Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ahogy a hozzászólásodat olvasom úgy látom szomorúsággal tölt el téged ez a
dolog.Azt azért ne beszéld be magadnak hogy te tehetsz mindenről.Pusztulás civil területen nem csak nálatok van,a honi légvédelem felszámolását sem azok határozták el akik ott szolgáltak.Én is szerettem a katonaságot meg a technikát is,
csakúgy mint szerintem mindenki más is aki itt írogat.Magam sem bántam volna ha egy kis időre visszahívnak(ami nem történt meg),pedig nálunk lérakosoknál a
szolgálat nem volt olyan könnyű mint némelyik más alakulatnál.Mi több hónapig tanultuk a technika használatát utána pedig vizsgázni is kellett belőle,arról nem is beszélve hogy a szolgálati időnk alatt végig a technika használatát gyakoroltuk.Nehéz lett volna megszámolni hogy hány rátöltést és ürítést csináltunk,pedig ez fizikailag nem volt könnyű dolog.Ehhez jött még a folyamatos karbantartás,meg az hogy gyakorlatilag nem is volt pihenőnapunk csak hétvégén,ha épp nem kellett szolgálatot adni.A lényeg az hogy szerintem a lérak osztályok az elitebb alakulatok közé tartoztak.
A régi technikát lehet hogy tényleg nem fogod már egyben látni,jobb esetben egy részét valamelyik múzeumban.Azzal hogy ezeket leszerelték és megsemmisítették
nem lehet mit csinálni,meg azzal sem hogy a laktanyák és hadműveleti területek zöme is tönkrement.De azért szerintem a rakéták körüli kis misztikum megmarad
hiszen ezek igen nagy pusztító eszközök.Biztosan az unokád is szereti mikor ezekről mesélsz.
Valóban, a rakétára különösebben semmi hatására nem emlékszem.
A felderítést viszont, úgy emlékszem erősen befolyásolta a zivatarfelhő,
erős passzív zavarként jelentkezett, de nem mindig egyforma intenzitással.
Az SZDC-t csak nagyon félve alkalmaztuk, mert nem tudtuk nem-e törli ki a valós célt is. (Úgy rémlik az ezrednek összesen 1 azaz egy SZDC technikusa volt)
A P-15 deciméteres hullámhosszú, kismagasságú felderítő lokátor.
Elméletileg sem az eső, sem a hó nem volt komoly hatással a rakétára. A komplexumra annyiban, hogy a folyadék csillapítólag hathatott a centiméteres hullámhosszú lokátorokra, vagyis - ugyancsak elméletileg - csökkenthette akár a Nyeva, akár a Volhov helderítési képességeit. A sűrű folyadék állócélként is jelentkezhetett az indikátoron, amit ki lehetett szűrni az SZDC-vel.
Azalatt a hét év alatt, amíg én ott nyüzsögtem egy Volhov körül, nem nagyon emlékszem, hogy a felderítést valóban befolyásolta volna. A rakétáról meg nem tudok mondani semmit, hiszen azt mindig csak rohadt melegben indítottuk.
Két kérdésem lenne. Ma találkoztam egy ügyfelelemmel aki elmondása szerint 4 db P-15 ös lokátora van. Ez anno mi célt szolgált? A másik hogy akár a Volhov, NNyeva amelyik mindenidős volt ha sűrű esőbe , vagy hóba repült, akkor volt valamilyen hatással ez a rakétára ?
Nagyon megértelek Téged is és a kolegáidat is.Mint észre is vehetted csak sorállományu kezelőként üztem ezt az ipart. DE szerettem a TECHNIKÁT. 1965 jan 10.-én még megcsináltam a napi ellenőrzést le dokumentáltam ,sorakozni kellet
a kabinok előtt ahol az ÜTI megköszönte aközremüködésünket és elköszöntünk.
Mindig vártam ,hogy talán egyszer vissza hivnak de erre soha nem került sor.Ahogy
látom a korabeli technikát már még ilyen siralmas állapotban sem fogom látni.
A laktanya amiben szolgáltam ugyan ilyen lepusztult állapotban van .Azok a napok amit ott töltöttem a fiatalságom egy szelete ,csak jóérzéssel emlékszek vissza rá.
Ha ez megvigasztal sajnos acivil életben minden ugyan erre a sorsra jutott legalább is a környezetemben.Már már ott tartok ,hogy magamban keresem a hibát hisz
azt lálom ,hogy ahova kerülök azt vagy felszámolják vagy átalakitják vagy megszünik
Leegyszerűsítve: A lokátorkeresztmetszet csökkentése tulajdonképpen csökkenti azt a távolságot, melyről a célok észlelhetőek. Ez jelentheti például azt, hogy a kezdeti információ (távolfelderítő radarok) a célok észleléséről késik. Így késni fog az aktív megsemmisítő eszközökkel felszerelt légvédelmi komponensek riasztása is, ami szélsőséges esetben oda vezethet, hogy nem válnak harckésszé addigra, amikorra a cél a megsemmisítési zónájukba repül. (szó esett itt bekapcsolási időkről. Érdemes ezeket összehasonlítani a rádiolokációs mező kiterjedésével és egy szubszonikus ~ 800 km/h cél mozgásával).
Jelentheti azt is, hogy az aktív megsemmisítő eszközök csak kisebb távolságon tudják észlelni a célt, és így nem tudják optimális körülmények között megkezdeni a tevékenységet. Illetve jelentheti azt, hogy egy bizonyos visszaverő felülettel rendelkező céltárgyra méretezett eszközökkel felszerelt tűzrendszer elemei között át tud bújni a cél.
A tervezők problémája (többek között) abból áll, hogy a gép kialakításánál és a felhasznált anyagoknál nem lehet túl széles frekvenciatartományra és szögtartományra optimalizálni az alacsony észlelhetőséget (Low Observable LO - az amerikaiak hivatalosan így nevezik a lopakodókat, csak a sajtó meg a politkusok csináltak belőle "láthatatlant").
Az első generációnál a kifejezetten magas frekvenciájú tűzvezető radarok élveztek elsőbbséget, a másodiknál és a harmadiknál már bővítették ezt a tartományt. Aspektus tekintetében természetesen a hangsúly mindig a mellső féllégtérre helyeződik. Ezért láthatunk sok kenceficét, szivacsot (RAM) a "hagyományos" kialakítású gépek belépő élein, szívócsatornáin, az első (radar) törzskereten, a szerelőpaneleken, stb.
Összeségében az alacsony észlelhetőségű gépek támogatása (légvédelem aktív és passzív elnyomása) kisebb erőfeszítést igényel, egyes esetekben pedig önálló feladatvégrehajtást tesz lehetővé. Ha (mint az első és második generáció tervezésekor) a kis magasságú repülést is bekalkuláljuk, akkor jelentős kihívás elé állították az amerikaiak a szovjeteket.
A lényeg az, hogy ne csak a lopakodót magát és egy lérak komplexumot magát tekintsük, hanem a rendszert. Az is kétségtelen, hogy egy hidegháborús szcenárióban a VSZ egységes légvédelmi rendszere (plusz csapatlégvédelem) komoly veszteségeket tudott volna okozni a NATO légierejének, ami teljesen indokolttá tette az LO fejlesztéseket. A nagy összecsapás elmaradt, de a helyi háborúkban (még ha nem is a hidegháborús kihívással állt szemben) azt hiszem a technika igazolta a képességeit.
Dani Zoltánék ügyesek voltak, a rendszer, melynek részeként dolgoztak mindent megtett az információk megszerzéséért (Aviano kerítés, mobiltelefon, kém a NATO-ban), a P-18-as radar a maximális helyi (osztályszintű) céltájékoztatást adta, és az amerikaiak pedig súlyos hibát követtek el azzal, hogy a tervezés egyszerűsítése érdekében három egymást követő éjszakán csak kopizták az útvonalakat. Állítólag (nem tudjuk, csak beszélnek róla) a pilóta is követett el hibát, ami már itt említésre került. A kommunikációs háború meg már csak olyan, hogy erről beszélt hetekig mindenki, nem a szerbek által felhasznált 174 db V601, 166 darab 3M8/9 és 106 darab kézi légvédelmi rakétáról (nem hivatalos számok, és mintegy száz ismeretlen típusú rakétát állítólag nem tartalmaznak).
Itt a lpoakodásnak az alapja minden különféle híresztelés ellenére a repülő alakjában rejlik. A megnézel egy F-117 vadászbombázót, akkor azt látod, hogy zömmel sík lapokból áll, amik a feléje sogárzott mikrohullámú sugarakat valami más irányba eltérítik. Erről a témáról én korábban agyalogtam, ott rajzokat is beraktam, ha azt megkeresed, akkor érthetőbb lesz. Az a lényeg, hogy egy hagyományos formájú repülőgép kasznijáról, és a szárnyak alatt felfüggesztett eszközökről az odasugárzott energia szanaszét szóródott, de a lokátor felé is jött valamennyi. Ezt vette a lokátor vevő visszavert jelként, és mi ezt a kis jelet hasznosítottuk valamire. A lopakodónál viszont a sík felület egy bizonyos irányba eltéríti a lokátor sugarat, és sajnos a lokátor felé nem verődik vissza. Persze ez csak elméletileg igaz, mert egy kicsi csak jön, és a rakéta komplexumok ezt használják ki. Már amelyik persze. Azt, hogy melyik komplexum mennyit tud, az az adó teljesítményétől és a vevő érzékenységétől függ.
Adat: Egy nehézbombázó vagy utasszállító hatásos visszaverő felülete 30 - 50 m2, a hagyományos formájú vadászbombázó gép 3 - 5 m2, a lopakodó pedig 0,3 - 0,5 m2. Ez a hatásos visszaverő felület a valós mérettel csak nagyjából van arányban, de a mérőszámban a valós fizikai méret is benne van. Ezzel a mérőszámmal szemben áll a lokátor, vagy a légvédelmi rakéta komplexum küszöbérzékenysége, ami azt mutatja meg, hogy a komplexum mekkora hatásos visszaverő felületű célt képes minimálisan észlelni. Ez a cikkben érintett szerb SZ-125 komplexum esetében durván 0,1 m2. Ez alapján a Nyeva komplexummal bárkinek kötelessége lenne mindenféle misztikus átalakítás nélkül megfogni a lopakodót.
Ez a komplexum megközelítőleg 3 - 5 cm-es hollámhosszon üzemelt, és ez az adat független a lopakodó lehetőségeitől.
Szerintem annyi lehetett, hogy a lopakodó pilótája balfasz volt a nyitott bombakamrájával, Dani Lajosék? meg jókor voltak jó helyen.
Tavolfelderitö radarok, mint a P-18, a meteres hullamhossz tartomanyban müködnek, müködtek.Ez is megoldas lehet többek között. Tudni kell azt, hogy az amcsik eveken at teszteltek a lopakodot, különfele radarokkal, orosz gyartmanyuakkal is, gyartanak a csehek is radart a nagy multu Tesla cegnel is. Ezeket többynire az Izraeliek loptal el az araboktol különbözö haborukban, volt olyan is hogy komplett!!!! raketainditot loptal el sertetlenül, ebbe gondolhatod minden benne volt tüzvezetö lokator, dokumentacio minden. Erre az oroszok valasza a tipusmodositas volt. Lenyeg volt nekik cuccaik a teszteleshez. ami lehetseges, hogy a tul regi technikaval nem nagyon szamoltak, azoknak masa a parametereik. De mivel en nem radios katona voltam es nem is legvedelmis, ezt mind olvastam anno. Vard meg inkabb az igazi szakembereket itt a topicban.
Nálunk Kerepesen is úgy tudta mindenki (az elöljáróink is ezt mondták ha megkérdeztük)hogy az ottani Nyeva technika számára az akkori('93-as)lopakodótechnika tökéletesen látható volt.Én nem nagyon értek a rádiótechnikához,
valami olyasmit mondtak hogy a mi technikánk alacsonyabb frekvencián üzemelt
mint amit a lopakodók passzív és aktív védelme semlegesíteni tud.Van ebben valami
Az Amiknál sok dolog csak a jó propagandának köszönhetően ismert az átlagember szemében, akiknek csak a szenzáció fontos ! Az ismeretterjesztő TV csatornákon futó haditechnikai propaganda filmek is Ódákat zengenek az Amcsi műszaki csodákról!
azert tudnod kell hogy egy kesz rendszert, ami mar tesztelve van es gyartjak is, nem minden tovabbi nelkül lehet csak valtoztatgatni. Ha visszaolvasol, akkor latod minden legvedelmi rendszernek megvan a küszöberezekenysege, ez az ertek hol kisebb, hol nagyobb.
Alighanem kiveséztük itt ezt a dolgot. Már én is írtam, hogy elméletileg a jól behangolt SZ-125 Nyeva komplexumnak a paraméterei alapján kutya kötelessége megfogni a lopakodót anélkül, hogy bármit kellene vacakolni vele. Ettől függetlenül lehetséges, hogy Szerbiában bütyköltek valamit a technikával, de én nem tartom valószínűnek. Ahhoz, hogy egy komplexum paramétereit az esetben szereplő mértékben feljavítsuk, nem elegendő egy rakéta osztály felkészültsége és technikai lehetőségei.
Sokkal inkább tartom valószínűnek azt a lehetőséget, hogy a felszállás útvonalán ott ült a "hírforrás" és időben tájékoztatta a hazaiakat a közeledő veszélyről. A másik dolog meg az, hogy a rossz nyelvek szerint a pilóta eltolt valamit a célzásnál, és nyitott bombakamrával repült még egy kört. Úgy pedig nem nagy kunszt lelőni.
ha visszaolvasol, lathatod illetve olvashatod hogy a lopakodo nemis annyira lopakodo, van neki is radarkeresztmetszete. A korabbiakban mar targyaltuk, letezik egy par teoria, hogy volt lehetseges a lelöves, vissza kell olvasni.
Az egyik motoros újságban találtam ( WILD ) egy érdekes cikket, ezzel kapcsolatban kérném a segítségeteket!
A cikk a lopakodó szerbiai lelövésével foglalkozik.
Egy Dani Zoltán nevü magyar nemzetiségű katona szupertitkos találmányáról ír !
Idézem: "kifejlesztett egy technikai berendezést, amely meglátása szerint felismerheti a rejtőzködő célpontot, és beépítve a rakétaelhárító rendszerbe, segítheti az ellenséges repülőgépek megsemmisitését."
másik idézet: "A technikus büszkén jelentette, hogy a Dani-féle eszközzel azonosítható kis pontok jelentek meg a radarok képernyőjén, így működésbe hozhatták a légelhárító rendszerüket."
Ki tud valamit erről a találmányról ? És ha tényleg van ilyen mi is ez ?
(az hogy a cikk írója még életében nem látott lérak-ot még távolról sem szerintem biztos!)
Vicces, az is hogy "repülő erődnek" nevezi az Imbolygó Koboldot !
És szeretném megtudni szakmai szemszögből hogyan is nézett ki ez a lelövés !
Ha visszalapozol a hozzászólásokban az 5881-es ben volt Tüzér barátunk
feltette a VOLHOV PV kabin egyik adóberendezésének fényképét, igy nézett ki,itt láthatod a csöveket természetes környezetükben hát nem gyönyörüek!!!.Egyébként
a DVINA PAA kabinjában ugyanilyenek voltak hasonló elhelyezésben csak az nem
