A Galilei-trafó nem tartja meg a gömb jelleget, hanem éppen ez lesz ellipszoid.
Emlékeztetőül: a Galilei-trafót akkor alkalmazzuk, ha egy harmadik rendszerben írjuk le az eseményeket. Ekkor tilos Lorentz-trafót alkalmazni. Gondolom ezzel újat mondtam, jelezd vissza kérlek, ha érted.
Ok. Bocsi, erre gonndoltam, kettő képlet "rémlik", a másik egy recipr.-os gyökös formula, tedd meg , hogy felírod, van benne tömeg, fényseb, seb, és egy 1-es, ha jól emlékszem, 37 év távlatából.
Ugyanis ha az álló megfigyelő kiszámítja, hogyan terjed az álló rendszerben az adó körül a hullám, akkor ellipszoidot számol ki. Ez téves számítás lenne?
Attól, hogy te saját szájízed szerint egy Lorentz - Einstein hibrid elméletet próbálsz farigcsálni, semmivel sem jutsz előrébb. A két modell külön külön a tapasztalatnak megfelelő leírást és jóslatokat tesz, de a "hibridizációjuk" csak káoszteremtésre alkalmas.
Valahogy olyan helyzet alakul ki, mintha szeretnék becsípni egy kicsit és ezt megtehetem Debrői Hárslevelű segítségével is, meg mondjuk Unicum segítségével is. De ha a kettőt össze öntöm és azt fogyasztom, legfeljeb a hányás mámorító érzéséig juthatok el...
Az álló és mozgó megfigyelő egyaránt gömbhullámnak érzékeli maga körül az e.m. energia terjedését a mozgó adóról. Ez a specrel, de távolról sem elég a specrel megértéséhez.
Ugyanis ha az álló megfigyelő kiszámítja, hogyan terjed az álló rendszerben az adó körül a hullám, akkor ellipszoidot számol ki. Ez téves számítás lenne? Nem! Minden törvényünkkel ez az ellipszoid ugyanolyan összhangban van, mintha a mozgó testhez kötötjük rendszert képest, ahol pedig gömbhullám jött ki.
A specrelt tehát nem elegendő úgy felfogni, hogy az álló és mozgó rendszerhez gömbhullám alakul ki, mert akkor csak a specrel felszínéből látunk valamit, de igazán nem értjük.
de a fényt gömb alakban látja terjedni. azaz bármely gyöngyhalász szerinti időpontban a fényfront egy gömböt alkot a hal körül, ám a hal nincs a középpontjában. pont, mint ahogy az ábrámon látszik, mivel az ugyanez az eset:
hatodszor mondom, hogy nem akartam ábrázolni semmit sem. minden, ami látszik, a lorentz transzformáció sajátja, nekem éppolyan kérdés, hogy mi fog kijönni. én csak pontokat vittem be, és kirajzoltam a lorentz transzformáció utáni állapotot (is)
Ne feledd, hogy Einstein a specrelt előszőr úgy jellemezte, mint az energia kiszámításának új módját. Most ezt taglaljuk egy másik szemszögből, tehát nagyon szorosan a specrel alapjairól beszélünk.
Sajnálom, de ez egy súlyos félreértés részedről. Egy igaz állítás nem tesz igazzá egy tőle független másik állítást. A mozgó sztatikus térre nem lehet ilyen egszerűen ráhúzni az elektromágneses hullámfront terjedési sajátosságait.
Amiről Gézooval vitatkozunk, az egyszerűen az, hogy szerintünk a specrel úgy érti a fénysebesség állandóságát minden IR-ben, hogy bármely inerciális megfigyelő önmagához képest mindíg mindenirányban c-nek találja, míg Gézoo szerint ezt nem így kell érteni, hanem a fény amikor elhagyta a fényforrást, akkor valamiféle "álló" rendszerben terjed tovább, éli a maga fényforrástól és detektoroktól független életét. Emiatt a fény aberrációt sem sikerült megértenie, pontosabban az aberrációt a tapasztalattal nem összeegyeztethető módon próbálja leírni.
Ez így igaz, sejtettem hogy ezt akartad ábrázolni.
Csakhogy szerintem Gezoo másről beszél. Ő ahhoz kápcsolódik, hogy álló helyzetből hogyan látod, a mozgó tárgy körül a fény fázishatára milyen alakú. Nem körületted milyen alakú!
Megkaparom magam, ha ezt a 3.) esetet nem értitek, hiszen ez a specrel e.m. alapja.
sehogy. fénygömb mindenhonnan fénygömbnek látszik, bárhogy transzformálod, akár lorentz, akár galilei.
most kipróbáltam (de jó, ha az embernek van animátora), hogy ha a szétrepülő dolgok nem c-vel, hanem lassabban haladnak, akkor ellipszissé torzul a lorentz hatására (továbbra is kör marad a galilei hatására). így persze az is igaz, hogy álló kör (a nulla sebesség ugye kisebb, mint a fénysebesség) is ellipszissé torzul.
