Igazad van a százalékban. Nézem a dobozt, de a felirat nem olvasható rendesen mert el van csúszva a nyomtatás. A kaliberszám egyezik, a színárnyalat is, de nekem soknak tűnik a mm-es szórás a csomagon belül. Vagy ez rendben van szerintetek? Ilyen szokott lenni? Válogassam át és szegélyre szélére kamrába az eltérőeket?
Vettünk Zalakerámia burkolatot. 3e /nm ára van(Savanna). Egy dobon belül is 1mm eltérés van. Nem tudom, hogy ez belefér? A neten kutatva 1,5% eltérést enged meg 1. osztálynál.
A belmagasságom 260 cm-re van tervezve, viszont akadt egy kis probléma.
10sor tégla és 30 cm koszorú-ból adódóan mikor a válaszfal felkerült a gerend és a válaszfal tetejének felső síkja közt van 4cm.
így ha akarom tartani a 260 cm és aluprofilhoz ragaszkodom nem tudom megcsinálni mert a dübelt (még ha találok rá megoldást)nem tudom biztonságosan behuzni.
Ha profilozni akarom lejjebb kellene hozni 250-re!
Ez nem túl alacsony már????
jelenlegi helyzetre a párnafázás lenne tökéletes , így ahol esetleg nincs berenda felhúzni ,áttudom tenni a rés közt így teljesen tökéletesen megtudom oldani!
csak hát....bárkit megkérdezem h. mi a véleménye a párnafával kapcsolatba ,mindenki rávágja h. minden féle képpen profil.
Úgy látom : régen mindenki fázta nem? ha tényleg adtál a munkádra nemhiszem h. olyan szar az....csak hát már ez az építóipar nagyon modernizálódik ahogy észrevettem.
Ha 5 méteres lesz a fesztáv, és féltető jelleggel, akkor 70 cm-nél nagyobb osztásközt nem csinálnék (10x15-ös szarufánál), mert a tető önsúlya piskóta a hó- és szélteherhez képest.
Én azt csinálnám, hogy 2-3 szarufánként a szelemen alá beraknék egy függőleges, falnak csavarozott méteres "lábat". Ez nem a súly miatt kell, hanem hogy a falra csavarozott szelemen kevésbé akarjon kicsavarodni. Plusz a ferde támaszok miatt gyakorlatilag minden 2.-3. szarufa egy kerettel támaszkodik a falnak, nagyobb felületen.
Helyes a feltételezés, az emeleti részhez támaszkodik a tető.
A fal viszont átvesz valamennyit a terhelésből, nem? Mivel ha nem lenne ez a 12x12-es gerenda, a szarufák akkor is neki támaszkodnának a falnak, ugye? Tehát a 12x12-es csak egy részét viseli a tehernek, a másik fele a szarufák végénél a fal felé irányuló, toló erőként jelentkezik.
Mivel lakott tér van a fal túloldalán, ezért a túloldali gerenda kizárt. Esetleg valami falba sűllyesztett deszka?
Vagy a 12x12 (vagy nagyobb) gerenda alá még egy ugyanolyan? Nem túlzás ez?
A tető súlya szerintem négyzetméterenként 70-80 kg. + a hó
Mekkora szarufatávolsággal érdemes számolni egyébként? 84-86 centi?
Hát ja, mi az alkalmas ragacs? A nappaliban is papírforma szerint alkalmasat használtunk, mégis jönnek fel a lapok, pedig be volt tartva elvileg minden előírás. A teraszon viszont másik fajta anyaggal minden szuper, pedig nagy méretű és sötét színű lapok lettek lerakva.
Szóval a kiválasztott anyag az a Murexin SFK 85, S1-es ragasztó, elvileg a murexin legerősebbje a KGF 65 mellett (ami vékonyágyas), alkalmazástechnológus is ezt ajánlotta, bár hozzátette, hogy nem árt a kiegészítő dübelezés...
Van háló, csak nem a ragasztóban, hanem a zsalukő oszlopot mélyalapozóztuk, erre került fel glettvassal felhúzva a Murexin PD 1K cementkötésű kenhető vízszigetelése, ebbe ágyaztuk bele az üvegszálas hálót úgy, hogy először megkentük az anyaggal az oszopot 1-2 mm vastagon, majd körbe átfedéssel belefektettük a hálót, belesimítottuk glettvassal úgy, hogy az anyag betakarja teljesen és a háló alatt se legyen "légzseb". Erre jönne a ragasztó (ha nem esne az eső) és a tégla.
A tégla felragasztása kissé nehézkes, mert egyszerre falazzuk habarccsal és ragasztjuk flexi ragasztóval úgy, hogy a téglát habarcsba ültetjük, de a hátoldalát és az oszlopot is megkenjük és nem fogazott glettvassal húzzuk fel a ragasztót, hanem telibe rakjuk, hogy a ragasztó is teljes felületen fogjon. Nem tudom mennyire sikerült érhetően írni.
A 12 cm nagyon kevés magasságnak, könnyen tud "tekeredni" a falra rögzitett szelemen, és beroppantja a téglát. Legyen inkább 12x20-as, és minimum méterenként kellene megfogni átmenő csavarral (jó nagy alátéttel).
Variációk:
1. A vázkerámia tégla esetén azt is szoktuk, hogy a belső oldalra is kerül egy szelemen, igy a teher nem a vázkerámia tégla oldalát nyomja közvetlenül, hanem jobban szétterül.
2. A falra kivülről FÜGGŐLEGESEN a szelemen alá kerülnek méteres fák felcsavarozásra, és igy egy könyökkel jobban el lehet osztani a terheket (mondjuk 3 szarufánként).
3. Oszlopokra támaszkodik a falra rögzitett szelemen, igy a falhoz rögzités csak poziciótartást szolgálja, tényleges terheket az oszlopok viselik.
A díszburkolat bontott tégla impregnálva. Elméletileg nem szabadna párát zárjon, mivel anno pont ez volt az egyik - most már tévesnek tűnő - indok, hogy ne kerüljön a falra külső szigetelés. De lehet, hogy ez is közrejátszik.
Az éjszaka, amikor megindult az újabb nagy eső, kimentem megnézni mi a helyzet. A falon kívül ugyanott csorgott lefelé a víz. Megnéztem a csatornát is, nincs eldugulva, a tersz szélén levő bádog csepegtető lemez (ami a csatornába vezeti a terasz vizét) is rendben levőnek tűnt. Lehet, hogy a pergolánk (az öregedéssel) a fal felé lejt és oda vezeti a vizet? Nem tudom, még meg kell nézzem világosban is. Azt hiszem azzal bajt nem teszek, ha megpróbálom megszüntetni, hogy a falon kívül folyjon le a víz. Ettől függetlenül még nem hallottam, hogy ettől beázás keletkezik, bár az is biztos, hogy az oldalfalak nem arra vannak tervezve, hogy folyamatosan folyik lefelé a víz rajtuk.
Porotherm 38 N+F falhoz szeretnék 12x12-es gerendát csavarozni, hogy ezen támaszkodhasson egy legfeljebb 5 méteres, 30 fokos dőlésű beton cserepezett tető. Hogyan kell rögzíteni a gerendát a falhoz? Átmenő csavarral?
Olyat is hallottam, hogy a 38NF szerkezete nem bírja el az ilyen terhelést, ezért valami erősítő gyantás hálót tesznek a furatba. Ez igaz lehet?
Csak tipp: a díszburkolat lehet hogy párazáró (erősen párafékező). Emiatt ha megy kifelé bentről a pára, akkor az lecsapódik, és nedvesíti a falat. Télen a falfűtés szárítja is, nyáron meleg a fal kint is, ősszel van az, hogy fűtés még nincs, de a fal külső része éjszakánként lehűl.
Lehet venni falnedvesség mérőt, azt hiszem 5-10 ezer Ft között már kapni (vagy végigkérdezgetni az ismerősöket, hátha van valakinek). Ha végkép nem megy azzal meg lehet próbálni megkeresni, hogy hol a legnedvesebb.
Ha került két réteg vízszigetelés is akkor nem biztos, hogy a burkolat fugái között szivárog be a víz. Én egyébként totál laikus vagyok, szóval az én szavamra azért ne kezdjetek neki a bontásnak.
Emlékeim szerint olyan a rétegrend, hogy a födémre került vízszigetelés, arra hőszigetelés, annak a tetejére vmiféle beton, amire a járólapok. Anno még az is elhangzott, hogy "a biztonság kedvéért 2 réteg vízszigetelés" kerül rá, de hogy a második réteg az elsőre közvetlenül került, vagy valahová be lett iktatva - nem tudom. Reménykedem, hogy nem kell a teraszt bontani, de mondjuk ha nem találunk semmit nem marad más.
Ebbe most nem szeretnék belemenni, nem ez a probléma. Egyébként a ház 10 évvel ezelőtt épült, akkor még nem volt konszenzus a hőszigeteléssel kapcsolatban és a falfűtést tervező-telepítő cég sem kérte, pedig beszéltünk róla. Egyszer majd biztosan kerül rá hőszigetelés is, csak ahhoz újra kell díszburkolni a házat, úgyhogy nem olyan egyszerű.
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Nyár közepe óta egyre több ilyen folt jelenik meg a falunkon:
Gondolom vmiféle beázás lehet, csak az a fura, hogy máskor ha beázás volt akkor egy nedves folt jelent meg az adott helyen. Most ilyen nem volt, a fal sem érződik nedvesnek, viszont dobja lefelé a festéket. Az első folt nyár elején jelent meg, nagyjából az első nagyobb esőzés idején. Az elmúlt években nem tapasztaltuk semmi előzményét ennek a "jelenségnek". A ház amúgy 9 éve épült, a 9 év alatt 3 beázásunk volt és mindegyiknek megtaláltuk az okát. Általában olyasmi volt a probléma, hogy a fal az adott helyen vmi okból meg lett fúrva (pl. csatorna rögzítés) és a csavar nem lett körbeszigetelve, aztán ha abból az irányból vert az eső akkor bejutott a nedvesség. De az is nedves foltként jelent meg, nem így.
A fal belső felületén ezen a területen falfűtés van, de ha az eresztene akkor egyrészt esne a rendszerben a nyomás, másrészt akkor tényleg kellene vmi foltot is lássunk. Ezen a részen egy lapostető van fenn (terasz), ott nem láttam semmi gyanúsat. Ami viszont gyanús, hogy a fal kívülről nedves, helyenként salétromos, mintha folyna rajta lefelé a víz. A falon kívülről 2cm-es dísztégla van, alatta rendes vakolat majd 38-as porotherm. A másik oldalon a vakolatban a falfűtés. Szerintetek a falon lefelé folyó víz okozhat ilyesmit?
Megnéztem a csatornát, de nem találtam semmi lukat rajta. Mondjuk ez kisebb átmérőjű csatorna (csak a teraszról viszi le a vizet) és el tudom képzelni, hogy felhőszakadás esetén nem bírja el a vízmennyiséget, de akkor korábban miért nem volt ezzel gond? És miért nem látok foltot, csak ezt a csúnyaságot?
Bármi tanácsot szívesen meghallgatok. A házunk kivitelezőjét már egy tucatszor hívtam, hogy jöjjön már ki csak tanácsot adni (nem reklamáció), de csak ígérget és 1.5 hónapja nem jelent meg. Pedig ő tudja a legjobban, hogy milyenek a rétegrendek stb.
Felfújtam a pofámat és bevállaltam a plusz vágásokat, így a javaslatod alapján vágok a téglák hosszából is, meg kiköszörüljük a belógó belső töretmaradványokat. Így a pillér és a téglák közötti ragasztó vastagság pár miliméter és 1 centik között változik majd a felület egyenetlensége szerint. A kérdés, hogy a kiegészítő dübelezést így is megcsináljuk-e, lévén, hogy a téglaszeletek 5 centi vastagok és alátámasztani nem tudjuk csak ideiglenesen, tehát a ragasztó fogja az egészet tartani. Ha kell a dübelezés, akkor elég-e 5 soronként.
