Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi. Ukrán háborús hírek csak módjával, és csak az Oroszország vonatkozásúak!
Ez a topik kiemelt figyelmet kap a moderatúra részéről.
Az alapelvek egyszerűek:
- Érvelj, vitatkozz, beszélgess. Ne személyeskedj és ne dehumanizálj.
- A politikus is ember. Az olvtársad is. És te is az vagy.
- Ne írj le olyat, amit visítva jelentenél, ha az ellenoldal írná. Negatív véleményt is meg lehet fogalmazni mocskolódás és személyeskedés nélkül.
- Ha csak balhézni, provokálni vagy gyűlölködni tudsz, mehetsz más fórumra.
- Amíg ki vagy tiltva, ne gyere vissza folytatni másik nicken sem. Nem éri meg.
- Olvass törlési értesítőket, és szívleld meg az ott leírtakat.
- A törlést fogadd el, ne jogászkodj és ne próbálgasd a határokat.
De ne OFF-oljunk. A polgártársként szólított gyanúsítottak valami olyasmi dolog lehet, mint itthon az "illető úriember", akit 5 rendbeli postarablással vádolnak...
Meg ugye a SZU-ban a grazsdanyin a bunozok megszolitasa is hivatalos reszrol. Szerintem azert, mert a tovaris, hiaba volt partmegszolitas is, annyira altalanosan jelent tarsat, hogy egy bunozore mar nem akartak hasznalni. schgy
Most olvastam, hogy Üzbegisztánt sokan lehetséges polgárháborús helyszínnek látják.
Ez az oroszoknak szerintem alapvetően nem jönne rosszul. A Karimov-rezsim végképp a karjaikba zuhanna (hasonlóan a többi közép-ázsiai rezsim is), miközben egy harci helyzet megkönnyítené az újbóli katonai birtokbavételt is. Mondjuk egy üzbég polgárháború meggyőzhetné a kazah elitet, hogy egyedül nekik túl kockázatos, inkább orosz segítséggel tartják meg a hatalmukat... ami a régi évszázados minta újjáéledése lenne, azaz a helyi elit a kooptálásért cserébe csatlakozik az úgyis erősebb oroszokhoz...
Persze egy háború Amerikának is lehetőséget adna a nyomulásra.
A Financial Times szerint Putyinnak nem nagyon kellett volna élesen reagálnia, mivel két hónap múlva Szentpéterváron a saját dolgát nehezítheti. (Állítólag megjegyezte, hogy Amerikai huszonötször annyit költ fegyverkezésre, mint Oroszország - ami a vásárlóérték eltérése miatt nyilván irreális arány, a valóság úgy öt-tízszeres lehet. De hát az még mindig óriási...)
Szerintem tkp. egyáltalán nem kellett volna reagálnia, egyfelől amit írtak, hogy minél hevesebb a "szavak háborúja", annál nehezebb utána kompromisszumot kötni (nem is csak neki, hanem főleg az amerikaiaknak: ott van közvélemény is), másfelől meg mert "a sas nem kapkod legyek után." Egy amerikai alelnök ma nem feltétlen annyira fontos tényező a világ bizonyos részein, mint egy orosz elnök, vagy legalábbis pszichológiailag ilyen hatást kelt, ha az egyik ugat, a másik meg észre se veszi.
Egy hadsereget lehet, hogy nem enged közel egy még erősebb hatalom. Az USA jelenleg a világ messze legerősebb állama, bármikor dönthet úgy, hogy nem engedi közel az oroszokat. Az oroszok ekkor két lehetőség előtt állnak:
- megpróbálnak egyezkedni
- harmadik világháború
Előbbit szokták választani, szerintem legyünk nekik hálásak...
Harci helyzet? Pont a két távolabbi helyen volt ilyen, és leginkább Tádzsikisztánban volt meleg a helyzet.
A harci gépek meg oda tudnak repülni, illetve van orosz repülőgép-hordozó is. Igaz, csak egy - ahogy a franciáknak is egyébként... :-)
A koszovói csapatokról már volt egy-két kör egy másik topikban Tudom, velem futottad/-tátok :-))
Maradjunk annyiban, ha egy hds bevethetőségének hiányát azzal magyarázzák, hogy nem engedik a bevetési terültehez közel...
Hogy a példáim közel vannak az orosz határhoz? valami olyasmit írtam, hogy volt SzU + határ... A felsorolt helyeken, országokban sehol sincsenek harci helyzetben az orosz csapatok, tehát a "nem tud harcoló alakulatot küldeni és fenntartani" kitételemet ezzel még nem cáfoltad. Honnan lesz ezeknek a feltételezett harci alakulatoknak (amiket az AN-okkal elvisznek odáig) légi támogatása? Nagy gép egy AN, de azért SzU vagy MiG nem nagyon fér bele. Haditengerészet pedig szintén nem nagypályás már vagy 15 éve.
A koszovói csapatokról már volt egy-két kör egy másik topikban, az útban lévő országok nem engedték át az orosz gépeket (sem a szárazföldi szállítmányokat). Az An-124, az Ukrajna NATO-tagságát is alátámasztó ukrán-orosz szállítógép már szóba került ezen a topikon. Na, olyanból az oroszoknak van vagy kéttucatnyi. Üzemanyag meg jut belé, hidd el. Az egyetlen kérdés, hogy útközben mi lesz. Na, ezt a kérdést az angolok-franciák esetében az USA megfeleli. Az oroszok esetében is, csak ott ellenkező előjellel...
Hogy a példáim közel vannak az orosz határhoz? Hát, két-háromezer kilométer (Tádzsikisztán) ide vagy oda, nem számít... :-)
Egyébként még Moldova is olyan messze van az orosz határoktól, hogy közben ott van az (Oroszország után) legnagyobb területű európai állam, Ukrajna, ráadásul hosszában... Egyedül Abházia határos az oroszokkal.
Lakosság + terület. Igen, Oroszországhoz képest Kongó kicsi, lakosságra és területre is. Nem Magyarország a mérce! Amellett Kongó valahol a harmadik és a negyedik világ határán van, ilyen fejlettség mellett pedig egymilliárd lakos is kevés. (Lásd harminc évvel ezelőtti Kína.)
Küldeni az oroszok is tudnak, pontosabban tudnának, ha az amerikaiak (illetve a közbülső országok) átengedik őket az általuk ellenőrzött területen.
Torony -> gatya -> magas legény :-))
Küldeni lehet hogy tudnának, de ellátni még a koszovói csapataikat sem tudták... elszaladt Boszniából egy század a reptérig "gurráááá, győztünk!" aztán néztek kifelé a fejükből, amikor a gaz imprilisták pár napig azt mondták, gurrááá, nem kaptok vizet.
Az általad felsorolt területek mind a SzU területén vannak, vagy határosak, vagy majdnem - regionális hatalom.
Küldeni az oroszok is tudnak, pontosabban tudnának, ha az amerikaiak (illetve a közbülső országok) átengedik őket az általuk ellenőrzött területen.
Csecsenföldet meg ne keverjük ide, Irakban se bírnak az amerikaiak a gerillákkal, pedig az sokkal könnyebb terep.
Egyébként Csecsenföld már Sztálin alatt is egy negyedszázados projekt volt, sőt a nyugat-ukrajnai banderista partizánok is az ötvenes évekig működtek, szórványosan állítólag még az 56-ban ellenünk küldött szovjet csapatokat is meg-megtámadták, és máshol is folytak gerillaharcok. A csecsenföldi hadsereget fenntartani tíz éve okozott komoly gondot, most nem. Csak hát sok eredményt nem érnek el, ahogy az amerikaiak se Irakban.
nincs beleágyazva a nemztegazdaságba
Szerintem javulhatott e tekintetben is a helyzet, részben a csúcsipar rohadása, részben a többi szektor javulása miatt. De egyébként meg mindegy: Kongóban vagy Brazíliában ilyen beágyazatlan csúcsipar sincs (pontosabban Brazíliában valamennyi talán van, de töredéke az orosznak).
el tudják tüntetni az emberi életet a földről. De nem tudják a politkia folytatásaként használni a hds-et.
De tudják, csak éppen az ellenfelük továbbra is az USA, amelyik a putyini központosítás kezdete óta a bekerítésükön dolgozik Közép-Ázsiától Grúzián át Ukrajnáig. Úgy meg nem könnyű nyomulni. De éppenséggel használták a politika folytatásakén Tádzsikisztántól Moldován át egészen Abháziáig már a kilencvenes években is. (És ezeken a helyszíneken mindmáig ott vannak az orosz "békefenntartók".) Paradox módon a hadseregük hiába erősödik az utóbbi időben, egyre kevésbé tudják használni, mivel az amerikai nyomulás is ezzel párhuzamosan erősödik.
ásványvagyon... van Kongóban is
Van, csak éppen ahogy írtam, az ásványvagyon ott nem párosul csúcsiparral és nagyon erős hadsereggel.
A kérdés értelmetlen, ahol nincs rend, ott definíció szerint demokrácia sem lehet. Jelcin alatt sem rend, sem demokrácia nem volt, utóbbi részben előbbiből is következett, részben meg attól függetlenül sem volt demokrácia.
Látom, nálad a választás a "rendet vagy demokráciát" vonal két oldalán helyezkedik el. Nálam a kettő nem zárja ki egymást. De akkor kár azt mondani, hogy "erős demokrácia", mert nem az.
A katonai erő számomra az, ha az erőt tudja kivetíteni (project force) - a franciák vagy angolok tudnak önállóan harcoló alakulatot küldeni bárhová (l. klf afrikai országok) addig az oroszoknak komoly gondot jelent Oroszo-n belül (Csecsnya) harcoló alalkulatokat fenntartani. Kína katonailag kimondottan gyenge - ma. Holnap(után) már erős lesz.
- nagyon fejlett csúcsipar - ami nincs beleágyazva a nemztegazdaságba, már a szovjet időkben is így volt. - nagyon erős hadsereg - 20 éve az volt, ma nem az. Lerohadt az haditengerészet, a légierő, a .... Jó, el tudják tüntetni az emberi életet a földről. De nem tudják a politkia folytatásaként használni a hds-et. - óriási ásványvagyon - ez van Kongóban is :-)
Gazdaságilag vagy Brazília mögött van (folyó árfolyamon) vagy Olaszo. mögött (PPP) Egy főre persze jóval kevesebb. Középhatalom.
Visszafizetett adósságok, tőkeexport, 6-7%-os gazdasági (és ipari) növekedés, csak például.
Erőssé az tesz egy országot, hogy a politikáját végre tudja hajtani. Például Franciaország és Németország is ellenezte az iraki kalandot, meg Oroszország is. Na akkor azt áruld el nekem, ezek közül melyik szolgálta ki logisztikailag, és titkosszolgálatával az amerikaiakat, és melyik nem? (Sőt Irakot segítette.)
Ha Oroszország gyenge, akkor Francia- és Németország még inkább az, UK is, sőt akkor Kínát se lehet erősnek nevezni. Azaz ott tartunk, ahol az előbbi hozzászólásomban is: ha Amerika alatt húzod meg közvetlenül az erősség kritériumát, akkor csak Amerika erős, hisz senki meg sem közelíti. Ha viszont már más országokat is erősnek tekintesz, akkor rögtön Amerika után Oroszország és Kína következik.
És nem csak nyersanyag export van, hanem (legalább 10-20%-ban) nukleáris technológia export, fegyverexport is. Szóval a harmadik világ az az átlagot tekintve igaz, de mellette ott van a csúcstechnika is. (Ja, és nézzél utána Ausztrália exportjának, meg hogy mit importál a nyersanyagokért cserébe... Ő is harmadik világ?) És pont hülyeség, hogy a néhány külföldi gyár enklávé, mert olyan is van, de a hazai ipar jelentős része is nagyon fejlett. Sőt, az igazi csúcstechnológia pont hogy a hazai ipar. (Hadiipar, nukleáris ipar.)
Igazi atomhatalomnak azt tekinthetjük, aki a világ bármely pontjára képes atomcsapást mérni, és ezt a képességét nem fenyegeti ésszerűen egy első csapás sem. Összesen két ilyen ország van, elárulom, Pakisztán, meg India, meg Izrael, meg Dél-Afrika ezek között nincsenek és sohasem is voltak. A világ atomfegyvereinek több mint 49%-a orosz. A franciák még rendelkeznek néhány atom-tengeralattjáróval, amiből egy a tengeren tartózkodik egyszerre, ha épp azt megsemmisítik, marad a repülős módszer, a Mirage 2000-es, amivel talán elérnek maguk (és a Charles de Gaulle közepes hordozó) körül ezt-azt. Az angolokat hagyjuk, ők a hetvenes évek óta nem független atomhatalom, nukleáris arzenáljuk az amerikai arzenál kiegészítése.
Az oroszoknál az ország közepes átlagos fejlettséggel és a legfeljebb közepes méretű gazdasággal párosuló óriási méretei mellett három tényező van együtt:
- nagyon fejlett csúcsipar - nagyon erős hadsereg (kiegészülve a világon szorosan második nukleáris képességgel) - óriási ásványvagyon
Ez a három együtt egyetlen más országban sincs meg, csak Amerikában (de ott meg sok minden más is van, a többi között nagyon nagy és erős gazdaság, meg még sokkal erősebb hadsereg, meg ilyenek), azaz hiába példálózol Pakisztánnal, meg Dél-Afrikával, meg Izraellel, azok közel se ekkora országok, és épp hogy egy-két szomszédjukat (na jó, Izrael néhány kicsit távolabbi környezetét is) meg tudják szórni atommal, illetve katonailag le tudják győzni (Pakisztán persze nem olyan erős India mellett).
