőr országokkal, és azok termékeihez a világpiaci ár alatt jutnak, cserébe nem is elsősorban pénzért, hanem haditechnikáért és nemzetközi jogi támogatásért. Az ilyen mini KGST-k kialakulása és nagyra növekedése veszélyezteti elsősorban azt, hogy az energia- és nyersanyagellátás zavartalen és mindenki által egyaránt hozzáférhető legyen, ami az USA fő célja.
"a három legígéretesebb iraki projektet az oroszok és a kínaiak happolták el az országot "kipucoló" koalíciós cégek elől. a szép új világrend első hajtása, talán nagyobb veresék az USA számára, mint Vietnam volt. míg ők dollármilliárdok árán fenntartják a rendet az országban, addig a fő célt, az olajat majd megvehetik orosz és kínai cégektől. nevetséges. tényleg ennyire töketlen bagázs az Obama-kabinet, vagy egyszerűen nem maradt mozgásterük?"
Én mindig is azt a kisebbségi véleményt képviseltem, hogy az iraki háború célja nem az olajkészletek megszerzése volt, hiszen akkor nem is lennének tenderek, csak Washington kijelölné a koncessziók jogosultjait.
"December közepén újabb kétnapos tendert rendeztek a világ harmadik legnagyobb bizonyított kőolajkészletével rendelkező Irakban [...] Az előző tender során, november elején a térség legtöbbet emlegetett lelőhelyéért, a Nyugat-Kurna-1. és a Nyugat-Kurna-2. mezőiért másfél évtizede állhatatosan küzdő Lukojl még kínos vereséget szenvedett az Exxon és a Shell által alapított konzorciummal szemben. [...] A Lukojl, amely a norvég Statoillal 85:15 százalékban alapított konzorcium nevében pályázott, Vagit Alekperov másfél évtizedes érdekérvényesítő tapasztalatait is felhasználhatta. [...] Ilyen előzmények után a Lukojl 2009 decemberében már biztosra akart menni. Napi 1,8 millió hordó kőolaj kitermelését ígérte, az efölötti mennyiség után pedig hordónként plusz 1, 15 dollárra tartott igényt - s ez valóban a legjobb ajánlat volt a bagdadi tenderen. Az orosz nagyvállalat 2020-ig szerzett jogot a kitermelésre, amelynek eredményeképpen a most nyilvánosságra került számítások szerint 4,8 milliárd hordó kőolajhoz és 56,4 milliárd köbméter földgázhoz jut."
"A december 12-én szintén "dobra vert" másik iraki lelőhely, a Halfaya egyik mezőjének kitermelésének jogát, amelyet a Lukojl ugyancsak a norvégokkal közösen akart megszerezni, a China National Petroleum Company (CNPC) vezetésével pályázó konzorcium nyerte el. Orosz siker született ugyanakkor a Badra település mellett található mező licencének odaítélésekor: az ötödik legnagyobb oroszországi kőolajvállalat, a Gazprom nyefty (az egykori Szibnyefty) jutott kitermelési lehetőséghez. A Gazprom "leánya", amelyben az anyavállalat 95,68 százalékos tulajdonnal rendelkezik, három év múlva reméli kitermelni az első hordó olajat. Ehhez még kétmilliárd dollár értékben kell befektetnie - ami érthetővé teszi a Gazprom hét végi bejelentését, miszerint legalább két évvel elhalasztják a hírekben korábban gyakran szereplő, mintegy 3800 milliárd köbméter földgázt rejtő, 1988-ban felfedezett Stockmann lelőhely pokolian bonyolult feltárását a Barents tenger 320-340 méter mélységében. "
hoppá-hoppá. a három legígéretesebb iraki projektet az oroszok és a kínaiak happolták el az országot "kipucoló" koalíciós cégek elől. a szép új világrend első hajtása, talán nagyobb veresék az USA számára, mint Vietnam volt. míg ők dollármilliárdok árán fenntartják a rendet az országban, addig a fő célt, az olajat majd megvehetik orosz és kínai cégektől. nevetséges. tényleg ennyire töketlen bagázs az Obama-kabinet, vagy egyszerűen nem maradt mozgásterük?
a másik érdekesség, hogy a Stockmannt leállítják. újabb pofon az orosz keleti gázbővítésnek és nekünk, hogy illene már kapkodnunk magunkat alternatív források felé, mert kurvára nincsen alátámasztva az orosz gázimport.
Nizhny Novgorod Design Bureau Expects Floating Npp Roadmap Approval Monday, December 07, 2009 1:55 PM
(Source: Daily News Bulletin; Moscow - English)trackingMOSCOW. Dec 7 (Interfax) - The Nizhny Novgorod Afrikantov Design Bureau hopes to sign the roadmap for floating nuclear power plants in June 2010, Bureau Deputy Director for Development Yevgeny Malyshev said.
The barge carrying the pilot floating nuclear power plant will be launched in June. The barge is under construction at the Baltic shipyards. The program of the construction of floating nuclear power plants will be discussed then. About eight floating nuclear power plants will be constructed.
Malyshev did not say who might be the client. Apart from the pilot power plant, the locations of another two have been chosen - Pevek and Ust-Kuiga (Yakutia).
Floating nuclear power plants have a large export potential. The world is building twelve small nuclear power plants with a capacity of 10-100 megawatts, and Russia's floating power plant is one of them, Malyshev said.
(c) 2009 Daily News Bulletin; Moscow - English. Provided by ProQuest LLC. All rights Reserved.
"Feltételezem,hogy meg akarják szerezni a technologiát.Mint a japánok."
Igen, ez ésszerű. A Maglevet is azért vették mega siemenstől, hogy olcsóbban lemásolják. Amire most használják azt egy TVG-rendszerű gyorsvonat is tökéletesen tudná, ezredannyi (!) bekerülési költséggel!
Csak azt nem értem, miért nem elég ehhez a fogyasztást korlátozni, miért kell a képernyő méretét is. Ha valaki gyárt egy sokkal nagyobbat, ami belül van a fogyasztási normákon, azt miért is ne adhassa el?
Sokkal gyorsabban elfogyhat a kőolaj, mint azt eddig gondolták - ismerteti a liberális napilap a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentését. A párizsi szervezet azt állítja, hogy a korábbi jelentéseiben az Egyesült Államok nyomására a valósnál nagyobb tartalékokkal számolt, nehogy pánik és árrobbanás alakuljon ki a nemzetközi piacokon.
A Nemzetközi Energiaügynökség négy éve még azzal számolt, hogy 2030-ra akár 120 millió hordóra is emelkedhet az egy napi olajkitermelés. A szervezet idei globális energiaügyi jelentésében beismerte, hogy a korábbi előrejelzések során szándékosan eltúlozták a Föld feltáratlan olajkészletével kapcsolatos becsléseket. Az indoklás szerint a pánik elkerülése volt a cél. Ha kiderült volna, hogy jóval a készletek gyorsabban fogynak ki, mint azt a piaci szereplők hiszik, akkor felvásárlási láz hajtotta volna fel az olaj árát. Ezt az Egyesült Államok mindenképpen el akarta kerülni, ezért rávette a Nemzetközi Energiahivatalt, hogy az indokoltnál jóval nagyobb még felfedezetlen tartalékokkal számoljon az előrejelzés során.
A The Guardian szerint az újabb adatok alapján még fontosabb, hogy a világ vezető gazdasági mielőbb megállapodásra jussanak a fenntartható, energiatakarékosabb fejlődés irányelveiről.
2009. november 9., hétfő 11:34 | Frissítve: 13 órája
A japán kormány és a JAXA, a japán űrhivatal közös projektje űrbe telepített naperőművekkel oldaná meg az ország energiagondjait.
Japán hagyományosan az élen jár az alternatív energiaforrások kiaknázásában, mivel saját természeti kincsei roppant szegényesek energiahordozókban, és nagyon erősen függ az olajimporttól. A Space Solar Power System tervein már 1998 óta dolgozik egy 130 tudósból álló csapat, azonban csak most jutott el addig a projekt, hogy hozzávetőleges dátumokat határozzanak meg az elméletben szépen hangzó tervek gyakorlati megvalósítására. A terven a Mitsubishi Electric, a NEC, a Fujitsu és a Sharp dolgozik az űrhivatal, és több japán minisztérium mellett.
Az SSPD rendszer naperőművei óriási, több négyzetkilométeres napelemtáblákat alkalmaznának a napenergia begyűjtésére, ami az űrben nagyjából ötször erősebb, mint a Föld felszínén (a légkör és felhőzet elnyelő hatása ilyen sokat jelent, plusz az űrben nincs éjjel és nappal, a napelemek állandóan ki vannak téve a napsugárzásnak). A begyűjtött energiát aztán lézerrel vagy mikrohullámon küldenék le a felszínre, ahol tengeri bázisokra épített óriási parabolaantennákkal fognák be az űrből érkező, tökéletesen környezetbarát, és a mai átlagnál hatszor olcsóbban előállított áramot.
adocean( 'adoceanindexhuweompwfude', 0, 0 )
A terv megvalósításának első szakaszában ezt a technológiát fogják tesztelni egy Föld körüli pályán keringő műhold segítségével, ami biztonságosan képes a Földre lejuttatni a napenergiát. A JAXA szerint a módszerük tökéletesen biztonságos, és a vevőállomásokat lakott területektől a lehető legtávolabb építik majd fel, de mindenképpen erős ellenérzéseket kell legyőzni majd, mivel az emberek hajlamosak katasztrófafilmekbe illő jelenetekre asszociálni egy olyan technológiáról, aminek a lényege az, hogy megawattos energiájú lézernyalábokat lőnek le az űrből a Földre.
Az első prototípust ezután 2020-ban juttatnák fel az űrbe, ami 10 megawatt teljesítménnyel dolgozna, a második hullámban ezt váltja majd fel egy 250 megawattos, és végül 2030-ban a végleges, egy gigawattos, egy közepes méretű atomreaktor teljesítményével rendelkező erőmű.
Nátriumhűtésű,gyorsneutronos szaporító reaktor,a világ jelenlegi egyetlen müködő ilyen jellegű kereskedelmi reaktorának,a BN-600-asnak a továbfejlesztett változata. Jelenleg ugy néz ki ,hogy három fog ebböl épülni a következő évtizedben.
China to buy two units from Russia russiaNot all the work will be home grown. Like its work on light water reactors, China is developing its new fast reactors with a combination of its own scientific work and buying needed expertise from other sources. China signed an agreement with Russia to build two fast reactor units similar to the BN-800. If the agreement is carried out as planned, it will be the first export of a fast reactor by Russia.
While there are numerous R&D efforts related to fast reactors, only Russia is committed to the design for commercial purposes. According to the GlobalSecurity, Russia is working toward having the BN-800 in commercial service as early as 2012
én azért gyanakoszom a fázisra, mert egy 3000km hosszú vezeték már valamelyest induktív is, ezért lehet hogy az egyik végén betáplált áram a másik végére akkor késéssel jut el, hogy az nincs fázisban a kibocsátóval, meg persze ugyanígy esetleg azzal sem, akihez helyben szinkornizálni kellene a 3000km másik végén
az lenne célszerű, ha lenne egy nagy egyenáramú gerincvezeték hosszában, Normandiától a Volga Kaszpi tengeri torkolatáig, és erre csatlakozánának fel az egyes nemzeti, vagy területi villamos rendszerek, amelyek már AC rendszerűek, de csak saját magával kel szinkronban maradnia
Azé´ arrol beszeltel, hogy az milyen jo lenne, ha az idözonak között lehetne ugrabugralni (a völgyek, csucsok simitasara). Az pedig mindenfelekeppen nagy tavolsagokat is jelent. nalam ez legalabb 3000-4000 km-t jelent. Pl. aram az Ural területeröl Europaba.
Minden halozatnak van topologiaja. Ez valahogyan alakult a mult 100 evben (az igenyek szerint). Mivel eddig nem volt szempont, hogy ket "ellenseges rendszer között" nagy mennyisegben energiat szallitgassunk, ezert 100% biztonsaggal kijelenthetö, hogy az összekapcsolasnak igen komoly technikai nehezsegei, hianyossagai vannak.
Nem egy kicsit kell összekapcsolni, hanem nagyon. :-))
Az EU villamosrendszerenek a fogyasztasa olyan ~250-300 GW körül mozoghat.
Ebbe pl. 20%-ot kivülröl hozni 50-60 GW-ot jelentene (kb. közel ennyi Nemetorszag jelenlegi fogyasztasa, illetve ez a magyar fogyasztas ~10-szerese lenne).
Hat ennek a realizalasarol, költsegeiröl, hosszu tavu egyezmenyeiröl, finanszirozasarol szol a nota.
Ha jol tudom pl. Mo. egyik problemaja, hogy a nyugatra vezetö kapacitasok gyengek es nemigen lehet eladni jelenleg Paks aramat sem, mert az infrastruktura ezt akadalyozza.
Ennek ellenere, amennyiben van kölcsönös erdeklödes, nyilvan van ertelme az integralasnak (mint altalaban minden integralasnak).
Az informatikat azert lehet(ett) robbanasszerüen fejleszteni, mert gyakorlatilag 1 db üvegszalas kabel megold szinte mindenütt, szinte minden problemat. Villamos halozatok ennel sokkal költsegesebbek.
összekapcsoláskor a fő probléma szvsz a fázis eltalálása lenne, ami miatt valszeg úgyis be fognak a kettő közé iktatni egy egyenáramú szakaszt, amiről aztán inverterrel kell a másik hálózathoz szinkron áramot csinálni
üzemleteti magát az a hálózat most is, kifizeti valaki most is. nem egy új hálózatról beszélünk. ráadásul hol mondtam én, hogy Vlagyivosztokból kell Lisszabonba cipelni az áramot? 3-4 időzónát gazdaságosan át lehet hidalni, ahol az időjárás, stb már olyan különbségeket generál, amik kifejezetten gazdaságossá tennék a szállítást. lehet, hogy fele annyi veszteséggel el lehet vinni Maliból az áramot Göteborgba, mint Jekatyerinburgból, csak azt felejted el hozzátenni, hogy az egyenáramos nagyfesz rendszerek lényegesen drágábbak a jelenlegi váltóáramúaknál, ráadásul az utóbbi kész van, előbbi nincs. itt összekacsolásról van szó, nem egy új rendszer kiépítéséről, mint a szaharai esetében. ott érdemes már föld alá dugni és egyenáramúra megcsinálni, ez kétségtelen.
Az atvitel vesztesege függ az atviteli feszülstegtöl. Ennek ellenere, ha 60% lenne, akkor olyan nagy orszagokat, mint a SZU, vagy az USA, Canada nem lehetne szinte ellatni.
Ha a veszteseg 60%/1000 km lenne, akkor 2000 km-en gyakorlatilag elfogyna. Marpedig ez nem igy van.
Az USA villamoshalozatanak az atlag vesztesege 8-9%.
