- 5x10, vagy 5x15 pallóváz 60 cm-ként, közötte lépésálló hőszigetelés 10-15 cm
- bitumenes lemez vizszig 1 rtg
- szerelőbeton 5 cm
- tömöritett kavicságyazat 10-15 cm
Az 1. a legáltalánosabb, és legjobb.
A 2.-at rettentően utálják a kőművesek, mert a tömöritett kavicságyazatot nagyon szépen le kell húzni, hogy a HAMNAP lemezt le lehessen fektetni. És még igy is mire a gépészek/villanyszerelők lefektetik a csöveiket, rákerül a lépésálló, sokszor itt-ott dimbesdombos lesz. Magyarul szar vele dolgozni, pedig alapvetően jó és olcsó megoldás kiváltani a szerelőbetont és vizszigetlést.
A 3. variációt most csináltuk egy régi háznál, ahol hajópadlót akartak mindenképpen.
Egy (1) centi? Az senkinek nem fog feltűnni, ha úgy vágják le a párkányt, hogy a fallal passzoljon. Főleg kívül nem. Itt nálunk 4 ablakhoz 4 különböző szélességű párkány kellett. Egy másik lakásban pedig a belsők szintén trapéz alakúak.
Sőt, most építettem egy előtető-szerűséget, és kiderült, hogy az ereszdeszkázatban 5 méteren 8 centi van...40 éves a ház, eddig senki nem vette észre.
Igen függőbe és vízszintbe is vannak az ablakok. Ám nem párhuzamosak a fallal. Kívül is belül is ék alaku párkány kéne, hogy párhuzamba legyen a fallal a párkány széle, vagy ék alaku rés az ablaknál lévő illesztésnél.
Nem a fallal van gond.
Ha a kívülről fényképezett ablakot nézzük lehet látni, hogy jobb oldalon függőben van rés a régi ablak helyénél , bal oldalt nincs.
Másik ablakot csak belülről fényképeztem jól megnézve látszik, hogy bal oldalon keskenyebb a párkány helye (persze élesebb kép se ártana)
Vannak un. félkőríves boltívek, boltozatok és un. feszítettek. A félkőrívesnél a boltozat sugara a fele a falnyilásnak. A feszítettnél a sugár lényegesen nagyobb mint a nyilás, az emelkedés ezeknél minimális. pl. az uny poroszsüveges boltozatnál annyira kicsi az emelkedés /nagy a sugár /, hogy vastagabb vakolattal gyakorlatilag síkba lehet hozni a mennyezetet.
A boltívnél, boltozatnál ( félkörnél és feszítettnél is ) a téglákat lehet gyűrűsen és fésűsen/ kötésbe / falazni.
A félköríves boltozatot építés után felülről terhelni kell, pl. feltöltéssel, a feszített boltozatnál pedig az oldalnyomások felvételét kell megoldani.
Korábban tárgyalt pince boltozata lehet félkör, de lehet feszített is. Én inkább az elsőt saccolom. repedés ,hát az lehet veszélyes, de lehet akár jelentéktelen is. Azt látni kéne. nem a hossza a mélysége a lényeges, hanem az iránya.
Egy boltozatot akár át is vághatunk, de nem mindegy milyen irányban.
Az egyik irányban semmi baj, a másikban pedig bedőlhet.
Ha a boltiv repedt akkor féloldalas terheléssel nagyon kell vigyázni. (bontás és épités közben, bár az is igaz, hogy a boltiv nem szereti az egyenlőtlen terhelést)
mondjuk megnéztem ezt amugy hogy gondolták? ki kellett volna bontani a B30as téglából alul még egy sort és szépen felfalazni ytonggal vagy bármivel egyenesre és egy kis éket berakni és úgy vízbe rakni most fognak falazni vakolni vagy mi?
alul mi van, mi az a rés, hol a purhab? ezért fizettél?
Először is én nem tudom, hogy mennyire megbizható, mert saját magamat szoktam megbizni. Másodszor a Mérnöki Kamara honlapján vannak statikusok bőven. Harmadszor olyat kell választani aki 30-40 km-nél közelebb lakik és van gyakorlata régi épületek felújitásában. Alapvetően a statikusok megbizható társaság, mert egyik sem szeretne börtönbe kerülni. 35-40 éves korában - ha még a pályán van - megbizhatónak tekinthető. Azért jobb olyat választani aki a magyar kamara tagja, mert könnyebben utolérhető.
Köszönöm a válaszokat. A boltíves födémen homok-sóder szerű feltöltés és cementlap volt, ezeket felszedtük. Csak kb 5-10 cm beton menne rá (+ a burkolás)
Az interneten elérhető statikai vizsgálattal is foglalkozó cégek mennyire megbízhatóak? pl ez:
Mit tennétek ha az ablakotokat ferdén építenék be?
Egy centi van kettő ablakomba is. Párkány felmérésnél derült ki.
https://picasaweb.google.com/108451889274015621828/2014Oktober3?authkey=Gv1sRgCLPNm6TJuYfFNA
1cm vasbeton az 24-25kg/m2 6 cm aljzatbeton 150kg/m2, 12 cm vasbeton az 300kg/m2. Ha a boltiv repedt nem ajánlom a piszkálását. Ha nem a boltiv repedt, akkor jobb a helyzet. Statikus helyszini vizsgálata nélkül nem ajánlott hozzányólni, mert számit a bontás helye, sorrendje is. A statikus utasitásait, előirásait megszegni nem ajánlatos!
A boltiv fölött valamilyen feltöltésnek kell lennie. Erre a feltöltésre kerül valamilyen sóder vagy zúzottkó feltöltés. A feltöltésre kerül a szerelőbeton (amin a vasalást SZERELIK), másik neve aljzatbeton. Az aljzat vagy szerelóbetonra kerül a vasbeton födém. Szerelő(aljzat)beton minimális vastagsága 5-6 cm. A vasbeton födém minimális vastagsága 10-12 cm. Csak a 4-6 cm beton semmit sem ér, mert ha a feltöltés megsüpped bármilyen okból akkor a padló tönkre megy. Azt, hogy a födém megrepedt azt úgy kell érteni, hogy a boltiv repedt? Ha igen az nem jó jel.
Melyik mai levegő/víz hőszipka tud +7/+35°C konfigon 6-7-es COP-t? Az általad említett Panasonic is 5 alatt van. Ami, hozzáteszem, amúgy egyáltalán nem rossz érték!
